Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

A monorí művelődési otthonban Előadás az egészségről Az üllői szakmaközi bizott­ság felkérésére dr. Csizmadia György körzeti orvos, 14-én, pénteken délután fél hét óra­kor egészségvédelmi előadást tart A nagy érdeklődésre való tekintettel az előadást a mozi helyiségében tartják, utána egészségügyi rövidfil­meket mutatnak be. Belépődíj nincs. Mindenkit szívesen vár a rendezőség. MONOMIDtn VIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM I960. OKTOBER 11., KEDD HÍRADÁS ÜLLŐRŐL 3'Siliiós késsiet a vasboltban befejeződött a nőtanács szőnyegszövő tanfolyama. Képün­kön Halmos Györgyné oktató Kaldcnccker Józsefné mun­káját irányítja. Tánciskola Monoron A községi művelődési ott­honban ma lánctanfolyam in­dul, melyre jelentkezni lehet délután öttől nyolc óráig, az irodában. MAI MŰSOR MOZIK J Gyömrő: A hős, aki fél. Maglód: • Az ég kulcsa. Monor: Két nap az 1 élet (széles). Pilis: Az orvos ha- í lóla. Tápiósüly: Alain és a nége . j Üllő: Aranykezű Mária. Vecsés: ^ Házasság olasz módra (széles). — Nemcsak hozzák, viszik is a tűzhelyeket, kályhákat, csöveket — bizonygatja Béki László, az t}llő és Vidéke Kör­zeti Fmsz vas- és műszaki boltjának vezetője — hiszen az utóbbi időben több mint 50 darab könnyen fűthető tűz­hely ontja már a meleget a hidegedd estéken. A hordoz­ható cserépkályha divatossá vált Üllőn, több mint 60 da­rabot adott el a bolt. Ugyanennyi gáztűzhely is új gazdára lelt, a zomán- cos és hagyományos füst­csövek értéke meghaladja a tízezer forintot. Tűzhelyek sokasága, külön­böző méretű, típusú kályhák egész sora várja még a kedves vevőt... Persze, emellett vá­sárolják a mosógépeket is, a közelmúlt eredménye az eladott 65 darab, 20 darab hűtőszekrény — amely hi­tellevélre is kapható —, új gazdája van 20 centrifugá­nak, 40 porszívónak. Száz ke­rékpár, 15 Pannónia helye ma­radt üresen a raktárban, azért csak ennyi, mert a szállítás nem tud lépést tartani a je­lentkező igényekkel. Milliós a raktárkészlet — nagy a választék Üllőn a vas- és műszaki boltban. Munkaliely ? Szegeden - Vecsésről Deák Ferencné angol nyelvtanfolyamot vezet. A foglal­kozás minden kedden délután 6—8-ig tart. Pótlólag je­lentkezni lehet még a művelődési otthon irodájában na­ponta délután 5—8 óráig. Ezenkívül működik még né­met nyelv- és balett-tanfolyam is. (Péterffy István felv.) if Bár Szeged bővelkedik kul- j turális és sporteseményekben — az elmúlt hetekben mégis több szó esett kulturális és sportberkekben Vecsésről. Igen jó kritikát kaptak a Szegeden szerepelt vecsési színjátszók. Valamennyi kriti­kus, zsűritag és néző megegye­zett abban, hogy a bemutató egyik kimagasló produkcióját A korszerű mosógasdusngért többet - olcsóbban Tss~cesí?tők tapasstalatcseromldtoga tása Mttiiasaéken • A bátaszéki Búzakalász Tsz- ben tett látogatás alkalmával küldöttségünknek az volt a célja, hogy tanulmányozzuk a növénytermesztési komplex brigád működését és az elért eredményeit. A brigád munká­járól részletes tájékoztatást az 1965-ös gazdasági év eredmé­nyét illetően kaptunk. A tsz elnöke, Bait Zoltán tá­jékoztatója során a járásunk legtöbb tsz-ében is fennálló problémákra ismertünk rá. A tsz vezetősége a nehézségek