Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
i. 1966. OKTÓBER 28.. PÉNTEK «•»» MEcrei t^íiWop 3 Képkiállítás a megyei pártértekeziet tiszteletére Mintegy 1500 foto közül válogatják ki azokat a képeket, melyek megyénk ifjúságának mozgalmi életéről adnak összképet a párt novemberi megyei küldöttértekezlete részvevőinek. A képek nyolc tablón kapnak helyet. Ezek, a szocialista brigádok naplóival, az úttörők a Vörös zászló hőseinek útján mozgalmának emléktárgyaival, s az ipari tanulók szakköri munkáival együtt a gödöllői Agrártudományi Egyetemen — a küldöttértekezlet színhelyén — kerülnek kiállításra. Tettekre váltott szavak Kossuth Lajos növénygyűjteménye A Természettudományi Múzeum Növénytárában kiállítás nyílt Kossuth Lajos növény- gyűjteményéből. A tudományos és kultúrtörténeti szempontból egyaránt értékes anyag zömét Kossuth torinói emigrációja idején gyűjtötte. Több vezetőségválasztó taggyűlésen, pártértekezleten vettem részt az elmúlt két hónap alatt. Sok hasznos javaslatot, megszívlelendő bírálatot hallottam, szinte kivétel nélkül valamennyin. Érthető, ha foglalkoztat a kérdés: mi történt a taggyűléseken elhangzott bírálatokkal, javaslatokkal; aktákká változtak vagy pedig tettekre váltották a kommunisták véleményét? Beszámolók, jegyzőkönyvek fekszenek előttem az íróasztalon. A Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkára, Leskó László tette le elém a következő szavak kíséretében: — Tessék, átnézheti valamennyit. A kongresszusi irányelveket megvitató taggyűlésektől a pártértekezletig itt van minden anyag ... Aztán várom a kérdéseit... Néhány ki.agadolt mondat a pártértekezlet beszámolójából: „A jiatalok sikeres térDöntés és információ a gazdasági életben A népgazdasági tervek egységes rendszere lényegében a gazdaságpolitikai döntések összefüggő rendszerét tartalmazza. Az ésszerű döntés egyik elengedhetetlen feltétele a kellő mennyiségű és minőségű információ. Az eddigi információs rendszer lényegében a tervlebontásos módszernek megfelelően fejlődött. A különféle információs rendszerek (a számviteli és a statisztikai) elsősorban a tervteljesítésről adtak számot. Ezek az információk nem annyira a gazdasági folyamatok összefüggő rendszerét tárták fel, mint inkább az egyes ágazatok, néha hatóságok termelési-technikai kapcsolatait mutatták ki. Az információs rendszerben ma még nagyfokú párhuzamosság van, s dívik az úgynevezett számpostázás. amely annak következménye, hogy a hatáskörök összeolvadnak, és lényegében azonos a népgazdasági és a vállalati szintű döntések jellege. Az új mechanizmus az országos és a vállalati gazdálkodás ésszerű szétválasztására, a hatáskörök — és ezzel a döntési körök és a felelősség — ésszerű elhatárolására teremt lehetőséget. Ez azt' jelenti, hogy ott döntsenek az adott kérdésben, ahol a döntés jellegének megfelelő információ rendelkezésre áll. Az új mechanizmusban megnő a tervezés és különösen a távlati tervezés jelentősége, tehát olyan központi információs rendszerre van szükség, amely a gazdasági fejlődés ütemére, a strukturális változásra utal. Igen fontos, hogy a tervek teljesítésének számszerű mérése mellett előtérbe kerül a tervekben elhatározott fejlesztési feladatok sokoldalú mérlegelése, minőségi értékelése. Ezért elemezni kell a társadalmi-gazdasági fejlődés tényezőit, a terv irányvonalától — tehát nem az egyes tervmutatóktól — való eltérés okait, s rá kell mutatni arra is, ha a tervekben foglalt egyes célkitűzések esetleg tévesek, hibásak voltak. Minőségileg új feladat a jövőben a népgazdasági tervvel összhangban lévő közgazdasági szabályozó eszközök hatásának elemzése. Terveink megvalósítása nagyrészt éppen a közgazdasági eszközök összehangolt rendszerének hatásától függ. Márpedig, ha e hatások más reagálásokat váltanak ki a gazdasági egységekből, mint amivel az irányítószervek számoltak. úgy a terv megvalósítása kétségessé válik. EzéM olyan új. eddig nem alkalmazott információs rendszer szüksége- nmely egyrészt alapot ad az ár, — a kamat —, a hitel, — a vámpolitika kialakítására, s állandó információt szállít ezek működéséről, hatásáról. Bizonyos, hogy a rugalmas ármechanizmus új árstatisztikai rendszer kidolgozását teszi szükségessé; a devizaszorzók helyes megállapítása, a hazai áruszínvonal stabilitása megköveteli a devizakitermelési költségek, továbbá a világpiaci és a hazai árak összehasonlító elemzését. Megnő a rendelésállomány — statisztika — jelentősége. A pénzügyi foLyamatok beható és állandó vizsgálata fontos információkat közvetít majd a vállalati nyereség alakulásáról. a tiszta jövedelem áramr lásáról, a pénzjövedelmek fel- halmozódásáról, stb. A vállalatoknak a jövőben rugalmasan kell alkalmazkodniuk a piaci igényekhez. Az önálló vállalati döntések az információs rendszer önálló kiépítését feltételezik. Általános követelmény, hogy a vállalati információs rendszer legyen gyors, megbízható, korszerű és „szállítsa” mindazokat az adatokat, amelyek a hatékony vállalati döntésekhez nélkülözhetetlenek. A vállalati információs rendszernek a jövőben sokkhl bonyolultabb feladatot kell megoldania, mint jelenleg, hiszen a vállalat nagyrészt saját kockázatára és felelősségére határozza meg fejlesztési- és üzletpolitikáját. Erre csak akkor képes, ha sokoldalú információkat szerez a nemzetközi és a hazai piac jelenlegi és jövőbeni helyzetéről, ha beható árelemzést végez, ha figyelemmel kíséri a területén folyó kutatások és fejlesztések eredményeit, a műszaki fejlődés irányzatait, stb. A vállalatok természetesen nem maradnak magukra e sok irányú munkában. Elsősorban a népgazdasági terv nyújt útmutatást a számukra, beleértve a központilag kialakított és a vállalati döntéseket befolyásoló „játékszabályokat” is. Célszerű továbbá olyan információs bázisok létesítése, amelyek szolgáltatás formájában — tehát nem hatóságként — megrendelés és térítés fejében' szállítják a vállalatok számára a szükséges dokumentációt és információt. Az információáramlással kapcsolatban a jövőben azzal is számolni kell. hogy az információk megszerzése. rendszerezése és továbbítása is munka, vagyis költségtényező. A kalkuláció alapja általában csak az lehet, hogy az információ megszerzése arányban van-e az információ révén megszerezhető eredménnvel. Ez a mérlegelés korlátot állít a felesleges beszámoltatásoknak. adatgyűjtéseknek és vállalati méretekben is ..rövidre zárja’” az információs köröket. V. Gy. melési eredményeit, társadalmi munkaakcióit elismerjük. Hogy mégis elégedetlenek vagyunk velük, azért van, mert többet várunk tőlük, nagyobb tettekre is képesnek tartjuk őket. Nem vagyunk elégedettek a KISZ szervezeti életével ...” Hasonló felszólalások hangzottak el szinte kivétel nélkül valamennyi alapszervezeti taggyűlésen is. A fiata- 1 munkasikereinek elismerése mellett a kommunisták bírálták a KISZ-szervezetek munkáját. „Háromszor annyi fiatal dolgozik a gyárban, mint amennyi KISZ-fiatalunk van.” „Kevés a huszonegy éven felüli munkásfiatal a KISZ-ben.” „A fiatal műszakiak, az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek közül csak kevesen vesznek részt a KISZ munkájában.” És így tovább. Több mint két hónap telt el az augusztusi taggyűlések óta. A kérdés úgy hiszem jogos: történt-e valami a fiatalokat ért bírálatok elhangzása nyomán? — Azt hiszem, nem is kevés. A fiatalok, ha bíráltuk őket, gyakran azzal vágtak vissza, hogy nincs állandó helyük, ahol összejöhetnének, megtarthatnák taggyűléseiket, szórakozhatnának, klubéletet élhetnének. Ebben kétségtelen igazuk volt. Még ott is elvettük tőlük a klubhelyiségüket, ahol egyszer már berendezkedtek. A lakatos üzemrészben. A dolog úgy történt, hogy az üzemrész kapott egy másológépet, s hely hiányában a KISZ klubtermében állították fel. Nos, egy hónappal ezelőtt megkezdődött egy új helyiség építése a gép számára. Előreláthatóan egy hónap múlva a lakatosüzem KISZ aiapszerve- zete visszakapja klubhelyiségét. Ez annál is fontosabb, mert abban az üzemrészben folyik a lakatos tanulóképzés is, tehát sok fiatalt érint a helyiség visszaadása. Feláll, rövid sétára invitál. — Szeretnék mutatni valamit ... Megyünk át a gyáron, a dobozüzem épületének emeletére. — Azelőtt itt, az emeleten volt a dobozüzem raktára. Másfél hónapja született meg az a határozat, hogy kiürítjük az emeletet, át- épittetjük, berendezzük és átadjuk a fiataloknak, öt helyiséget. Lesz benne nagyterem, klubszoba, könyvtár, játékterem, s egy kis iroda a KISZ- titkárnak. Televízió, rádió, lemezjátszó ... Igaz, van már egy gitárzenekara, sőt énekese is a KISZ-nek, de azért egy magnóra is szükség lesz biztosan ... A helyiségek tágasak, világosak. A mesteremberek most készülnek a központi fűtés beszereléséhez, aztán már csak a festés és a villanyszerelés marad hátra. — Ha minden terv szerint megy, november közepén birtokba vehetitek... —r ezt a közben odaérkező KISZ-tit- kámak, Pásztor Gabriellának mondja Leskó László. — Nagyon várják már a fiatalok ... — Természetesen a fiatalokkal való törődést nem szűkítjük le a helyiségprobléma megoldására — mondja visz- szaíelé úton a pártbizottság titkára. — Eddig beértük azzal, hogy időnként beszámoltattuk a KISZ-titkárokat. Az eredményesebb munkához ez már kevés. Ezért a vezetőségválasztást követő első alapszervezeti taggyűléseken a tö- megszervezetekkei és ezen belül is elsősorban a KISZ tevékenységével foglalkoznak a gyár kommunistái. Az irodában már várják Leskó Lászlót. Az egyik üzemrész alapszerveze- tér.ek titkára, Farltas Béla. Az alapszervezet új vezetőségének első üléséről érkezett. így kezdi beszámolóját: — Első napirendi pontként a KISZ eddig végzett munkájával foglalkoztunk. Az üzemrészben dolgozó kétszázötven f - alnak mintegy harmada tagja csak a KISZ-nek. Ezen szeretnénk változtatni az elkövetkező hónapokban. Megvan hozzá az erőnk. Az alapszervezet tíz kommunistája dolgozik a KISZ-ben. Hárman tagjai a KISZ-vezetőségnek. Közülük az egyik a pártvezetőség tagja is. Mindez bizonyít. A Nagy kőrös I Konzervgyár kommunistáinak a taggyűléseken elhangzott javaslatai, bírálatai realizálódnak. Az új pártbizottság elsőrendű feladatának tartja, hogy mielőbb tettekre váltsa a kimondott szavakat. Prukner Pál Márkás italok — csokikülönlegességek boltja A közelmúltban megnyitott ceglédi és érdi bútorboltok után. a napokban Vácott avattak új üzletet. — Tulajdonképpen nem új, hiszen ezelőtt is édességbolt volt a helyén, éppen csak rá sem ismer, aki látja — mondja Agócs Dezső, a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. — A régi, kicsi, korszerűtlen üzletet a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat saját beruházásból megnagyobbította, átalakította. s mindez olyan jól sikerült, hogy nyugodtan nevezhetjük az ország egyik legszebb, legkorszerűbb édesség- és deliké teszboltjának. — Milyen delikáte székét árusít? — Különleges márkájú palackozott italokat, a kávéféleségek teljes választékát, csokoládéfinomságokat. — Hol keressék a vásárlók? — Vác főterén, a Széchenyi utcánál! „REPAGOLIATOK“ 5!igi £. <V< ‘‘f Levelező vadászok A MA VOSZ Baranya megyei választmánya érdekes kezdeményezést valósított meg: lehetővé tette, hogy az új vadászok levelező úton képezhessék magukat. Az első szaktan- folyam záróvizsgáját most tartották Pécsett. Mégiscsak kegyes hozzánk a természet! A mostoha nyarat emberöltő óta nem tapasztalt meleg ősszel kárpótolja az október. Sokfelé rekordterméssel jutalmazza művelőit a föld. A tápiósülyi Virágzó Termelő- szövetkezet kertészetében például háromszáz mázsa sárgarépát szednek fel egy-egy holdról. Bugyi József az ötödik X-et tapossa már, de ilyen gazdag répaszüretre ő sem emlékszik. Mint mondja, van olyan százhúsz négyszögöles parcella, amelyről eddig negyvenöt mázsa répát szedtek. Nem ritkák a három és fél, négykilós példányok sem. Szurgyi János, a friss szedésből több olyan, majd félméternyi hosszú sárgarépát mutatott, amelyek mellett még a nagy termetű takarmányrépák is „zavarba” jöhetnének. Foto: Gábor A termékek ára és önköltsége A TERMÉKEK ÁRA — egyes kivételektől eltekintve — magasabb, mint önköltsége. Többet adnak érte a fogyasztók, a felhasználók, mint amennyibe előállítása került. Az ár és az önköltség különbözete a nyereség. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok nyereségük növelésére törekednek, vagyis arra, hogy az egy év alatt előállított termékek ösz- szes vállalati önköltsége és az eladásiak alkalmával kapott árösszeg között a pozitív különbség minél nagyobb le- gven. Ez csak akkor érhető el, he az ár nem függ szorosan "t önköltségtől. Amennyiben a termék ára ugyanannyival csökkenne, mint önköltsége, akkor a vállalati nyereség csak a termelés fokozásával volna növelhető. Amennyivel emelkedne a termelés, annyival nőne a nyereség is, de az egy- egy termék árában jelentkező nyereség változatlan lenne. Az ár azonban az önköltségnek nem ilyen szoros függvénye. A költséget változtató tényezők nem hatnak azonnal az árra is. Az árak, vagy azoknak egy része — a piac aktív működése esetén — elsősorban az előállítók és a felhasználók együttes értékítéletei alapján alakulnak ki. Ezek az értékeié'ek gyakran eltérnek az előállítási költségek arányaitól, hiszen éppen a piac a vállalati költségek társadalmi megité- lője. A TÉNYLEGES ÉS A TÁRSADALMILAG SZÜKSÉGES KÖLTSÉG nem azonos. A piacon csak a társadalmilag szükséges ráfordításokat ismerik el a termék árában. Ami a vállalatnál szükséges költségnek mutatkozik, az nem feltétlenül bizonyul annak a piacon. Közismert tény, hogy az avult termékeket nem fizetik jól, a korszerűekkel pedig magas árat lehet elérni az önköltséghez képest. Ha a termelésben sok a selejt, nagy az anyagpazarlás, az állásidő, mindezek csökkentik a nyereséget. De mi is tartozik a termék önköltségébe? Minden vállalati költség beleszámít az önköltségbe. Ilyenek elsősorban a közvetlen termelőmunka bér-, anyag-, energia- és szerszámköltségei. Ezeken kívül a gyártmányok önköltségét terhelik az üzemi és a vállalati általános költségek. Sőt, a vállalati költségek közé számítanak azok a befizetési kötelezettségek is, amelyeket a dolgozóknak járó munkabér alapján a költség- vetés kap (társadalombiztosítási hozzájárulás, illetményadó). Néhány éve a lekötött álló- és forgóeszközök után eszközlekötési járulékot kell fizetni, s ez a lekötött eszközöktől elvárható minimális nyereség kifejezője. AZ ÁR csak hosszú időszak átlagában alkalmazkodik a termékek önköltségének arányához. Aminek az előállítása kétszer annyiba kerül, nem biztos, hogy az ára is kétszeres lesz. Sok termék a fel- használást illetően más termékkel helyettesítési viszonyban áll. A felhasználó ezeket használhatóságuk szerint értékeli, s ez nincs mindig arányban a termelési költségekkel. Egyes termékekből tartós hiány lehet. Ezeket — s az előállításukra fordított munkamennyiséget — a piac felértékeli. Más termékek iránt külföldön nagy a kereslet. A világpiaci értékítéletek kihatnak a belső piac áraira is. így a piac az egyik termékben a benne rejlő átlagos munkamennyiségnél többet, a másiknál kevesebbet ismer el társadalmilag szükségesnek, így az egyik termék árában viszonylag magas, a másikban viszonylag alacsony nyereség lehet. Az árarányoknak az önköltség arányoktól való időleges elszakadása alkalmassá teszi az árakat arra, hogy a piaci viszonyokról a termelőknek tájékoztatást nyújtsanak és ösztönözzenek a nagyobb nyereséget biztosító termékek — tehát a társadalmilag hasznosabb, a piacon keresettebb termékek — előállításának bővítésére. Az áraknak az új gazdasági mechanizmusban termelést szabályozó, műszaki fejlesztésre ösztönző szerepük lesz. Ennek a szerepnek éppen azáltal tudnak megfelelni, hogy igen eltérő nyereséget tartalmaznak. A vállalatok fő törekvése a vállalati nyereség növelése lesz. Ezért igyekeznek majd minél korszerűbb termelési eljárásokat alkalmazni és minél keresettebb cikkeket gyártani. Ez elősegítheti, hogy a kereslet és kínálat összetételében is egyensúlyba kerüljön. Igv közeledhetünk ahhoz az állapothoz, amikor mindenből nagyjában annyit termelünk, mint amennyire a termelőerők átlagos fejlettségi szintjén a társadalomnak szüksége van. RÖVIDESEN A MÚLTÉ az az állapot, amikor az ár automatikusan fedezte és igazolta az önköltséget, s így minden ráfordítás társadalmilag szükségesnek látszott. Nemcsak a költségek megtérülését, hanem a befizetendő nj'ereséget is eleve tartalmazta eddig a legtöbb ár. Ennek megfelelően az önköltség határozta meg az árat. Az új gazdasági mechanizmusban inkább az ár fogja meghatározni az önköltség felső határát. Megszabott keretek között történő ármozgás a piac ..nyelvén” mondja meg, hogy ér-e annyit a termék. mint amennyi munkát belefektettek. Dr. Pirityi Ottó I
