Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

1966. OKTOBER 4., KEDD rv/íff*l«P 3 Apró Antal elutazott a KGST végrehajtó bizottságának ülésére Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese vasár­nap Moszkvába utazott a KGST végrehajtó bizottságá­nak 25. ülésére. A KGST-ta- nácskozás után Apró Antal részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság IV. ülésén. Céhládák a nagyipar városában Az Országos Múzeumi Hónap váci megnyitója (Tudósítóntől) Az országos múzeumi hó­nap alkalmával a váci Vak Bottyán Múzeum különleges gyűjteménnyel kedveskedett a helytörténet barátainak. Ki­állították féltve őrzött kin­cseiket: 15 céhládát a XVIII. és XIX. századból. Vasból, Megkezdődött az őszi túraszezon Dktóber el­ső vasár­napján a ködös, borús reggel ellenére számos kiránduló keresett felüdülést a hegyekben. A Budakalászi Textílművek, a Budapesti Gyapjúmosó és a Budapesti Spartacus Sport­egyesület túraszakosztályának tagjai kellemes, pilisi túrán vettek részt. fából készült remekek, titkos zárakkal, rejtett fiókokkal. Idézik a városban magas színvonalra emelkedő szűr­szabó, csizmadia, kovács és más céhek romantikáját. A városi tanács is segítette a kiállítás sikerét. A múzeum­nak ajándékozott egy értékes festményt A Tanácsköztársa­ság bukása után börtönbünte­tést szenvedett Haranghy Je­nő nagyméretű képe: „Hérics Ferenc és Bemerd Ferenc váci serfőzőmesterek hadi se­gedelmet fizetnek — 1783­ban’t Vasárnap délelőtt kis ün­nepség keretében nyílt meg az országos múzeumi hónap a sok történelmi emléket őrző városban. Az októberi prog­ramban az állandó jellegű ki­állítás nyitva tartásán és a céhládák bemutatóján kívül számos szakelőadás, városnéző séta is szerepel. Papp Rezső mai nap 1966. október 4. kedd. Fe­renc napja. A nap kél: 5.46, nyugszik: 17.18 órakor. A hold kél: 19,22, nyugszik: 10.42 órakor. VAR HATÓ ,d>. ■ . mm- r m ^ IDŐJÁRÁS Várható időjárás kedd estig: kisebb felhőátvonulások, leg­feljebb néhány helyen futó esővel, időnként élénk déli, délnyugati szél. A szélvédett helyeken reggeli párásság, köd. Az évszakhoz képest me­leg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 11—16, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet ked­den 22—26 fok között. Az Internacionálé szövegírója 150 EVE, 1816. október 4-én született’ Eugéne-Edmé Pottier, francia munkásköltő, kommünár, az „internacionálé” szövegének író­ja. Boltiszolgából lett segédtaní­tó, majd kelmefestő és textilraj­zoló. Első költeményét „Éljen a szabadság!” címmel 14 éves ko­rában írta. 1848. februárjában — mikor a párizsi forradalom fel­lobbant tüze robbanásszerűen terjedt Európa-szerte, Pottier bát­ran kivette részét az utcai har­cokból. 1871-ben a Párizsi Kom- mün választott tagja. Újból har­col barikádokon, majd az első proletárhatalom vérbefojtása idején — mikor minden kilátás­talannak tűnt — a halálrakere- sett forradalmár költő rejtekhe­lyén vetette papírra az „Inter- nacionálé” halhatatlan sorait. — Pest megye területén jelenleg 290 kollektíva ver­senyez a szocialista brigád­cím elnyeréséért. — A visegrádi királyi palota feltárása során meg­találták Nagy Lajos király címeres kútjának maradvá­nyait. Az andezitből, fe­hér mészkőből és márvány­ból készült kút részeinek csaknem a felét már össze­gyűjtötték. A lelet hiányzó részeit az Országos Mű­emléki Felügyelőség sopro­ni szobrászrészlegében fa­ragják. — „A csodálatos kalocsni’* címmel mesejátékot ad elő az Állami Bábszínház ked- dén délelőtt és délután a vá­ci Madách Imre Művelődési Házban. — A Legfelsőbb Bíróság 1966. szeptember 30-án ho­zott ítéletével a budapesti katonai bíróság által Dohai Gyulára kiszabott kétévi szabadságvesztés büntetést jogerőre emelte. Három halálos hét végi baleset Pest megyében három ha­lálos közlekedési baleset tör­tént az elmúlt hét végén. Az egyik Kakucs községben, ahol a Lenin Tsz dolgozója, a 66 éves Kucsera Pál szabály­talanul és figyelmetlenül hajtotta a szövetkezet lovas kocsiját, s nem adta meg az elsőbbséget egy motorkerék­párosnak. A két jármű ösz- szeütközott, s ennek követ­keztében a 22 éves Csemák György kakucsi lakos — a motorkerékpár vezetője —, olyan súlyos sérülést szen­vedett, hogy kórházba szál- iitáK"köztien meghalt. Utasa, Kálvin Ferenc ,s a balese­tet okozó Kucsera Pál sú­lyosan megsérült. A másik két baleset a vas­úton történt. Gulyás Fe­renc 53 éves segédmunkás, vácrátóti lakos leugrott egy mozgó személyvonatról a vác­rátóti vasútállomáson. A ke­rekek alá esett, s olyan sú­lyos sérülést szenvedett, hogy a kórházban meghalt. Ellen­kező oldalon szállt le a Hat­van felől közlekedő személy- vonatról szombaton reggel Urbán Lászlóné 40 éves jász- ladányi lakos, mintegy 100 méterre a gödöllői állomás­tól. Egy szomszédos sínpá­ron közeledő vonat halálra gázolta. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Szovjet népi együttesek műsorából. 8.55: Nézze meg, pénzt ad érte! 9.00: A gyermekráüió mű­sora. 9.40: Schumann-dalok. 10.10: Okos Benő története. Elbeszélés. 11.00: Iskolarádió. 11.35: Verdi: Si­mone Boccanegra — az opera fi­náléja. 12.15: Tánczene. 13.00: Pá­rizsi körhinta. 13.15: A Suisse Ro- mande zenekar játszik. 14.05: Verbunkosok, népdalok. 14.30: A hadgyakorlat naplója. Az ifjúsági rádió műsora. 15.00: Könnyűzene. 15.30: Kóruspódium. 15.40: A szi­get, XVII. rész. 16.15: A gyermek­rádió műsora. 17.15: Népi zene. 17.45: Bodnár György könyvszem­léje. 18.00: Mi történt a nagy vi­lágban? 19.25: A Szabó család. 20.30: A német kultúra hete. Ami­ga koktél. 21.10: Üj versek. 21.25: Népdalok. 21.45: Üj felvételeink­ből. 22.20: Mai szemmel .. . 22.30: Zenekari muzsika. 23.22: Operett- részletek. PETŐFI RADIO 14.00: Bach—Händel hangver­seny. 15.05: Claudia Muzio és Georges Thill énekel. 15.38: A né­met kultúra hete. Boros Attila ze­nés városműsora. 17.05: Gazda- szemmel hazánk mezőgazdaságá­ról. 17.20: Walter Gieseking két Beethoven szonátát játszik. 17.50: Szórakoztató zene nyugdíjasok­nak. 18.20: Műfordítók műhe­lyében. 18.50: Vidám indulók. 19.10: Tánczene. 19.25: Ki oldja meg, kié a jobb? 19.35: Közvetítés a Zene- akadémiáról. Hangverseny. 21.30; Gondolat, 22.10: Tánczene. URH 18.35: Könnyűzene. 19.35-től kb. 21.30-ig: Azonos a Petőfi rádié műsorával. Kb: 21.30: Szabadság- szerelem. Daljátékrészletek. 22.001 Kamarazene. TELEVÍZIÓ 8.*05: Iskola-tv. Orosz nyelv (ált* isk. VI. oszf.) Hogy hívnak? Csa­ládunk. 9.00: Környezetismeret (ált. isk. IV. oszt.) Nagyüzemi sertéstartás. 9.55: Fizika (ált. isk. VI. oszt.) Az erő. 13.33: Oro&s nyelv (ism.). 14.30: Környezetis­meret (ism.) 15.25: Fizika (ism.) 17.45: Hírek. 17.50: 100 kérdés — 100 felelet. 18.35: ,»Hasznos művé­szet”. Kisfilm az ipari formater­vezésről. 19.15: Esti mese. 19.36; Tv-híradó. 19.50: Bélády Miklós színházi jegyzete. 20.00: Illyés Gyula: Bolhabál. Zenés, vidám já­ték 3 felvonásban. A Déryné Szín­ház előadása, felvételről (14 éven felülieknek). Az I. szünetben: A hét könyvei. 22.25: Tv-híradé. kiadás. Fájdalomtól megtört szívvel tu- ^ dacom, hogy a szeretett édes- § anyám. Gombos Sándomé az is- ^ rrterősök szeretett „Gombos néni- je” életének T9, évében elhunyt. S Temetése október 5-én szerdán S délután 2 órakor lesz a Rákoske- S resztúri temetőben, (X., Kozma u. w S Gombos Edit 5---------------------------------------| E zúton mondunk hálás kősző- s hetet rokonainknak, ismerőseink- r.ek, munkatársainak, szomsző- S dainiuiak, akik szeretett jó fér- 5 jem, édesapám, nagyapám és § testvérünk: Tari Lajos teimeté- % eén Törteién megjelentek, rész- S vétülokel nagy bánatunkban o«z- S toztak, sírjára koszorút, virágot S helyeztek. Külön köszönetét í mondunk a törten MSZMP szer- % vezetőn ek. özv. Tárj Lajosné és $ fia Mihály családjával. s S NATO államok külügyminisz­tereit, akik hétfőn kezdenek tanácskozni Isztambul ban... A tömeg hangos füttyel, közbekiáltásokkal kísérte Menderesz beszédét. Amikor az a NATO-hoz ért, akkor vették észre az amerikai gép­kocsit. Gúnyos megjegyzéseket tettek Rowersékra, egy feke­te hajú fiatalember pedig odaugrott, s leköp'.e az autót. A sofőr jobbnak látta, ha nem várja meg, amig a tüntetőktől tovább mehetnek, hanem hát­rafelé indult, megfordult és elhagyta a tüntetés színhelyét. Mellékutakon jutottak ki a városból, az országúira. Minden baj nélkül értek Adanába. A városkában tel­jes csend honolt, amikor Ro- wersék gépkocsija áthaladt rajta. Egy lélek sem volt az utcán — igaz, későre járt. A kisváros ilyenkor egyébként is kihaltnak mutatkozott, de az utcák most valahogy máskép­pen voltak üresek, mint más­kor. A kijárási tilalom, ame­lyet Menderesz életbe lépte­tett, megtiltotta, hogy éjszaka a rendőrség és a katonaság emberein kívül bárki kime­részkedjék az utcára. Adaná- ban is mindenfelé járőrök cir­kál íak. ( Az amerikaiak gépkocsiját is meg akarta állítani az egyik járőr. A sofőr azonban, a ka­tona intésére nem lassított, el­lenkezőleg, rálépett a gázpe­dálra. A járőr az utolsó pil­lanatban ugrott el a teljes se­bességgel rohanó gépkocsi elöl. Lekapta géppisztolyát, hogy az autó után lőjön, de társa visszatartotta: — Ne lőjj! Amerikaiak! Rowersék gépkocsija szédü­letes sebességgel folytatta út­ját Indzsirliki felé. Ahogy be­fordultak a légitámaszpontra, az őrsé», amely minden belé- pő‘ szigorúan igazoltatott, s csak a különleges engedéllyel rendelkezőket bocsátotta be, közölte Rowerssel: — Khelton ezredes kéreti, főhadnagy úr! Parancsa, hogy akármilyen későn is érkezik, keresse fel irodájában! (Folytatjuk.) mezzük, s mégsem szeretnek bennünket, amerikaiakat Ke­leten! Mit gondol, ez miért van? A százados most már nem volt olyan biztos a dolgában: — A kommunista propagan­da, sajnos... — mondta této­ván. — Hagyja ezt az ostobasá­got az újságíróknak — torkolta lé az alezredes. — Ök úgy sem állhatnak mással elő, amikor meg kell magyarázni a bizo­nyítványt. De mi, egymás között nyugodtan bevallhat­juk: azért nem szeretnek ben­nünket, mert nem viselkedünk szeretetreméltóan. Nem, nem arra gondolok, hogy néhány katonánk megerőszakolt né­hány lányt. Előfordul az ilyes­mi, egyébként sem a szüzesség korszakát éljük! De nem gon­doskodunk arról, hogy azok­ban az országokban, ahol be­folyásunk van, az emberek jól érezzék magukat! Ez a lényeg, Mr. Norton. A százados úgy érezte, alul­maradt a vitában. Nem tudott mit válaszolni. Rowers is hall­gatott. Aztán, hogy elvágja a kínos csendet, felállt. — Ideje lenne már men­nünk — mondta. — Későre jár, s ha ilyenek a viszo­nyok ... Az alezredes bólintott, s bú­csúra nyújtotta kezét: — Csak menjenek! Hosszú út áll még maguk előtt! És ilyenkor legjobb, ta mielőbb hazasiet az ember. Most nem ildomos amerikaiaknak az ut­cán mutatkozni. Ez csak olaj a tűzre. Nekem elhihetik. Már 1945 óta szolgálok a Ke­let különböző országaiban ... Rowersék gépkocsiját Izmir főterén megtorpanásra kész­tette a tömeg, amely most már sokkal hangosabban tün­tetett. Az egyik ház nyitott ablakában a rádió bömbölt, egy rikácsoló hang üvöltött valamit. — Menderesz! — mondta a , sofőr, aki megtanult már va­lamit törökül. — Azt jelenti be, hogy Isztambulban és An- ‘ karában rendkívüli állapot j van. És arról beszél, hogy Tő- rökország népe fegyelmezet­— Magukra szedtek valamit, amióta itt dolgoznak. De tőlük nem félek, mert elégedettek. Megfizetjük őket. Amikor rá­jöttünk, hogy a török főnökük sikkaszt és a bér egy részét fizeti csak ki az embereknek, menesztettük. Most minden ember elégedett. Mondják, miért nem csinál így a kül­ügyminisztérium? Miért tűr­te, hogy Menderesz elsik­kassza a pénzünket? Ha idejé­ben közbeléptek volna, most nem tüntetne a tömeg. És ál­dana bennünket, amerikaia­kat, amiért megszabadítottuk őket ezektől a miniszterek­től... Norton más véleményen volt: — Keletiek! Másképpen kell velük bánni, mint a nyuga­tiakkal .,. Az alezredes lassan dühbe gurult: — Persze, hogy keletiek.. 1 De nekik is enni kell! Ha azt akarjuk, hogy nyugodtan él­jünk a támaszpontjainkon, és Törökország valóban erős bás­tyája legyen a szabad világ­nak, ahogy ezt sokan mond­ják. akkor nem szabad tűr­nünk, hogy az emberek éhez­zenek. Mert különben az em­berek maguk nem tűrik. S aztán ki tudja, hol áll meg a tömeg, ha egyszer elindult... Norton nem tulajdonított túlságosan naev jelentőséget a tüntetéseknek. — Semmi az egész, majd rendet csinálnak ... — Azt hiszem, Mr. Norton, maga túlságosan optimista. Nem kaptunk még elég lec­két? Ott volt Kína, ott volt Egyiptom, ott volt Irak, s a jó ég tudja, még milyen or­szág! Japánban is mozgolód­nak! Mi a szabadságot vedel- : tak, s szolgálatkészen haj­longtak. A zene halkan ját­szott, az ital jeges volt, az étel kitűnő. A tüntetés hírét egy alez­redes hozta, akit Norton — együtt vett részt Rowersszal ezen a kiránduláson — még Washingtonból ismert, és aki a NATO főparancsnokságon teljesített szolgálatot. __— Mit csinálnak a tünte­tők? — kérdezte Norton. — Itt egyelőre még semmit! — felelte az alezredes. — De Isztambulban már igen. Itt Atatürk szobránál állnak és énekelnek. Isztambulban azon­ban a diákok már megütköz­tek a rendőrséggel. Sok a ha­lott és a sebesült. .. Norton elkomorodott: — Mindenütt a felforgatok! Ideje, hogy leszámoljunk a vörösökkel. ... Az alezredes megrázta a fe­jét: — Mr. Norton, maga téved. Ezeket a tüntetéseket nem a vörösök csinálják. Ide vezet, ha a külügyminisztériumunk szűk látókörű! Ezek az embe­rek csinálják a nehézségeket nekünk, katonáknak. Törökor­szágra szükségünk van. És mi történik? A külügyminisz­térium emberei olyan kor­mányt támogatnak, amely rablókból és sikkasztókból áll... Ebben a pillanatban ért az asztalhoz a török pincér, hogy megkérdezze az alezredest, mit óhajt. Norton figyelmez­tetően emelte fel a kezét, s az alezredes elhallgatott. Amikor a pincér fölvette a rendelést, s távozott, Norton megjegyezte: — Vigyázni kell, közülük sokan értenek angolul! Az alezredes bólintott: XIX. Rosát évenként csak egy- egy hónapra, szabadsága ide­jén látta Rowers, de az asz- szony minden héten levelet küldött neki. Ezekben általá­ban semmiségekről írt, s soha­sem mulasztotta el közölni, miként áll a bankbetétjük. Tudatta a családi eseménye­ket, valamint a kisváros plety­káit. Egy-egy levele olvasta- kor Rowersnak az az érzése támadt, hogy Rosa nem azért irt, mert mondanivalója lenne számára, hanem mert nagyon gondosan belénevelték a köte­lességérzetet. Naptárában ott szerepel, hogy minden szom­baton levélben kell beszámol­nia a hét eseményeiről a fér­jének, s ezt éppen úgy nem mulaszthatja el, mint nem fe­lejt el ajándékot küldeni a he­lyi jótékonycélú nőegylet ka­rácsonyi bazárjára, vagy ide­jében kifizetni a gépkocsi­részleteket. Rowerset ez azon­ban kevésbé bántotta. Élte a világát. Adanától nem messze, Izmirben külön klub műkö­dött a NATO-parancsnokság tisztjei részére, s Francis ezt látogatta legszívesebben, itt töltötte legkellemesebben az idejét. Akkor is Izmirben volt, a klubban üldögélt, amikor Iz­mir főterén több ezres tömeg gyűlt össze és tüntetésbe kez­dett. — Szabadságot! — Le a Menderesz-kor- mánnyal! — Ki az amerikaiakkal! A gyönyörű, a tengerre né­ző, süppedő szőnyegekkel bo­rított étterembe, ahová török csak pincérként tehette be a lábát, nem hallatszott semmi a tüntetésből. A pincérek to­vábbra is nesztelenül suhan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom