Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
fut Nccru v"/(ÍH*fno 1966- OKTOBER 21., PÉNTEK ,4 KÖLTÉSZET NAPJAI VENDÉGÜNK: LEONÉID MARTINOV Élő birkák Görögországnak I W “*• '■"* éjszakája - Firenzében Mielőtt hazánkba érkezett, odahaza állatni, a Gorkijról elnevezett irodalmi díjjal tüntették ki a robbanékony, lángoló, hatalmas indulatokkal vívódó Leonyid Martinovot, szabadságra, nagy tettekre és helytállásra született embert. Jellegzetes típusa a lírai költőnek, egyszermind az orosz poétának. Olyan alkotó lény, akinél a külvilág folyamatai, az élő-fejlődő valóság mozzanatai azonnal verssé alakulnak, szinte versben lélegzik és gondolkodik. Egyszóval: vérbeli művész, igazi költő. Szenvedélyesen hisz a szó hatalmában, a művészet megtartó erejében, a közösség erkölcsét és humánumát óvó rendeltetésében. A cselekvő, a hasznos, a tetterős művészet, az agitáló és alakító poézis az ő eszménye, József Attila szavával élve: az „osztályharcos, a tömegek közt felszálló” vers. Te leírtad a föld felületét című versében például így vall erről Martinov: , „Te leírtad a föld felületét, Növekvő városoknak életét, Hajók képét rajzoltad s gépekét... De testes könyveddel mi lett vajon? Elfeledték, kár volt a szorgalom. S miért? Oly egyszerű a felelet: Felmagasodtál a világ felett, Csillagig futtattad értelmedet. De nem mentetted senki életét, S műved nem oltotta ki egy gazét, író, ki szövi szavak szövetét, Puszta írnokká sekélyesedett — Ezért nem indítasz meg szíveket!” magasbaröpítő költőiség, magával sodró művészi lendület él ebben az örökké forrongó poétában — az élet maradéktalan megélésének elemi forrósága. „Földet rázó s új földet teremtő” alkotóember ő, méltó szülötte és költő-reprezentánsa a század nagy győzelmének, a világ addigi rendjét sarkaiból kifordító Októbernek. Martinov áradó személyessége talán azért is él, lüktet annyira bennünk, mert szenvedélyének intenzitásában, forradalmiságában a szovjet életforma lényegét érezzük, mert annyira azonosulni tud mindazzal, amit a lenini eszmék a szovjet emberek világában megvalósítottak. Kevés olyan költő van, aki szemünkben annyira kristálytisztán meg tudná testesíteni a forradalmár lírikus ideálját, mint Leonyid Martinov. Csupa nyugtalanság, lázas keresés, csupa feszültség ez a költőalkat, a léleknek, szellemnek valami csillapíthatatlan valóságéhsége, élményszomjúsága él idegsejtjeiben — ugyanaz a tűz, amely a mi Illyés Gyulánkkal rokonítja leginkább. (Nem véletlen, hogy Martinov versei elsősorban Illyésben találtak veleérző fordítóra!) Ez a kereső vágy, az emberi élet és emberivé ottho- nosult új környezetek utáni áhitozás űzi tova mindig Martinovot, verseinek sűrűn izzó lírai személyessége ebből a romantikus vándor-magatartásból táplálkozik. Kora fiatalságától kezdve szinte szüntelenül úton van: bekófcorolta egész Ázsiát, az altáji vidéket, Kazahsztánt, a turkesztán— szibériai vasút mentét, járt a Bajkálnál, a Kaukázusban, /a Fekete-tenger táján, országutakon, szekereken zötykö- lődve — mindig és újra az emberek között. S ez a nagyvilágban bolyongó, soha-meg- nem-nyugvó alapállás nem póz, nem keresett önmutogatás, vagy éppenséggel világ- idegenség a költőnél. Ellenkezőleg: az emberszeretet, a kol- lektívummal való* összeforrás szándéka hajtja őt minduntalan, tovább és tovább. Az élet kialakításának, a jövő tudatos elrendezésének feladattudata az, ami mindig feltölti Martinov ihleteit. A világot lebíró, a természetet és önmagát legyőző emberi karakter poétája Martinov — nincs semmi, ami távolabb állana tőle, mint a tes- pedés, a tétlen nyugalom, a dolgok helyzetével megalkuvó kispolgári szemlélődés. Nem tudja elviselni a véglegességet, a változatlanságot, a jelenségek eleve megszabott hierarchikus rendjét. Valami nagy, szertesugárzó, S nyilván ez a világot változtatni akaró elszánás közelíti a költőt a magyar lírához is. Martinovban ugyanis a . hét évszázados magyar költészet egyik legjobb ismerőjét és barátját is tisztelhetjük. Petőfi, Ady, József Attila egész sereg költeményének mesteri átültetése fűződik nevéhez, s ugyancsak az ő műfordítói diadala a Csongor és Tünde, újabban pedig Az ember tragédiája orosz nyelvű megszólaltatása. A szárnyaló akarat, a népe világában harmóniáját; meglelő öntudat rokonítja a magyar költészettel Leonyid Martinovot, a Magyar szavak című vers velünk egy testvér költőjét: A Madách Színház 70 tac együttese csütörtökön külö: repülőgéppel elutazott Olas országba. A művészek Pisábc szállnak le, onnan autóbuszol kai mennek tovább vendégji tékuk első állomására, Firenz be. Pénteken délután már c próbálnak, s este bemutatko nak a Teatro Della Pergő színpadán Hubay Miklós—V< István—Ránky György: E| szerelem három éjszakája c mű musicaljével. Az előadási ű nemzetközi színházi feszi vál alkalmával kerül sor. Bolyai-tanulmányok Szállításuk első ízben történik teherautóval, de ezt rövidesen újabb szállítmányok követik. Ily módon negyedannyi idő alatt juthatnak el rendeltetési helyükre, mint vasúton. Iparvállalatok a községfejlesztésért „Van A magyarban egy ily szó, Csillag, Nem fordítja azt le senki: Értelme fönséges, izzó — „Csillag” — ott is azt jelenti. S bár fordítja menten mind a tolmács, A csillag, ez a magyar szó, Marad, mi volt, sohasem más. Mint az a szó is, hogy Duna, mely Egy a mi nyelvünk Dunaj szavával, S mely rohan — akármily ködlepcl Alatt — elektro-, hydro- s hold-világgal! S mint az a szó is, hogy Buda: jól Azt jelenti, hogy onnan a nép Az ő örök bérc-magaslatairól Egyre biztosabban tekint szerteszét!” Ankétot tart rövidesen Dunakeszi tanácsa és arra meghívja a községe területén működő valamennyi nagy ipar- vállalat vezetőjét, valamint főhatóságukat, az egyes szakminisztériumokat is. Azt kívánja megtudni a tanács, mennyiben tudnának a vállalatok részt vállalni a község fejlődése érdekében a kommunális beruházásokból. Sok nagy feladat sürgős megoldása olyan terheket ró Dunakeszire, hogy községfejlesztési alapjából és a kilátásba helyezett állami hozzájárulásból nem fedezheti azok költségeit. Kevés a bölcsődei, az óvodai hely, bővíteni kell a napközi otthonokat is. .Építeni kell gimnáziumot, orvosi rendelőt, lakásokat, fejleszteni a vízmüvet, bővíteni a víz- és villanyvezeték-hálózatot. Miután a község nagy ipar- vállalatai, a Járműjavító, Mechanikai Labor, Konzervgyár, a posta kábelüzeme, valamint az állami gazdaság, Lósport Vállalat dolgozóinak jelentős hányada a községben lakik, a tanács méltányosnak véli, hogy dolgozóik lakóhelyének fejlesztéséből a helyi vállalatok is kivegyék részüket. Erre különben az előzetes megbeszéléseken már. több vállalat hajlandóságot is mutatott. Több éve végez kutatómul kát dr. Szénássy Barna, debreceni Kossuth Lajos Ti dományegyetem matematik intézetének docense Bolyai J; nos és Bolyai Farkas életév és matematikai munkásságáv kapcsolatban. Kutatásai sori a közelmúltban a marosv, sárhelyi Teleki Théka irattá ban újabb adatokra bukkar amelyek még teljesebbé tesz a két Bolyaira vonatko; gyűjtőmunkát. Bolyai Jáno nak 13 000 oldalnyi feljegyzi se és kézirata maradt fen amelyet az irattárban őrizne Bolyai Farkasnak csak eh adásjegyzetei vannak me mintegy 1200 oldalnyi terjed* lemben. A debreceni kuta Bolyai Farkasról tanúimén; ír. Az újabb, eddig ismeretle adatok közül különösen érd* kesek a végtelen sorok elme létével kapcsolatos megállap tások. Bolyai János iratanyai a nagy matematikusnak a sz< badságharcban elfoglalt szer* péről nyújt új ismereteket Fenyő István KÖNYVESPOLC LENIN ÖSSZES MÜVEI A kötet az 1906 májusa és szeptembere között írt munkákat tartalmazza. A „Beszámoló az OSZDMP egyesülési kongresszusáról (Levél a pé- tervári munkásokhoz)” című művel kezdődik, amelyben Lenin elemzi a kongresszus munkáját és határozatait, leleplezi a mensevikek opportunizmusát és megindokolja a bolsevikoknak a forradalom legfontosabb kérdéseiben el-> foglalt álláspontját. A bolsevikok marxista, for-> radaimi taktikát követve, a; tömegeket a forradalmi harc] további kiszélesítésére .buzdí-; tották és kiadták a duma boj-i kottálásának jelszavát. A for-i radalom hanyatlása idején! azonban a bojkott nem járha-; tott sikerrel, a duma meg-i kezdte munkáját. Az új hely-i zetben Lenin azt a feladatot; tűzte a párt elé, hogy használ-; ja fel a kadét dumát forradal-i mi agitációra és propagandára,] a népképviselet e durva meg-] hamisításának leleplezésére.; Az ebben a kötetben szereplő] munkákban fejti ki Lenin elő-] szőr, hogy miként használhat-; ja fel a munkásosztály és: pártja a parlamentarizmust, i Több cikk foglalkozik e j kötetben a forradalom egyik; alapvető kérdésével, az agrár-] kérdéssel. Lenin bebizonyítot-] ta, hogy a földkérdést nem a kadét duma útján, hanem csak; forradalmi úton lehet és kell megoldani. „A moszkvai felkelés tanulságai” című itt közölt munka fontos állomás volt a fegyverés felkelésre vonatkozó, marxista elmélet fejlődésében. A kötetben „Újságok és folyóiratok olvasása közben” címmel öt, eddig kiadatlan cikk is megjelenik. Ezek a polémikus írások a cári Oroszország politikai életének legégetőbb kérdéseivel foglalkoznak. (Kossuth Kiadó) A KOLTOKONFERENCIA MÁSODIK NAPJA Egész napos tanácskozással folytatódott csütörtökön az európai költők nemzetközi konferenciája. Két téma került ezúttal napirendre: hogyan tükrözi a ma költészete korunk társadalmi valóságát, továbbá, miképpen nyilvánulnak meg — részint önállóan, részint pedig egymásra hatásukban — a hagyományos és a modern kifejezési formák napjainak lírájában. Az egyetlen dzsesszbrácsás Európában Beszélgetés Deseö Csaba brácsaművésszel Csupán néhány napja tért haza a III. prágai nemzetközi dzsesszfesztiválról. Még a budapesti fesztiválon, nagysikerű fellépése után meghívta őt kvartettjének zongoristájával, Réti Jánossal együtt a prágai readezőbizottság egyik tagja. — Szeretnénk hallani a prágai fesztiválon szerzett tapasztalatairól. — Meg kell mondanom: szervezettebb volt, mint a hazai. Neves európai, tengerentúli együtteseik, szólisták mutatták be művészetüket. 5 nap alatt 7 koncertet tartottak a zsúfolásig megtelt Lucerna teremben. Igen színvonalas volt, és szerintem megállja helyét a nagy európai fesztiválok sorában. — Milyen irányzat hódított leginkább? — Ügy láttam a közönség a nem túl régi, nem túl modern zenét kedveli. Nem értem a mai fiatalokat — Néhány évvel ezelőtt dzsessz nálunk csaknem ill< galitásba kényszerült. Mi, aki a klub tagjai voltunk, gyakra a leglehetetlenebb körűim* nyék között szerveztünk me egy-egy hallgatást. Akkoriba csupán pár száz volt azokna a száma, akiket a dzsessz fo; lalkoztatott, s tudtak a létezi séről. Ma dzsesszklub a KIS védnöksége alatt működi! minden lehetőség biztosítv van további fejlődéséhez. — Hány fesztiválon ve részt és melyek a jövőt vonatkozó tervei? — Augusztusban a blec fesztiválon szerepellen Qualitom együttessel, ezt prágai követte. Itt szóbe meghívást kaptam Joachir Ernst Berendt híres nyugaí német esztétától, aki mele gratulációját követően közölt« hogy novemberben szívese látnak Nyugat-Németország ban. Legközelebb a varsói fesa ti .'álon lépek fel Kovács Ari dór együttesével vendégkén (Szűcs) J Könnyű azt mondani, hogy nem értem a \ mai fiatalokat. Tessék kérem belehelyezkedni § a mai fiatalok lelki és érzelmi világába, vagy \ ha ez nehezen megy, legalább ruhavilágába. 5 Igaz, hogy már ötvenéves is elmúltam, de az \ a kis nő egy nagyon klassz csaj, (nem tu- \ dóm, jól mondtam-e?), és miután én egy $ menő fej vagyok, tuti, hogy a kis nő és én kitűnően megértenénk egymás lelkivilágát. ^ Igaz, hogy én már ötven elmúltam, de hol ^ vagyok még a hatvantól, míg ö már egészen ^ közel járt a húszhoz. \ Mindenesetre ilyenkor az ember átrohan a \ borbélyhoz és csinál magának egy frankó ^ hárít, olyat, amilyet a mai fiatalok viselnek, ^ aztán egy farmerrucit húz fel, fölé egy bőr- ^ jakót, és már indulhat is, hogy megértse a ^ mai fiatalok lelki és érzelemvilágát, küíönö- i sen, ha a mai fiatalok közül ennek a klassz \ csajnak az érzelemvilága érdekel a legjob- \ ban. Mindenesetre hasamat behúztam, ettől \ ugyan rögtön csuklani kezdtem és szédülni, ^ de legalább a lomha járás tuti, hogy sikerült. ^ Odacsoszogtam a lányhoz, aki ott ült a prész- § szó sarkában, teljesen egyedül. | — Szia — mondtam neki érzelemgazdagon S és egy képzeletbeli gitárt pengettem, miköz- % ben azt mondtam, hogy plöm .., plöm... ^ plöm.,. , , n . ___i A klassz csaj rámnézett, aztán lágy, búgó hangon válaszolt: — Köszönöm ... nem kérek ... — Mit? — hökkentem meg, egy pillanatra kiesve a szerepemből... — Cirkuszjegyet, bátyám — mondta és valami hülyeség fölé hajolt, hogy megfeszült rajta a farmernadrág, valami fénysugár dimenziós jegyzet, ha jól láttam, de ez nem biztos, mert szemüveg nélkül a sast is szúnyognak nézem. De ki akart itt cirkuszjegyet eladni? S honnan gondolta, hogy én, aki egy jól menő fej vagyok, egy ilyen kis nőnek, egy mai fiatal lánynak cirkuszjegyet akarnék eladni. Adni igen. De eladni. — Nem érti, kérem, nem veszek jegyet... Viszontlátásra... — De mókuskám, én egy jól menő fej vagyok, s azért jöttem, mert irtó kassa nőnek tartalak — mondtam most már önérzetesen kihúzva magam. Ekkor pattant le az első gomb a texasi felső részéről... A kassa nő rámnézett, elvigyorodott, aztán csak ennyit mondott: — Vén bolond! Ezzel felállt, és otthagyott. Szó nélkül. Engem, aki hatvanéves létemre, közel akartam kerülni a fiatalok lelkivilágához, engem, aki mindig és mindenkor a fiatalok védelmére keltem, engem, aki.... Nekik volt igazuk. Hát lehet bánni a mai fiatalokkal? Neveletlen, izgága, cinikus fajta ... Es bánatomban nagyot sóhajtottam. Ekkor szakadt le a többi gomb. Nadrágommal kézen fogva távoztam, lelkemben mély megvetéssel a mai fiatalság iránt. , Gyurkó Géza — Ki tetszett > önnek legjobban? — Három nevet említenél meg, akik nagy élményt jelen tettek számomra. A csehszlo vák Jan Hammeri és együtte >e, honfitársa Bohumil Zauk és a 24 éves francia hegedű virtuóz Jean Luc Ponti. Sol énekes is fellépett. Az ango Elén Laine tetszett a legjob ean. A publikum körében ; legnagyobb sikert a norvé; Karin Krog aratta. — Manapság sokat vita tott téma, hogy a dzsess. válságban van-e vagy sem On hogyan vélekedik erről* — Igen, erről vitatkozna! tenészek, kritikusok, dzsessz tarátok egyaránt. A dzsessz i; :1 jutott már a dodekafoniáis ;s a benne jelentkező avant ;arde kísérletek sok esetber alálkoznak a közönség, kritikusok nemtetszésével. Sok műősz játékában érződik befelé- órdulás, önmutogatás, és extern hangzások keresése, so! •setben a közönségtől való teles elfordulás. A dzsess2 izonban elsősorban pódiumze- le, tehát hivatott rá, hogy i közönséggel a kapcsolatot min- lenkor megtartsa. — Mióta foglalkozik ezzel a műfajjal? — Tíz éves koromtól érdeke' i dzsessz, akkoriban ez a ra- ongásom még csak felvételes lallgatásában merült ki, köz- >en hegedülni, zongorázni ta- írltam és zenetanárként ke- ültem ki a konzervatórium arárképző szakáról. Dzsesszt 1 éve játszom, azóta rendsze- esen közönség előtt is szerelek. — Tudomásom szerint ön az egyedüli dzsesszbrácsás Európában. — Ez valóban így van. üzsesszhegedűsök szép számnál ismertek, dzsesszbrácsás :sak én vagyok.