megoldását abban látta, ha olyan komplex brigádot szer­vez meg, amely gyorsan és szakszerűen végzi el mind­azokat a munkákat, amelyek­ben eddig nehézségeik voltak. A tsz elnöke elmondotta, hogy a komplex brigádot a Szovjet­unióban tett látogatásuk al­kalmával szerzett tapasztala­tok alapján szervezték meg, alkalmazva a saját helyi adott­ságaikhoz. A komplex brigád megalakítása a tsz életében új munkaszervezeti formát jelen­tett, s ezért létrehozásánál voltak nehézségek. A józan és türelmes felvilá­gosító tevékenység és a reáli­san felvetett érvek meggyőző erővel hatottak azon tsz-tagok felé is, akik húzódoztak az új létrehozásától. A tsz közgyű­lése 1965 elején jóváhagyta egy nyolc tagú kenyér-, takar­mánygabona, kukorica és nap­raforgó termelő komplex bri­gád megalakítását. A brigád munkábaállítása előtt szüksé­ges volt olyan alapelveknek a lerögzítése, amelynek alapján a munkát végezni kell. A tsz vezetősége a brigád működé­sének alapelvét az alábbi két pontban határozta meg: 1. A komplex brigádnak meghatározott nagyságú terü­letet kell biztosítani és olyan növényféleségeket termeltetni ezen a területen, mélynek a gépesítése vetéstől betakarítá­sig megoldható. 2. Igen fontos alapelv: a brigád tagjai jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az a területükön termelt végter­mékből való részesedésen ala­puljon. Ez a két igen fontos alap­elv helyesnek bizonyult, amit az 1965-ös gazdasági év ered­ményei is igazolnak. A tsz a nyolc főből álló komplex bri­gád rendelkezésére bocsátott (1965-ben) 1750 hold szántóte­rületet, melyen a következő növényféleségeket termelték: 958 holdon búzát, 304 holdon őszi árpát, 346 holdon kukori­cát, 150 holdon napraforgót. A brigád a következő felszere­lést kapta a tsz-től: hét külön­böző kapacitású erőgép, négy SZK kombájn (melyek a ku­korica betakarítását is elvé­gezték), valamint a munkák­hoz szükséges munkagépeket is. A fenti növényféleségek munkáját a brigád a vetéstől a betakarításig kézi munkaerő felhasználása nélkül végezte el. A brigádtagok bérezése: minden megtermelt mázsa ke­nyér- és takarmánygabona után öt, kukorica után má­zsánként kilenc, napraforgó után nyolc forintot számoltak el a brigád javára az év vé­gén. A brigád ezen túlmenő­en a tervezett termésátlag fe­letti terméknek gabonafélék­nél öt, kukorica és naprafor­góból tíz százalékot kapott meg természetben. Biztosított bérként havonta a brigád tag­jai előleget kaptak, szemé­lyenként 1700 forintot, melyet az év végi elszámolásnál fi­gyelembe vettek. Ez a bérezési forma jól be­vált, igen nagy előnye az, hogy a brigádtagokat automatiku­san ösztönzi a munka jobb el­végzésére, a több termék elő­állítására, a gépek, munka­eszközök jobb kihasználására, társadalmi tulajdon megóvásá­ra, s így végeredményben az önköltségek jelentős arányú csökkentésére. Várkonyi József (Folytatjuk) a vecsési színjátszók nyújtót ták. Idézem az egyik neves színházi szakember nyilatko­zatát: „Öröm volt nézni ezt a produkciót. A sokszor megsi­ratott, eltemetett amatőr szín­játszás reneszánszát láttuk színpadon, fegyelmezett, kitű­nő szereplőket, tökéletes ren­dezést. És még valami, amiben felülmúlták a hivatásos szín­játszókat is: az együttes vala­mennyi tagján érezni lehetett, hogy szívből, odaadással sze repelnek. A lelkesedés ezt az amúgyis kitűnő bemutatót a többiek fölé emelte”... Ilyen és ehhez hasonló nyi­latkozatok, kritikák minden hol. Mikor lesz ilyen népszerű otthon is ez a kitűnő együt­tes? Nagy az öröm Csongrád -nle*- gyében, hiszen a Szabad Föld Kupa győztese idén a mind­szenti Tiszavirág Tsz SK csa­pata lett. Ezzel kapcsolatban is több vélemény, nyilatkozat hangzott el — mindenki di­cséri az idei kupagyőztest, de... valamennyien megemlí­tették, hogy az idei kupagyőz­tes messze elmarad a tavalyi kupagyőztes Vecsési VIZÉP teljesítménye mögött. Általá­nos vélemény, hogy nagyon nehéz lesz valaha is egy ilyen alacsony osztályban játszó csapatnak a vecsésiek bravúr­ját megismételni. De hol van már a tavalyi hó?! Szalontai Attila A járási művelődési ház hírei Kabos Gyulára, a magyar színházi élet kiválóságára em­lékeznek a gyömrőd ifjúsági klub tagjai szerdán, október 12-én este fél hét órai kez­dettel. Az előadást Földeák Róbert a kecskeméti Katona József Színház rendezője tartja. SPORTJEGYZET SZEM* SIKER Vasárnap este sokan keres­ték fel a monori sportkört. Az első kérdés, ami elhang­zott az volt: — Milyen eredménnyel vé­geztek a fiúk? Amikor megtudták, hogy az egyik pontot sikerült megsze- rezniök, elismerő vélemények hangzottak el. Somodi Sándor, i monoriak volt játékosa, kis robogójával járta meg a több mint ötven kilométeres utat. — Nagyon szép mérkőzést láttam, megérte a fáradságot — újságolta. A játék színvo­nalas volt, a monori csapat kulturáltan játszott és Kajli góljával, sokáig vezetett. A mérkőzés sportszerű volt — egy esetben azonban László Karcsit szabálytalanul válasz­tották el a labdától és a kar­jára esett. Sérülése elég ko­molynak látszik! A monori labdarúgók kul­turált játékát méltányolta a hazai közönség is. Nagy sike­re volt és ragyogó sporttelje­sítménynek könwelték el Dimoff csukafejesét, aki az üres kapura tartó bom.balö- vést parádés hanyattvetődé'ssel fejelte ki. A hazaiak a mér­kőzés utolsó harmadában tud­tak csak kiegyenlíteni. Somodi Sándor Sáránszki, Dimoff, Bajkai, László játékát dicsérte, de hozzátette: vala­mennyi játékost dicséret illeti lelkes, jó játékáért. S nehogy kifelejtsük, az értékes döntet­len kivívásához hozzájárultak a monori B. közép szurkolói is, akik zászlót lengetve, har­sányan biztatták kedvenc csapatukat. Mert Nagykőrös­re is elkísérték kedvenceiket. (ő) A Pest megyei KlSZ-bizott- ság és a művelődési osztály jutalma a napokban érkezett meg Gyömrőre. A szerdai klubesten tíz-tizenöt féle játékban válogathatnak a klubtagok. ★ > Október 18-án Realizmus és naturalizmus címmel tart elő­adást Bicskei Gábor, a Pest megyei Tanács VB művelő­désügyi osztályának főelőadó­ja; 25-én pedig a Nagy festők sorozat keretében Emlékezés Cezanne-ra címmel, ifjú Pál Mihály Derkovics ösztöndíjas szobrászművész tájékoztatja az ifjúsági klub tagjait. Háromezerötszáz éves bronzfegyverek Ajakon Hármezerötszáz éves bronz­fegyverek kerültek elő az ajaki határban, a termelőszö­vetkezet gyümölcsösében. A 31 centiméter hosszú tőr és negyven centiméteres két­élű kard csaknem ép állapot­ban megmaradt. Az egyiken még a famarkolatot felerősítő csapszegek is megtalálhatók. Az értékes régészeti lelete­ket a nyíregyházi múzeum­ban helyezték el. Esztike bizony sápadt volt, s kicsikét mintha fogyott is volna, amikor három hét után kijött a kórházból, ahol az or­vosok egyre arról faggatták, nem dohos, nem nedves-e a hely, ahol dolgozik, mert az asztmatikus betegségek bölcső­je, hordozója a nedves fal, hulló vakolat, korhadó padló... Hol is dolgozik hát, Eszti­ke? A Monori Vegyesipari Ktsz üllői fodrászrészlegében. Ebben az alig négyszer öt­méteres helyiségben, ahol na­ponként 50—60 személy is megfordul, félórákat szorong, várakozik — tanyát vert a nedvesség táplálta doh. A kályha mellett méter ma­gasan sötétre festi a mállado­zó valcolatát hullató falat, a szúette padló is sikong, jajgat, sokszor meg is billen, azt hi­szi az ember, hogy menten süllyedni kezd. Pedig csak Üllőn vagyunk, ahol a ktsz négy szorgalmas tagja dolgo­zik reggel hattól este 9—10 óráig, s havonta nyolc-tíz da­rab ezrest összeborotválnak, nyírnak fejenként. Nemcsak korszerűtlen, egészségtelen is már ez a he­lyiség, egerek futkároznak a nyikorgó székek alatt, bakté­riumok, bacilusok, gombák tanyája is, s amikor billen a padló, az élesre fent borotva könnyen bajt is okozhatna. Persze, jó kezekben van ez a veszélyes szerszám Esztike, Éva, Magdi meg az Erzsiké jól képzett, szorgos mestere a szakmának. Az elért eredmény azonban meg is duplázódhatna, ha az igényekhez mért tiszta üze­met biztosítana, rendezne be a ktsz, ahol nyugodtan vára­kozhat az egészségét féltő vendég, s nem rettegne a dol­gozó sem, mikor szakad be a padló. A vizet kilométerről hord­ják, s amikor nem szív a vil­lany táplálta motor, a bűzös udvari kútból merítik, amely a fertőzés ezer lehetőségét rejti. Az ablak szegletében 50 centis, függönnyel kerített te­rületen öltöznek, vetkőznek a dolgozók, s tízórait pedig a borotvaállványon tartják, mert máshol nincs hely. A le­gyek legnagyobb örömére. Mikor lesz Üllőn korszerű fodrászüzem? Ezt kérdezi a község mintegy tízezer lakosa. Kiss Sándor KICSI AZ ÜLLŐI POSTA Az üllői postahivatal a köz­ség központjában helyezkedik el, egy emeletes épület föld­szinti sorában. Az épület előtt évtizedes fák és park terül el. Aki csak kívülről nézi az épü­letet, azt hiszi, hogy a hiva­tal megfelelő helyen van. Fa­lusi asszonyok jöttek ki a pos­táról és zúgolódtak: — Nem lehet a pénztárab­lakhoz hozzájutni, ha tizen vannak bent, nem lehet meg­mozdulni sem. A valóság az, hogy a felek részére fenntartott hely mind­össze 120 centiméter széles sáv, középen pedig az előírt asztalka, két székkel elzárja a közlekedést. Ézen kívül a helyiségek világítása sem ki­elégítő. Szabó László hivatalvezető hét kézbesítővel egy irodában dolgozik. Lehet-e így nyugod­tan és felelősséggel harmad- osztályú postahivatalt vezet­ni? Ideje lenne, hogy az üllői hivatalt rangjának és a lakos­ság igényének megfelelően he­lyeznék el. Örömmel állapítjuk meg, hogy a monori, péteri és a ve­csési — hogy a többit ne em­lítsük — postahivatalok he­lyiségei milyen megfelelőek, szépek, rendesek, s azt sze­retnék az üllőiek is, hogy az itteni hivatal is olyan legyen, vagyis megfelelő. ein A MŰHELYBEN (Tóth Ambrus felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom