Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

2 '"‘V/Íirlíip 1966. OKTÓBER 23., VASÄRNAP Egy hét a világpolitikában1 PETER JANOS ENSZ-BESZEDENEK NEMZETKÖZI VISSZ- ! HANGJA — A LESZERELÉS ÜGYE ÉS A VIETNAMI KONFLIKTUS — AZ IMPERIALISTÁK FÉKEZIK A NUK­LEÁRIS FEGYVEREK ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADA- LYOZASAT — A BIZTONSÁG FELTÉTELEI: AZ NSZK NE JUSSON ATOMFEGYVEREKHEZ Sydneyben tüntető tömegek tartóztatták fel Johnson gépkocsiját Az ENSZ-közgyűlés befejez­te az általános politikai vitát, amely főleg négy kérdéscso­porttal foglalkozott. A világ- szervezet 121 tagállama közül 108 ország képviselője vett részt a vitában. Ez majdnem négy hétig tartott és jelentő­sége abban van, hogy megítél­hető belőle a különböző ál­lamcsoportok hozzáállása a legfontosabb nemzetközi kér­désekhez, többek között a vietnami konfliktushoz, amely közvetlenül érinti a világbéke sorsát. A szocialista országok állás- foglalásai teljesen világosak és egyértelműek. Ehhez tulajdon­képpen nem kell kommentár. Néhány afrikai és ázsiai or­szág képviselője a béke szem­pontjából szintén pozitív érte­lemben nyilatkozott a vietna­mi helyzetről. A nyugati or­szágok képviselőinek többsége viszont igyekezett mentegetni az Egyesült Államok magatar­tását. A legtöbb felszólaló azon­ban elítélte az amerikaiak be­avatkozását és kijelentette: a vietnami kérdés megoldásának egyetlen lehetséges módja a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni bombatámadá­sok feltétel nélküli beszünte­tése, a külföldi csapatok ki­vonása és a visszatérés azok­hoz a tárgyalási alapokhoz, amelyek a genfi egyezmény­ben vannak lefektetve. Az amerikaiak az ENSZ- közgyűlésben elhangzott állás- foglalásokból megérthették, hogy a világ népeinek többsé­ge elítéli a Vietnamban foly­tatott agressziós politikát és azt követelik, minél előbb szüntessék meg az agressziót. Ebben az értelemben szólalt fel a magyar külügyminiszter is az ENSZ-közgyűlés politikai vitájában. Péter János beszédének nagy nemzetközi visszhangja van, ami azzal magyarázható, hogy a magyar álláspontot már a múltban is úgy ítélték meg, mint helyes kiindulási alapot fontos nemzetközi kér­dések megítéléséhez. Péter János is arról a négy témáról beszélt, ami az általános poli­tikai vitát foglalkoztatta, így elsősorban a vietnami konf­liktusról, a fejlődő országok helyzetéről, az európai bizton­ság és az ENSZ problémáiról. A vietnami kérdéssel kapcso­latban Péter János kifejtette a magyar álláspontot, amely ál­talában eléggé ismert és azo­nos a szocialista országok ál­talános véleményével. A világsajtó nagy figyelmet szentelt a magyar külügymi­niszter néhány megállapításá­nak. így többek között meg­jegyzik: Péter János a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság álláspontjának ismereté­ben határozottan kijelentette: az Egyesült Államok részéről mind ez ideig semmilyen va­lódi békeajánlat nem hangzott el. Ezt általában válasznak tekintik arra az állítólagos bé- ke javaslatra, amelyet Gold­berg. az Egyesült Államok ENSZ-megbízottja terjesztett elő még az általános politikai vita elején, és azóta a nyugati sajtó igyekezett a világérdek­lődés középpontjába állítani. Most általában úgy tekintik Péter János állásfoglalását, mint választ az amerikai kez­deményezésre és egyben lelep­lezését annak a kétértelműség­nek, amelyet az amerikai úgy­nevezett békejavaslattal meg­próbáltak elérni, miközben to­vább folyik a támadás kiszéle­sítése Vietnamban. Az európai kérdésekről szól­va Péter János hangsúlyozta: az európai biztonság fő prob­lémája valóban abból adódik, hogy Nyugat-Németország ál­landó támadásokat intéz az európai status quo ellen, igyekszik az atomfegyverek birtokába jutni és általában olyan agresszív magatartást tanúsít, ami az európai or­szágokat nyugtalanítja. A ma­gyar álláspont szerint az euró­pai biztonság megszilárdítá­sának és a kelet—nyugati kap­csolatok fejlesztésének egyet­len lehetséges módja, ha foko­zatosan megkezdik a kapcso­latok megteremtését a Német Demokratikus Köztársasággal. „Az európai biztonság problé­máinak és Németország békés egyesítésének megoldása csak mindkét német állam elisme­rése útján lehetséges” — mon­dotta a magyar külügyminisz­ter. Az ENSZ-ben megvitatott problémák közül figyelmet ér­demel még a leszerelés kérdé­se, vagy pontosabban az a mód, ahogy a különböző ál­lamok képviselői állást fog­laltak ebben a kétségkívül nagyjelentőségű, bár a jelen­legi körülmények között nehe­zen megoldható kérdésben. A szocialista országok állás­pontja közismert, de erről az oldalról is több ízben felhív­ták a figyelmet: a vietnami konfliktus rendkívül kedve­zőtlen hatással van a leszere­lés ügyére. Ennek ellenére ta­lán mégis remélni lehet, hogy egy különösen érzékeny pon­ton: a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sára megvan a lehetőség. Egy ilyen egyezmény létrehozása érdeke valamennyi országnak, érdeke a két vezető atomnagy­hatalomnak, a Szovjetunióinak és az Egyesült Államoknak is. Gromiko amerikai látogatá­sa során erről a kérdésről po­zitívan nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozása, vagy legalábbis korlátozása elé azonban az imperialista politika akadá­lyokat gördít. Miközben az Egyesült Államok kormánya érdeklődést mutat e kérdés megvitatása iránt, olyan állás­pontot foglal el, amely lehe­tetlenné teszi a megegyezést. Az amerikaiak ugyanis sze­retnének „összhangot teremte­ni” a nukleáris fegyverek el­tiltása és a NATO atomfel­fegyverzése között, ami per­sze képtelenség — ezt nevezi még ? nyugati sajtó is „a kör négyszögesítésének” — hi­szen egy eltiltó egyezménynek csak akkor van hatása, ha minden eshetőségre kiterjed. Komplikálja a helyzetet az is, hogy a NATO atomfelfegy­verzése valójában Nyugat- Nómetországot is hozzájuttat­hatná az atomfegyverekhez, legalábbis olyan közvetett for­mában, amely egyformán megfelel Washington és Bonn jelenlegi érdekeinek. Viszont a világ békeszerető népei a biztonság egyik feltételének tekintik, hogy Nyugat-Német­ország ne jusson atomfegyve­rekhez és agresszív politikája ne fenyegethesse Európa, sőt, a világ békéjét. Paál Ferenc Kis-Szahara Kevesen tudják, hogy Len­gyelországban van egy igazi sivatag. „Kis-Szaharának” hív­ják, Krakkótól északra, a szi­léziai fennsík keleti részén ta­lálható. Méretei természetesen eltörpülnek az afrikai Szahara méretei mellett. Hossza kb. 8 kilométer, szélessége 4 kilo­méter. A homokhordalék vas­tagsága azonban bámulatos — kb. 70 méter. S fa, se bokor, se fű nem nő ebben a sivatagban. A homok szivacsként elnyel minden esőcseppet. Mint min­den sivatag, ez is elég agresz- szív természetű. Fokozatosan előnyomul a közelben húzódó hegyek felé. Mozgását még az előhegység növényzete sem képes megállítani. Johnson amerikai elnök szombaton rövid látogatást tett Sydneyben. A városba ér­kezése előtt a rendőrség meg­próbálta elejét venni a tünte­téseknek. ezért több embert letartóztatott. Mindezek ellenére a hatósá­gok jogosan számítottak arra, hogy heves Amerika-ellenes tüntetések lesznek. Amikor az amerikai elnök megérkezett Sydney területére, Robert As- kin tartományi miniszterel­nök biztosította is az elnököt, hogy Sydney városa mindent megad neki, még a tüntetése­ket is, „nehogy honvágya le­gyen”. Az elnök gépkocsiba szállt és végighajtatott a városon. Útját több helyen tüntető tö­megek állták el. Néhány száz tüntetőnek sikerült áttörnie a rendőrök sorfalát és megro­hannia Johnson gépkocsiját. Sok tüntető lefeküdt az út­(Folytatás az 1. oldalról) zenegy év közötti fiú- és le­ánytanulója volt. Három, viszonylag épség­ben maradt osztályban a tanulók — összesen 91 gyermek — tanáraikkal együtt megmenekültek. Eddig négy tanár holttestét találták meg. Egyelőre még nem tudták pontosan megálla­pítani, hány gyermek tartóz­kodott az épületben a szeren­csétlenség pillanatában. Attól tartanak, hogy 90—100 gyer­mek és felnőtt rekedt bent a sártömeggel horított romok alatt, akiknek életben maradá­sához — bar a mentési mun­kálatok lankadatlan erőfeszí­téssel szombaton is folytatód­tak — nem sok reményt fűz­nek. Wilson miniszterelnök, aki pénteken a késő esti órákban a tragédia színhelyére látoga­tott, megígérte, hogy független vizsgálóbizottságot rendel ki a szerencsétlenség okainak kide­rítésére. Az egész szigetországot mé­lyen megrázta a tömeges gyer­mektragédia. AKIK SOKAT FOGLAL­KOZNAK A KÉRDÉSSEL, azt hihetnék, hogy a békés egymás mellett élés politi­káját és annak a nemzeti függetlenségi mozgalmakkal való összefüggését már nem kell magyarázni: a tapaszta­lat azonban azt bizonyítja,' hogy nem így van. Nemcsak ellenlábasainkkal kell vitat­koznunk, hanem állandóan újabb és újabb magyarázatra szorul a kérdés a kommu­nista mozgalom és általában a haladó emberek körében is. Az ellenvetések az egyik és a másik oldalról természete­sen mások, ez azonban nem változtat azon, hogy a kérdésre újból és újból visz- sza kell térnünk. A burzsoázia egy része ma már többször nyilatkozik úgy, hogy egyetért a békés egy­más mellett élés politikájá­val, de rendszerint hozzáteszi azt is, hogy véleménye sze­rint ez a politika kizárja a nemzeti függetlenségi moz­galmak támogatását. A bé­kés egymás mellett élésen mindössze legfeljebb annyit ért, hogy nem akar fegyve­res konfliktust az Atlanti Szövetség és a Varsói Szer­ződés országai között, mert ez egyenlő lenne a tömeg- pusztító fegyverekkel megví­vott világháborúval. testre, hogy megakadályozza az autóoszlop haladását. Sok ausztráliai azzal fejez­te ki Johnson iránti „rokon- szenvét”, hogy girland helyett kibontott wc-papírtekercse- ket dobált az autókaravánra. A rendőrök 12 tüntetőt letar­tóztattak. Johnson később visszatért Canberrába. Egy hete Párizsban tárgyal dr. S. Ramgoolam, az 1967-ben függetlenné váló Mauritius- sziget autonóm kormányának miniszterelnöke. A tárgyalá­sok elsősorban arra vonatkoz­nak, hogy a sziget — amely a függetlenség elnyerése után brit gyarmatból az angol nem­zetközösség tagjává válik — milyen feltételek mellett csat­lakozhatna egyidejűleg a fran­A szűk völgykatlanokban fekvő walesi bányászfal­vak köré tornyosuló 80— 90 éves meddőhányók ve­szélyére az elmúlt években ismételten felhívták a fi­gyelmet, de semmi sem történt a katasztrófa meg­előzésére. Szakértők szerint a salak­hegy megcsuszamlásának va­lószínű oka: a több napon át tartó szakadatlan esőzés kö­vetkeztében a laza szerkezetű meddőhányó óriási víztömeget gyűjtött magába és amikor a belső víznyomás elérte a kriti­kus pontot, robbanásszerűen szétnyomta a képlékennyé vált sárhegy alapját. Bár a szerencsétlenséget megelőző napon a környékbe­liek a meddőhányó mozgására lettek figyelmesek és ezt jelen­tették az állami kezelésben le­vő szénbányák igazgatóságá­nak, semmi sem történt a hely­zet kivizsgálására és a drótkö­télpályán mozgó csillék a tár­nákból kikérülő salakot az utolsó pillanatig szórták a meddőhányó csúcsára. A kommunista mozgalom egyes köreiben ezzel szem­ben azt a nézetet vallják, hogy a békés egymás mel­lett élés politikája egyér­telmű a nemzetiségi függet­lenségi mozgalmak támoga­tásáról való lemondással, azaz, végeredményben a megalku­vás politikája. A burzsoázia esetében a békés egymás mellett élés politikájának meghamisitási kísérleteiről van szó, azaz arról, hogy a világ orszá­gai legjobb esetben úgy él­jenek együtt, ahogyan ma vannak, vagyis az egész vi­lágon megtorpanjon a szo­cialista forradalom lendüle­te, a nemzeti függetlenségi mozgalom terjedése megre­kedjen. A második esetben arról van szó, hogy egyes kommu­nisták, s azok csoportjai kép­telenek megérteni, vagy — mert nem tudnak szabadulni a dogmatikus gondolkodás­tól — nem fogadják el a békés egymás mellett élés po­litikáját. MONDANUNK SEM KELL; az első esetben tudatos a hamisítás. Azt is hozzátehet­jük, hogy a burzsoáziától nem is várható más. A hamisításra szüksége van, hogy legalább ezzel a kétes Johnson elnök szombat este ausztráliai látogatásának utol­só állomásaként Brisbane-ba érkezett. A repülőtéren az amerikai elnököt mintegy hat­ezren várták. Az elnök vasár­nap reggel utazik Manilába, ahol részt vesz a hétfőn kez­dődő konferencián. ciául beszélő államok közös­ségéhez. A szigeten ugyanis — amely 1814-ig francia gyarmat volt — mintegy tízezer európai él, aki szinte kivétel nélkül fran­cia eredetű. A lakosság több­sége 480 000 indiai származású, mintegy 200 ezer pedig afrikai­európai félvér (kreol). A szigeten ma vezető szere­pet játszó európaiak szeretné­nek a függetlenség elnyerése után csatlakozni a francia kö­zösséghez, nem akarnak azon­ban kilépni a Brit Nemzetkö­zösségből sem, mert annak előny vámrendszere teszi csak lehetővé, hogy a cukornádat a világpiaci ár felett értékesít­sék. Nem mindennapi meghívás­nak tesz eleget a közeljövőben a magyar vendéglátóipar. A nemzetközi szakácsszö­vetség felkérésére magyar kül­döttség vesz részt az Egyesült Államokban, a floridai Miami Beachbem október 30-tól no­vember 2-ig tartó nemzetközi és átlátszó módszerrel igazol­hassa a gyarmatosítás, a neokolonializmus, a nemzeti függetlenségi harcok elleni fegyveres fellépés és a más államok belügyeibe való be­avatkozás politikáját. Az egyes kommunisták által képviselt, s előbb emlí­tett nézetet veszélytelennek szintén nem minősíthetjük, ugyanis a demagógiának, az álforradalmiságnak, a ka­landorkodásnak ad segítsé­get. Ahol termékeny talajra hull, ott nem segíti, hanem hátráltatja a nemzeti füg­getlenségi harcot, mert el­szigeteli a szabadságukért küzdő népeket legfőbb tá­maszuktól; a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi haladás fő erőitől, a szocia­lista országoktól. Már a több, mint egy év­tizeddel ezelőtt lezajlott ban­dungi értekezlet és az ál­lamok közötti viszony ott elfogadott öt alapelve, a Pan- csa Sila is állást foglalt a népek nemzeti független­sége, a határok sérthetet­lensége, a belügyekbe való be nem avatkozás mellett, és kimondotta; egyetlen nép sem korlátozható abban, hogy ma­ga válassza meg állami és társadalmi berendezkedését. A szocialista országok mele­Éhségfelvonulás A columbiai főváros főte­rén, a parlament épülete előtt körülbelül 60 000 ember fo­gadta a Santa Marta városá­ból néhány héttel ezelőtt el­indult „éhségfelvonulás” rész­vevőit, a Magdaléna megyei pedagógusokat, akik azért tet­ték meg a körülbelül 1600 ki­lométeres utat, hogy követel­jék a kormánytól hosszabb ideje elmaradt fizetésük fo­lyósítását. Postás a fa tetején A mérges kutyáktól meg­hajszolt európai postások vi­gasztalásául szolgálhat, hogy a trópusi országokban meg sokkal kellemetlenebb inci­densek fenyegetik a kollégái­kat. Ceylonban például egy posr tás három teljes órát volt kénytelen egy fa tetején tölte­ni, mert vad elefántok csor­dája üldözőbe vette és ments­várát, a magas fát, hosszú ideig ostromzár alatt tartotta. ACÉLPOR Nemcsak a tejet, már az acélt is árusítják por alakban. Az amerikai technikának ez a vív­mánya lehetővé teszi, hogy gyorsan és olcsón készíthesse­nek kis precíziós műszereket, szakács és cukrászművészeti bemutatón. A „világ legjobb főszakácsai a dobogón’” címet viselő be­mutatón Európa gasztronómiá­ját hat ország — Ausztria, Svájc, NSZK, Dánia, Hollan­dia és Magyarország — küldöt­tei képviselik. gén üdvözölték a bandungi értekezlet határozatait, mert ezek az elvek teljes mér­tékben összhangban vannak a békés egymás mellett élés politikájával. összhangban vannak, de nem merítik ki annak teljes tartalmát. Az mélyebb, szélesebb az öt bandungi elvnél. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének politiká­ja Lenintől származik és tu­dományos alapokon nyugszik. Kiindulópontja az, hogy mivel a szocialista forradalom nem győz egyszerre az egész vilá­gon és a forradalmat egyetlen népre sem lehet kívülről rá­kényszeríteni, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok előreláthatólag hosszabb időn át léteznek majd egymás mellett. Minthogy pedig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó háború állapota, békének kell lenni. Ez mind a győztes szocializmusnak, mind a még tőkésrendszerben élő népeknek érdeke. A győztes szocialista forradalom —• egyebek között — a nemzeti­ségi kérdésnek a történelem­ben első valódi megoldásával példát adott a függetlensé­gükért küzdő népeknek, azóta pedig tettekkel fejezi ki szo­lidaritását irántuk. A békés egymás mellett élés ma a nemzetközi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit és így állandóan közelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarmatosítás, a szocializmus­nak a kapitalizmus feletti vi­lágméretű győzelmét. A BÉKÉS EGYMÁS MEL­LETT ÉLÉS politikája állam­közi viszonyra vonatkozik és Kóiwnillió tonna sár zúdult as iskolára... Rekfámháború Egy amerikai tejkonzervgyár plakátot bocsátott ki, amely Robin­sont, a híres ököl­vívót ábrázolja az alábbi szöveg kí­séretében: „Ez az erős és rettenthe­tetlen ember min­den nap a mi tej­konzervünket fo­gyasztja”. A konkurrens gyár a plakátok alá ragasztotta a magáét: „A" mi tejkonzervünk fo­gyasztásához nem kell sem erő, sem bátorság” ... Egy kalapgyár így reklámozta készítményeit: „Charlie Chaplin is a mi kalapjain­kat viseli”. Másnap a rek­lám mellett meg­jelentek a kon­kurrens cég pla­kátjai: „Ezért ne­vet rajta az egész világ”. DAR VASI ISTVÁN: Békés egymás mellett élés — nemzeti függetlenség Mauritius problémája Magyar főszakácsok Miami Beachben

Next

/
Oldalképek
Tartalom