Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
I« PEST HEGYEI VCMap 1966. OKTÓBER 23., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A tsz-tag SZTK-járulékáról... A pedagógus-illetményföldről... A gyermekes anya fizetés nélküli szabadságáról... A közös munkában részt nem vevő tsz-tag is köteles SZTK-járulékot fizetni. Sz. M.-né pilisvörösvári lakos termelőszövetkezeti tag 4 év óta nem végez munkát a közösben. Földet nem vitt be, kilépési kérelméhez nem járultak hozzá és mégis megfizettetik vele a társadalombiztosítási járulékot. Sérelmezi ezt annál is inkább, mivel férje után megilletik őt a társadalombiztosítási szolgáltatások. Segítségünket kéri az SZTK-járulék fizetése alóli mentesítésre. A termelőszövetkezet minden tagja után tartozik megfizetni a betegellátási, baleseti, és nyugdíjbiztosítási járulék terheit. A tsz ezt a befizetett költséget köteles levonni az 1957. évi 65. sz. tvr. 36. §. (1) bek. rendelkezése alapján a tagnak járó részesedésből, vagy ha részesedést nem kap, más módon behajtani. A tsz tehát szabályosan járt el, amikor az általa kifizetett járulék megtérítését igényelte. A vezetőségnek ezt elengedni nincs joga. Tanácsoljuk azonban, hogy olvasónk írja meg részletesen a velünk is közölt problémáját a SZOT Társada- lombizotsítási Főigazgatóság Budapesti és Megyei Igazgatóságának és ott kérje a járulék fizetése alól való mentesítését. Az is járható út lenne, ha a jogszabályoknak megfelelő módon jelentené be kilépési szándékát, a gazdasági év vége előtt legalább 6 hónappal. Ha a közgyűlés a bejelentést nem fogadja el, határozata el- 'len 30 napon belül a járási tanács végrehajtó bizottságához lehet fordulni. A pedagógus illetményföldjéről. J. K. olvasónk egy Cegléden lakó, és szomszédos községben tanító ismerőse érdekében fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy kaphat-e pedagógusföldet. Az illető szülei háztartásában él, akik tsz-tagok, és háztáji földjük van. Az érvényes rendelkezés szerint kaphat illetményföldet, legfeljebb annyit, amennyi egy holdig kiegészíti a háztájit. A 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet 64. (i §. (3) bekezdése ugyanis ki- ^ mondja, hogy a tsz-tag és a ^ vele közös háztartásban élő ^ családtagok használatában a ^ háztáji föld törvényes mérté- 5 kén felül (1 kát hold) semmi- ^ lyen jogcímen sem lehet föld. ^ Tehát ha kapna is, mint peda- ^ gógus földterületet, akkor sem 5! kaphatna többet, mint az 1 ^ holdig kiegészítő nagyságú te- ;! rületet. ^ Gyermekes anya fizetés- ^ nélküli szabadságot ki- ^ vehet akkor is, ha ren- ^ des szabadságát még ^ nem vette ki. S E. L. dabasi olvasónk írja, ^ hogy munkahelyén főnöke azt ^ mondta, hogy addig nem ad « $ T akarékszövetkezetek versenye A „világtakarékossági nap”- ra készülnek Pest megye takarékszövetkezetei is. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy meglevő betétállományukat 24 millió forinttal növelik. A kongresszusi verseny állását nemrég értékelték. Eszerint a megye 23 takarékszövetkezete közül Kocsér érte el a legjobb eredményt. Sikeresen versenyez még Túra, Pécel és Kiskunlacháza is. Szabad-e ennyit kockáztatni ? Egy nap a ceglédi határban A legutóbbi statisztikai jelentés, amely az őszi mezőgazdasági munkákról ad számot a' megyéből, meglepetéssel szolgált. Cegléd város, amely a kampánymunkákban mindig az élen haladt, most sereghajtó. Különösen az őszi kenyérgabona vetésével maradt le: a megyei átlag 65 százalék fölött van, a ceglédieké nem éri el az ötvenet. A város szövetkezetei, megszilár- § dúlt, kiegyensúlyozott gazda- ^ súgok, amelyek a mostaninál ^ nehezebb feladat megoldására is képesek. Mégis miért maradtak most el? Verseny a hegytetőn ! Bódis Antal, a városi tanacs § elnökhelyettese azt is hozzá- $ teszi azonban az ismert tény- $ hez, hogy a hét elején intéz- ^ kedtek, összehívták a terme- ^ lőszövetkezetek vezetőit. Sok- ^ sok gondról, nehézségről szá- ^ moltak be ezek a harcedzett S elnökök. Az egyik: a belvíz- § károk miatt későbben érett a $ kukorica, szedésével mintegy ^ három hetet kellett várni. ^ Kellemes gond ugyan, hogy ^ jó a termés, de amikor arról ^ van szó, hogy be kell takarí- ^ tani, mégis csak nyomja a szövetkezeteket. Ráadásul itt 5 van az időjárás, amely kedvez ^ ugyan a betakarításnak, de íj nagyon nehéz a' talajmunka. ^ A csonttá száradt földet ne- ^ héz felszántani, vetésre alkal- ^ mássá tenni. Á megbeszélés fazonban eredményes volt: S megfogadták a tsz-vezetők, ^ hogy minden erőt a betakarí- tásra és a vetésre összponto- § sítanak. s S A város 3800 hold búzájá- ^ ból, 1526 hold a Vörös Csillag í Termelőszövetkezeté. Egyéb- ^ ként a vetésben itt a legna- ^ gyobb a lemaradás: mintegy ^ 550 holdat vetettek el a hét ^ közepéig. A termelőszövetke- ^ zet határát járva bizonyítva ^ látjuk, amit á városi tanács i elnökhelyettese mondott: össz- í pontosítják az erőket. Egy- ^ mást érik a szárral megra- ^ kott szekerek, vontatók. Az ^ országút melletti dűlőben dü- ^ hörögnek a silókombájnok, ^ szaggatják a földet a fényes ^ vasú ekék. Nagy porfelhőbe ^ burkolóznak a vetőgépek. Mo- | zog itt mindenki és minden. ^ Az egyik dűlő sarkán pilla- ^ natnyi lélegzetvételre állnak $ csak meg a vetőgépesek. Fel- •; töltik a tartályt, elszívnak ' egy cigarettát. — Nagyon nehéz a talaj — panaszolják. Az egyikőjük még ehhez hozzáteszi: — Az még csak hagyján, hogy nehéz, de kevés is! Igen, alig van számukra előkészített talaj. Vajon azért van ez így, mert ők nagyon sietnek, vagy azért, mert a szántó traktorok késlekednek? Erre a kérdésre választ keresünk a másik táblán. Deák István és Határ István róják a köröket lánctalpas traktoraikkal. Nem megy úgy, ahogyan szeretnék, pedig rajtuk nem múlik. Két műszakban dolgoznak a nagy teljesítményű gépekkel. Igaz, így kevesebb a kereset, de most a közösség érdeke az első. Nehéz, nagyon nehéz a szántás. Banai Pál növénytermesztési üzemágvezető is kint található a területen, ö már adatokat is tud mondani arról; milyen erőket összpontosítottak ide a Jászberényi út mellé. öt DT-traktor és hét gumikerekes traktor szállít, három silókombájn, három vetőgép, három további traktor gyűrűshengerez, huszonnégy lófogat hordja a szárat. — A napi terv száz hold szár betakarítása, ugyaneny- nyinek a felszántása és ugyancsak 100 hold elvetése — mondja az üzemágvezető, de még hozzáteszi: — Nehéz, nagyon nehéz ezt tartani! A münka lendületes, de miért van a lemaradás? Kovács József főagronómus is lényegében azokat az okokat említi, mint a városi tanács elnökhelyettese. A továbbiakban, azonban nem lehet egyértelműen elmarasztalni a szövetkezeti vezetőket, ellenkezőleg, normális éghajlati viszonyok mellett dicsérni is kellene. — Mi elhatároztuk, hogy gabona után, nem vetünk egy szem gabonát sem — mondja a főagronómus. Mutatja is a vetéstervet, 588 hold istállótrágyázott kapás után kerül, 167 hold borsó után, 227 hold pedig lucernatörésbe. Itt —, de mint később kiderül, nemcsak itt — bizony ellentétbe kerül, két fontos szakmai szempont. Az egyik, a jó elővetemény, a másik, az idejében való vetés. Az a jó, ha a kettő párosul: akkor várható igazán jó termés. — Eveken keresztül nagy területen vetettünk gabonát gabona után — magyarázza a főagronómus. — Most szakítani akarunk ezzel. Az idén 17,26 mázsa volt az átlagtermés búzából. Úgynevezett rossz elővetemény mellett! Igaz azonban, hogy október végére elvetettek. Hat év átlagában a novemberben vetett búza 15 százalékkal adott kevesebbet, mint az októberi vetésű. A főagronómus kitart álláspontja mellett. Esetleg annyit „enged”: ha esős időszak köszöntene be, akkor egy 200 holdas tartaléktáblát gyorsan előkészítenek és abba elvetik a még hiányzó mennyiséget. A Táncsics Termelőszövetkezetben Koczka Ferenc elnök ugyanazt hangsúlyozza amit korábban a Vörös Csillag íő- agronómusa. Ahogyan sorra vesszük azonban a tennivalókat a szövetkezetben kitudódik, hogy itt még sokkal többet kockáztatnak. A tsz kenyérgabona vetésterve 700 hold, ebből 300 a rozs, amit elvetettek. Búzavetésük mindössze 129 hold, s, vetésre további 63 holdat készítettek elő. Szántásra való szabad területük mindössze 15 hóid, Enriyi a napi szántási kapacitás is. Két traktoruk szánt, de az egyiket, a lánctalpast délutánonként a silózásnál foglalkoztatják. Van viszont rengeteg betakarításra váró kukoricájuk és kukoricaszáruk, 60 vagon elszállításra váró cukorrépájuk. A silózás legalább egy hétig eltart még, hat traktort foglal le. Az elnök úgy számítja, hogy november 5—10 között fejezik be a vetést. Amikor az idejében való vetés előnyeit magyarázzuk, továbbra is kitart a korábbi véleménye mellett. Beszélgetés közben pedig kitudódik, van egy 103 holdas táblájuk, amelyben az idén őszi árpa volt, előtte borsó. Ügy látszik, ez nem jó elővetemény? A későn letakarított kukorica, amelynek talaját csak nagy nehézségek árán tudják úgy ahogy előkészíteni az igen, az jó! Az már csak természetes, hogy a Petőfi Tsz főkönyvelőjének szájából is ezt halljuk: — Nem vetünk gabona után gabonát! Hogy a körülmények menynyire biztosítottak ehhez, arra jellemző: vetéshez nincs szántásuk, de a traktorok előtt szabad terület sincs. Egyszerűen nem tudnak szántani. A hét közepén — helyesebben a látogatás napján — a vezetőség határozatot hozott, amelytől a kukoricaszár gyorsabb betakarítását remélik. A korábbi , :ztendőkben sokszor öncélúan csak a gyors, a minél korábbi vetést szorgalmazták országszerte. Hibás vol ; ez a szemlélet, mert kihagyta a számításból az olyan fontos követelményt, mint a jó, vagy a megfelelő elővetemény biztosítását. Most Cegléden visszájára fordult a világ: minden az elővetemény, semmi az idejében való vetés. Mindez október végefelé, amikor még száz és ezer hold vár vetésre. Nem túl nagy kockázat ez? Mihók Sándor fizetésnélküli szabadságot, amíg rendes szabadságát ki nem vette. Ha nem kisgyermekes anyáról van szó, akkor főnökének igaza van, mert el- sősorbrp a szabadságot kell felhasználnia a dolgozónak, és csak azután vehet ki fizetésnélküli szabadságot. Lehetnek rendhagyó esetek is, amikor indokolt lehet akkor is engedélyezni, ha a dolgozónak van b nt még évi rendes szabadsága. Ugyanis a szabadságot pihenésre kell elsősorban felhasználni. Ezt a kérdést azonban a vállalat igazgatója jogosult eldönteni, mert annak mérlegelésétől függ, hogy ad-e egyáltalán fizetésnélküli szabadságot. Ha az igazgató azt mondja, hogy nem ad addig, amíg rondes szabadságát nem vette ki, amiatt panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz nem lehet folyamodni. Más azonban a helyzet K. É.-nél. Neki 3 éves kisgyermeke van, aki megbetegedett, és azért kéri a fizetésnélküli szabadságot. Törvényeink a dolgozó anyákat messzemenően védelmezik, és ilyen esetben az igazgató már nem mérlegelheti, hogy ad-e fizetésnélküli szabadságot vagy sem, és olyan kikötést sem tehet, hogy addig nem ad fizetésnélkül'i szabadságot, míg rendes szabadságát ki nem vette. Ha az anya igazolja, hogy gyermeke beteg, és az otthoni ápolást más családtag ellátni nem tudja, a vállalat igazgatója köteles fizetésnélküli szabadságot engedélyezni még akkor is, ha az évi rendes szabadságból 1 napot sem vett ki olvasónk. Olvasónk esetében azt tanácsoljuk, forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Itt válaszolunk T. Á. aszódi olvasónknak is, aki azt írja, hogy OTP-kölcsönnel házat épít. Köteles-e a vállalat illetménynélküli szabadságot erre a célra adni? — kérdezi. Neki is azt válaszoljuk, hogy nem köteles, hanem csak adhat. Br. M. J. .. » « mM » mm m» * ******* íj Visszhangozzák a domb, s§ hegyoldalak. Az erdészek száz- éves himnusza muzsikál a ^ hegytetőn, s a larönkokhőf emelt pódiumon áhítattal áll-1 nak a győztesek ... Két, napon át, a puha, meleg Sj őszben, a csodálatosan szép i; visegrádi tájon versengett az ^ ország sok favágója. Itt aztán ij az évezredes tudománytól holnap fakitermeléséig min- ^ denből jelesen kellett vizsgáz- ni. Az első oldal képe az elő- ^ készület perceit rögzíti. Kezdődik a verseny. A fa- ^ rönköt felhelyezik, s lemérik,^ aztán vezényszóra előlép a ^ versenyző, s kézbe kapja a mo- $ toros fűrészt. Feladat: minél ^ egyenesebben levágni egy sze- ^ letet. (Felső kép.) Egy kis közjáték. Nem győz- ^ test üdvözölnek virágcsokor- § ral, hanem Visegrád ismert fa- ^ vágóját Balogh Mártont, földit köszöntik, a versenyre^ kiránduló kis szurkolók. (Fe- ^ fülről a második kép.) Az éteren át távolabbi vi-$ dékkel teremtettek összeküite-^ test. Rövidhullámú adón hív-^ ják a színhelyet, ahol csak az ^ ősrégi szerszámoké, a baltáké^ a szó. A keskeny úton amely ^ odavezet, csak egy jármű fér ^ el, a közlekedést a fellegvárig hegytetőről irányítják. (Balra ^ a felső kép.) A próbák közül az egyik: A^ vadonatúj gépek egy-egy al-^ katrészét, s a láncfűrészt is ^ szándékosan elrontották. Gyor-§ san megtalálni a hibát és ki-§ fogástalanul helyrehozni, hoz- ^ záértést, villámakciót kíván. ^ (Bal alsó kép.) A csendes hegyvidéken ^ messzehangzott a balták mu-^ zsikája és a faóriások engedel-^ mesen zuhantak a földre:^ megadták magukat sorsuknak % — az embernek.
