Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
«ST Mtcni ir/fts4rm 1966. OKTÓBER 18., KEDD Új vonások a fiatalok űjítómozgalmában A SZOT és a KISZ KB pályázatai — Fokozódó részvétel Jelentős találmányok „KISZ fiatalok! Legyetek újítók, feltalálók!” A jelszó ez évben született. Tény, hogy az idén az újítók és feltalálók mozgalmába minden ezt megelőző esztendőhöz mérten több fiatal újító és feltaláló kapcsolódott be. A fiataloknak az alkotó munkában való előretörése elsősorban annak a szívós munkának az eredménye, amelyet a SZOT és a KISZ folytat. A két nagy tömegszervezet három esztendővel ezelőtt hirdette meg először a '».Kiváló ifjú mérnök, technikus, közgazdász” mozgalmat, amely sok tekintetben elérte célját. A fiatal műszakiakat mozgósította az üzemi, sőt iparági műszaki fejlesztésre, és így mind több segítséget nyújtanak a termelő egységekben a termelés rejtett tartalékainak feltárásához. Az említett mozgalom részeként minden esztendőben kiírták a fiatalok szakdolgozat-pályázatait. Az idén a budapesti és megyei szakszervezeti, illetve KISZ-bizottságok a beérkezett 611 pályázati munka közül 424-et továbbítottak a központi zsűrinek és közülük választották ki azt a 73 szakdolgozatot, amelyet jutalmaztak. A kétségtelenül igen eredményesnek mondható szakdolgozat-pályázat egyetlen szépséghibája, hogy néhány megye nem képviseltette magát. A beérkezett pályamunkák jelentőségét, értékét jól bizonyítja, hogy közöttük sok figyelemre méltó újítás, sőt több szabadalmaztatásra váró, vagy már szabadalmat kapott találmány is van. így a többi között Kiss János és Nagy Béla tanulmányával a fehércsurgói kvarchomok nemesítését oldotta meg, a kőolajipari hulladékokból előállított flotációs gyűjtőreagens segítségével. Ez a szabadalmaztatásra is bejelentett találmány jelentős devizáért eredmények a fiatalok újítói és feltalálói tevékenységének csak egy részét képezik. A különböző iparágakban több olyan — követésre méltó — kezdeményezéssel találkozhatunk, amelyek a KISZ-esektől indultak ki. A sok közül — talán elsőként — a bányászfiatalok megmozdulását említenénk. Mint ismeretes, az újítómozgalomnak „érzékeny” pontja a tapasztalatcsere. Az elfogadott, bevezetett újítások ugyanis nehezen jutnak túl „szülőföldjük”, a termelőegység, gyár, a vállalat kapuján. Az újításoknak tapasztalatcsere révén történő nehézkes elterjedésén még az sem sokat segít, hogy az újítást átvevő az újítási díj 20 százalékát kaphatja jutalmul. Az idén a bányatrösztök KISZ-bizottságai jogot kaptak arra — egy esztendei időtartamra, kísérleti jelleggel —, hogy a tapasztalatcseréért járó díjat „kitermeljék” és azt saját szervezeti megtakarításra ad lehetőséget. Csővári Mihály és Borba Ágnes a mecseki scandium tartalmának kinyerésére irányuló vizsgálatoknál dolgozott ki teljesen új megoldást, amely sok millió forint megtakarítást tesz lehetővé. A szakdolgozatok révén eléletük gazdagítására fordítsák. A fiatal újítók, feltalálók sikeres megmozdulásai arra késztették a SZOT elnökségét és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a „Kiváló mérnök, technikus, közgaz- dász”-címet elnyert fiatalok számára a jövő esztendőre is kiírja a szakdolgozat-pályázatot. A pályázat sikere jelentős mértékben azon múlik, hogy a KISZ helyi szervei milyen mértékben irányítják a fiatalok figyelmét e feladatra: a legutóbbi pályázaton ipari megyéinkből — Borsod, Győr- Sopron, Baranya, Pest stb. — azért jelentkezett igen sok fiatal szakdolgozatával, mert a megyei szervek azon Voltak, hogy számukra a szakdolgozatok elkészítéséhez az előfeltételeket a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák. A szakdolgozat-pályázat, a bányászfiatalok által kezdeményezett újszerű tapasztalatcsere, csak két példa azon módszerek közül, melyek révén a fiatal műszakiak figyelmét az eddigieknél is jobban az újító, alkotó munkára irányíthatjuk. Országszerte élni kell e lehetőségekkel, mert a jelszó — „KISZ-fiatalok! Legyetek újítók, feltalálók!” — gyakorlattá válása az egész országot gazdagítja. T. P. Magnótekercs a könyvtárkai Új regények napjainkról Nagysikerű müvek második kiadása Tanulmánykötetek művészi életünk kérdéseiről ‘ I erseskönyvek, űtibeszámolók a Szépirodalmi Könyvkiadó negyedik negyedévi kiadványai között A könyv mindig értékes ajándék, de különösen az ünnepekkor: mintha csak az ajándékozók gondján kívánna segíteni, úgy válogatta össze negyedik negyedévi kiadványait a klasszikus és jelenkori magyar irodalom műveinek ápolója, a Szép- irodalmi Könyvkiadó. Az év utolsó három hónapjában kiadásra kerülő művek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót: a napjainkról szóló regények mellett a kiadó tovább folytatja a klasszikusok nem csökkenő népszerűségű műveinek kiadását, a verseskötetek kedvelői épp úgy több új műnek örülhetnek, mint az irodalom és | a művészetek kérdései iránt behatóan érdeklődők, akik j több színvonalas tanulmány- | kötetet vehetnek kézbe. A több, mint félszáz kiadásra kerülő mű között jelentős helyet foglalnak el a regények: a szerzők névsorában szépprózánk idősebb és ifjabb művelőit egyaránt megtalálhatjuk. Németh László Emberi színjáték című regénye az író első művének átdolgozott kiadása: főhőse sorsának ábrázolásával a huszas évek társadalmának megsemmisítő kritikáját adja az író. Ugyancsak a huszas évekből meríti anyagát Benamy Sándor és Passuth László új könyve is. Napjaink valóságát ábrázolja Gáli István Csapda című új regénye: szereplői egy bányászváros légkörében vívják harcukat, s az író nemes humanitással ábrázolja azokat, akik magukat nem kímélve fáradoznak a jobb holnapért. Gergely Márta új könyve — Sárfényes — egy gyermekváros mindennapjait idézik elénk, s ugyancsak napjaink kérdéseire keresik a választ Salamon Pál új könyvének hősei. Az új művekkel intkezők között van Egry Irén, Hernádi Gyula is. Uj kiadásban adja közre a kiadó Darvas József három regényét: az egy kötetbe foglalt művek a Fekete kenyér, a Vizkereszttől — SzilveszteAz audo-vizuális stúdió. (Foto: Gábor) Az Állami Gorkij Könyv tárat annak idején azért hoz ták létre, hogy népszerűsíi» az orosz és a mai szovjet iro dal mat, zenét, képzőművésze tét. Az utóbbi években angol német, francia, olasz és spa nyól nyelvű könyveket is be szereztek, s így 150 ezer köte tes állományukkal az orszás legnagyobb idegen nyelvi könyvtárai közé kerüllek. A könyvtár a nyelveket ta nulók szolgálatában áll, most, hogy megkezdődött a. új tanév, egyre többen veszil igénybe, nemcsak a kölcsön zőt és olvasótermet, hanerr egyik .. újdonságukat, audió-vizuális stúdiót. It magnetofonról, eredeti nyel von elmondott részletéke hallhatnak különböző irodai mi alkotásokból, mivel azon: ban sokan „szemmel” köny- nyebben tanúinak, nagyköny nyebbség számúkra, hogy közben iáthatják is a felolvasott szöveget. B. I. Szabad polcos kölcsönkönyvtárbán válogathatnak az olvasók. ____ ____^---P OGONYI ANTAL : - és? — A felesége pedig nálunk marad túsznak, Ligeti zászlós úr. — Túsznak? Miért? — Azért, zászlós úr, mert ön, mint. kiváló katonai szaktekintély és a „for-j radalmárok” szemében megbízható ember, le fogja beszélni a tyumenyi vörösöket a további ellenállásról. Ha pedig az útja nem járna az általunk kívánt eredménnyel, a feleségét kivégezzük ... És ez lesz a sorsa magának is, ha az ottani csürhe leverése után a kezünkbe kerül. AZ OMSZKI ELLENÁLIÍS FEJE' Szóval nem is tudja. Pedig én nem akartam kételkedni az ön intelligenciájában. Gondolom, karriert akart csinálni a vörösöknél. A hadifogolyélet után ez valamennyire érthető. Bár intelligens ember nem lehet bolsevista. Megszédülni a jelszavaktól? Nem mondom, egy időre megtörténhet... Nálunk is előfordult ilyesmi a forrófejű fiatalok közt. No, igen. De ön újságot is írt, s mint ilyen, nem dűlhet be ezeknek a véres kezű tolvajoknak, bódult álmessiásoknak... Nem hiszem. Akkor mi vezette mégis erre a végzetes útra? Ligetit most már érdekelni kezdte a cári tiszt okoskodása. Ezért csak eny- nyit mondott: — Az idő, a hely, és a körülmények nem alkalmasak arra, hogy ezt a kérdést behatóan megvitassuk. Mit akar velem? — Azonnal rátérek, ön, remélem, tisztában van azzal, hogy az első szibériai büntetőosztag parancsnoka előtt áll. És azt is tudja, hogy Szibériában mi vagyunk az urak, és az önök vörösparadicsomának mindörökre vége. Nem tartom szükségesnek hangsúlyozni azt sem, hogy most kivételes állapotok vannak, és én akkor irthatom ki önt a feleségével együtt és olyan válogatott halálnemmel, amikor és ahogyan akarom. — Ezzel tisztában vagyok — mondta Ligeti. — Viszont én ezt nem akarom... Nézze, beszéljünk őszintén. Nekünk legfőbb óhajunk a béke. Azt hiszem, azzal ön is tisztában van, hogy az egész kultúrvilág a mi oldalunkon áll. A fegyveres ellenállás csak a véráldozatokat növelné mindkét oldalon. Mi ezt nem akarjuk, békés megoldást keresünk. Ezért nem végeztük ki sem önt, sem a feleségét, pedig már mind a ketten a sír szélén álltak Kartasevónál. Úgy döntöttünk, hogy önt tiszti becsületszóra szabadon engedjük. Egyetlen követelésünk, hogy Tyumenybe utazik, ahol még jelentékeny vöröserők vannak ... Ligeti előtt elsötétült a világ. A vér a fejébe szállt. A bal kezébe tette át a botot. Ebben a pillanatban tökéletesen elfeledkezett a lábát hasogató fájdalomról. — ön feltételezi rólam, hogy áruló leszek? — kiáltotta. — Ne használjon ilyen csúnya szót. Vegye úgy, mintha a mi békekövetünk lenne. Csak azt tegye meg, amit egy kultúrembernek humanista érzése diktál. — Én nem leszek áruló soha! Érti, soha! — Berekedt a torka: Soha! Usakov egészen közel lépett Ligetihez. Most már lehámlott róla a művelt ember máza, szemében dühös szikrák cikáztak: — Megteszed! Parancsolom! Értetted? Ebben a pillanatban Ligeti jobb keze nagyot lendült, és hangos pofon csattant Usakov arcán. A cári tiszt lángvörös lett, a melle hangosan zihált, a szeme kidülledt, a hangja sípolt, rikácsolt: — Gazember! Bandita, ganéj! Vörös ganéj! A pisztolytáskájához kapott. A körülálló tisztek pisztolya szinte vezényszóra ugrott elő a táskából. Az egyik marcona kozáktiszt ezüstveretes markolatú, görbe kardját rántotta ki a hüvelyéből, és rontott volna a sápadtan, de nyugodtan álló Ligetire. A hajó foglyai végighallgatták és izgulták a jelenetet. Jeges borzalom ült az arcukra ... Most mi lesz? Ebben a pillanatban ágyúlövések dördültek A levegő megremegétt. Sűrű füst szállt a hajóra. A tisztek ész nélkül rohantak a fedélzetre. rig és a Máról — holnapra. Egy kötetbe gyűjtve kerül az olvasókhoz Várnai Zseni önéletrajzi trilógiája, Egy asz- szony a milliók közül címmel. Az elbeszéléskötetek kedvelői Goda Gábor, Komlós János, Molnár Géza, Palotai Boris, Róna Tibor és Sánta Ferenc új írásaival ismerkedhetnek meg, s ^ egy kezdő író is bem ti- | tatkozik: Albert Gábor. ^ Neves költőink közül töb- k ben Is új kötettel jelentkez- ^ nek: Fodor József Énekek | napközben címmel két nagy 4 versciklusát fogta össze; Si- $ mon István Szőlő és gesz- ^ tényé című verseskötete a ^ költő tizennegyedik könyve- ^ I ként új műveit adja köz- ^ re. Garai Gábor, Rónay ^ I György mellett költészetünk ^ fiataljai is új versekkel je- ^ lentkeznek, így Kárpáti Ka- & mill, Serfőző Simon és Var- ^ ga Katalin. ^ Mind nagyobb olvasó- ^ közönsége van a kö- ^ tetbe gyűjtött színmű- ^ veknek. Az igényt kielégítendő, a ^ negyedik negyedévben meg- ^ jelenik Illyés Gyula két | parasztkomédiája, Németh ^ László új drámái, közöttük ^ a Puskin életéről szóló Csap»- ^ da. A tanulmánykötetek so- ^ rában — az Arcok és val- ^ lomások sorozatban — Illés i Béláról és József Attiláról | olvashatunk összefoglalót; i Nagy Péter színházi kriti- S káit gyűjtötte kötetbe, míg s Rényi Péter Vitában cím- § , mel foglalta össze művésze- ^ tünk legjelentősebb kérdé- ^ seivel foglalkozó írásait. Uj ^ . művel jelentkezik e műfaj- ^ ’ ban Mórich Miklós és Sza- ^ lay Károly is, utóbbi a ma- ^ gyár szatíra száz évével fog- & j lallrozik. | Érdekes olvasmányt ígér ^ t az említetteken túl Széche- ^ ; nyi Zsigmond Afrikai tábor- ^ < tüzek című utinaplója; j ugyancsak a negyedik ne- ^ j gyedévben jelenik meg Jó- ^- kai Mór, Sarkadi Imre és ^ Kosztolányi Dezső egy-egy ^- műve, az Olcsó Könyvtár-1 á ban pedig Tamási Áron. i- Gárdonyi Géza munkáját S- ^dia ki — a többi között—§ \ a Szépirodalmi Könyvkiadó. ^ (m) * A fehértisztek ott álltak a hombár ajtajában. Arcukról sugárzott a megelégedettség. Hogyisne, hiszen kezükben volt a legértékesebb zsákmány, az omszki ellenállás legmakacsabb feje, Ligeti Károly, a feleségével együtt. Az ellenforradalmárok is tudták, hogy jóformán ó volt az egyetlen képzett bolsevik katonai parancsnok abban az időben Omszkban. És most itt állnak előttük a fényes csizmás, arany váll-lapos, antantszíjas, revolveres, kardos, korbácsos hóhérok. Mit akarnak tőlük? Gyönyörködni az elejtett vad szenvedésében, mint a vadász a zsákmányában? Itt fogják kivégezni őket? Usakov hosszasan nézte Ligeti Károlyt, mintha a gondolatait fürkészte volna. Közben egy keringődallamot fütyöré- szett. Azután megszólalt: — Érdekes ember maga. Ligeti hallgatott A tiszt vontatottan, szinte minden szót tagolva beszélt, hogy könnyebben érthető legyen: — Igen, érdekes. Az ön hazája, ha jól számítok, körülbelül nyolcezer versztá- nyira van innen. Irtózatos távolság ... Ért engem? — Pontosan — mondta Ligeti. — A sors különös szeszélye folytán Szibériába kerül fogságba, mint az Osztrák—Magyar Monarchia volt tisztje. A tiszti táborban nyugodtan élhetett volna emberi körülmények közt. Nem bántotta senki. Azt hihetné az ember, hogy örül a megmaradt életének, mint sok ezernyi társa. Most pedig itt van a ; kezeinkben, sebesülten, mint lázadó fo- i goly. Tudja, mi jár ezért? ; — Tudom. Miért nem lőttek agyon? : — Nézze, nem olyan sietős. Erre : még ráérünk. Előbb azonban tisztázni ; szeretnék valamit. Mondja, miért har- i colt ellőnünk? j Ligeti nem felelt. • — Ez is válasz — mondta Usakov. — • Részlet a szerző Végrendelet címmel a Kossuth Könyvkiadónál most megjelent müvéből.
