Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 'a ceglédi járás És ce6l X. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1966. OKTOBER 9., VASÁRNAP Pófvállalások a kongresszusi versenyben Exportra szedik a dánszentmiklósi csemegeszőlőt ’ A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben időben végzett a tagság a gyümölcs­szedéssel. Az idei bőséges ter­més lehetővé tette, hogy 170 A-agon almát értékesítsenek. ■Ennek a mennyiségnek 90 szá- Bwékát külföldre adták el. Egyelőre a csemegeszőlőt is exportra szedik, a szüret csak ezután kezdődik. Az idén • meggyorsítja a szüreti ! munkákat a Mosonma­gyaróvárról vásárolt hid­raulikus prés, amellyel napi 3—400 mázsa szőlőt tudnak feldolgozni. A termelőszövetkezet szocia­lista brigádjai között erős ver­sengés folyik. A szövetkezet vezetősége a szocialista bri­gád címet elnyerő dolgozók­nak a zászló mellett pénzju­talmat is ad. Az első helyezett hatezer, a második helyen végző 4 ezer, míg a harmadik helyezett 2 ezer forint jutal­mat kap. A legjobb helyezet­tek kongresszusi zászlót is kapnak elismerésül és emlé­kül jó munkájukért. Jelenleg tizenkét szocialista brigád dol­gozik a Micsurin Termelőszö­vetkezetben. A kétszáz bri­gádtag közül hatvanhárom a női dolgozó és negyvenhármán a párt tagjai. Hat brigád már korábban elnyerte a szocialista brigád címet. A Gagarin brigád, amelyet az űrrepülés előtt Micsu­rin brigádnak hívtak, már ötödször nyerte el a kitün­tető címet. Az újabb hat brigád akkor alakult, amikor a dánszent­miklósi termelőszövetkezet tagsága megyei versenyt kez­deményezett. A brigádok tervezett évi vállalása és a kongresszus tiszteletére tett pótvállalás együttes értéke mintegy más­fél millió forint. Azonban va­lószínű, hogy a brigádtagok a vállalt összeget túlteljesítik. A Gagarin szőlő- és gyü­Bronzérem Hongkongból, aranyérem Buenos Airesből Több mint 332 vagon gabonát szállítottak el Ceglédről A gabonaelszámoltató bi­zottság a cséplés után, szep­tember végéig az egész város területén elvégezte az elszá­molást. A tervezettnél néhány nappal eltolódott a munká­juk, mivel a learatott gabo­nából cséplés után a vető­magnak szánt mennyiség tisz­títása késleltette a munkáju­kat. Cegléden az idén a terve­zett 330 vagon gabona he­lyett 332,2 vagon kenyérgabo­nát adtak át a termelőszövet­kezeteik a gabonaelszámoló bi­zottságnak. A kutya túlélte az érelzáródást Dr. John Chimoskey külön­leges műtétet hajtott végre a bostoni Harvard Medical School laboratóriumának ku­tyáin: felnyitotta a mellkasu­kat, kiszabadította a szívüket és a bal koszorúér köré kis gu­migyűrűt iktatott be, majd be­varrta a sebeket, de úgy, hogy a gumigyűrűt vékony cső kös­se össze a külvilággal. Amikor a seb már teljesen behegedt és a kutyus ismét megszokta a laboratóriumi életet — ami igen fontos, va­lahányszor ideg-tényezőkkel is kell számolni —, Chimoskey dr. felfújta a gyűrűt a csövön keresztül, és így sikerült el­zárnia a szívizom vérellátását biztosító koszorúeret. Ilyen módon — először a világon — kísérleti szívizominfarktust hajtott végre. Ez már magában véve is na­gyon érdekes, de a kísérleti orvostudomány új eljárása még érdekesebb eredménnyel járt: a kutyus egyáltalán nem érezte rosszabbul magát! Pedig nyilvánvaló volt, hogy a kísérleti infarktus „sikerült”, minthogy a kutya ekg-lelete pontosan ugyanazokat a rend­ellenességeket mutatta, ame­lyeket az emberi szervezet in­farktus után. Mindebből úgy látszik, hogy koszorúér-elzáródás esetén, a kutyánál a szomszédos vér­edényeken keresztül másodla­gos vérkeringés indul meg, amely lehetővé teszi a szív­izom valamelyes vérellátását. Ezt megállapították oly mó­don, hogy a kutya vérét a Krypton—85 radioaktív izo­tóppal jelölték meg. AZ IDEGEN Egymás mögött hosszú sorban áll­tak a kocsik. A benzinkutas ak­kor is nehezen győzte volna a munkát, ha hat keze lett volna De sietett. Való­sággal „dobta” a kuncsaftokat. Köz­ben, persze, meg­izzadt. Nem sokat törődött vele. Ügyesen csúsztat­ta a bal zsebébe a borravalót, jobb zsebébe pedig a vállalat pénzét... Idegességében néha megengedett egy-két borsos ki­fejezést. Szeren­cse, hogy a kül- \öldi kocsik veze­tői nem értették. Ha pedig az indu­latos hangból kö­vetkeztettek a benzinkutas türel- . metlenségére, ak­kor német, olasz, francia, cseh vagy orosz nyelven mondtak valami, megnyugtatót. A huszadiknak karcsú Simca ka­nyarodott a kút mellé. A kutas fá­radtan törölgette a homlokát és az F-jelű kocsinak odosunyított. — A te gazdád is maradhatott volna otthon, az Eiffel-tornyos Pá­rizsában! A kocsi mellett álló vezetőiére ka­csintott, fél szem­mel. aztán meg is toldotta a monda­nivalóját: — Rólad beszé­lek, apuskám, még akkor is, ha nem érted! A kocsivezető nyugtatóan a ku­tas vállára tette a jobb kezét. — Jói van, fa­ter. nem kell olyan nagyon fel­vágni! Akár hiszi, akár nem. én is a Tabánban szület­tem Csak két ut­cával arrébb, mint maga. — Hát, nem ismersz, Jóska?! (—ssi) mölcstermelő brigád például vállalta, hogy egy százalékkal emeli exporttervét. Az eddigi eredmények alapján jelentő­sen túlteljesítették elhatározá­sukat. így a Mező Imre szál­lítóbrigád is növelhette telje­sítményét, mivel a tervezett 120 vagon helyett mintegy 170 vagonnyi almát kellett az ál­lomásra fuvarozniuk. Tóth István aranyérmes fotója, a Boszorkánytánc Kísérteties figurák, köd- szerűek, sötét árnyalakok, de szinte élnek az éjszakában. Boszorkányok, fantomok. — babonás félelmet okozó me­sebeli rémalakok. Valamikor velük ijesztget­Vakáció az NDK-ban 7. Hogyan lettem vasbetonszerelő? A nap még nem bukott le a türingiai hegyek mögé, bőkezűen ontotta aranysuga­rait, A békés, kora nyári délutánt, gyári sziréna zúgá­sa repesztette ketté. Ismét négy óra volt. — Also dieser Tag auch beendete — no, vége a mun­kanapnak — gondoltam ma­gamban már németül és nyúj- tóztattam a derekamat. Az erdő alján fekvő város, Gera hőerőmű építkezésének a munkása voltam. Hogyan kerül egy magyar gimnazista szünidőben egy NDK-beli város hőerőművé­nek építkezéséhez?! Egy német barátommal évek óta levelezem. Meghívott, hogy a nyári szünidőt töltsem nála, s ő segít majd a német nyelv elsajátításában. Barátom szabadsága hamar véget ért, és kötelessége elszó­lította a városból. Üzleti út­ra külföldre távozott. Nem vállaltam, hogy a lakásában addig majd egyedül lakom, in­kább bevonultam az építő vál­lalat munkásszállójába, a Kőművesek Házába, s egyúttal munkát is szereztem. Ponto­sabban kaptam, hiszen mint magyar diákot, barátságosan meghívtak: dolgozzam én is, így jobban megismerem az embereket és a nyelvet. Stahlbetonmonteur — vasbe­tonszerelő voltam. Bunkert építettünk a szénnek. Ez volt az erőmű építésének legvégső szakasza. Mellettünk már állt a szocialista Németország leg­újabb monumentális létesít­ménye. A munka fárasztó volt, de nagyon szép. A rideg vas és a gyámoltalanul szétfolyó beton engedelmeskedett az ember akaratának: időtálló, impo­záns betonfallá vált. Csodá­latosan jó érzés volt alkotni! Az erőművet a város szélé­re építették. Ha az ember bal­ra nézett, a türingiai erdő fenyveseit látta sötétleni a tá­volban. Jobbról a nyüzsgő nagyváros találkozott a szem­lélő előtt. Igen, Gera nagyváros: Kö- zép-dél-N émetország ipari és kulturális központja. Úgy nő, mint a gomba. Központjában a viszonylag keskeny utca mindkét oldalán egymást érik az üzletek. Mindennek örültem, de a legmaradandóbb élményt mégiscsak a munkásszálló je­lentette. A rend és tisztaság szinte lenyűgöző volt. Az ember — noha senki sem figyelmeztette rá — ösztönösen kénytelen volt cipőjét letisztítani, mert nem merte a mindennap újra mosott, fényesített műanyag- padló makulátlan tisztaságét megtörni. A tágas, tiszta szo­bákban három ember lakott. Minden három szoba lakói­nak még egy teakonyha, s egy fürdőszoba állt rendelkezésé­re. Az egész intézmény kul­turális és szociális körülmé­nyei tökéletesek voltak. Gór István Tsz-híradó, 200 példányban A közös védelmében Ismét megjelent az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet stenciles kiadványa, a Tsz- híradó. A havonta megjelenő ismertető egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend a terme­lőszövetkezet dolgozói köré­ben. A mostani számban a poli­tikai, a mezőgazdasági, állat­tenyésztési és pénzügyi aktuá­lis kérdések mellett a szőlők­ben dézsmáló „kétlábú sere­gélyek” — a tolvajok elleni védekezésről, a közös védel­méről ír a lap. A termelőszövetkezet szőlő­jében ugyanis a kártevők pusztítását a mások munká­ján élősködő kártevők váltot­ták fel. De nemcsak a szőlő — a kukorica is szökik a föl­dekről, mihelyt törésre érett. A garázdákat a tsz ellenőrző, csősz-csoportja tartja féken, és váratlan ellenőrzéssel, raj­taütéssel óvják a közöst, vé­dik a tolvajok elől verejtékes munkájuk árán termelt közös termésüket. A híradó foglalkozik a tsz szocialista brigádjainak életé­vel. A Sallai brigád kongresz- szusi vállalásáról szóló hírből kitűnik, hogy a brigád máris igyekezett túlteljesíteni válla­lásait. Ugyanez a helyzet a Hunyadi brigád tagjai köré­ben is. HOLNAP: Betyárcsárdáktól a Hotel Aranyhomokig A KPVDSZ kulturális na­pok keretében rendezett mű­sor a Betyárcsárdáktól a Ho­tel Aranyhomokig című orog- rammal folytatódik, amelyet holnap este 6 órakor tartanak meg a Kossuth Szálló pálma­kertjében. Az előadáson Ságo- di Ferenc az alföldi vendég­látás történetét ismerteti a hallgatókkal. ték a gyerekeket. A felnőttek csatolt arany névlapot, is rettegve húzták meg ma- alkalom volt, hogy ez a Veres Julianna kertészmérnök és tfj. Varhold József Sándor motorszerelő október 1-én tar- tották esküvőjüket Törteién. gukat, sűrű keresztvetések közepette, ha a viharos, vil- lámtól-mennydörgéstől ri­asztó éjszakán az ajtóréseken, a kémény hasadékán besivított a szobába a széL Boszorkányszombat... Tán­colnak a boszorkányok... De hogy kerültek fényképfelvé­telre?! Ki volt az a merész, aki nem félt — megleste a mesét, és filmkockáján élet­re kelt a mese? Ki volt az, Első nem­foto­zetközi, művészeti alap művésznek ítélte a nagydíjat. A Boszorkánytánc — mint a mester mondotta — tónus­módosító eljárással készült, új technikával. Rajzolata ke­vés, de kontúrjai erősek, így valóban álomszerű, képzelet­szülte, irreális a foto. Tegnap Hongkongból ka­pott levelet a ceglédi művész. Értesítik, hogy az ottani ki­állításon egyik képéért bronz­aki az ősi, babonás félelmeket érmet kapott. Hamarosan képre vetítve rádöbbenti a Ausztriában rendezik meg nézőt a félelmek, a babonák gyűjteményes kiállítását — misztikusságára — és ezáltal zömében abból az anyagból, alaptalahságára? melyet legutóbbi, ceglédi ki­A művész — fotós: Tóth 1st- állításán láthattak. ván. Ez a képe, a Boszorkány­tánc a napokban nyerte el a Buenos Airesben rendezett nemzetközi művészi fotókiállí­táson a Foundo National De Las Artes nagydíját: ezüsttál­cát, aranyérmet és a képhez Itthon képeivel a Nemzeti Galériában nyíló bemutatón, A magyar fotóművészet 125 éves története címmel rende­zendő kiállításon vesz majd részt Tóth István. (—es—) Kedvtelésből váltak az ecset művészeivé Képzőművészeti kiállítás & Kossuth Művelődési Házban A Ceglédi őszt — az előző évtől eltérően — szerényebb keretek között, de tartalmas ■ kiállításokkal és előadásokkal rendezik meg az idén. Ilyen a képzőművészeti kiállítás is, amelyet a ceglédi képzőművé­szek klubja tagjainak mun­káiból állítottak össze és a városi Kossuth Művelődési Házban nyitnak meg ma dél­előtt 10 órakor. A szerény kiállításon tizen­két ceglédi művész képeit láthatják a látogatók. Ismerős nevekkel találkozunk a tárla­ton. Közülük néhányan már önálló kiállítással is szerepel­tek a Kossuth Múzeumban. Országosan is ismert név kö­zöttük Benedek Péteré, aki­nek kiállított öt olajfestmé­nye: öt remekmű. Népi tema­tikáját már a címek is mu­tatják: Aratók, Halászok, Pa­rasztlakodalom. — Itt látjuk Oldal Lajosnak, az idős gene­ráció jellegzetes képviselőjé­nek négy képét, köztük a Vi­har előtt címűt és a Zebegé- nyi táj pompás panorámáját. Veér László ceglédi tájképé­nek, a havas, ködös, hideg Eötvös téri hangulatnak kü­lön is nagyon örülünk. Okos László idillikus hangulatú ké­pein ceglédi tájakat fedez­tünk fel. Füle Lajos festménye a Pesti úti tanya, Pászkán Lil­la akvarelljei a kiállítás erős egyéniséget mutató színfoltjai. Lengyel Károly a kiállításon ceruzarajzaival vesz részt. P. Kovács Sándor, aki a klub vezetője, Viharos táj című ké­pét állította ki, s a szentend­rei művésztelepen töltött na­pok emlékét őrző két festmé­nye a tárlat jellegzetes alko­tása. Prohászka Józsefnek a közelmúltban volt gyűjtemé­nyes kiállítása a Kossuth Mú­zeumban. Emlékezhetünk nagy sikerére is, hiszen a ki­állított képeknek nagyobb ré­szét meg is vásárolták, ami Cegléden még sohasem for­dult elő. Fia, Prohászka An­tal is egyéni módon kezeli az ecsetet s a paletta színeit. Két fiatal van még a kiál­lításon; az egyik Nagy László, a másik Szőke Tamásné. Ilyen témáik vannak: aszfaltozok, plakátolvasó, épülő torony, útépítők, kirakat előtt stb. Korszerűek a témaválasztás­ban s modemek a kivitelezés­ben. S ezzel végére is értünk a névsornak. A tárlat részvevői valamennyien dolgozó embe­rek, akik az ecsettel csak sza­bad óráikban, egyéni kedvte­lésből foglalkoznak. Nekik ez az örömük, ez a szórakozásuk, ez a szenvedélyük. Nem akar­tunk kritikai értékelést írni a bemutatott anyagból, de a szép gyűjtemény megtekinté­sét mindazoknak ajánljuk, akik szeretik a szépet. Szomorú István SZÜCSTELEPEN FIÓKKÖNYVTÁR NYÍLIK A városi tanács művelődési osztálya legutóbb tanácsko­zást folytatott a városi és járási könyvtár vezetőjével annak érdekében, hogy a Cipőipari Vállalat ceglédi te­lepének kultúrtermében ho­gyan lehetne megoldani a szűcstelepi lakók számára a könyvkölcsönzést. A tanácskozás nem volt eredménytelen. A vállalat igazgatója hozzájárult, hogy a kultúrteremben kölcsön­könyvtárat hozzanak létre. A vezetéssel a vállalat K1SZ- alapszervezetének egyik ifjú tagját bízták meg, így hama­rosan megkezdődik a könyv­kölcsönzés a dolgozók és a környék lakóinak örömére, a könyvek és a könyvszekré­nyek kiszállítása után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom