Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Maiik Moszkvában A szovjet—indonéz gazdasá­gi kapcsolatok kérdéseiről folytatott eszmecserét Szka- csov, a külföldi gazdasági kap­csolatok állami bizottságának elnöke és Adam Malik indo­néz külügyminiszter, aki hét­főn érkezett a szovjet főváros­ba. Szkacsov kedden villásreg­gelit adott az indonéz külügy­miniszter tiszteletére. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA^ AMfGVil TA X. ÉVFOLYAM, 247. SZÄM ARA 50 FILLER 1966. OKTÓBER 19., SZERDA sssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssrsfyrssj 'SSSSSAKy/JSSSSSSSSXXSSXSSSSSSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Folytatták munkájukat a párt küldöttértekezletei Vasárnap folytatták munkájukat az MSZMP városi és járási küldöttértekezletei. Képünk a ceglédi járási pártértekczleten készült. Balról jobbra: Varga Péter, a megyei párt- bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Szerényi Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Pártfőiskola '■ /gr tója, Kürti András, a járási pártbizottság tagja, a pártértekczlet elnöke. TUDÓSÍTÁSOK A 3. OLDALON. A dél-amerikai Peruban heves földrengés pusztított magyar idő szerint a keddre virradó éjjel. A hetes erős­ségű földrengés több mint egy percen át tartott, s az első — még nem végleges — jelentések alapján való­színű, hogy a halálos áldo­zatok száma a százat is el­éri. Helyi idő szerint a késő délutáni órákban a földlö­késekét a fővárosban is érezték. Az emeletes házak erősen kilengtek, megrepe­deztek, míg a külvárosi vá­lyogviskók közül sok össze­omlott. A földrengés epi­centruma Limától 160 kilo­méternyire északra,. Huacho térségében volt. Itt 30 em­ber vesztette életét. A fő­várostól 15 kilométernyire északra, Puente Piedra köz­ség polgármestere 90 szá­zalékos pusztulást jelentett. Callao kikötővárosban az összeomlott templomfalak alatt hét ember . lelte halá­lát. Peruból érkezett hírek szerint ugyanebben az idő­pontban Kolumbia főváro­sát, Bogotát, még ennél is nagyobb földrengés sújtot­ta. Az itteni károkról azon­ban nem érkeztek jelenté­sek. Jobb későn — mint soha Szíria legöregebb ember Jakub Ali Iba Ibrahim gazdá kodó, aki 120 esztendős, ú, ságíróknak elmondotta, hoc négy évvel ezelőtt a saj: útján értesült a dohányzi ártalmasság&ról. Azóta ne 1 vett pipát a szájába. MEGNYÍLT a Francia KP plénuma Péter János beszéde az ENSZ-ben ÖTPERCENKÉNT EGY VONAT Új menetrend - űj szerelvények Szentendrére Közlekedésünk — jugoszláv szemmel Kedden Párizsban megnyílt a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma. A politikai helyzetről és a párt feladatairól Marchet, a politikai bizottság tagja tar­tott beszámolót. A szíriai kormány nyilatkozata A Zuajen miniszterelnök Vezetésével vasárnap megala­kult új szíriai kormány programnyilatkozatot tett közzé. Az új kabinet fontos fel­adatként jelöli meg, hogy fejleszteni kell a kapcsola­tokat a szocialista orszá­gokkal és a harmadik vi­lággal. ______ Interpress-foto 66 Kedden délután Jean Mau­rice-Hermann, a Nemzetközi Újságíró Szervezet elnöke Moszkvában megnyitotta az ,.Interpress-foto 66” nemzetkö­zi sajtófotó kiállítást, amelyre 71 országból érkeztek képek. Kedden befejeződött az álta­lános politikai vita az Egye­sült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 21. ülésszakán. A vita utolsó napján szólásra emelkedett Péter János, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere. — A háború és béke nyo­masztó kérdése foglalkoztat bennünket ismét ebben a köz­gyűlési vitában — kezdte fel­szólalását Péter János. A vietnami agresszió foko­zása nemcsak a Távol-Kelet népeit veszélyezteti, hanem beárnyékolja és gyengíti a világ más részein jelentkező biztató lehetőségeket és konst­ruktív kezdeményezéseket is. Péter János a továbbiakban hangoztatta: ma minden jó- akaratú ország legfontosabb feladata, hogy közreműködjék a Vietnam elleni agresszió megállításában és olyan meg­oldás keresésében, amely egy­aránt javát szolgálja a viet­nami népnek, Délkelet-Ázsia népeinek és magának az egész emberiségnek. , A magyar külügyminiszter a továbbiakban rámutatott: amíg az agresszió és az inter­venció folyik, addig minden békeszerető népnek kötelessé­ge, hogy támogassa a vietna­mi nép hősies harcát. Viet­(Folytatás a 2. oldalon) SseSiiluritus n hős vietnami néppel Megemlékezések, a saigoni ifjúról Nguyen Van Troi, fiatalon kivégzett saigoni villanysze­relő hősiessége jelképpé nőtt és a DÍVSZ ezt a napot a nemzetközi szolidaritás if­júsági akciónapjává nyilvá­nította. Ez alkalomból Pest me­gyében az elmúlt hét csütörtökjétől hétfőig, számos megemlékezést, tiltakozó gyűlést, mű­helygyűlést tartottak a KISZ-tagok. öt nap alatt mintegy 31 ezer fiatal vett részt az ak­ciókon. A budai járásiban különböző gyűléseken mint­egy 2 ezren jelentek meg. 1600 hallgatója volt a Gö­döllői Agráregyetem nagy­gyűlésének. Nguyen Van Troira emlékezett többek között a monori gimnázium 650, a nagykátai gimná­zium 600 és az aszódi gim­názium 540 diákja. Nagykő­rösön is gyűléseket tartot­tak a gyárakban s az isko­lákban. A dabasi járásban több mint 800 fiatal emelte fel szavát a vietnami nép mellett. Cegléd városban tíz kü­lönböző helyen 2300 fiatal tüntetett. A nagykátai járás 25 KISZ- aiapszervezetének másfél ezer tagja vett részt kisebb gyű­léseken. A Lenfonó- és Tex­tilipari Vállalat budakalászi' gyáregységében, ahol film­vetítéssel kapcsolták egybe a nagygyűlést, jelen volt Le Huu Van, a DNFF budapesti irodájának titkára. Megyénk fiataljainak több megmozdulásán képvisel­tették magukat a vietnami elvtársak. A Pestvidéki Gépgyárban, a Csepel Autógyárban, a Me­chanikai Laboratóriumban, a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál és a Bugyi Telefon­gyárban — hogy csak a fon­tosabbakat említsük — sok ezren gyűltek össze a szoli­daritási nap alkalmából ren­dezett műhelygyűléseken. A HÉV igazgatójánál vendé­gek ültek, ám így is akadt egy-ikét perc arra, hogy a szentendrei vonalon utazók számára előnyös változásokról tudósítson. Október 30-ától 5 percenként indul vonat. Egy része — a korábbihoz hason­lóan — csak Békásmegyerig közlekedik. Másik fele 10 per­cenként indul a csúcsforgalom ideje alatt a szentendrei vég­állomásig és vissza. Minden második szerel­vény sebesként közleke­dik; Békásmegyerig csak egyetlen helyen — Rómaifürdőn áll meg. A’ hónap végén életbelépő közlekedési rend csak új vo­natokkal bonyolítható le. öt helyett kilenc M IX-es áll szolgálatba. A távolsági jára­tot csupa modern szerelvény­nyel bonyolítják le! S ezek után ismerjük meg a vendégeket. A belgrádi köz­lekedési vállalat vezérigazga­tója és főmérnöke tartózkodik Budapesten. Miért jöttek, s mit láttak eddig? — Természetesen Budapest közlekedése érdekel és abból (Folytatás a 2. oldalon) Mák űri ősz New Yorkban Makariosz, a Ciprusi Köz­társaság elnöke hétfőn este New Yorkba érkezett. Először tanácskozik U Thant ENSZ- főtitkárral, majd latin-ameri­kai körútra indul. F&tsf rengés Peruban A barátságról A görögök többre tartották a szerelemnél Is. Michel de Montaigne, a XVI. századnak ez a friss, közvetlen, szellemes, felvilágosult gondolkodója esszéiben így veti egybe e két nagy érzést: A szerelemről: „Ez a tűz kalandos és szállongó, hul­lámzó és állhatatlan láz tüze, egyszer izzik, máskor a magasra csap, de csak egyik oldalunkat éri.” A barátságról: „Forrósága állandó, mindent átható, mérsékelt, egyenletes, meleg, csupa szelídség és csillo­gás, nem perzsel és nem fojtogat.” S a sort folytathat­nod tanúként megidézve költőket, művészeket, tudóso­kat, gondolkodókat. Tény: a barátság fontos helyet foglal el életünkben. Nemcsak alkotások ösztönzője, tettrekészségünk forrása, hanem átszövi hétköznapjainkat is. Sok olyan nagy ba­rátság történetét ismerjük, amelyek megragadó témát kínáltak regényíróknak és drámaszerzőknek. Az eszmé­nyi összeforrottság példáit emlegetjük: Goethe és Eeker- mann különös barátságát; a nagy szellemóriás élesebb képe rajzolódott ki feljegyzett beszélgetéseik révén; Marx és Engels életreszóló, felhőtlen, tiszta barátságát, amelyet a társadalom azonos megítélése, mozgástörvé­nyeinek közös felfedezése, a forradalmi elhivatottság, s az emberiségért érzett felelősség vont oly szorosra; Lenin és Gorkij kapcsolatát, amelyet a kölcsönös tisztelet és mély megbecsülés ötvözött keménnyé. Az idő romantizáló távlatában e barátságokat ünne­pivé avatjuk, holott valamennyi egymás rendszeres megismerésében, száz, meg száz együtt töltött órában, a gondolatok parázsló cseréjében formálódott, erősödött. Olykor a barátságot görögtüzes találkozásokra, hiva­talos aktusokra, formális látogatásokra és köszöntőkre szűkítjük le. Félreértés ne essék: a jókívánságok, az aján­dékozás is lehet érzések megfogalmazója és kifejezője. A lényeg azonban másban rejlik: az állandó érdeklődésben egymás gondjai, sikerei, sorsa, élete iránt; a személyisé­gek őszinte egymáshoz kapcsolódásában; a meghitt eszme­cserékben, a teljes nyíltságban. A szólásmondás azt tartja: bajban lehet megismerni az embert. Ez így igaz. A bajban, a problémákban, a konfliktusokban való osztozás az igazi barátság próba­köve. Az eligazító szó, a jótanács, az együttérzés meg­nyilvánulása, egy másik ember helyzetének, viaskodásai- nak intuitiv átélése rendkívül sokat segíthet. Ezzel egyszersmind a barátság társadalmi vonatko­zásaira is utaltunk, amelyek, természetszerűen, a társada­lom változásainak függvényei. Nehéz időkben, a felszaba­dulás előtti évtizedekben a barátságnak is más volt a tartalma, mint manapság. Segített elviselni a munkás- osztályra, a dolgozó emberekre nehezedő nyomást. Szí­totta az ellenállás tüzét: hány meg hány sztrájk, meg­mozdulás, szervezeti összefogás, tömegdemonstráció, bará­tok, elvtársak szűkebb körű megbeszéléseiből bontakozott ki. Manapság, amikor a kollektiv erőfeszítés, szabad tár­sadalmunk együttes munkálkodásának célja a szocialista rend felépítése, s a legigazabb humanista közgondolko­dás megteremtése, a barátságok is ebben az irányban hatnak, s jelentős társadalmi erőt képviselnek. Jó dolog ez, és joggal mondhatjuk, hogy közéletünk, amelynek egészséges atmoszférája táplálja a tiszta ba­rátságot, erősödik általa. Az egyik legjobb ellenszer olyan nyugtalanító jelenségekre, mint az összeférhetet­lenség, az intrika, a kritikátlanság, amelyek ellen állandó érvénnyel kell fellépni és harcolni. Aki megízlelte egy őszinte barátság szépségét és emelkedettségét, az jól tud­ja, mit jelent: az ember életének semmi mással nem he­lyettesíthető érzelmi és értelmi gazdagodását. Sárközi Andor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom