Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

nst * terít </fírlao 1906. OKTÓBER 19., SZERDA Egy hírős Illägfäf kórusról Tovább cipők — korszerű Hazánkban az utóbbi évek­ben a Kodály, Bartók által megalapozott kóruskultúra egyre magasabb színvonalat ért el. Ennek részesei mind­azok a karnagyok, akik Ko­dály keze alól kerültek ki, valamint a lelkes énekelni szerető fiatalok, akik a zené­nek szentelik szabad idejüket. Az országos fesztiválokon egyre több a jelentkező kóru­sok száma, sőt, a külföldi versenyeken is egyre több magyar kórus ér el helyezést. 1966 májusában a belgiumi Neerpeltben újból nemzetkö­zi kórusfesztivált rendeztek. Az egyetlen meghívást Ma­gyarországról a HVDSZ Szi­lágyi Erzsébet női kamarakó­rus kapta. Az együttes az egyetlen iga­zi magja annak a nagyhírű Szilágyinak, amely még ma is őrzi e névvel kapcsolatos hagyományokat. 1959-ben ala­kultak, mint csíkos matróz- blúzosok. 61-ben a debreceni kórusfesztiválon helyezést ér­tek el, majd 64-ben a bécsi Collégium Hungaricumban nagysikerű önálló koncertet adtak. S most, ez év máju­sában elindultak Kodály és Bartók-műveket tolmácsolni az NSZKJ>a és Belgiumba. Ma már valamennyien végez­tek, mind. csak volt szilágy ista diák, de szivükben hordják most is azt a kitartást, lelke­sedést, amit közösen kaptak a nagyhírű gimnáziumtól. S tu­lajdonképpen alá kéne húz­zam azt a szót: közös. Talán ritka az ob’ar. együttes, ahol harminckét fiatal lány így tud közösen dolgozni, zenél­ni, utazni, örülni, nézeteltérés nélkül, min* * ők. És ez Mohai­né Katanics Mária, a karnagy érdeme. Egész napi munka után, esténként maximális koncent­rációval dolgozik együtt a kó­rus és karnagya, S ebből szü­letik a siker. Belgiumban másfél napi utazás után het­venkét óra alatt nyolc kon­certet adtak — valamennyit óriási közönség- és szakmai sikerrel. Már-már az egész város ismerte az „aranyhangú leányokat“. így született meg az a győzelem, az együttesnek és az országnak egyaránt, amelyet az 1953 óla megrende­zett fesztiválokon még soha nem adtak ki: az aranydiplo­ma. S ez a kis közösség, mond­hatnám, család, megérdemelte azt a fogadtatást, amelyet Belgiumban kapott: „Éljen a Kodály országából jött kórus, a Kodály- és Bartók-művek legjobb tolmácsolója”. Hlaváts Gabriella KÖNYVESPOLC formák és anyagok — Miért ázik be a cipő? A műanyag talp térhódítása A Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Igazgatósága termelési főosztályának tájékoztatója A Központi Sajtószolgálat ruinkatársa felkereste a Könnyűipari Minisztérium Ci­pőipari Igazgatósága termelési főosztályát, hogy érdeklődjék a cipőipár jelenlegi helyzeté­ről, a panaszokról, az újdonsá­gokról és a várható fejlesz­tésről. — A fogyasztóközönség panaszkodik a ragasztott talpú cipőkre. Mit tesz az ipar a panaszok megszün­tetésére? A népgazdaság harmadik ötéves terve A kézikönyv — amelyet az Országos Tervhivatal munka- közössége állított össze — a harmadik ötéves terv célkitű­zéseit ismerteti részletesen. Illusztrálja és indokolja a tervszámítások közgazdasági összefüggéseit. Az olvasó meg­ismerkedhet a gazdaságpoliti­kai koncepció fő vonásaival, képet kap a gazdaságfejlesztés általános irányáról. A szerzők bemutatják a népgazdasági tervezés és a tervszerű irányí­tás új módszereit. Tartalmazza a kézikönyv azokat a belső számítási anya­gokat, amelyekre a harmadik ötéves terv épül, és ezzel kap­csolatban már utal a negye­dik ötéves tervidőszakra áthú­zódó tennivalókra is. Részle­tes, sokoldalú képet nyújt iparpolitikánkról, az iparfej­lesztés főbb közgazdasági és szakmai sajátosságairól, a me­zőgazdaság fejlesztéséről, be­ruházáspolitikánkról. Az olva­só teljes ismeretanyagot sze­rezhet a lakosság életkörülmé­nyeit befolyásoló tervezett in­tézkedésekről. A könyv tartal­mazza a nemzetközi munka- megosztás elmélyítésére irá­nyuló elképzeléseket, a konk­rét tennivalók és a kapcsola­tok tükrében. Foglalkozik a terv végrehajtásával kapcso­latos feladatokkal, a lehetősé­gek jobb kihasználásával, a terv és az új gazdasági mecha­nizmus összefüggéseivel. A Kossuth Kiadónál megje­lent, nagy szakértelemmel ösz- szeállított, de népszerűén meg­írt kézikönyvet — gazdag szemléltető anyag, grafikonok egészítik ki — nem nélkülöz­hetik az oktatók, a párt és szakszervezeti aktivisták,, a pártnapi előadók, s nem utol­sósorban a gyakorlati közgaz­dászok. — Az elmúlt években való­ban több panasz hangzott el a ragasztott cipők talpleválása miatt. A panaszok alapján a cipőgyárak vizsgálatot végez­tek, és most már a talpat az orr-részen három szeggel kü­lön is felerősítik. Megszigorí­tották ugyanakkor a technoló­giai fegyelmet is, s a végre­hajtott intézkedések eredmé­nyeként — tudomásunk szerint — az idén már nagy mérték­ben csökkentek az ilyen fo­gyasztói panaszok. — Azt is sokan panaszol­ták, hogy a nem megfelelő minőségű, hibás cipők ki­cserélése lassú és nem min­den esetben történik meg. A belkereskedelem szerint ennek az az oka, hogy az ipar nem cseréli ki ezeket a cipőket, vagy csak igen megkésve teszi ezt. — A leggondosabb ellenőrzés mellett is előfordul a cipő­gyártásnál — mint tömegter­melésnél —, hogy egészen kis mennyiségben (0,5—1%) hibás áru is a fogyasztókhoz kerül. A fogyasztóközönség károso­dásának elkerülésére a kor­mány olyan rendeletet adott ki, hogy a fogyasztók reklamá­cióját a cipőboltoknak kell el­intézniük. Jogos panasz ese­tén a hibás cipőt meg kell ja­víttatni, vagy ki kell cserélni, illetve az ellenértékét vissza kell fizetni. Még kell jegyez­nünk, hogy a fogyasztók sok­szor olyan cipőt is visszavisz­nek kicserélésre, amelynél egy­értelműen megállapítható; nem a természetes használat­tal összefüggő rongálódásról van szó. Ilyen esetben a cipő­boltok természetesen nem cse­rélhetik ki a'lábbelit. a cipők Öt ország 46 városa tapsolt a Rajkó-zenekarnak A KISZ Központi Művész- együttesének Rajkó-zenekara két hónapon át öt ország 46 városában vendégszerepeit. Szigeti Pál igazgató, az MTI munkatársának elmondotta: Svédországban, Dániában, Svájcban, Hollandiában és az NSZK-ban vendégszerepel­tünk: Stockholmban a világ egyik legnagyobb szabadtéri múzeumában, a Slcanzenben több mint háromezer főnyi közönség előtt sikerrel játszot­tunk. A koppenhágai Tivoli hangversenytermében 1500 fő­nyi közönség tapsolta végig műsorunkat. Felléptünk Svájc nagy városaiban és fürdőhe­lyein. Az NSZK-ban 35 hang­versenyt adtunk, Savanyított káposzta - üvegben Üveges savanyított káposz­ta készítésével kísérleteznek a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola technológiai tanszékén. A káposztát megfelelő érett­ségi fokon üvegezik, azután olyan hőkezelési eljárással tartósítják, amely nem befo­lyásolja sem ízét, sem minő­ségét, sem tápértékét. Ameny- nyiben az élelmiszeripar is jónak tartja és bevezeti az újfajta „konzerv” gyártását, a mo#t hordóból kimért sava­nyú káposztát higiénikusabb, egyszerűbb formában lehet árusítani és vásárolni. — Mi a helyzet vízállóságával ? — A legutóbbi években — a divatirányzatnak és a fo­gyasztóközönség kívánságának j megfelelően — a cipők nagy többségét könnyű, hajlékony, vékony talppal készíti az ipar. Ezek a cipők esős időben való­ban nem vízállóak. A cipőipar az egész éven át viselhető, un. utcai lábbeliknél azonban ma is biztosítja a vízállóságot. Ilyenek a vulkanizált talpú lábbelik, a rámánvarrott és goyservarrott cipők. Ezekből annyit termelünk, amennyit a belkereskedelem rendel. Kivé­tel a vulkanizált talpú cipő, amelynél a rendelkezésre álló géppark kapacitása nem ele­gendő az igények teljes kielé­gítésére. — Milyen újdonságai vannak a cipőiparnak és mire számíthatunk a közel­jövőben? — A dupla bőrtalpú, vagy pedig vastag (5—6 mm vas­tagságú) bőrtalppal készült ci­pők merevek és kemények. Ezeket a fogyasztók már nem­igen keresik. Helyettük az ipar könnyebb, rámánvarrott, mik­roporózus gumitalpú cipőket gyárt, amelyek vízállóak és ugyanakkor formájuk is mo­dem. E típusból minden igényt kielégíthet az ipar. Olyan kívánság is elhangzott, hogy talpbetét elhelyezésére is alkalmas cipőket készítsenek. Ez ebben az évben megtörtént és már 1967-ben gyártunk olyan cipőket, amelyekben a betétet kényelmesen elhelyez­hetik. irányzat az egész világon,, mert az állandóim növekvő ci­pőtermelés talpigényét a ren­delkezésre álló nyersbőrkészlet nem fedezi. A műanyag talpú cipők ugyanakkor tartósabbak és vízállóbbak, mint a bőrtal- púak. A vulkanizált talpú ci­pők elterjedésének eddig az volt az akadálya, hogy a vul­kanizált sarok és talp merev volt és nehéz. E panaszok megszüntetésére az ipar kül­földről új gépsort szerzett be. ennek segítségével modern formájú, könnyebb talpú és sarkú vulkanizált cipőt tudnak gyártani. Éppen ezért az ipar fejlesztési tervében szerepel e cipőtípus termelésének továb­bi növelése, — fejeződött be a cipőipar illetékes vezetőinek tájékoztatója. Zs. L. ÖRKÉNY: Két orvoslakás Az új, a második körzeti orvos nemrég foglalta el szol­gálati lakását, amelyet a köz­ségi tanács által megvásárolt házban részben társadalmi munkával alakítottak át ré­szére. Ugyanakkor még egy orvosi lakás és rendelő is épül a köz­ségben, mégpedig az új fogor­vos részére, aki amint befeje­ződik az építkezés az ötezer lakosú faluban, megkezdi működését. A társadalmi mun­kát készségesen vállaló Örké­nyiek, községük első fogorvosa hajlékának építésénél is sokat segédkeztek. Hintómúzeum A Bábolnai Állami Gazda­ságban érdekes múzeumot rendeznek be. Összegyűjtötték azokat a kiszolgált kocsikat, hintákat, amelyeket a gazda­ság szakemberei használtak, illetve amelyekkel a vendége­ket szállították a határba. A gyűjteményben látható többek között a királyokat, császáro­kat szállító vadászfogat. — Merre tart a cipőgyár­tás, milyen irányban fej­lesztik a gyártástechnoló­giát? — Az ipar fejlesztésénél és gépi beruházásainál azt a szempontot érvényesítjük, hogy a jelenleginél is nagyobb mennyiségben biztosítsunk a fogyasztóközönségnek ragasz­tott cipőket, zömében mű­anyag talppal, különben ez az Nem kötelező, de... LANGOLO FOPROBA + Jár-e az a bizonyos tíz szá­zalék a szakmunkásbizonyít­ványt szerzett baromfigondo­zó lányomnak a termelőszö­vetkezettől — kérdezi levelé­ben egy édesapa. A „jeles” minősítéssel szakképesített lá­nya ugyanis nem kapja, bár ott dolgozik a termelőszövet­kezet baromfitelepén. Szóvá tették ezt már a vezetőség előtt is, de azt a választ kap­ták: nem kötelező. Valóban, nincs olyan rende­let, mely kötelezően előírná, hogy a szakmunkásbizonyít- vánnyal rendelkező termelő­szövetkezeti tag vagy alkal­mazott tíz vagy hány száza­lékkal több jövedelemhez jusson, mint a nem szakmun­kás társa. Sőt, azt sem írja elő semmiféle rendelet, hogy az ilyen képesítéssel rendelke­zőt képzettségének megfelelő beosztásban kell foglalkoztat­ni. Végeredményben tehát a termelőszövetkezet vezetősé­gének belátására van bízva, milyen beosztásban foglalkoz­tassa szakmunkás tagjait vagy alkalmazottait, s az is, hogy — beosztásuktól függetlenül — megadják-e nekik a képesí­tés alapján „megadható” tíz százalékkal több jövedelmet. Helyes-e ez? A termelőszövetkezetek meglevő és egyre inkább fo­kozódó önállóságának szem­szögéből nézve — nyilvánva­lóan helyes. Hiszen, ki más, ha nem a vezetőség ismerhe­ti a legjobban a gazdaság munkaerő-szükségletét, a munkaköri beosztás lehetősé­geit. Ugyancsak nekik van módjuk és alkalmuk nap mint nap meggyőződni arról, hogy az illető szakmunkás , hogyan látja el a rábízott fel- j adatokat, az iskolában meg- ; szerzett szakmai ismereteket : miképpen hasznosítja a gya- I korlatban, egyszóval: hogyan I dolgozik? Mert a szakmai tu- i dás és a munka szeretető nem : minden esetben jelentkezik : együtt. Végeredményben a : vezetőségnek ez a jogköre a ; jobb munkára való buzdítás, • a jobb munka elismerésének ! eszköze lehet, ha megfelelően : alkalmazzák. : A termelőszövetkezetek : többségében a vezetők helye- isen élnek ezzel a lehetőséggel, ; szakmunkásaikat képzettsé- i güknek megfeleld beosztás- : ban foglalkoztatják, és meg ;is adják nekik a tíz százalék ! körüli pótlékot. A szakmun- : kasok erkölcsi és anyagi meg- i becsülése azonban Pest me- : gyében ma még nem általá- jnos. Szép számmal akadnak i termelőszövetkezetek, ahol — ; bizonyítvány ide vagy oda — j alacsonyabb munkakörbe ; osztják be őket, mint ami ; képzettségük és szakmai tu- | dásuk alapján őket megillet- | né. Ilyen esetekben természe- ; tesen már szóba sem jöhet ; az a bizonyos „tíz százalék”. Rosszul sáfárkodnak azon- i ban az ilyen gazdasági veze­tők a magasabb fokú szellemi ; értékekkel. Azzal, hogy — megfelelő munkaköri beosz-» fással — még a lehetőségét sem adják meg szakmunká­saiknak arra, hogy tudásukat a közösségi vagyon gyarapítá­sának szolgálatába állítsák —‘ közvetlenül saját gazdaságuk­nak ártanak. Közvetve pedig az állam pénzét herdálják. Egy szakmunkás képzése ugyanis a három év alatt har­mincezer forintjába kerül a népgazdaságnak. Ahány szak­munkást nem a megszerzett szakmai ismereteinek megfe­lelő munkakörben foglalkoz­tatnak, annyiszor harmincezer forintot dobnak ki az ablakon. A jövőt tekintve, még súlyo­sabb károk származnak belő­le az egész mezőgazdaságra. A termelési technika fejlődése, a termelés gépesítése mindin­kább szakmunkává alakítja át az egész mezőgazdasági terme­lést. A nagyobb termésátlagok; a magyar mezőgazdaság ver­senyképessége a világpiacon nagyrészt azon múlik: a kor­szerű termelési technika alkal­mazásával le tudjuk-e szoríta­ni a nálunk még túlságosan magas termelési költségeket. Hiába teremtjük meg azonban a mezőgazdaság korszerű tech­nikai bázisát, ha nincs elegen­dő képzett szakmunkásunk, akik azt alkalmazni is tudják. De ne menjünk ilyen mesz- szire. Számtalan termelőszö­vetkezetet egyszerűen az el­öregedés, a munkaerőhiány súlyos gondjai szorítják. A sürgetett gépesítés azonban egymagában — szakmunkások nélkül — nem oldja meg ezt a problémát. Arra sem lehet a végtelenségig hivatkozni, hogy a fiatalok elmennek a faluból. Különösen akkor nem és ott nem, ahol vajmi keveset tesz­nek annak érdekében, hogy a fiatalok a mezőgazdaságot vá­lasszák élethivatásuknak. Mi több, még azokat is elkedvet­lenítik, akik már maguk a me­zőgazdaságot választották. Pest megyei adatok bizonyít­ják: ma már nem okoz külö­nösebb nehézséget a mezőgaz­dasági tanulók „beiskolázása”. A fejlesztés ütemének megfe­lelő tanulói létszám évről évre biztosítva van. Elgondolkoz­tató azonban, hogy az első évesek tizenhárom százaléka az elmúlt évben is felbontotta szerződését. S még figyelmez­tetőbb az, hogy — több éves átlagban — a szakmunkás ké­pesítést megszerzettek hatvan százaléka nem a mezőgazda­ságban helyezkedik el. Me­gyénkben ez az arány ebben az évben javult, de még min­dig alig lépte túl az 50 szá­zalékot azoknak a száma, akik megmaradtak választott és megszerzett mezőgazdasági szakképesítésük mellett. Nem túlzás, ha kimondjuk: ennek fő oka a mezőgazdasági szak­munkásoknak is kijáró anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában is kereshető. S hogy ez a helyzet megváltoz­zék, ez nagyrészt a közös gaz­daságok vezetőin nr'lik. Ferencz Lajos Több mint 160 kilométer; hosszúságban húzódik a kar-; doskút—dunaújvárosi gázve- j zeték, amely óránként mint- j egy százezer köbméter gázt; továbbit az ipari létesítmé-1 nyéknek és háztartásoknak. Aj műszaki szakemberek az 50: atmoszféra nyomással szagul-; dó gáz útját kísérték végig-az; október 11-i műszaki átadáson.! Ekkor vizsgálták meg a toló- j zárak működését és az egyéb j berendezéseket is. A nyomás- j próba után szabadba engedték j és meggyújtották a szennyezett i gázt, hogy a fogyasztóhoz már i csak tiszta anyag érkezzen. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom