Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
1906. OKTÓBER 9., VASÁRNAP fHT énein \JCtvlaD II Heti jogi tanácsaink CIKKÜNK NYOMÁN A magánmunkáltató alkalmazottjának munkaügyi jogairól... A jubileumi jutalomról... és a gyermektartási díjról... A Munka Törvénykönyvének hatálya kiterjed a magánmunkáltatóknál alkalmazott , dolgozókra is. B. B. albertirsai lakos több kérdést intézett hozzánk: O A dolgozó 7 forint nyolcvan fillér órabérré! „kilépett” bejegyzéssel szüntette meg munkaviszonyát 1965. október 28-án. Kisiparosnál helyezkedett el, innen 1966. július 28-án kilenc forint órabér bejegyzéssel lépett ki és új munkahelyén szintén ki- lencforintos órabérrel alkalmazták, Kérdezi: helyesen jár- tak-e el a kisiparosok? Amennyiben a dolgozó a vállalattól nem fegyelmi okból kifolyóan került el, vagy nem mint vándormadár kapott „kilépett” bejegyzésű munkakönyvét, akkor az újbóli mun- kábalépés esetén az első hat hónapban nem állapítható meg magasabb összegű alapbér, mint amelyben előző munkaviszonya megszűnésekor részesült. Ha a kérdezett esetben a dolgozó felmondással szüntette meg munkaviszonyát úgy, hogy elvesztette folyamatosságát — vagy felmondás nélkül lépett ki, akkor ez év júliusában már kaphatott kilencforintos órabért. Innen, ha a jogszabályokban előírt í módon lépett ki, szintén tör- i vénysértés nélkül alkalmaz- ■ hatták ezért, a munkabérért, j Másképpen alakul azonban a | helyzet, ha fegyelmivel bocsátották el, vagy gyakori kilépőnek tekintendő. Ez utóbbi esetekben egy évig nem kaphat magasabb személyi alapbért a dolgozó. O Kő vetkező kérdés: a dolgozó — akinek 1942-től fennálló munkaviszonya van, múlt év november 5-én munkahelyéről „felmondás a dolgozó részéről” munkakönyvi bejegyzéssel lépett ki, s azóta kisiparosnál dolgozik. Hány nap fizetett szabadság illeti meg a dolgozót? Ennek a dolgozónak a munkaviszony folyamatossága a jelzett időben megszakadt és csak kétévi folyamatos munkaviszony után a Mt. V. 30 C. alapján nyerheti azt vissza. Amíg ez nem következik be, szolgálati évei után pótszabadság nem illeti meg, csupán a tizenkét nap alapszabadságra tarthat igényt, O A második példában említett dolgozót ért hátrány kezdő időpontját 1965. november 5-ét követő elhelyezkedéstől, vagy az utóbbi munkahelyről, a kisiparostól való kilépéstől kell-e számítani? — Kérdezi olvasónk. A Mulika Törvénykönyve hatálya kiterjed a magánmunkáltatóknál alkalmazott dolgozókra is. Ebből következik, hogy az ott eltöltött időt munkaviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni. Tehát a magánmunkáltatónál eltöltött Időt is be kell számítani és amikor eltelik a két esztendő, a dolgozó kérésére elismerik a korábban munkában töltött időket, és megilletik a kedvezmények. (Magasabb táppénz, több szabadság.) A jubileumi jutalomról. D. G. budapesti olvasónk édesapja ügyében fordult hozzánk kérdéssel. 38 évi MÁV-szolgálat után apját nyugdíjazták. Nem tudott munka nélkül meglenni, hat hónap után ismét munkába állt és újabb 18 évet töltött munkaviszonyban. Ez alatt nyugdíját szüneteltette. Azt kérdezi olvasónk, hogy egybeszámítható-e a két idő, kaphat-e édesapja jubileumi jutalmat? A MAV-nál jubileumi jutalmat első ízben csak azoknak a dolgozóknak lehetett kifizetni, akiknek a jubileumi jutalomra való igénye 1953. évben Megkapták az árkülönbözetet az érdi gyümölcstermelek További panaszok a felvásárlókra A nyár folyamán lapunkban cikket közöltünk Érdről, a gyümölcsfelvásárlás körül található visszásságokról. Cikkünk nyomán a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja megvizsgálta a felmerült panaszokat és intéz^eoeU azok orvoslásáról. A napokban levelet kaptunk az Érd-parkvárosi gyümölcs- és málnatermelő szakszövetkezet vezetőségétől, amelyben közó.tók; a helyi földművesszövetkezet, amely a gyümölcsöt felvásárolta, Magyar-mongol árnesereforgaimi egyezmény Budapesten sikeresen befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköz- társaság kereskedelmi kormánydelegációinak tárgyalásai. A tárgyalások eredményeképpen szombaton jegyzőkönyvet írtak alá a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság 1967. évi árucsereforgalmáról. Felavatták Clark Ádám szobrát árkülönbözet címén 26 ezer forintot átutalt a termelőket képviselő szak- szövetkezetnek. A továbbiakban azonban a levél figyelemre méltó megállapításokat tartalmaz: „Sajnos a cikkben is kifogásolt tára differencia nem nyert orvoslást. A felvásárló szerv arra hivatkozik, hogy felsőbb hatóságok állapítják meg a szállító rekeszek súlyát. Ez lehet, de nálunk az fordult elő, hogy 1.20 kg-os rekeszt 1.40 kg- osnak számoltak el. Rendelet kötelezi a felvásárló szex-veket, hogy az atvevőhe- lyen a tárasúlyokat kifüggesz- szék. Mi ezt kértük, mégsem függesztették ki. Felháborító volt az a bánásmód, ahogyan bennünket, termelőket kezeltek. Nem egy esetben kijelentették: vigyék az árujukat oda, ahová akarják. Szakszövetkezetünk hat vagon málnára kötött szerződést, de tagjaink e bánásmód, az alacsony, hét forintos átvételi ár és a rekeszekkel kapcsolatos különbözet miatt: termésüket magánkereskedőknek adták át. Mégpedig kilónként 10 és 12 forintos áron. Teljesen érthetetlen előttünk, -hogy amikor az állam támogatja a háztáji termelést, a kis kerttulajdonosokat és részükre még kedvezményes hitelt is folyósít, ugyanakkor a felvásárló szerv úgy bánik a termelőkkel, mintha terményeit szívességből venné at. Egyébként a jövőre vonatkozólag javasoljxxk: a göngyöleget előállító és szállító vállalat minden rekeszre fesse rá a tényleges súlyt, így elkerülhető lesz az, hogy bárkit is megrövidí csenek.” Fehér Lajos fogadta a román mezőgazdasági küldöttséget Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton a Parlamentben fogadta a Nicola Giosannak, a Román Szocialista Köztársaság mezőgazda- sági főtanácsa elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó román mezőgazdasági küldöttséget. A baráti légkörben lezajlott fogadáson részt vett Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Gépesített kukwica-betakarítás Ötnapos nemzetközi munka- értekezlet kezdődik kedden Budapesten a kukoricatermesztés és betakarítás komplex gépesítéséről a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben, amely a téma kutatását a ' szocialista országok között koordinálja. Az értekezleten a hazai szakembereken kívül bolgár, csehszlovák, lengyel, német, román és szovjet küldöttek vesznek részt. A szakemberek a Hidasháti Állami Gazdaságban tekintik meg a gépesített kukoricabetakarítás kísérleteit Az állóeszközök újraértékelésének tapasztalatai a megyében A tanács mezőgazdasági osztálya főkönyvelőjének nyilatkozata A Magyar Közlekedési Múzeum előcsarnokában szombaton délelőtt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitotta Clark Ádám, a Lánchíd és a Várhegy alatti alagút építőjének munkásságáról rendezett kiállítást, majd a múzeum főbejárata előtt leleplezte a híres angol mérnök mellszobrát. Az ünnepségen jelen volt Clark Ádám Magyarországon élő leszármazottja is. Kamcsatkai rózsa Eddig ismeretlen cserjét honosítottak meg a Balaton- felvidéki Erdőgazdaság szakemberei. A Rosa rugósa, népszerű nevén „Kamcsatka! rózsa” gyorsan gyökeret vert a vékony termőtalajon, s oly erősen megkapaszkodott a kövek között, hogy gyökereivel meggátolta a további eróziót A megyében befejeződött a termelőszövetkezetek állóeszközeinek újraértékelése. A megyei bizottság a közelmúltban értékelte ezt a munkát, s fontos következtetéseket vont le a rendelkezésre álló adatokból. Ezekről kértünk tájékoztatást Békési Sándortól, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelőjétől. — A mezőgazdaság átszervezése óta állandóan nőtt a termelőszövetkezetek hitelesedékessége. Ügy is mondhatjuk, hogy egyes termelőszövetkezetek eladósodtak. Ezek tulajdonában nagy mennyiségű, a kisparaszti termelésből álvett eszköz, felszerelés van, amit kifizettek a belépő gazdáknak. De nagy terhet jelent a szövetkezetek számára a korszerűtlen, a nagyüzemek részére szerkesztett, de be nem vált termelőeszközök hitelre történő vásárlása is. Az állam, a közeljövőben, megszabadítja a szövetkezeteket ezektől a terhektől, magára vállalja. Ehhez azonban az szükséges, hogy világosan lássuk: a tsz-ek tulajdonában levő állóeszközök milyen értéket képviselnek. Ezért volt szükség az újraértékelésre. Az eddigiek, csak a kérdés egyik részére adnak választ. A jövőben — a gépekre és a gépi berendezésekre már az idén is — amortizációs alapot képeznek a termelőszövetkezetek, az elhasználódott állóeszközök pótlására. 1965-ben a kalkulációs számítások szerint az amortizáció értéke 86 millió forint volt — ezt nem kellett a szövetkezeteknek befizetni — jövőre, a végleges számítások szerint 101 millió forint lesz. Ez évben a részleges amortizációs alapra 68 millió forintot kell befizetniük a szövetkezeteknek. A teljes amortizációs alap képzésének módjáról később intézkedik a kormányzat, de egészen bizonyos, mint ahogyan ez a gépek és gépi berendezések amortizációs alapjának bevezetése előtt is történt, hogy ahhoz is különböző módon segítséget nyújt az állam. Elmondotta a megyei főkönyvelő, hogy az újraértékelő bizottságok, jó munkát végeztek és minden elismerést megérdemelnek. A továbbiakban arról beszélt, hogy az amortizációs alap képzése milyen feladatokat hárít a termelőszövetkezeti vezetőkre. , — Az amortizációs alap ösz- szege, a termelés költségeit növeli, tehát annyit ' jelent, hogy csökkenti a kiosztásra kerülő jövedelmet. Éppen ezért, a jövőben előtérbe kerülnek a gazdálkodásnál a minőségi követelmények, mint a jövedelmezőség, az okszerű költséggazdálkodás, a takarékosság. Eddig sok szövetkezetben nem fordítottak gondot, a termelőeszközök kihasználására. Ugyanígy elég sok hiba történt a mezőgazdasági beruházásoknál. A szövetkezeti vezetők nem érezték közvetlenül egy-egy beruházás után annak terheit. Mindez az eddigi hitelezési politikából következett. Az amortizációs alap képzésével ez megváltozik. Csak az ésszerű beruházások fizetődnek ki, ezek hozzák a hasznot, növelik a jövedelmet. A nagyobb önállóság tehát, nagyobb felelősséget is jelent. — Változik-e a hitelezéssel kapcsolatos gyakorlat? — Az eddigiekből következik, hogy az amortizációval az állóeszközök elhasználódását pótoljuk. A termelőeszközök . fejlesztését továbbra is saját | erőből, vagy állami támogatás- I sál valósítják meg a termelő- szövetkezetek. Tehát továbbra is kapnak a gazdaságok állami hitelt. A sok hasznos számadat és mutató közül néhányat elmondott a főkönyvelő: — A megye termelőszövetkezeteiben az épületjellegű állóeszközök 39,1 százaléka az állami támogatás eredménye, az ültetvényeknél az állami támogatás százaléka 36,3. Ez utóbbi mintegy három százalékkal magasabb megyénkben, mint az országos átlag. Az épületek megyénkben jobban elhasználódtak, mint az országban általában. Sok ré, paraszti épületet vettek át a megye termelőszövetkezetei, s ez egyben utal arra is, hogy nagyobb gondot kell fordítani a javításokra, karbantartásokra. A gépek el- hasznáiódottsága a megyében 45,3, az országos átlag 46,4 százalék. Nálunk későbben j kezdődött meg a gépesítés, ! mint a többi megyékben, ezért ! a gépek „fiatalabbak”, s a hát- I ralevő élettartamuk is magasabb. 0,2 évvel. Érdekes, hogy az ültetvényeknél, a nagy arányú telepítések ellenére is mintegy 10 százalékkal nagyobb az elhasználódottság, mint az országos átlag. A sok régi ültetvény termő- erőben leromlott. Éppen ezért megfelelő bérezési formákat kell alkalmazni, hogy minél hosszabb ideig teremjenek. A teljesen elhasználódott, kivénült telepítéseket pedig hatósági engedély megszerzése után ki kell vágni, s helyette újat telepíteni. Befejezésül elmondotta még Békési Sándor: — Az irányító szervek munkáját, nagy mértékben segíti az újraértékelés során nyert sok-sok adat. Most. tudjuk, hogy milyen állóeszközökkel rendelkeznek a termelőszövetkezetek, hol kell fejleszteni* mire kell ügyelni. De ne csak az irányítószerveknél kamatoztassák a szerzett tapasztalatokat, mutatókat, hanem a termelőszövetkezetekben is. nyűt meg először. Számításom szerint 1947—48-ban ment olvasónk apja nyugdíjba, amikor ilyen jogosultság még nem állott fenn. Munkaviszonya pedig, amit nyugdíjaztatását követően létesített, újnak számít, s mivel jelenleg 18 éve van, még nem áll fenn a jubileumi jutalomra való jogosultsága. Itt válaszolunk A. I. nagykőrösi lakos olvasónknak is. Kérdésére e.öljáróban annyit, hogy a Munka Törvénykönyve a rendőrség polgári alkalmazottaira terjed ki, (fegyveres állomány tagjaira nem), ezért az ön munkaidejét a jubileumi jutalom szempontjából csak leszerelését követően lehet figyelembe venni. Az apátfaivi földművesszövetkezeti munka- viszonya is kétséges, mert levele szerint az SZTK-ba nem jelentették be. A makói Faaru- gyár és a Nagykőrösi Konzervgyárban való elhelyezkedés között (már a Iájavított munkakönyv szerint) két hónapi munkakiesése van. Olvasónk azt kérdezi: mikor jár neki jubileumi jutalom? Kérdésére közöljük, hogy a jubileumi jutalomra való jo-, gosultság szempontjából az Mt. V. 30./C. §. szabályai szerint beszámítható ideje 1965. január 1. napján 11 év volt (a módosított Munka Törvény- könyve hatálybalépésének napja), ezért legkorábban csak 1969. évben nyílik meg a joga a jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom szempontjából ugyanis 1953. április 16-tól van önnek igazolt megszakítatlan munkaviszonya. A gyermektartásdíj felemelését lehet kérni, ha a tartásra kötelezett kereseti viszonyaiban lényeges növekedés állott elő. K. Z.-né ócsai lakos tartja el 14 éves technikumba járó gyermekét. Az apa közel tíz éven át, mindössze 200 forintot küldött havonta a tartásra. Olvasónk szerint volt férje 3 ezer forintot keres. Kérheti-e a tartásdíj felemelését, nem kell-e attól tartania, hogy emiatt esetleg elpereli gyermekét az apa? — kérdezi olvasónk. Ha úgy van, ahogy olvasónk levelében bennünket tájékoztatott, akkor jogosult a tartásdíj felemelését kérni, amely adót esetben kb. havi hatszáz forint körüli összegben állapítható meg visszamenőleg, legfeljebb hat hónapra. Dr. M. J. A NYÍRMADAI ÁLLAMI GAZDASÄG ALMATERMÉSÉNEK MINTEGY 75—80 SZÁZALÉKÁT EXPORTÁLJÁK. A GAZDASÁGBAN 799 HOLDRÓL KÖRÜLBELÜL 600 VAGON JONATÁN ÉS STARRING-ALMATERMÉST VARNAK. KÉPÜNKÖN: CSOMAGOLJÁK AZ OSZTÁLYOZOTT ALMÁT.