Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1966. OKTÓBER 5., SZERDA P E S T MEGY E I HÍRLAP KÜLÖ N K I A D Á S A Örömhír gázügyben Nem is olyan régen éveket kellett várnia annak, aki pro­pán-bután gázpalackot illetve berendezést szeretett volna kapni. Igénylés, sorszám, ígé­ret és hosszú-hosszú idő kel­lett ahhoz, míg az igénylésből valóság lett. Nem is olyan ré­gen, talán még emlékeznek rá, milyen elkeseredett „gázcsa­tát” vívtunk olvasóinkkal az ígérgetésekkel szemben. Azóta szerencsére nagyot léptünk előre. Itt fekszik előt­tünk az értesítés: aki 1966. ok­tóber 15-éig benyújtja igényét a városi tanács kereskedelmi osztályán, az legkésőbb 1967. júliusáig boldog gázkészülék-, illetve palacktulajdonossá válik. Aki később igényli a gázt, az csak 1967 decemberé­ben kapja meg a már előre megvásárolt gázkészülékének (főző, tűzhely, sütő) használati engedélyét és a jogot arra, hogy azután folyamatosan cse­rélhesse a palackját A múzeumi hónap első eseménye: Tárlatvezetés a Czóbel-kiállításon A 15 éves fennállását ün­neplő Ferenczy Károly Múze­um ez évben is színvonalas programmal kívánja megren­dezni a múzeumi hónapot. Az első esemény dr. Telepy Katalin művészettörténész tár­latvezetése volt a Czóbel-kiál­lításon. Kivételes élményben része­sültek mindazok, akik részt vettek ezen a tárlatvezetésen. A kiállított képek mellé nem­csak a művész életútjának részletes bemutatását, hanem egész eddigi munkásságának, művészetének szakértő mélta­tását is kapták „ajándékul” a kiváló művészettörténész, dr. Telepy Katalin jóvoltából. MŰVÉSZÉT ES BÉKE Mizser Pál és dr. Berecz Ferenc kiállítása közvetlen szavakkal bemu­tatni a két művészt, mun­kásságukat, művészi célki­tűzéseiket. horányi Ma: Czóbel Béla mai festésze­tünk legnagyobb alakjai közé tartozik. Jelentőségét csak fo­kozza, hogy többet tett az egész modern magyar piktúra nemzetközi megbecsülése érde­kében, mint bármelyik más korlársa. A külföldi kiállításo­kon őt a legnagyobbak között találjuk, alkotásai Picasso, Dufy, Juon Gris, Van Dongen, Buffet, Cocteau, Matisse társaságában szerepel­nek ... Életútja a század eleji zak­latott, festői izgalmakkal, -új megoldásokkal küszködő kor­szákban kezdődik. Rippl-Ró- nai, a nagybányai iskola hat­nak rá először. Münchenben is tanult, ott azonban technikai ismereteknél egyebet nem sa­játított el. A nagybányai hatást tükrö­zik a század elején készült és az első teremben látható Vi­rágos ablak és az Ülő férfi... Párizsban a Fauves-okhoz, a „vadakhoz” csatlakozott, itt­hon pedig a „nyolcakhoz” — Kernstock Károlyhoz és társai­hoz — érezte magát a legköze­lebb. véradónap Szentendrén — Reggel nyolctól este hatig jelentkezhetünk az ál­lami gimnázium tornatermé­ben, és segíthetünk embertár­sainkon! Vöröskeresztes aktíváink már napok óta járják a vá­rost és igyekeznek megértetni mindenkivel a véradás jelen­tőségét. Krizsanyik Pálné já­rási titkárnő mondta el, hogy júniusban Budakalászon ren­deztek véradó—oér/capó-talál- kozót, ahol megható volt be­szélgetni azzal a huszonegy emberrel, aki életét köszönhet­te annak, hogy voltak megér­tő embertársaik, öreg bácsi mondta ott el, hogy az életét az a vér mentette meg, ame­lyet önkéntes véradóktól ka­pott. Beszélt váci élményéről, ahol a vasúti baleset követ­keztében két lábát vesztett kisoroszi postással beszélhe­tett, aki meghatottan mondta el, hogy ha hazatér Kisoroszi­ba, ő lesz a véradási mozga­lomnak legfáradhatatlanabb propagandistája. És ott volt boldogságtól sugárzó édes­anyja karján a kétéves kicsi lány, akinek mosolygó arcába nem gyönyörködhetnénk, a véradás fogalmának ismerete nélkül. Közvetlen születése után kellett a rendelkezésre álló vérrel megmenteni az életnek. Már az idei évben Buda­kalászon 55, Pomázon 57 liter vér volt az eredmény, s a kis Pilisszentkereszten múlt hó huszonhatodikén hetvenegyen adtak vért. Ezért hisszük, hogy minden­ki megérti a mozgalom hatal­mas jelentőségét, s 18 és 60 év közötti egészséges emberek je­lentkeznek ma reggel 8 és este 6 óra között állami gimnáziu­munk Római sánc utcai tor­natermében, ahol a gödöllői véradószolgálat kiküldöttjei várják őket! Az első világháború idején Hollandiában élt, majd 1925- ig Berlinben telepedett le. Ebből a korszakából a Műte­remben című képe ad számot fejlődéséről. Itt már túljutott a dekoratív síkszerűségen, és erős kontúrokkal térbeliséget teremt... Berlin után 15 évi újabb párizsi tartózkodás kö­vetkezett. Eddigi képalkotó felfogása újabb vonásokkal gazdagodott. Hol puha, laza, struktúrájában feloldott, hol pedig viliódzó vonalakkal ér­zékien formáló lett piktúrá- ja. Ezt legszemléletesebben Múzsa című képe tükrözi. A negyvenes évek elején került szoros kapcsolatba Szentendrével, és azóta vonzalma a két vég­letes város, Szentendre és Pá­rizs között oszlik meg... Az emberábrázolás mellett kedvelt műfaja a táj és csend­élet. Művészi fejlődésének vo­nala korán a horizontra jutott és évtizedek óta töretlen fris­seségben maradt. Erről tanús­kodnak az utóbbi évek alko­tásai közül a Lány virágos kalappal, a Sárga virágok, a Szentendrei utca, vagy a Fek­vő nő... A vendégkönyv tanúsága szerint eddig már több ezren te­kintették meg a páratlan szépségű, maradandó em­léket nyújtó kiállítást. A sok kedves, gratuláló be­jegyzés között felfedeztük Kállai Gyula miniszterelnök sorait: „Sok szeretettel üdvözlöm képzőművészetünk kiváló mes­terét, Czóbel Béla elvtársat. Kívánom: éljen, alkosson, has­son töretlen erővel még soká­ig, mindnyájunk örömére!” „Gratulálunk a nagyon szép kiállításhoz!” — írta Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter helyettese. „Nekem nagyon tetszik a kiállításod!” — ezt jegyezte be a művészkolléga, Herman Lá­pot. A sok-sok aláírás között ott találtuk Pát.zay Pál, Kassák Lajos, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Komlós Aladár, Ka­rinthy Ferenc nevét is, hogy csak az ismertebbeket említ­sük ... A nagy érdeklődésre tekin­tettel a kiállítást október 9-ig nyitva tartják. Gimnazisták demonstrációja Vádoljuk az imperializmust Vasárnap este a Móricz Zsig- mond Gimnázium KlSZ-alap- szervezete hatalmas demonst­rációs tiltakozó nagygyűlést rendezett a gimnázium előtti téren. Pontosan hat órakor reflek­torok fénycsóváitól kísérve a vietnami és magyar h'mnu- szok hangjai mellett felkúszott az árbocokra a vietnami, a magyar nép és a béke zászlaja. Ezután meggyújtották a téren elhelyezett kandeláberben az őrtüzet. Ezután Hetényi Ferenc, a gimnázium KISZ-titkára mondta el beszédét, amelyben elítélve az amerikai agressziót, békét követelt Vietnam népé­nek. Irodalmi műsor egészítette ki a nagygyűlés további ré­szét, Kucs Valéria, Maurer Katalin, Haller István, Lapo- nyi István és Várkonyi Iván közreműködésével. Befejezésül, a vietnami him­nusz hangjai mellett bevonták a zászlókat. Majd kialudt a tűz a kandeláberben. Emlékezetes, szép este volt. Ifjúságunk méltó demonstrá­cióval tett hitet az agresszió, az elnyomás ellen. A csapatzászló ünnepén... ünnepi asztalra helyezte a Vörös zászló hőseinek útján mozgalomba való benevezését jelképező maguk készítette díszes emléktárgyat és a vál­lalt és máris teljesített nemes tettekről beszámoló díszes emléklapokat. Az egyik nyol­cadikos őrs például elkészí­tette a világtérképet, amelyen apró vörös zászlócskák jel­zik, mely országokban jutott már diadalra a szocializmus. Egy másik díszes albumot ál­lított össze, amely Lenin elv­társ életével foglalkozik. De voltak a benevezési tárgyak között szobrok, szépen hím­zett térítők, fából faragott makettek, emblémák ... És mit olvashattunk a ne­mes tettekből? „Vállaltuk az orosz katona­sírok ápolását” — írták a Csillag őrs tagjai... „Napon­ta segítünk egy magános, na­gyon öreg bácsinak”, ez volt a Hóvirág őrs vállalása. A he­tedikesek egy nehéz sorsú osztálytársuk ruházatának, is­kolai felszerelésének kiegészí­tését, egy másik'őrs az iskolai sportudvar rendszeres gondo­zását választotta nemes tet­téül ... A délután programjának gerincét nagyszabású akadály- verseny jelentette. A testi és szellemi erőpró­bák során a lányoknál a legkisebbek, az ötödikesek „Őzike” őrse, míg a fiúknál a hetedikes Sólyom őrs bizo­nyult a legjobbnak ... A csapatzászló ünnepe tehát méltó nyitánya volt az új mozgalomnak. Korányi Sándor Csak egy percre állítottuk meg Faragó Jánost, a Mathiász János Tsz építés­brigád vezetőjét. — Hol dolgoznak mostaná­ban? — Itt a városban a Szobor­kerti pavilont építjük. A já­rásban Pilisszántón, most ala­kítunk át egy régi lakóházat ABC-áruházzá. Nemrég fejez­tük be Taliitótfalun az ABC- áruház építését. Már meg is nyitották, de úgy látszik, ró­lunk elfeledkeztek, mert a megnyitóra bizony nem kap­tunk meghívást. — S ha ezeket a munkákat befejezték? — Az új évben kerül befe­jezésre a Vöröskő Étterem át­alakítása. De ennek a közelé­ben is építünk egy új ABC- áruházat, két és fél milliós költséggel. De van még bő­ven más tennivalónk is, ezek­ről majd legközelebb. A vi­szontlátásra! — Sok sikert! K. Gy. Ingyenes jogi tanácsadás Dr. Tillmann Lajos ügyvéd folyó hó 6-án csütörtökön dél­után fél öt órától tartja szo­kásos havi ingyenes jogi ta­nácsadási fogadóóráját az MSZMP Kossuth Lajos u. 5/a szám alatti városi párthelyisé-« gében. Szeptember 29-e a fegyve­res erők napja volt, amikor országszerte nagy szeretettel emlékeztek meg a múlt hősei­ről akik életüket áldozták népünk szabadságáért, és a békés építőmunkánkat védel­mező fegyveres erőinkről. Az idei szeptember 29-e úttörőcsapataink életében is jelentős nap volt. Ezen a na­pon indult be ugyanis a Vö­rös zászló hőseinek útján mozgalom, amely arra szólít­ja az úttörőket és kisdoboso­kat, hogy végezzenek hasznos, nemes tetteket szocialista ha­zánkért, és vállaljanak részt a mai feladatok megoldásá­ból: keressék, -milyen tettek végrehajtásával válhatnak a vörös zászló hőseinek, a for­radalmároknak méltó utódai­vá! ... Az új mozgalom beindulá­sát jelentő ünnepi csapátösz- szejövetel a „Csapatzászló ün­nepe” címmel kerül be majd az úttörőcsapatok csapatnap­lójába. Lesz mit bejegyezni a csapatok krónikásainak, mert — amint Táhitótfalun a 3927. sz. Móricz Zsigmond úttörő- csapatnál tapasztaltuk — ér­dekes, színes, élményekben gazdag program várt ezen a napon kisdobosokra, úttörők­re egyaránt. A fegyelmezett rendben, zászlóik alatt felso­rakozott őrsök, rajok feszes vigyázzállásban köszöntötték az „ünnepelt”: a csapatzászló bevonulását, amelynek zászló- anyai tisztét annak idején a csapat névadójának, Móricz Zsigmondnak lánya, Móricz Virág írónő látta el. Ezután Fonyódi Jánosné csapatvezető felolvasta a Magyar Ü-ttörők Szövetsége Országos Elnöksé­ge díszparancsát. Az ünnep­ség legkedvesebb pillanata volt, amikor minden őrs az majdnem mindig ugyanez a vacsoránk, az ebéd sokszor ehetetlen folyadék. 1921 szeptemberében, két évre elítélésünk után, ötünket (ennyien maradtunk meg) csonttá-bőrré fogyva, súlyos betegen, rongyokban lógó ru­házattal viszaküldtek Magyar- országra. Jobb nem is beszél­ni arról, hogy az akkor tobzó­dó fehérterror idején hogyan fogadták a „meghalni haza­tért” vöröskatonákat. Lököd- házán vettek át bennünket a magyar határőrök a románok­tól, s a parancsnokló határőr­tiszt köszöntés helyett ránkri- vallt: ..Hazaáruló, vörös ku­tyák, legszívesebben az erdőbe küldenélek benneteket agyon­lövetni !” Ilyen „szíves” volt az 1921-es fogadtatás. ★ Elmúltak a nagy megpróbál- ; tatások évei és megértük a i felszabadulást. Megérhettük, j hogy kalászba szökkent Kuni Bélának és katonáinak 47 év 1 előtti vetése. Megöregedve, megőszülve, 1 büszkén gondolunk az egyko- i ri, a legendás emlékű 1919-es i idők hősi harcaira, s az utolsó : vörös egységre, amely még: tartotta magát. Romhányi Ferenc ! A negyvenhét évvel ezelőtti, az 1919. augusztusában lefolyt események után megilietődve, könnyes szemmel emlékezem egykori baj társaimra. Az utol­só vörös egység tagja voltam én is, a 2. század parancsnoka. Tudom: micsoda lelkesedés, tűz, elszántság fűtött vala­mennyiünket, és amikor már minden reménytelenül rossz­ra fordult, még akkor is hit­tünk abban, hogy az igaz ügy nem veszhet el és közbejön valami. Sajnos, ez nem következett be. Kun Béla katonáinak 1919 augusztusa után a kálváriák kálváriája jutott. Novákról, Patakiról, Koleszáról nem hal­lottunk többé soha. hogy mi történt velük, előttünk titok maradt. Minket, a többi tizen­négy elítéltet a romániai Zsil völgyi szénbányákba vittek, és ott dolgoztattak. Két szem aszalt szilva, öt dekányi kuko­ricakenyér volt a reggelink, kel. A zsúfoltság miatt a ka­tonai foglyok börtönében he­lyezték el augusztus 20-án Mó­ricz Zsignumdot is, akit úgy, ahogy elfogták leányfalui nya­ralójában, fehér vászon utcai ruhában, valósággal bedobták a katonák közé. Itt volt a női foglyok közt az a bátor asz- szony is, aki az utolsó napok­ban vállalta a direktóriumi el­nöki tisztet a szentendrei vá­rosházán. Augusztus végén a románok a Weresmarty villából a kato­nai foglyokat elszállították Budapestre, ahol a Veress Pálné utcában székelő város­parancsnokság a fegyverszü­neti egyezmény megsértése miatt katonai törvényszék elé állította őket. Az egység 17 vezetője felett egy Madarescu nevű román ezredes vészitör­vényszéke ítélkezett. Patakit, Novákot, Koleszát halálra, a többi tizennégyet 15 évi kény­szermunkára ítélték. III. Mi történt az utolsó harc­ban elfogott vörös zászlóalj maradványával? A csapat ka­tonáit fogolytáborba szállítot­ták. A zászlóalj két parancs­nokát és a századok parancs­nokait és helyetteseiket, szám szerint 17-et, bebörtönözték. Augusztus végéig a szentend­rei, a Duna-parton lévő We­resmarty villában a földszin­ten és a pincében berendezett, rögtönzött börtönben helyez­ték el őket. A románok vezér­kara az emeleten székelt, ek­kor már mellettük működött egy fehérterroristákból álló magyar rendőri nyomozó osz­tag is. Megkezdődött a Ta­nácsköztársaság alatt vezető szerepet vitt kommunisták és direktóriumi tagok összefogdo- sása és kínzása. A pincei és földszinti börtönök megteltek a Szentendre környékéről el­hurcolt, megkínzott emberek­A szentendrei zászlóalj Visszaemlékezés az 1919-es Vörös Hadsereg utolsó maradványának harcaira A városi tanács művelő­dési osztálya és a József Attila Művelődési Otthon vezetősége még az elmúlt év végén bátor és mindenkép­pen dicséretes „vállalkozásba” fogott, amikor elhatározta, hogy havonta egy-egy kama- rakiállítás keretében lehető­séget ad tehetséges, fiatal képzőművészeknek, hogy a városi klub nagytermében legszebb, legjobb alkotásaik­kal a nagyközönség elé lép­jenek. Eddig öt ilyen kamarakiál­lítás volt. Egyik-másik fiatal az útkeresés, az önmaga-kifejezés sajátos, egyéni stílusának kutatása közben született művei nem­egyszer kisebb vihart kever­tek, és így félős volt, hogy ez a jó szándékú kezdeménye­zés zátonyra fut. Ez a fé­lelmünk azonban alaptalan­nak bizonyult, mert íme né­hány hónapos „nyári szünet” után most vasárnap sor ke­rült a hatodik kamarakiál­lításra is. Ez alkalommal Mi- zser Pál festőművész és ®dr. Berecz Ferenc szobrászművész munkásságából kap ízelítőt a tárlatlátogató. A fiatal, mindössze 26 éves Mizser Pál, a váci gimná­zium képzőművészkörében íz­lelgette először a képzőmű­vészet nyújtotta örömöket, majd érettségi után a Kép­zőművészeti Főiskolára ke­rült, amelyet tavaly feje- v zett be. Fiatal kora ellené- $ re ő a Pest megyei Kép- § zőművész Stúdió vezetője. ^ Tagja a fiatal képzőművé- ^ szék Stúdió 66 elnevezésű § körének. Ez az első nagyobb § kiállítása a nagy nyilvános- tj ság előtt. ^ Dr. Berecz Ferenc szob-^ rászművésznek szintén ez az első jelentkezése a nagykő- $ zönség előtt. Rómában, a ^ Képzőművészeti Akadémián ^ végezte tanulmányait. Fazzini ^ professzor volt a mestere. Je- ^ lenleg Kisorosziban él. Kü- ^ lönös szépségű szobrai for- ^ mailag az olasz Giacometti ^ hatását mutatják. $ — Szobraim tanúsítják: fő ^ témám a szenvedés, gyötrő- ^ dés. Talán azért, mert a ma- ^ gam élete is tele volt sok- $ sok szenvedéssel, és így kü- $ iönösen érzékeny vagyok ^ minden bajjal, szenvedéssel ^ szemben. Rettenetesn féltem ^ az emberiséget egy esetle- ^ ges újabb háború borzai- ^ maitól... Szeretném, ha ^ szobraim mementóként hat- nának mindenkire: emberek, ^ vigyázzatok a békére!... A meglepően szép számú ^ érdeklődő jelenlétében, Já- ^ szai Béla művelődésügyi fel- ^ ügyelő megnyitó szavai után, % Fodor Ákos költő igyekezett $

Next

/
Oldalképek
Tartalom