Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

1966. OKTOBER 8.. SZOMBAT Meere« ^£Mtw OKTÓBERI NYÁR Földben az őszi búza 22 százaléka — Hol késnek a rozzsal? — Kipereg a napraforgó Az októberi ..nyár-’ két kéz­zel szórja sugarát. Valószínű­leg engesztelni akar a fuka­ron mért júliusi melegért. Ha valamikor, most igazán öröm a földeken dolgozni. Erről, a most legsürgősebb őszi te­endőkről beszélgettünk Kusza Béla megyei főagronómussal. A rozsvetésről szólva elmon­dotta: legfőbb ideje. hogy a szem földbe kerüljön. Szól ez elsősorban a ráckevei, a monori, a gödöllői és a szo­bi járás elmaradt közös gaz­daságainak. Az őszi búzavetést sok he­lyütt megkezdték, de a ra­gyogó idő módot nyújt a munkálatok meggyorsítására. Ez az időszak — október kö­zepe — a legideálisabb a jö­vő évi jó termés előkészítésé­re. Bár az ütem nem rossz, — a hét elején a vetésterület 22 százalékán már földben duz­zadt az őszi búza — mégis jó lesz igyekezni, mert ki tudja, mikor erednek meg az ég csa­tornái. Sok a teendő, kétségkívül — sorolta tovább — különösen, hogy a nyári esők s a talaj­víz miatt a kukori'ca gondot okozott. A termés csak most kezd beérni. Elsősorban azo­kon a területeken kell sietni a töréssel és utána a szárvágás- sal, ahol búza kerül majd utána a táblákba. Idén már sok járvasilózó és Orkán van a gazdasá­gok tulajdonában, használják ki a teljesítőképes­ségüket. Arra is felhívta a figyelmet; ne hanyagolják el a naprafor­gótáblákat sem. Hiszen a ter­més teljesen beérett s eddig még csak ötven százalékát gyűjtötték zsákokba. Ha to­vább késlekednek, csak a madarak híznak. A betakarítással párhuza­mosan gondoskodnak a növényvédelemről. A kártevők elleni védekezés céljából megtörtént a talajfel­vételezés. Megállapították, hogy gabonafutrinkafertőzés főleg Cegléd, Manor és Nagy- káta, vetési bagolypille a ceg­lédi és a dabasi járás térsé­geiben fordul elő. Jelenleg a vetőszántás há­romnegyedét, míg a tavaszi rá- szántás egyharmadát tudják maguk mögött — fejezte be tájékoztatását a megyei fő- agronómus. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK Továbbra is köthető szerződés szőlőre, mustra, borra Az Alföldöm egy hónapja tart a szüret. A Magyar Álla­mi Pincegazdaság üzemei je­lenleg naponta összesen mint­egy 30 000 hektoliter mustot, vagy ennek a mennyiségnek megfelelő szőlőt vesznek át A következő hetekben a szü­ret kiterjedése nyomán napi 40 000—50 OOO hektoliterrel számítanak. Az átvétel egyéb­ként mindenütt zavartalan. A Magyar Állami Pincegaz­daság szeptember végéig 900 ezer hektoliter borra kötött szerződést a termelőkkel. Az idén először nem zárták le Közben eladták a házat Még az év elején történt, hogy Szigethalom községi ta­nácsa kérte: engedélyezzék egy második körzeti orvos működését a lakosság jobb egészségügyi ellátása érdeké­ben. Az engedélyt meg is kap­ták és egy magántulajdonban ’evő házat kívántak megvásá­rolni az új körzeti orvosi lakás céljára. Időközben azonban a tulajdonos ezt a házat eladta, s így több, mint fél évet ké­sett a terv megvalósítása. Most azonban, a Kolozsvári utca 36. szám alatt, ismét akadt egy eladó ingatlan, ezt vásárolja meg a község 120 ezer forin­tért, s így nem lesz akadálya a második körzeti orvos oda- költözésének. Elektromos „tanár úr“ Az Iskolai Tan­eszközök Gyára számos újdonság­gal segíti elő a tanulóifjúság oktatását. Most kezdtek hozzá az elektronikus „IMdaktomat” gyártásához, amely a tanár szerepét tölti be és ellenőrzi a kérdésekre adott lieíyes feleleteket. Újdonság még a mágnessel rögzíthető kémiai kcplctkirakó-késziei is. A képen: Készül az elekt­romos „tanár úr”, a didakíomat, amely a tanulók helyes, vagy helytelen feleleteit ellenőrzi. maradt a pártszervezetnek is. Ű kérte ezt a, nem egészen szabályos, de neki mindent je­lentő kivételt. Az öreg test mind sűrűbben megtagadja a hű szolgálatot, ezért hát most búcsúzni ' jött. A gyártól és elvtársaitól. Talán már otthon fontolgatta, formálgatta a sza­vakat, talán csak most törtek fel belőle, de forrón süt ki be­lőlük az átéltség, a szenvedé­lyesség, az őszinteség. Egy for­radalmár vallomása ez, olya­né, aki évtizedeken át volt pártja közkatonája, s megtett mindent, ami erejéből tellett, s amire hite ösztönözte. Jó néhányan vannak a te­remben, akik először szakmá­juk mestereként, majd máso­dik apjukként őt választották példaképnek, s követték. Ide, a párt soraiba is: őket nézi az öreg, amikor a búcsú szavait mondja. Azokat, akik a nyo­mába léptek, s mpst a helyé­re állnak. A fiatalokat. Jogos az öröme: sok a fiatal arc. Legtöbbjüknek ajánlója volt, majd tapasztaltabb harcostár­sa, tanácsadója. Hú és jó ka­tonája a kommunisták harcá­nak: nemcsak küzdött, hanem utódokat is nevelt. Elvek iga­záért harcolt — embereket formált. Terheket vállalt, s nemcsak magát, másokat is meggyőzött arról, hogy ez megtisztelő kötelesség. Kom­munistaként élte az életét és — kommunistákat nevelt. NAGY TISZTESSÉG ilyen forradalmárok örökébe lépni, s hatalmas erő. Évről évre nő azok száma, akik vállalják ezt az örökséget, s a vele járó kö­telességeket: az idősebbek, s a középkorúak mellé a fiatalok serege sorakozik fel, küzdve a marxizmus—leninizmus elvei­nek igazáért, a párt politikájá­nak mindennapi érvényesíté­séért. Kommunistának lenni: hitvallás és cél is. Azok közé állni, akik évtizedek céltuda­tos küzdelmének gazdag ta­pasztalataival formálják a je­lent; azok közé, akik mártírok sokaságának nevével írták te- ; a magyar nép szabadság­küzdelmének aranylapjait; azok közé, akik a rommá lett, de végre szabad országban el­sőként álltak az újjáépítés élére, célt, hitet, értelmet ad­va a munkának; azok közé akik vállalták egy új történe­lem meghatározásának rop­pant súlyát, felelősségét. A szocialista ifjúsági brigád tagja éppúgy ott van a se­regben, mint a fiatal kutató­mérnök, az ifjú termelőszö­vetkezeti traktoros, az egye­temről nemrég kikerült peda­gógus. Sok pártszervezetünk­ben a legutóbbi négy eszten­dőben tíz-tizenöt évet „fiata­lodtak” a kommunisták: eny- nyivel csökkent a tagság át­lag életkora. Mind nagyobb számban jöttek soraikba a jól dolgozó, áldozatkész, emberi­leg is példát mutató fiatalok. Szigorú mércének feleltek meg felvételükkor, s az eltelt idő bizonyította: érdemesek voltak a bizalomra. Sok se­gítséget kaptak az idősebb, tapasztaltabb kommunisták­tól, s maguk is sokat hozzá­tettek a közös erőfeszítések­hez. Lelkesedésük, kezdemé­nyező készségük, új iránti fo­gékonyságuk, kísérletező ked­vük, fiatalos bátorságuk új színekkel gazdagította a poli­tikai munka tarka szőttesét, elősegítette a munkamódsze­rek korszerűsítését, a munka­stílus változását. NAGY ÉRTÉKŰ NEMES­ÖTVÖZET EZ: az idősebbek tapasztaltsága, bölcsessége, s a fiatalok egészséges elégedet­lensége; a múlt tapasztalatain okultak meleg humanitása s az ifjabbak őszinte szókimon­dása; a régiek s az újak ösz- szefogása a történelmi külde­tés, a szocializmus felépítése érdekében. Van, hogy elvi vi­ták tüzében kovácsolódik ez az összefogás, máskor drámai pillanatokban, az áradó folyó gátjain vagy egyszerű hétköz­napokon, a gép, a tervezőasz­tal mellett, a földeken. Az élet minden területén, mert mindenütt ott vannak — és az első sorban vannak ott — a kommunisták. Az élcsapat — mert küldetése, feladata tör­ténelmi horderejű —, csak a legjobbakat fogadja soraiba: s e legjobbak között — hu­szonegy esztendőnk vizsgája is ez — mennyi a fiatal! Hív­juk őket, de próbára is tesz- szük képességeiket. Segítjük munkájukat, de elvárjuk, hogy ők is mind többet nyújt­sanak. így válik egésszé és folytonossá az élcsapat belső élete, örökös megújulása, így nevelődnek forradalmárok örökösei forradalmárokká, kommunistákká. NAGYOK ÉS NEM KÖNY- NYÜK FELADATAINK: min­den nap új és új erőfeszíté­sekre késztet, még többre, nagyobb tettekre sarkall. A megnövekedett feladatokhoz, azok sikeres megvalósításá­hoz jönnek új erőként, hú, megbízható társakként. az idősebbektől tanuló, de az öregeket is sok mindenre megtanító, hagyományainkra támaszkodó s a holnapot je­lentő elvtársaink, a forradal­márok örökösei, a fiatalok. M. L. Gépesített cukorrépatermelés Az idén befejeződnek a cu­korrépatermesztés komplex gépesítésének kísérletei. A Mezőgazdasági Gépkísérleti intézet irányításával négy ál­lami gazdaságban — a Lajta- Hanságiban, a komáromiban, a hidashátiban és a gerjeni- oen —, 12 féle csehszlovák, francia és német gépet, beren­dezést próbáltak ki. A nagy­üzemi kísérletek során legjob- Dan bevált gépek egy részéből az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek jövőre már vásárolhatnak. UJ EMBEREK nyelvtanításban szeretem az aktív módszereket. Például mi hármas osztású szótárt használunk. Az első részben felírjuk a példamondatot, a második részben kiírjuk az új szót és csak az óra végén ír­juk a harmadik részbe az orosz szó magyar megfelelő­jét. Ez új módszer, nem én találtam ki, de Pest megyében használták először. — Aztán: a feleltetés fon­tos dolog. De a nyelvtanítás­ban néha csalóka dolog is. Az óra elején kihívok néhány fe­lelőt ... Osztályzatot akkor nem adok, mert az az álta­lános tapasztalat, hogy még a jól tanuló gyerekek sem fi­gyelnek tovább az órán, ha megkapták az osztályzatot. Az óra második felében új anya­got veszünk, aztán visszakér­dezek az új anyagból, s csak ezután osztályzok. így bizto­sítva van az óra feszültsége... Egyébként szeretem, ha az óráknak hangulata van. ★ Az érdi gimnázium tantes­tülete fiatal tantestület. A fiatalok között is ők Bíró i Márta és Zsoldos Lajos a leg- ; fiatalabbak. Uj emberek. Azt j hiszem, nem csupán abban azj értelemben, hogy most kerül- j tek ki az egyetemről. Azt hi-i szem, abban az értelemben is, i hogy képesek felhasználni i munkájukban, életük és szak- j májuk általános tapasztala-1 tait. És amit csinálnak, lélek- j kel csinálják. A két új tanárj különböző életfeltételek közül! indult. Különböző szemléletük i alakult, különböző cselekvési i rendszerük, különböző az; emberi arculatuk, azonosak; mégis abban, hogy lelkesedés- ; sei, elszántsággal és hivatás-; tudattal közvetítik azt, amit > tudnak. Pedagógusok, mert! képesek erre. A pedagógiához i ember kell. Ember, aki isme- i ri, szereti és alakítani tudja! a világot. És ki az új ember? : Aki most került ki az egye-; temről? Nem. Aki képes erre. ; És ez nem életkor kérdése. ! Nádas Péter $ teg. Harmadéves egyetemista korától önellátó. Nem élvezi a szülői támogatást, sőt maga adott haza pénzt, ha tudott. Huszonöt éves, de többnek lát­szik. Mozgékony, gyorseszú, s első pillantásra is feltűnően aktív. Eötvös kollégista volt. S mintha Biró Mártáétól elütő életkörülményed egészen más stílust, módszereket, a gondol­kodás másfajta irányultságát fejlesztették volna ki benne. Erden lakik, albérletben. Ö beszél: — Az egyetemre helyhiány miatt nem vettek fel azonnal. Mint betanított segédmunkás dolgoztam egy évig az Orion- ban. Szükség volt erre az év­re? Engem nem kényeztetett el az élet egyébként sem. De jó tapasztalatot biztosított ez az egyéves fizikai munka. S ha társadalmi munkára viszem itt a kispajtásokat, akkor ezt nem úgy fogom fel, mint kötelező rosszat, hanem úgy, mint a ne­velés egyik fontos elemét. S igyekszem, hogy ezt ők is meg­értsék. Mit tehet egy tanár en­nek érdekében? Nálunk a kol­légiumban önkormányzat volt, és kitűnő közösségi szellem. Én itt KISZ-tanácsadó tanár vagyok. A kollégiumban egy­szer és mindenkorra megta­nultam —, akkor jó az ifjúsági mozgalom, ha fiataloktól in­dulnak el a kezdeményezések. Szerintem a KISZ-tanácsadó tanár feladata nem az, hogy megmondja, ezt csináljátok kispajtások, azt csináljátok kispajtások —, ők majd meg­mondják, hogy mit akarnak csinálni, akkor kell nekik ta­nácsot adni és segíteni. Ami a tanári munkát illeti? Én köny- nyebb helyzetben voltam, mint Márti, itt töltöttem tavaly Er­den, a kötelező szakmai gya­korlat idejét, nem jöttem is­meretlen helyre. Magyart és oroszt tanítok. A Az óra vége felé közeledett. Akkor odaálltam a fiú padja mellé, és mondtam a gyere­keknek, hagyják abba, szed­jék össze a füzeteket. Az én külyköm izgett-mozgott, igye­kezett eltüntetni a papírlapot Persze akkor már figyeltem. A füzetét elvettem, a lap ottma­radt. Amikor a kezemben volt az összes füzet azt mondtam: „Tordi. János elégtelen”. A gyerekek csak néztek... Az egyik meg is kérdezte: „Miért kapott a Jancsi elégtelent?” Komolyan mondom, hevesen vert a szívem: „Azt mi ketten, tudjuk a Jancsival”. Éreztem, tudtam, az osztály hangulatán éreztem, hogy lesz eredménye annak, amit csinálok. Ez tavaly történt, az egyete­mi gyakorlaton. Baján. Az. osztályban attól kezdve nem volt puskázás. Mint hallom, Tordi Jancsi, aki bukásra állt matematikából, átment az érettségin ... Talán azért is sikerült neki... A szőke tanárnő nem foly­tatja a történetet, elpirul. Ar­ról beszél; milyen kedvesen fogadták itt a kollégák. Reg­gel, amikor megérkezett Érd­re, azt mondta este szeretne már itt aludni. Estére kerítet­tek neki albérletet. Arról beszél, hogy mennyi­re izgult, amikor először a katedrára lépett. Képes lesz-e ... Igen, egy tanárnak sok mindenre képesnek kell lennie. Megértetni az anyagot úgy, hogy közben neveljen is, s ha lehet, közben szeressék is. Bíró Márta édesanyja taní­tónő Cegléden, édesapja gyógy­szerész. Az egyetemet szülői támogatással végezte el. A fia­tal tanárnőnek kitűnő érzéke van a pszichológiához. ★ Zsoldos Lajos megküzdött a diplomáért. Apja raktáros, édesanyja hosszú idő óta be­Eddig bármily furcsa, csak úgy beszéltem tanárral, mint tanárral. Diákként. Most fel­tárult a másik oldal. A maga buktatóival és lehetőségeivel. Először a tanárnő beszélt. ★ Huszonhárom éves. „Én már tanárnak születtem” — így fogalmaz. Bíró Mártának hív­ják, szőke, barna szemű, vé­kony és magas. Finom ízlés­sel öltözik. Matematika—fizi­ka szakon végzett. Inkább óvónőnek nézné az ember, mint két ilyen elvont tudo­mány tanárának. Ezt tudja, és tetszik is neki, hogy külső megjelenése ellentmond an­nak, amit tud és szeret. Mert nagyon szereti a fizikát is, matematikát is. És a gyereke­ket is szereti. Hogy ért-e a gyerekekhez? Ezt meséli: — Láttam a kölyök tekinte­tén, hogy valami rosszban sán- tikái. Na mi rosszban sánti- kálhat valaki, dolgozatírás alatt? Ügy tettem, mintha ész­re se venném. Kis buták, hi­szen innen a katedráról min­dent jól látni... A zavart te­kintetek, a rebbenő mozdu­latok elárulnak mindent. Ügy tettem, mondom, mintha nem látnám mit csinál a fiú ... És gondolkodtam. Most mit te­gyek, ordítsak. Nem. Ve­gyem el tőle a füzetet. Nem. Ezek nem jó megoldások. Hagytam hogy dolgozzon. Dol­gozott is. Egészen belelendült a kis oktalan, azt hihette, hogy vak vagyok. A füzete alatt ott volt egy papírlap, arról másolt. Komolyan iz­gultam, hiszen éreztem nekik is, nekem is, nagyon fontos, mit csinálok ilyen esetben. Hogy én? Igen... Én is pus­káztam. Egyszer. De lebuk­tam. És különben sincs ér­telme. Miért? Mert matema­tikát, fizikát úgy sem lehet megoldani puskával, nyelvet képtelenség, a többit meg nem érdemes.., A láikus azt hiszi, minden tanár egyben pedagógus is. ★ Diákokat hallgatva gyakran elgondolkodom. „Szemetet dugtunk a köpe­nye zsebébe ...” „Kihúztuk alóla a széket...” „Ja, a Mária néni? Az egy vén sárkány..." •„El sem tudtuk képzelni miért dilizik egész órán?! Aztán ki­derült, válik tőle a férje.” Mindenki, aki tanári pályá­ra lép, megpályázza azt is, hogy szeméttel tömjék tele egy óvatlan pillanatban a kö­penye zsebét? Minden fiatal fiú, és lány, aki tanári pályá­ra készül, egyszer majd „be- dilizett vén sárkány”-nak mi­nősül a felnövekvő nemzedé­kek előtt? Azt hiszem, egyik kezdő ta­nár sem pályázik e lehetősé­gekre és címekre. Tehetségü­kön, kitartásukon, képességei­ken múlik, ezt mondják-e ró­luk majd a gyerekek, vagy azt, amit szintén sokat hal­lunk: „Mária néni nagyon igazságos, soha nem ideges, pedig válik tőle a férje." „Amikor beteg volt, megláto­gattuk, mert úgy hiányzott.” „Én csak azért szerettem meg a matematikát, mert ö tanít­ja.” Néha sajnálom a tanárokat. Néha sajnálom a diákokat. ★ Mindez nem véletlenül ju­tott az eszembe. Érden jár­tam, az új gimnáziumban. Erről a gimnáziumról, mini épületről, csak a csodálal hangján lehet beszélni. Nap­fény, egyszerű formák, tisz­taság, ízlés. Jó lenne, ha ilyen lehetne minden iskola.. Itt. ebben a környezetben be­széltem két tanárral. Fiata­lok, most végeztek. Néhány órát, tulajdonképpen nagyor rövid időt töltöttünk együtt Beszélgettünk életkörülmé­nyeikről, a pedagógiáról, és ál­talában, csak úgy, mindenről BÁTRAN, S BIZAKODVA járja útját az ember, ha tudja, hogy jó irányba megy, s ereje elegendő a célba éréshez. Bá­torságát, bizakodását sokszo­rozza, ha látja, hogy mások is ott lépkednek mellette, hogy sokadmagával van. Kerek mondatok, s hitet sugárzóan nagy az igazságuk, pedig meg­tört, sokat próbált ember a megfogalmazójuk. A taggyűlés kérte rá: maradjon ülve, úgy' beszéljen. Hiába, sok az a het­ven esztendő. Az utolsó ötöt már pihenéssel töltötte, nyug­díjban, de amikör csak tehet­te, bejárt a gyárba. És tagja Ifjú harcosok augusztus végén a határidőt, szőlőre még október 10-ig, mustra és borra pedig még később is szerződhetnek a ter­melők. Ennek alapján a már több mint egymillió hektoliter borra számítanaik. A pincegazdaságok, termelő- szövetkezetektől, állatni gazda­ságoktól bérmunkát is vállal- j nak. Az eddigi tapasztalatok alapján az idei közepes szőlő­termésből a tavalyinál jobb minőségű, zamatosabb bor várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom