Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-22 / 250. szám
1966. OKTOBER 22., SZOMBAT "TÄ/HflP A kongresszus tiszteletére Másfél millió forint értékű munka, 40 000 facsemete a nagykátai járásban Több mint 1,4 millió forint értékű munkafelajánlást tettek a nagykátai járás KISZ- •istái a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. Vállalásukat ez ideig 102 százalékra teljesítették. élenjártak a karbamidos levéltrágyázás, s a vegyszeres kukoricatermesztés elterjesztésében, az állattenyésztési hozamok növelésében. Az általuk elindított, ültess annyi fát, ahány éves vagy elnevezésű mozgalom keretében 39 850 facsemetét telepítettek a járás területén. A fiatalok jó munkáját — sajnos — nem mindenütt méltányolják. Egyes munkahelyeken a gazdasági vezetők nem vonják be a KISZ-t az üzemi négyszögbe; nem hallgatják meg a KISZ-szervezet véleményét a fiatalok felvétele, elbocsátása, előléptetése esetén. Nem kapták meg a járás KISZ-szervezetei a többi tömegszervezetek, társadalmi szervek támogatását a KISZ lakásépítkezési akciójához sem. Van azonban példa a megbecsülésre is. A kókai Kossuth Tsz vezetősége úgy honorálja a fiatalok jó munkáját, hogy minden hónapban készpénzelőleget folyósít a teljesített munkaegységük 80 százalékára. Egy építés története Ha nincs beruházás, megteszi a felújítás is November hetedikét új iskolával ünnepli Pusztavacs — Hogy ki, mi volt az első pusztavacsi tanító 110 esztendővel ezelőtt, amikor Koburg herceg iskolát alapított, arról nem szól semmiféle feljegyzés — közli Paál József iskola- igazgató. Ülünk háromszobás, összkomfortos lakásában, persze a fürdőszoba és berendezése újabb keletű, de mégis csak száz esztendős ez a tanítólakás. És mellette az ódon házban ugyanaz az egyetlen helyiség, ahol annak idején megkezdte betűvetésre oktatni valaki a vacsi nebulókat, ma is még tanteremnek szolgál. ABC a magtárban Kockaalakú, széles nagy szoba, már formájánál fogva I Hajnalban, délben, este Hajnalban, délben vagy éppen este ülnek vonatra: ahogy változik a műszak- beosztás. Háromkor kelnek, vagy este hatkor: van, hogy délelőtt tízkor fekszenek le, vagy éjjel egykor, mikor hogy érkezik velük haza a vonat. Nem könnyű életforma: ingázás: De — életforma! Mert az. Másfélmillió ember csinálja az országban, a „bejáró munkások” néven számontart-ott tábor, holott nemcsak munkások vannak közöttük, hanem mérnök, pedagógus, könyvelő, de még — gépirónő is. Megyénk a lista élén áll: rövidesen elérhetjük a kétszázezres számot. Kőbánya-alsón és felsőn, Rákospalota-Ujpesten. a Keleti és a Nyugati pályaudvaron újra és újra tömeg hullámzik. Hajnalban, délben, este. CD Este fél kilenc előtt néhány perccel érkezik be Vácra Szobról a személy. Nincsenek nagyon sokan, de kevesen sem. Az éjszakai műszak azért kisebb létszámú: hajnalonként sokszor hering- ként utaznak, most ülőhely is van. Nagy Piroska mindig az ablakban áll, kendővel, táskával foglal még két helyet. Ö Zebegényben száll fel, a két barátnő itt, Vácott. Nekik int az ablakból, bár leginkább hátulról a negyedik-ötödik kocsiban utaznak. Megszokás. Akárcsak ez az egész életforma: a bejárás. Mert: micsoda kacskaringós útvesztő is lenne az, ha megkísérelném felrajzolni, ki — hogyan lett bejáró, hogyan ismerkedtek össze, lettek barátnők, s érzik most úgy, hogy összetartoznak örökre, elválaszthatatlanul. ■ Elválaszthatatlanul? De hiszen már Rákospalola-Uj- pesten elválik az útjuk. Nagy Piroska a cérnagyárba megy, névrokona, Julika egy megállóval utána lép le a vonatról, a Járműjavítónál, míg Kosály Erzsébet egészen a Nyugatiig rázatja magát — ugyan már csak jelképesen, mert ezek a modern, négyajtós, négytengelyes, műbőrüléses kocsik minden mást csinálnak, de rázni már nem rázzák az utast — övé a legkisebb sarzsi hármójuk közül, mert ő „csak” takarítónő. Huszonkét évesen... ragaszkodik is hozzá. Piroska a legcsendesebb: még ott van minden porcikájában a szabolcsi parasztlány — mert onnét került Zebegénybe, hogy Pesten dolgozzon! — hallgatagsága, visszahúzódása. — Nem fárasztó? — Megszoktuk. Jobb, mint a mozi. Mindig akad ismerős, meg hát elnevetgélünk hármasban is, van mindig miről beszélni. És hogy bizonyítsák jókedvüket, máris nevetnek. Mióta csinálják? Piroska négy éve, Julika három, Erzsébet ötödik esztendeje. Napi egy óra ide, egy vissza. És akkor még a gyaloglás az állomásról haza, a gyárból ki az állomásra ... — Fiatalok vagyunk, bírjuk — mondja Julika. .— Lett volna nekem helyem Vácon is. de kevesebb pénzt akartak adni. Hát bolond lennék kevesebbért ... — És, ha leszámítja a vasúti bérlet árát, a különböző plusz kiadásokat, akkor is rosszul járt volna? — Nem számolgattam én. Kevesebb, kevesebb. Negyven fillérrel kisebb lett volna az órabérem... Piroska átlagban ezerháromszázat keres. Százötven forintot fizet egy ágyért: hárman laknák egy szobában, két társnője váci üzemekben dolgozik. — Nem hívták még? — Hívtak, de hát ők is hol itt vannak, hol ott. Voltak a cérnagyárban — a Finom pamutfonóról van szó — az Izzóban is próbálkoztak ... — És mi volt a baj, mi volt a kifogásuk? — Hát a pénz se sok, akkor meg inkább maradok a megszokott helyemen. Itt már ismernek. talán, szeretnek is... Röstelkedve elhallgat, hogy ilyesmit mondott. Pedig, amilyen csendes, nyugodt, biztos szeretik... dés nélkül, mint akinek határozott véleménye, hogy a nyomtatott betű felesleges. © Nagy Piroska cémázó, Julika köszörűsszakmunkás! — míg Erzsébet takarítónő. Ö mondja: — Ami van, azt kell elvállalni. Voltam én sok helyen, próbálkoztam sokmindennel, de volt, hogy két nap múlva megszöktem ... meg, hogy fél óra múlva mentem a könyvemért... Julika már határozottabb egyéniség: szakmát tanult, s © Kosály Erzsébet is albérletben lakik, csak Julikénak otthon a szülői ház. Erzsébet albérlete elviselhetőbb, , félig- meddig rokonok a szállásadók — „még főzni is engednek” — könnyebben elboldogul velük. — Csak beszélgetni szoktak? — Hát... leginkább. Meg horgolunk. Húzzák is a táskából a bizonyságot: csillagocskák, hosz- szúpálca, rövidpálca, láncszemek ... — Az ismeretség is Innét van — mondja Julika — valahogy véletlenül többször is összekerültünk a vonaton, mindegyikünk horgolt, hát beszélgetni kezdtünk... Nos, így is szövődhet barát- nőség ... barátság. Ha valóban — barátság ez! — Olvasni szoktak? — Nemigen. Erzsébet mondja, restelkeHalkabbra fogjuk a szavunk, sokasodnak a kocsiban, Sződli- get, Göd is megadja hozzájárulását a modern népvándorláshoz. Erzsébetet kérdem: — Ugye azt mondta, huszonkét éves. Nem gondolt arra: szakmát tanul? — Mit? Különben sem szeretek tanulni, iskola, meg mit tudom én. Mindig lesz nekem munkám, elvállalok én bármit ... Piroska már gondolt arra, hogy’ kellene valami „komolyat” kezdeni. De — mit? És mivel nem talált választ, nem is nagyon erőltette. Maradt minden, ahogy volt. — Egyszer csak megunják? — Lehet. De tud jobbat? Most rajtam a hallgatás sora, mert tényleg, mit mondhatnék nekik. Igaz, szép számmal kínálnak munkahelyet Vácott is, de most már egy sor dolog köti őket jelenlegi helyükhöz. Ott már ismerősök vannak, az új helyen mindenki idegen lenne. A munkát is ismerik, ott elölről kellene kezdeni a beletanulást. Már hozzászoktak, hogy hol hajnalban, hol délelőtt tizenegykor kelnek, hogy minden héten máskor feküsznek, legalább az az örömük megvan, hogy addig- addig ügyeskedtek, míg egyformán „ugrál” mindhármójuk műszaknaptára. — Házasság, udvarlók? Rövid, kínos csend a válasz. Erzsébet Julikára bök: — Neki van vőlegénye ... Olyan őszinte áhítattal mondja ezt, hogy villanásnyi idő alatt is megértem, mi megy végbe benne. Nem is akarom tovább erőltetni a témát, de ő még hozzáteszi: — Tudja, nagyon furcsák a férfiak... Azt hiszik, hogy egyszer láttak a vonaton, s akkor már... biztos érti, mire gondolok... ? Értem. Piroska cihelődni kezd, elköszön, puszit nyom a másik kettő arcára, megbeszélik, hogy Erzsébet reggel lehetőleg melyik kocsiban legyen. A nyúzott, itt-ott szakadt műanyagtáska a kézbe kerül, elhangzik a szevasztok, egy viszontlátás nekem, s rövidesen a gépei mellé áll. Julika köszön el, Erzsébettel maradunk, s talán azért, mert szágyellte barátnői előtt, talán mert csak most jutott eszébe, azt mondja: — Ha férjhez megyek, biztos belevágok valamibe, mert azért ez __ E lhallgat, legyint. Olyan fáradtan, lemondóan, mintha nem is huszonkét, hanem ötvenéves lenne ... Mészáros Ottó sem alkalmas tanteremnek. A szélső padsorokból rosszul látni a táblát, viszont ha a padokat a hátsó falig raknák, nem az lenne a baj, hogy kétoldalt sok üres hely marad, hanem hogy a tanítónak hamar elkopna a hangszála, vagy az utolsó padokban szavát sem értenék. A kevés és kicsiny ablakokon alig szűrődik be fény, sokszor délben is meg kell gyújtani a villanyt. Amíg négy meg hat osztályt jártak itt a gyerekek, addig hol egy, hol két tanító elboldogult valahogy ebben az egy tanteremben. Persze, az iskola ma már régen kinőtt belőle, nyolc általános sehogy sem fér el benne. Csináltak hát évekkel ezelőtt három kis tantermet a régi magtár egyik részéből, de mellettük maradt azért hely. magtárnak meg a tejhűtőnek is. — Ha a tanyák lassan el is tűnnek, még mindig szétterülő település ez a község — mondja az igazgató — és télen, amikor korán sötétedik, sarat, havat taposva, jeges utakon botorkáltak haza a gyerekek Rossz még rágondolni is erre. A szülök is sürgették: szűnjön meg az osztott tanítás, legyen csak délelőtt. Kértük építsenek új iskolát; de beruházásra mindig olyan kevés a keret! Ígéretet kaptunk, esetleg négytantermes iskolát építenek, ha nem a harmadik, hát a negyedik ötéves terv során. Csakhogy négy tanterem nem elég. Sokat töprengtem a megoldáson. Megmozdul a falu Elgondolta tehát, hogyha a tsz teljesen kiürítené a régi magtárat, akkor az épületet átalakíthatják iskolának. A négytantermes új iskola legalább másfél millióba kerül, így pedig négynél még több osztály is épülhet a fele költséggel. — Bata István, a községi tanácselnök mindjárt mellém állt. Aztán a járási pártbizottság és a tanács tette magáévá az ügyet. Miskolczi Károly, a járási művelődésügyi osztály vezetője többször is eljött, megnézte a magtárt. Végül Szabó Sándor, a megyei tanács elnök- helyettese látogatott el. Megtetszett neki is az ötlet. Ezek után Szalay László építésztechnikus készítette el társadalmi munkában a tanulmányi tervet. Az iskolával nagyon közeli kapcsolatban áll, a felesége tanít benne. Az első terv módosításán tavaly sok téli estén dolgozott Paál igazgató és helyettese, Nagy Imre tanár. Májusban megkezdődött az építkezés. Ahol kellett, falat döntöttek, húztak, összeácsolták az új tetőszerkezetet. Segített az egész falu. de különösen a hátralevő munkából veszi ki részét a lakosság. Bata tanácselnök is kezébe vette a vakolókanalat, hét falubeli, de másutt dolgozó kőművesekből és több segédmunkásból 21 tagú brigádot szervezett, aztán egyetlen vasárnap elvégezték két tanteremben a mennyezet stukkózását, a falak vakolását, simítását. Éliás' József tanácstag nyári szabadságát, ingyenes segédmunkásként az építkezésen töltötte. Zsemba István ktsz- bedolgozó, egyike volt a legszorgalmasabb társadalmi munkásoknak. Az iskola 256 növendéke szintén részt vett az építkezésben. A kibontott téglákat tisztogatta. Nevelőik pedig nemcsak felügyeltek rájuk, maguk is velük egy sorban dolgoztak. — Így ment a munka, most már úgyszólván teljesen kész minden. 630 ezer forintba került, a járás csaknem egész felújítási kerete ráment. A héten — a mamák százan — kimeszeltek valamennyi belső helyiséget, most a parkettásokon van a sor, utánuk az anyukák másodszor meszelnek, aztán takarítanak. Az apukák pedig elegyengetik az udvar földjét és rendbehozzák az utcát is. Kettőt hozzáragasztanak... Ott áll már, kívülről teljesen készen az új iskola. Ma persze más formájú, építenek, szerény külseje azonban sok korszerűt takar. A zsibogóban ivókutak, kézmosók és falba- süllyesztett fogasok. A világítási megoldás is modem. Jutott hely az épületben igazgatói irodának, tanári szobának, még szertárnak is, de nem fért el benne csak hat tanterem. Ám, hogy is mondja a régi közmondás? Segíts magadon és az isten is megsegít. — Határozott ígéretet kaptunk, hogy még ebben a tervidőszakban két új tantermet ragasztanak az épülethez — beruházásból. És a megyei tanács ajándékokkal halmozott el bennünket. Televíziót, rádiót, lemezjátszót, magnetofont kaptunk az új iskolához. Az új, vagy ha úgy tetszik, 1 hivatalos nyelven felújított iskola megnyitásával november hetedikét ünnepli meg Pusztavacs. Nyolcadikén már hat osztályt tanítanak itt, egyet a régi, másikat meg az óvoda második termében, de mind a nyolcat délelőtt! Paál József igazgató leleményessége kellett hozzá, hogy eljusson Idáig a vacsi iskola. — Ugyan kérem — tiltakozik, — mi az én érdemem? Kolumbusz tojása volt az egész. Beruházás helyett felújítás. Szokoly Endre Az önkéntes néprajzosok találkozója Érdekes találkozó színhelye lesz november 5-én, 6-án és 7-én Szentendre: a Magyar Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum itt rendezi meg az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők harmadik országos találkozóját a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága és a Hazafias Népfront közreműködésével. A találkozón a legjobb önkéntes gyűjtők és szakkörvezetők, köztük a XIV. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtő- pályázat díjnyertesei, a megyei honismereti referensek, valamint a néprajz és a nyelvjáráskutatás szakemberei vesznek részt. A találkozón dr. Ortutay Gyula, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke mond megnyitó beszédet. Első nap hirdetik ki a gyűjtőpályázat éred-, ményét és osztják ki a nyertesek díjait. A második napon szakmai előadások és viták lesznek a néprajz témaköréből. A harmadik napon a résztvevők kirándulnak az országos szabadtéri néprajzi múzeum számára kijelölt területre, ahol dr. Erdélyi Zoltán muzeológus ismerteti a nagyszabású terveket. DREGELYPALANK MO R i CZ-MÁ R VÁfV VTÁ BL\ Márványtáblán örökítették meg Móricz Zsigmond emlékét Drégelypalánkon. Felújított műemlékek A régi Belvárosban sok értékes műemlék ház látható. A közel 200 esztendős házak karbantartása, állagmegóvása nagy feladat. A fővárosi építőipari vállalatok tatarozzák ezeket az épületeket. A képen: a Kristóf tér műemlék házai. Zenei oktatás — állami támogatással p p Uj iskola Erden __Bővülő napközi otthonok A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1966—67- es tanévre 206 700 forintot biztosított a Pest megyei zeneiskolák fejlesztésére. Ebből 127 ezer forintot az érdi zeneiskola kapott. 275 diák élvezi ezt a juttatást. Nagykőrösön harminccal több tanulót foglakoztathat idén a zeneiskola. 10 500 forinttal növekedett ez évi költségvetésük. A váci zeneiskola 215 új tanulónak nyújthat zenei képzést. 69 200 forinttal fordít többet idén a megyei tanács a váci zeneoktatás ügyére. Az általános Iskolai közi otthonok köre e tanévben 23 csoporttal bővült. Ez csoportonként egy pedagógust és 40 tanulót jelent. Az űj napközi otthonok fenntartása összesen 795 ezer forintba kerül. Ebből 594 ezer forintot az állam biztosít. A középiskolás diákok szociális juttatásainak fejlesztésére 303 ezer forint állami hozzájárulást szavazott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az eddigiek mellett újabb 385 tanulónak tudnak tanulószobai elhelyezést biztosítani. A legmagasabb létszámkeretet Érd és Dabas kapta.
