Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

1966. OKTOBER 1., SZOMBAT r*w ma» kJ£ÍvÍW> Takarékos termelőszövetkezetek Előkészületek a világtakarékossági napra Ifjúsági határtalálkozó Vigyázz, f Mint minden évben, idén is megrendezik hazánkban októ­ber 31 és november 10 között a takarékossági napokat. En­nek keretében Pest megyében és számos helyen tartanak majd megemlékezéseket, ün­nepi rendezvényeket. Az or­szágban elsőként 4 évvel ez­előtt, Pest megyében nyerte el a takarékos címet két közös gazdaság; az abonyi Kossuth Tsz és a ceglédi Vörös Csillag Tsz, amelyek tagjai családon­ként, illetve személyenként több ezer forintos betétkönyv­vel rendelkeztek. A megyében azóta évről-évre nő a takaré­kos szövetkezetek száma. Idén szinte versenyeztek egymással, minden járásban, hogy elér­jék ezt a címet a közös gazda­ságok. A társadalmi szerveze­tek és a takarékpénztári háló­zat felvilágosító tevékenysége a legjobb eredményt a váci és a gödöllői járásokban érte el. Több termelőszövetkezet már ki is érdemelte a megtisztelő címet Mégpedig az alsógödi Egyesült Dunamenti Tsz, amelynek 391 tagja 856 betét­könyvvel rendelkezik, az acsai Aranykalászban 191 tsz-gazda 281 betétkönyvben helyezte el megtakarított pénzét. Szépen takarékoskodnak a csővári Vi­rágzó, a püspökhatvani Üjba- rázda tsz-ek tagjai is. Hason­lóképpen magas szintet ért el a takarékosság a csömöri Ha­Móri bornapok 1 Pénteken délelőtt Móron Nagy Ferenc, a községi tanács vb-elnöke ünnepélyesen meg­nyitotta a hagyományos bor­napokat. A háromnapos ese­ménysorozat ideje alatt gaz­dag, változatos program szó­rakoztatja majd a borvidék lakóit és a népes vendégsere­get. Véleménynyilvánítás nélkül Ütkanyaroknál táblák fi­gyelmeztetnek az elektromos ellenőrzésre. Ám itt is, ott is Termékek, partnerek Műszakiakkal beszélget­ve újra és újra szó kerül a kooperációra: a Csepel Autógyár termelési erőfeszí­tései csakis akkor kama­tozhatnak teljes sikerrel, ha... Es sajnos, nagyon is sok a ha, az esetlegesség, a feltételes mód, bár — s ez a jövőt tekintve biztató — számuk az utóbbi időben csökkent. A beszélgetés egyik részvevője, aki alap­szervezeti párttitkárként, meg a kooperációs tevé­kenység irányítójaként is egyaránt érintett az ügy­ben, halk sóhajjal mondja, hogy huszonkét vállalattal állnak szerződéses vi­szonyban, s ez megközelí­tően 380 termékfajtát je­lent. Egy-egy gépkocsiban sok ezer alkatrész egysége va­lósul meg: ehhez mérten maga a 380-as szám nem nagy, ám — mivel a ter­melés folyamat, láncszem kapcsolódik a másikhoz — elég, ha egyetlen egy hi­ányzik, megáll a munka, s várni kell. Sokféle a koo­perációs alkatrész: a kü­lönleges szállító gépkocsik tartályától egészen az irányjelzők izzójáig. Sokfé­le az alkatrész — sokféle a rizikó is. Gazdaságossági tényezők, szállítási határ­idők, minőségi reklamá­ciók, kötbérezések, viták, jegyzőkönyvek: és nem egy esetben a partner sem te­het a késedelemről, a mi­nőségi kifogásról, mert ma­ga is sok céggel kooperál, s már onnét kapta késve, rossz minőségben az anya­got ... Lényeges és értékeit tekintve igazából csak ké­sőbb felmerhető lépés volt, hogy az autógyári vezetés megvalósította a kooperá­cióval való foglalkozás szervezeti kereteit, biztosí­totta az alapos elemző I munka lehetőségét, s 1 ugyanakkor jó segítőként | állami intézkedés is társult í ehhez: a szállítási szerző­dések új rendszerének élei­be lépése szeptember else­jével. A kezdeti eredmények — így például az, hogy több, kooperációban készülő ter­mék költségét az autógyá­riak ösztönzésére a gyártó cég felülvizsgálta és csök­kentette, más cikkeknél a szállítási határidők rövidí­tését sikerült elérni — nemcsak az említett cso­port munkájának hasznos­ságát és szükségességét bi­zonyítják, hanem azt is, hogy mód és lehetőség van a célravezetőbb módszerek keresésére már napjaink­ban is, s még inkább a jö­vőben. A gazdaságirányítás új rendszere — s ezt a be­szélgetés alkalmával min­denki hangsúlyozta — nem önmagától oldja meg a kérdéseket, hanem a kellő kereteket biztosítja ehhez. E kereteken belül minden gyárnak, vállalatnak magá­nak kell kimunkálnia azo­kat a módszereket —r a gyakorlati lebonyolítás mi­kéntjét — amelyek mind elveit, mind anyagi kihatá­sait tekintve a leginkább jövedelmezőek. mindkét fél számára előnyösek. A járműgyártás ötéves terve nagymértékben meg­nőtt feladatok teljesítését igényli a Csepel Autógyár­tól is. E feladatok sikeres teljesítésében döntő helyet foglal el a kooperáció: a holnapot készítik tehát elő, amikor már ma mind ala­posabban, az elemző mun­kát mind erőteljesebben érvényre juttatva foglal­koznak e bonyolult kérdés- csoporttal. Erőfeszítéseik első haszna már ebben az évben lemérhető, hiszen kimutathatóan sok ezer fo­rintot takarítottak meg a gyárnak. Mégis: a döntő a holnap, s az, hogy erre már ma készülnek. És éppen ezért érdemes példa arra, hogy másutt is — köves­sék! M. O. felbukkan a műsoron kívüli, radar ellenőrzés. Dunakeszi­nél, s a Kamara-erdőnél egy­aránt találkoztunk a közle­kedés mérőműszerrel felsze­relt őreivel. Ez hát az új fegy­ver — gyorshajtás ellen. De melyik új fegyvernek nem találják ki az ellenszerét? Az élesszemű sofőrök már messziről jelzik a szembejövő járműnek az általuk megpil­lantott kontrollt: „Vigyázz, las­san hajts, figyelnek a fejvadá­szok!” Bárhogy is áll a dolog fon­tos az, hogy odafigyel a veze­tő s egyre inkább ügyel arra, hogy a körülményeikhez képest jól közlekedjen. (Tóth felv.) A biatorbágyi Lenin Terme­lőszövetkezetet három évvel ezelőtt (amikor még csak tor- bágyi volt) lábadozó beteg­nek nevezték. Három év, ha úgy vesszük, nagyon rövid idő. Arra mindenesetre elegendő volt, hogy a szövetkezet az új vezetőséggel megerősödjék. A kilenchatvanat érő munkaegy­séget, az egymillió forintos mérleghiányt kiegyensúlyozott gazdálkodás váltotta fel. Első­ként a budai járásban, rátér­tek a készpénzfizetéses rend­szerre. Főleg ennek köszönhe­tő, hogy legutóbb is nyolc nő kérte, vegyék vissza őket a termelőszövetkezetbe. S ennek köszönhető, hogy a nyolcvan­hat tag átlagéletkora a hu­szonhat nyugdíjassal, mindösz- sze ötven körül van. A siker általában szárnya­kat ad, de aki nem vigyáz, könnyen megszédül tőle. Külö­nösen akkor, ha nem figyeli, együtt szállnak-e vele a töb­biek, teljes-e az összhang? Mindezek másfél óra alatt fordultak meg a fejemben, amíg a hideg szobában a tizen­öt párttag és a hat tagjelölt megválasztotta alapszervezeti vezetőségét. A helyiség való­ban hideg volt, de nemcsak a test, a szív is fázott. A nehéz időkben nyolc kommunistára támaszkodva kezdtek új életet. Mindüknek, s az új párttagoknak egyaránt részük van a mostani eredmé­nyekben, helyes lett volna, ha közülük választottak volna va­lakit taggyűlést levezető el­nöknek, s esetleg Sebestyén Ferenc tsz-elnök ez egyszer, egyszerű párttagként vett vol­na részt ezen a fontos taggyű­lésen. Fontos, hiszen a vezetőség­választó taggyűlés ismét évek­re előre meghatározza egy-egy alapszervezet munkásságát. Ami ott elhangzik, az az el­múlt időszak gondos elemzé­se, a jövőbeni feladatok rész­letes meghatározása, útravaló az új vezetőségnek, miként vi­gye előbbre a közösség ügyét. A Lenin Tsz tagsága ezt nem kapta meg. Szabó Imre párttitkár ismertette ugyan, hogy 1200 hold területen gaz­dálkodnak, amelyből 700 hold a vetőszántás, 230 hold a lege­lő, 70 holdnyi a gyümölcsös és 10 holdon terül el a kertészet. Elmondta, hogy a gazdaság melyik ágában hány kommu­nista dolgozik és dicsérte, hogy ez milyen jó dolog. De nem részletezte, miért jó, az ottle­vő kommunisták hogyan dol­goznak, a vezetőség mennyi­ben támaszkodhatott rájuk, milyen nehézségeket oldottak meg közösen. A termelőszövet­kezet — mondotta — most már jó úton halad. Megerő­södtek, s ennek bizonyítéka, hogy törődhetnek az öregekkel és karácsonyra ajándékot ve­hetnek a kicsinyeknek. Biztos, hogy ez is bizonyíték. De nem ártott volna, ha részletesebben ismerteti a szociális bizottság segítségét, mit tudnak adni az idős, törődött tagoknak. A termelőszövetkezetben megszilárdult a munkafegye­lem, megküzdőitek Budapest szívóhatásával. Nagy dolog ez, s része van benne, hogy a pártszervezet nyolc taggal erő­sítette sorait. De el kellett volna mondani — mert össze­gezve a tanulságnak is na­gyobb az ereje —, milyen mó­don érték el a munkafegye­lem megszilárdulását Biztos, sokat jelent a 85 forintot érő munkanap, sokakat ez köt a termelőszövetkezethez. De kell lenni ott még másnak is, becsülésnek, kollektív szel­lemnek, ami még néha az anyagiaknál is többet jelent. Végül megköszönték a Porko­hászati Vállalatnak a kapott sok gazdasági, politikai segít­séget. Szabó Imre párttitkámak körülbelül ennyi volt a mon­danivalója. Az ottlevők azon­ban egymás után mondották: a beszámoló nem elégítette ki őket. Az általánosságok he­lyett arról szeretnének halla­ni, ami valóban gond a ter­melőszövetkezetben. Hiányol­ták — akárcsak felszólalásá­ban a tsz-elnök —, hogy nem foglalkozott részletesebben a gazdasági helyzettel, terveik­kel- Holott olyan is van szép számmal, amiben ismét csak a pártszervezetre akarnak tá­maszkodni elsősorban. Buda­pest közelsége egyenesen elő­írja, hogy még nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a barom­finevelésre, kertészkedésre. Kidolgozott terveik vannak arra. hogy jövőre jelentősen növelik a baromfiállományt. S nagyon hiányolták, miért nem tisztázzák a személyi problémákat, hiszen olyanok is akadnak. Szabó Imre válaszában arra hivatkozott, miután két héttel azelőtt már ismertették a ter­melőszövetkezet gazdasági helyzetét, nem tartotta fontos­nak megismételni. Most úgyis más — a vezetőségválasztás — a feladat, ezzel foglalkozzanak. Ezért is nem kell most a sze­mélyi ügyekkel törődni — in­tett le mindenkit, aki szóba- hozta. Van-e rajta csodálni- való, ha utána már az elnök két-háromszori felszólítására sem jelentkezett senki véle­ménynyilvánításra ? A mostanában megtartott taggyűlések többségén a kom­munisták felelősségteljesen megbeszélik közös dolgaikat. Megállapítják, mit tettek he­lyesen, hol követték el a hi­bát és miért. Ahol sorra vették erősségeiket és gyenge pontjaikat, ahol a , taggyűlés előtt meghallgatták a párton- kívülieket és az ő javaslataik­kal is gazdagították mondani­valójukat. Százával találni taggyűléseket, ahol igenis be­szélnek személyes ügyekről, ha a közös munkát gátolja. Kár, hogy ezen a taggyűlésen erre nem találtak módot. A pártszervezet és az új vezető­ség feladata, hogy pótolják ezt a mulasztást. Komáromi Magda Nő a háztáji hitel népszerűsége Kis híján 3 millió forintot tesz ki az az összeg, amit a ta­karékszövetkezetek Pest me­gyében termelési célokra köl­csönként folyósítottak. Egy év alatt 484 esetben igényeltek ilyen kezelési költségmentes segítséget, amelynek összege elérheti a 15 ezer forintot is. A termelőszövetkezeti tagok, az egyéni gazdálkodók és az ipari munkások, nyugdíjasok házkörüli gazdaságukat, gyü­mölcsösüket teszik segítségével árutermelésre alkalmassá. A legtöbb termelési kölcsönt ép-1 pen gyümölcs- és szőlőtelepí­tésre vették igénybe. Szarvas- marha és sertéstenyésztés cél­jára mintegy 80 ezer. kisállat- tartásra 300 ezer forint köl­csönt folyósítottak. A nagy érdeklődés arra vall, hogy társadalmilag hasznos termelőszükségletet elégít ki, kezdeményezésre és vállalko­zásokra ösztönöz. Népszerűsé­ge az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése révén feltehe­tően tovább növekszik. Kiállítások, előadások: A Klapka-légió ♦ Petőfi Pest megyében A Kutyakaparó története A MÚZEUMI HÓNAP PROGRAMJA — Valamennyi múzeumunk hónapok óta nagy körültekin­téssel készül október hónap­ra — mondja Mezősi Károly, a 14 megyei múzeum igazga­tója — és mindegyik igen szép, változatos programot állított össze, mégpedig lehetőleg olyant, amely hűségesen tük­rözi sajátos karakterét. Sorra vesszük az egyes mú­zeumok októberi programjá­nak kiemelkedő pontjait: Szentendrén a Ferenczy Ká­roly Múzeum a város világhí­rű fia, Stéger Ferenc operaénekes relikviáiból rendez emlék- kiállitást, Dr. Telepy Katalin Czóbel Béla képei között, címmel tart előadást, dr. Erdélyi László az országos szabadtéri múzeum terveit ismerteti. Dr. Huzsvik György a szerb egyházművé­szeti gyűjteményben görög­keleti egyházi zenei bemutatót, Kucs Béla szobrász pedig a parkmúzeumban tárlatveze­tést tart. A váci múzeum gazdag céh­ládagyűjteményéből rendez igen érdekesnek ígérkező ki­állítást, amellyel a hajdani céhek életét, működését kí­vánja ismertetni. Természete­sen helytörténeti előadások is lesznek. Különleges érdeklődésre tarthat számot a kis Fene múzeumának Klapka-légió emlékkiállítása Klapka György, a szabadság- harc tábornoka, aki Világos és a komáromi kapituláció után, az elnyomás korszakában, igen szoros kapcsolatot tartott fenn az emigrációval és hadvezére lett volna a tervezett új sza­badságharcnak, közvetlenül a kiegyezés előtt. 1866-ban — te­hát éppen száz évvel ezelőtt — magyar légiót szervezett Felső-Sziléziában, és az volt a terve, hogy behatol a zsar­nokság alatt nyögő ország te­rületére és megkezdi az új harcot a Habsburgok ellen. A légió megalakulásának hírére itt is megkezdődött a szervez­kedés, amelynek tárgyi emlé­keit a penci múzeum gyűjtöt­te össze. A szobi Börzsöny Múzeum Ziman Lajos helybeli kőszob­rász alkotásait állítja ki, La- ezus Géza pedig a Dunakanyar régészeti, helytörténeti és épí­tészeti emlékeiről tart elő­adást. Aszódon a múzeum Pe­tőfi és családja Pest me­gyében, címmel rendez kiál­lítást, amelynek megnyitóját Mezősi Károly tartja. Me­zősi évtizedek óta tervsze­rűen kutat Petőfi-emlé- kek után és előadásá­ban kutató munkájának legújabb eredményeiről is beszámol. Az aszódi múzeumban az aszódi dombtetőn legutóbb feltárt négyezer éves falut, dr. Kalicz Nándor archeo­lógus ismerteti. Nagytarcsán a tarcsaiak dí­szítőművészete népviseletü­kön, valamint a szőlőterme­lés munkaeszközei címmé1 lesz kiállítás. Az általános iskolában pedig a falumú­zeum legúiabb szerzeményeit mutatják be. Szada kis múzeuma Szé­kely Bertalan történel­mi festményeit állítja ki. Az alföldi múzeumok kö­zül a ceglédi programjá­nak központjában a monori szőlő- és gyümölcskultúra be­mutatása áll. Itt ünnepük meg a Szőkehalmi Gazda­képző Intézet alapításának százhuszadik évfordulóját, és kiállításokon, előadásokon is­mertetik Török Jánosnak, az intézet megalapítójának élet­művét, küzdelmeit a homok meghódításáért. Ugyanakkor kerül sor emléktáblájának leleple­zésére is. A városi tanács székházának falán elhelyezett Táncsics Mihály emléktáblát is a múzeumi hónap keretében avatják fel. A ceglédi mú­zeum A homok hősei cí­men ifjúsági vetélkedőt is rendez. Nagykőrös két múzeuma közös programot dolgozott ki. Megrendezik Biczó And­rás festőművész emlékkiállí­tását, Törös László, az em­lékmúzeum vezetője. Arany János nagykőrösi kapcsola­tairól és a Kutyakaparó csárda történetéről tart elő­adást. A dömsödi múzeum Petőfi ereklyéit mutatja be. a tápiószelei, a Blaskovics-csa- lácl történelmi gyűjtemé­nyét. a ráckevei pedig a makádi népművészet színes, változatos anyagát. A hónap folyamán csak­nem valamennyi múzeum helytörténeti sétákat is szer­vez. Magyar László Már hagyományos a magyar, a csehszlovák és az osztrák fiatalok határmenti találkozó­ja. Az idén szeptember 30 és október 2 között a csehszlová­kiai Pöstyénben rendezik meg az összejövetelt, amelyen a magyar fiatalokat 70 tagú kül­döttség képviseli. ladás, a gödöllői Petőfi, a pé- ; celi Zöldmező és a zsámboki ' Petőf i tsz-ekben. A mozgalom ] előrehaladt a monori, a dabasi és a ráckevei járásokban is. |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom