Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

1366. OKTOBER 25.. KEDD MECVKI íJtívtav Tanácskoztak a városi és járási küldöttértekezletek GÖDÖLLŐ Gödöllőn, október 22-én, szombaton került sor a városi pártbizottság megválasztására. Az MSZMP Központi, Bizott­sága nevében dr. Púja Frigyes, a külügyi osztály vezetője jött el és szólalt fel, míg a Pest megyei Pártbizottságot Barin­kat Oszkárné megyei titkár képviselte. Legifjabb városunk elő­ször választott pártbizott­ságot. A várossá alakulás örömeivel j gondok járnak együtt. Nsm- ; csak az építés gondjai, de az is, hogyan találnak egymásra J a nemrég még más közösség- I hez tartozó emberek. Hogyan tudnak együtt dolgozni a kő- j zös célért az agráregyetem és a kutatóintézetek íehérköpe- { nyes tudósai a nagyüzemek [ olajosruhás munkásaival? Ép- j pen az egy vagy több diplo­mával rendelkező tanárok je­lentették ki: egyetlen percre sem szabad megfeledkezni ró­la, hogy Gödöllő nemcsak az értei- ! miségiek, de a munkások városa is. E pártértekezlet központi | magva az a magas színvona- 1 Ion megfogalmazott tétel volt: | miképpen nyújt útbaigazítást a marxizmus—leninizmus a mai élet viszonyai között? El- i mondták, hogy pártunk politi- j káját a néptómegek támogat- j ják, s alapjában sikeresnek mondható a társadalmi élet fejlődése. De sokat foglalkoz­tatja az embereket, hogy megfelelően érvényesül-e a munkásosztály veze.ő szerepe, hogyan mutatkozik a munka ; forradalmi jellege s hogyan tudják felszámolni a közélet, a gazdasági tevékenység egyes hátrahúzó jelenségeit? Ezt a problémát közelítette j meg — más oldalról — dK Vi- j rág Árpád kutató, amikor ki- i fejtette, hogy a párttagok cse- ■ lekvési és ideológiai egysége mennyire fontos kérdés. Tettrekcsz emberek a gö­döllői kommunisták. Az elért eredményeknél nem sokat időztek, csak annyiban említették őket, amennyi ala­pot ad a jövő tennivalóihoz, j S hányán, hányféleképpen ! akarják a jövőt szolgálni! Dr. Dömsödi László nem­csak a gépgyár munkáját akadályozó kötöttségekről be­szélt, de kitért arra is, hogy állítsák vissza Gödöllő üdülő- város jellegét. Dr. Tóth Már­ton, a Kisállattenyésztő Inté­zet tudományos vezetője a ma tudósához illően azt val­lotta, hogy a kutatónak a termelőmunkát kell elősegíte­nie. Ezt teszik, amikor a vi­lágszínvonalon álló tojó- és húshibrid csirkéket állítják elő. Nem hiányzott az önkriti­kus hang sem. Szűcs Pál el­mondta, hogy az Országos Talajjavító Vállalatnál csak az eredményekre törekedtek, s közben nem törődtek a dolgozók helyzetével. Bírálták a MÁV-állomásvezetést. Az ott dolgozó kommu­nistáké az érdem, hogy annyi hátrahúzó körül­mény között is teljesítik feladatukat. Így váltották egymást a hozzászólók. Dr. Lötös Zoltán, I az agráregyetem párttitkára ' jelentette a pártértekezletnek, | hogy ma már az oktatók és | kutatók fele párttag, s ez a tu- I dományos fokozattal rendei- j kezők 65 százaléka. Óriási erő ez a jövő mezőgazdasági nemzedékének képzésében. Somogyi Károly, a Ganz Árammérőgyár küldötte azt fejtegette, hogy a kommunis­ták megfelelő közgazdasági tudás nélkül nem lehetnek megfelelő vitapartnerek. Ép­pen ezért az aiapsze. vezetek vezetőségét közgazdasági elő­adásokon készítik fel. A vita késő délutánig tar­tott, utána megválasztották a 43 fős pártbizottságot, a fe­gyelmi bizottságot, valamint 17 küldöttet a megyei pártér­tekezletre. A pártbizottság tit­kára ismét Nemes István lett. k. m. É.M. 25. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Igényesebb, eredményesebb munkát minden területen Tíz alapszervezet kommu­nistáinak küldöttei népesítet­ték be a vállalat központi székhazának tanácstermét: a belépőt a vállalat munkájáról, eredményeiről összeállítóit, i igen szemléletes kiállítás fo-1 gadta. Ott függött a párt: Központi Bizottságának zász- j í ja is, melyet a vállalat a j Vili. kongresszus tiszteletére ■ indított versenyben elért ered- | menyeivel érdemelt ki. Aj pártértekezleten megjelent és felszólalt Halas Lajos, a Köz­ponti Bizottság tágja, Palotás Károly, a megyei pártbizott­ság tagja, valamint Borbély Sándor, a XXI. kerületi Párt- bizottság első’titkára is. Az írásban benyújtott be­számolóhoz Jólesz Sándor, a pártbizottság titkára fűzött ki­egészítést. Hangsúlyozta, hogy a vezetőségválasztó-tag- gyűlésck i eredményesek, igen aktívak voltak, s mindenütt a további munka javítását szolgálták bíráló észrevételekkel, javaslatokkal, j Kitért arra, hogy a, több mint 3200 embernek munkát adó vállalatnál, nagy jelentő­sege van ■az emberekkel való foglalkozásnak, s a taggyűlé­seken elhangzott felszólalások zöme is ezt tartalmazta. A vállalat termelési felada­tai az elmúlt években ugrás­szerűen megnőttek s ebben az évben már több mint 480 mil­lió forint értékű generál­építési tevékenység elvégzése vár rájuk. Saját építési ter­vüket mintegy 40 millió fo­rinttal kívánják túlteljesíteni. Az év elején hivatalosan is megyénk hatáskörébe került a vállalat: tevékenységük évek óta mind inkább a Pest me­gyei építési igények kielé­gítését szolgálja, s ezt jól igazolja, hogy négy év alatt alvállalat 1210 lakást j épített fel, belőlük 1058-at a, megyében, s a 70 iskolai tan- j teremből G2 ugyancsak a me­gyében létesült. Továbbra is szükség van arra, hogy a vál­lalat tevékenységét megyénkre koncentrálja, hiszen a Forte­gyár rekonstrukciójától kezd­ve, a Csepel Autógyárban megoldandó feladatokon át a Gödöllőn megvalósított, illet­ve megvalósítandó beruházá­sokig, nagy értékű munka el­végzése vár rájuk. Az igen alapos, a vállalat egészét átfogó beszámoló fe­lett rendkívül élénk vita bon­takozott ki, amit a több, mint harminc felszólaló is bizo­nyít. Sok bírálat hangzott el az irányító szervekben ma még meglevő nehézkességről, kap­kodásról, s ugyanakkor arról is, hogy a tervezőintézetek késedelmesen juttatják el az építési dokumentációkat, s azokat nemegyszer menet köz­ben kell megváltoztatni. Töb­ben foglalkoztak a Forte-gyá­ri rekonstrukciónál, valamint az agráregyetemi építkezések­nél kialakult áldatlan helyzet­tel, ahol beruházó és kivitele­ző az együttműködés keresése helyett állandó vitákban áll egymással. így például az ag- ráregyetemi építkezésnél — mondotta az egyik felszólaló — ebben az évben eddig két­ezer (!) levelet váltottak ... Halas Lajos elvtárs felszó­lalásában néhány külpolitikai kérdéssel foglalkozott, majd azt hangsúlyozta, hogy a poli­tikai'munka döntő területe: a pártalapszervezet. Részletesen kitért a bíráló szellem erősö­désének. elmélyülésének fon­tosságára, s hangsúlyozta, hogy a kommunista éljen jogai­val, ne tűrje a lazaságot, vezetői mulasztásait, sze­mélyre való tekintet nél­kül lépjen fel a hibák el­len. Felszólalása befejező részében az építőiparban meglevő ne­hézségekkel s a megoldás ke­resésének jelentőségével fog­lalkozott. A vitában elhangzottakat Jólesz Sándor elvtárs foglalta össze, majd sor került a párt- bizottság tagjainak, valamint a megyei pártértekezlet kül­dötteinek megválasztására. Ezt követően a pártbizottság megtartotta első ülését, ahol megválasztották a végrehajtó bizottság tagjait. A pártbizott­ság titkárává ismét Jólesz Sándort választották. m. o. NAGYKŐRÖS Négy év eredményei bizonyítanak Vasárnap tartották Nagykő- - rösön a városi pártértekezle­tet. Az ülésen megjelent és felszólalt Friss István, az MSZMP Központi Bizottsági­nak tagja, a Közgazdaság: Tudományos Intézet igazgató j ja. Jelen volt a pártértekezle len a Pest megyei Pártbizott lóg osztályvezetője. A küldöttek írásos beszánm j (ót kaptak, ezt egészítette k. j Takács Jenő, a városi pártbi- I zottság titkárának rövid be ve- 1 zetője. Beszélt azokról a vál­tozásokról, amelyek négy év alatt mentek végbe a város­ban. különösen az emberek fejlődésében. E bevezető után megkezdődött a vita. Rózsás László, a gimnázium -gatója beszélt azokról a nehézségekről, amelyek gátolják a város­ban az oktató-nevelő mun­kát. tven éve — mondotta — nem épült új iskola a város­ban. Sokan szemünkre vetik, miért ..egyeztünk” ki toldalék- osztályok építésével. Ha a vá­ros nem épített volna szükség- tantermeket. akkor már meg­szavaztak volna egy új iskolát is. Erre várni, nem lett volna okos dolog, hiszen még így is 24 szükségtanterem­ben folyik az oktatás. Pusztai János, a ládagyár igazgatója, több fontos témát érintett. Beszéde gerincét a nők helyzetének javítása és az ifjúság hazafias nevelése ké- | pezte. Leskó László a kon- ‘ zervgyár üzemi pártbizottsá­gának titkára a sokgyermekes ! szülők gondjairól beszélt. A felszólalók jelentős része : amellett foglalt állást, hogy az I utóbbi években polgárjogot „nyert” eredményeink elhall­gatása, helyette sokszor hajla- : mosak vagyunk a kisebb — | munkaközben jelentkező — hibákat eltúlozni. Pedig a vá- ; rosban sincs miért szégyenkez- ] nünk. Ha csak a termelést vesszük figyelembe az elmúlt : négy év alatt kereken 1000 fő­I VÁCI JÁRÁS vei nőtt az ipari munkások száma. A létszámmal együtt nö­vekedett az üzemek ter­melése is, 1962-ben a termelési érték millió forintban hatszáz, 1965- ben pedig 873 millió volt. Az í exporttevékenység az 1962-es 163 millióról 1966-ra 335 mil­lió forintra emelkedett. 490 lakás épült négy év alatt állami, társas illetve magán­erőből. Az éietszínvonal emel­kedésének ékes bizonyítéka, hogy négy évvel ezelőtt a vá- | ros lakossága húszmillió forint i takarékbetéttel rendelkezett, 1 ma pedig 55 millió forint az állomány. Tizenkilenc küldött hozzá­szólása, vitája hasznosan egé­szítette ki a pártbizoti ag be­számolóját. A vitára Takács Jene vála­szolt. Ezt követően megválasz­tották a város új pártbizottsá­gának negyvenegy tagját, a fe­gyelmi bizottságot, valamint a 19 küldöttet a megyei pártér­tekezletre. A pártbizottság nyolc tügú végrehajtó bizottságot válasz­tott —, a városi pártbizottság titkára Takács Jenő lett. t. p. Magáénak érzi a tagság a termelőszövetkezeteket Vasárnap a DCM modern kultúrtermében került sor a váci járási pártértekezletre. A tanácskozáson megjelent dr. Háy László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egyetemi tanár, Megjelent és felszólalt dr. Magyart And­rás, a megyei pártbizottság tagja, egyetemi tanár. Balogh László, a Váci Járá­si Pártbizottság első titkára terjesztette elő a pártbizott­ság beszámolóját. Elemző módon értékelte a VIII. kong­resszus óta megtett utat, s azt a fejlődést, amely a váci já­rásnak az elmúlt négy eszten- ' dejét jellemezte. Mind’' a be­számoló, mind az azt követő felszólalások, érthető módon, elsősorban a mezőgazdaság alakulásával foglalkoztak. A járás mezőgazdasága az átszervezés ót» jelentősen fej­lődött. Ez az előrehaladás nem lebecsülendő még akkor sem, ha nem is érte el a kí­vánt mértéket, Míg négy esz­tendővel ezelőtt a járásban a tagság átlagos jövedelme alig haladta meg az évi nyolcezer forintot, addig az idén már tízezerhétszáz forintra számí- j tanak. A termelőszövetkezetek tagsága ma már a magáé­nak érzi gazdaságát. Sok tény bizonyítja ezt: a munkában való mindennapi helytállás; a közgyűléseken egyre kevesebb szó esik az egyéni sérelmekről, a felszó­lalók többsége a közösség egé­szét érintő kérdésekről beszél. A termelőszövetkezetek között folyó munkaverseny-mozga- lomban minden gazdaság részt vesz. Az alsógödi, a rádi és az örszentmiklósi termelőszö­vetkezet országos helyezést is ért el. De a gazdaságok meg­erősödését igazolja az is, hogy míg négy esztendeje csak kétezerötszáz dolgozó tagja volt a gazdaságoknak, ma számuk eléri a háromezer­ötszázat. Az elmúlt négy esztendő alatt jelentősen nőtt a termés­átlag a járás termelőszövet­kezeteiben. Példa még nem volt rá, hogy búzából tizen­kettő és fél mázsás átlagot takarítsanak be. És arra sem, hogy cukorrépából kétszáz mázsás holdankénti átlagot érjenek el. Érdemes megje­gyezni, hogy négy esztendővel ezelőtt a cukorrépa termésát­laga még a kilencven mázsát sem érte el a járás terüle­tén! A termésátlagok növekedése sokféle pozitív tevékeny­ség komplex hatásának az eredménye. Nőtt a gépesítés foka és a gépi munkák szervezettsége. Sokat javult a talajmunkák: minősége, az ápolási és nö­vényvédelmi munkák ideje jobban közelít az agrotechni­kai határidőkhöz. Széles kör­ben alkalmazzák ma már a nagyhozamú fajták termeszté­sét a kenyérgabona mellett a kapáskultúráknál is. Szerve­zettebbé vált a talajerő-visz- szapótlás, a trágyázott terület a kétszeresére növekedett. A kemizálás fokozottabb alkal­mazásával jelentősen csök­kent az élőmunka. Az állattenyésztés, ha las­súbb ütemben is, szintén fej­lődésnek indult. Nőtt az állat- állomány, az egy tehénre jutó tej hozam pedig ötszáz literrel emelkedett. A juhtenyésztés teljes mértékben a szövetkeze­tekbe koncentrálódott az elmúlt négy év alatt ki­alakult juhtenyésztő gazdasá­gokba. Ennek eredményeként a gyapjútermelés a négy év­vel ezelőtti százöt mázsáról százhatvanhárom mázsára emelkedett, és minősége is évről évre javul. A legfőbb feladat most a távlati tervek sikeres valóra váltása. Ezek a távlati tervek az üzemek lehetőségeire épül­tek, és a helyi fejlesztési el­képzeléseket figyelembe véve készültek el. Megszabják a vetésszerkezet és az állatte­nyésztés irányát, fő arányait, tartalmazzák a termelési, ter­melékenységi és gazdálkodási célkitűzéseket 1970-ig. Okos és hasznos tanácsko­zás volt a váci járás kommu­nistáinak pártértekezlete. Ha­tározottan áilást foglaltak amellett, hogy a politikai tu­dás, a következetesség, a ha­tározottság, a mindenkori ki­állás a párt politikája s az abból következő helyi felada­tok sikeres végrehajtása mel­lett — elengedhetetlen felté­tele az elkövetkező eszten­dők eredményes munkájának. Ezután a tanácskozás máso­dik napirendi pontjaként sor került az új járási pártbizott­ság, a fegyelmi bizottság és a megyei pártértekezlet küldöt­teinek megválasztására. A pártértekezlet résztvevői is­mét Balogh Lászlót választot­ták meg a járási pártbizott­ság elsős titkárává, a pártbi­zottság titkára Dudla Károly lett. P. P. SZOBI JÁRÁS Változások a Börzsöny alján Verőcétől föl a határmenti Bernscebarátiig, a Börzsöny I alatti lankák festői környeze­tét kapcsolja össze Pest me­gye legészakibb fekvésű köz- igazgatási egysége: a szobi já­rás. Természeti szépségekben rendkívül gazdag ez a vidék, de az embernek, különösen a földművelőnek — a mostoha talaj- és éghajlati adottságok miatt, többet kell dolgoznia. Négy évvel ezelőtt — a terme­lőszövetkezetek megalakulása után — az akkor összehívott járási pártértekezlet a gazda­ságok megszilárdítását, az ál- lattenyésztés és a gyümölcs- termesztés fellendítését tűzte ki legfontosabb feladatként. Vasárnap a kommunista küldöttek járási tanácskozása főként azt vizsgálta, milyen vál­tozások mentek végbe, ho! tart ma a Börzsöny­alja a nagyüzemi mező- gazdálkodásban? A járási pártértekezlet el­nökségében Szirmai Jenő, a Központi Bizottság póttagja, a I SZöVOSZ igazgatósági elnö- | ke, és Jámbor Miklós, a me- gyei pártbizottság titkára is J helyet foglalt. Bartha Antal 1 elnök megnyitója után Pro- I vies Ilona, a járási pártbizott- j ság első titkára egészítette ki i a küldötteknek már korábban kiadott írásos beszámolót. Mind a . szóbeli kiegészítés, mind pedig a beszámoló őszintén, sokoldalúan, részle­tesen elemezte a járásban le­zajlott változásokat, a fejlő­dést, és meghatározta a leg­sürgősebb tennivalókat is. 1962 óta a járás szövetkezetei­nek többsége megszilárdult, évről évre egyenletesén nö­vekszik a Börzsöny alján a mezőgazdasági termelés. 1963- ban 25 millió forint bevételt értek el a gazdaságok, tavaly ez az összeg 29 millió forint­ra gyarapodott. Növekszik a szövetkezetek vagyona is. Évenként 8—10 százalék­kal emelkedik a tagok jöve­delme. A beszámolóból azon­ban az is kiderült, hogy még sok a tennivaló. A növényter­mesztés és a gyümölcstermesz­tés figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el, de még nem sikerült kihasználni a málna­termesztésben rejlő lehetősé­geket. Sürgős javításra szorul a szarvasmarha-tenyésztés — ez az üzemág ugyanis még rá­fizetéses. Rendkívül alacsony a tejhozam, a borjúszaporulat, ugyanakkor magas az állat­elhullás. Sok gondot okoz a szobi járásban is a beruhá­zások körül mutatkozó huza­vona, a lassú építkezés, a férő­helyek hiánya. A növényter­mesztésben sikerült elérni az egyik legfontosabb célkitűzést, ma már kifizetődő, jól jövedelmez a gabonater­mesztés. A vitában tizennyolcán szó­laltak fel. Szirmai Jenő a Köz­ponti Bizottság üdvözletét tol­mácsolta, majd elmondotta, mind a beszámolót, mind pe­dig a járási pártbizottság munkamódszerét jónak tartja. Felhívta a küldöttek figyelmét az állattenyésztésben mutat­kozó nehézségek okaira, s hangsúlyozta, hogy a málna is ugyanolyan intenzív nö­vényvédelmet igényel, mint bármely más bogyós gyümölcs. A hozzászólók közül többen bejelentették, hogy a kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásaikat az üzemek és a termelőszö­vetkezetek többsége már teljesítette. Ezt követően sor került a já­rási pártbizottság újjáválasz- tására. A 109 küldött 45 tagú pártbizottságot választott. Ezen belül 9 tagú végrehajtó bizottság és 5 tagú fegyelmi bizottság alakult. A Szobi Já­rási Pártbizottság első titkára — immár harmadszorra —, Provics Ilona, titkára pedig Csáki János lett. s. p. Először választott pártbizottságot az ifjú város

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom