Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Ma avatják Táncsics emléktábláját A múzeumi hónap keretében ma délelőtt 11 órakor ismét emléktábla leleplezésére kerül sor. Ez alkalommal a városi tanács épületén jelölik emléktáblával, hogy Táncsics Mihály, aki 1876-ban és 1877-ben Cegléden élt, a városháza előtti piactéren árusította könyveit. Az emléktábla elhelyezésében részt vállalt a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet, a Táncsics iskola és a márványt adományozó Németh Sáiídor veterán is. Az ünnepségen Péntek Lajos, a Táncsics iskola igazgatóhelyettese leplezi le az emléktáblát. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Több intézmény közös igénye: hors&erü irodmhúi Ügyintézés, városkép, lakásgondok A CEGLÉDI JÁRÁS ES CECjL X. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1966. OKTOBER 16., VASÁRNAP Tájjellegű ételekkel versenyeznek a szakácsok Vasárnap este a ceglédi Kossuth Szálloda éttermében szakácsversenyt rendeznek a ceglédi ősz vendéglátóipari programja keretében. A versenyen hat szakács mutatja be tudományát. A ceglédiek mellett Nagykőrös, Gyömrő és Monor legjobb szakácsai készítenek tájjellegű, szüreti étkeket, főként birkáét ürühúsból. Emellett vadból készült ételek is szerepelnek az étlapon. A ceglédi szakácsok közül ezen az estén Boros Mihályné, a Magyar Étterem vezető szakácsa és Kőhalmi Istvánná, a Kossuth Étterem szakácsa mutatja be egyéni főző tudományát. Készül majd ürüborda ceglédi módra, szarvasbélszín alföldíesen, őzcomb vadász módra. A szakácsversenyen nemcsak az ételek minősége, íze, tálalási módja dönti el a helyezéseket: a bíráláskor figyelembe veszik az előállítási költséget is, és ennek alapján a megfelelő, elfogadható eladási árat is. Az ételeket szüreti mulatsággal egybekötött vacsorán fogyaszthatják majd az étteremben a versenyzőkkel együtt „drukkoló” vendégek. Kongresszusi versenyben Változatlanul a ceglédi Dózsa Népe Tsz A város termelőszövetkezetei az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat igyekeznek teljesíteni, illetve túlteljesíteni. Kihasználva a jó időt, az elmúlt két hét alatt igen sok területen végezték el a betakarítást. Befejeződött a szüret, valamint a napraforgó betakarítása. Napokon belül az igen jó termést adó burgonya betakarításával is végeznek. Nem ritka a holdankénti 150 mázsás burgonyatermés. Jó ütemben halad a cukorrépa betakarítása is. Városi szinten ez a munka 78 százalékban már befejeződött. A Lenin Tsz-ben a cukorrépatermelést végző egyes és kettes növény- termesztő brigád vállalt kötelezettségét határidő előtt túlteljesítette. Holdanként 150 mázsa cukorrépát vállaltak, teljesítményük pedig holdanként 175 mázsa volt, 50 holdas átlagban. Nagy lendületet vett a kukorica betakarítása is. Ez a munka jó ütemben halad a Dózsa Népe és a Vörös Csillag Tsz-ben. Az istállótrágyázás tervének túlteljesítésében a Vörös Csillag és a Kossuth Tsz halad az élen, 150 százalékos eredménnyel. A talajmunkát igen megnehezíti a szárazság. A traktorosoknak nagy gondot okoz a megfelelő magágyak előkészítése. Nagy többségük minden igyekezetével azon van, hogy minél több és jobb munkát végezzen, hogy időben földbe kerülhessen jövő évi kenyerünk vetőmagja. A jó munkát végző traktorosok közül a kongresszusi versenyt értékelő versenybizottság elismerésben részesítette a Dózsa Népe Tsz-ből Kartali György és Szendrei László traktorosokat, valamint a tizenkét tagú szerelőbrigád dolgozóit; a Vörös Csillag Tsz-ből Kisgyörgy Istvánt, aki DT—54-es traktorával kifogástalan munkát végez és Dudás Istvánt, aki vetőgépkezelőjével együtt jó munkát végzett, továbbá a szállítóbrigád dolgozóit. A Lenin Tsz-ből Szrapkő Józsefet és vetőgépkezelőjét illeti dicséret, akik a vetésben, továbbá V. Nagy Balázs és Túróczi Pál traktorosokat, akik talajmunkában és szállításban végeznek pontos, lelkiismeretes munkát. A Kossuth Tsz-ből elismerést kap Serfel Károly szocialista traktoros brigádja, akik a szállításban, és Fehér Pál szocialista traktoros brigádja, akik a talajmunkában és a vetésben végeznek példamutató munkát. A városi versenybizottság ezúton is kér minden traktorost, tegyenek meg mindent, hogy az őszi szántással és vetéssel időben és jó minőségben végezzenek. A versenybizottság értékelte a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt. A verseny jelenlegi állása a következő: Tsz Összpont 1. Dózsa Népe 974 2. Vörös Csillag 930 3. Lenin 898 4. Kossuth 836 5. Petőfi 798 6. Alkotmány 771 7. Táncsics 767 PENDÜi „Nagyvállalat albérleti szobát keres’’ — hirdette az újságban néhány nappal ezelőtt a Vendéglátóipari Vállalat. A monori és ceglédi járásra, valamint Nagykőrös térségére kiterjedő vállalat központi irodájának zsúfoltsága már szinte bénítólag hat az ottani munkákra. Három négyzetméternél nagyobb irodai alapterület átlagban sem jut egy- egy hivatalnokra, íróasztalostul. Ilyen és ehhez hasonló gonddal küzd a város több intézménye. Ez a szükség vetette fel a gondolatot a megyei tanács egyik ülésén, amikor dr. Zoltán Zoltán megyei tanácstagunk irodaház építésének javaslatával fordult a megyei vezetőkhöz. Azóta hónapok teltek el, és tartottak is két-három megbeszélést a vállalati beruházások gazdái, de semmivel sem jutottak előbbre. A korszerűtlen — és gyakran egészségtelen — munka- körülmények pedig erősen sürgetik a mielőbbi megoldást. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, amely a Dunaharasz- titól Nagykőrösig működő élelmiszerüzletek irányítását látja el, hasonló helyiséggondokkal küzd. Kürti András, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy a megyei tanács tervosztályához már küldtek jegyzőkönyvet, amelyben kilátásba helyezik anyagi hozzájárulásukat egy esetleg épülő irodaház építési költségeihez. A városi tanács épületének második emeletét lakják — itt szó„Műtősnő lettem, ennyi az egész” Néhány perc múlva tíz óra. A város utcái kihaltak. Megült az őszi levegő hideg nyirkossága a tereken, a parkban, de a házsorok még a nyár elrejtett melegét ontják az utcák kövére. A város belsejében csendes utca rejti az emeletes épületet. Vaskerítés zárja el a külvilágtól, de kapuja éjjel is tárva-nyitva áll, mert sose lehet tudni... Hátha... A lépcsőházban valamennyi villany- körte ég. Pihen a ház, de a pihenése a felkészültségé. Nem kell, csak egy csengő hangja, hogy ébredjen. Nem kell, csak egy — az udvarára begördülő — autó fékcsikorgása. A mentőautó fékcsikorgása. Az emeleti nővérszobában az éjszakás nővérke veszi át a munkát. A délutánosok hazafelé készülődnek, csak egy valaki marad még ilyenkor a baleseti sebészeten: az ügyeletes orvos „pótkeze”, a műtősnő. Halk szavú, nyugodt arcú fiatal lány Simon Anna. Ezen az éjszakán ő az ügyeletes műtős. A kórház élete felől kérdezgetem — de tulajdonképpen 6 a „szereplő”. A kórházak mindenütt egyformák. A kórházakat ismerem. Az éter édeskés illatát, az éjszakák derengő fényét, a betegszoba ágyai között az éjszakás nővér halk lépteit; a folyosó neszét, mikor sürgős sebészi beavatkozás kell, hogy az éjszaka hozott pislákoló élet ki ne aludjon. Igen, a kórházak tulajdonképpen mindenütt egyformák, De az emberek nem. Hiába visel valamennyi fehér köpenyt, udvarias modort. Simon Anna köpenye is fehér. Fürge ujjai gyorsan, pontosan cserélik a kötést, s műtétkor elég a sebész pillantása, hogy utasítás nélkül is nyújtsa a szükséges tampont, szikét. Szereti a hivatását. Érettségi után — mesélte — Budapestre került, ott kapott ápolónői képesítést. Különben neim ceglédi: Hajdú-Bi- harból került az Alföld kellős közepére. Mindegy, hogy hol élhetek a hivatásomnak — csak annak élhessek szívvel-lé- lekkel. — Ezt mondta, mikor kérdeztem: vágyik-e haza. Éreztem a hangján, nem azért beszél így, mert „hivatalból kérdezték”. Másnak is ezt mondta volna, mert ezt érezte. Néha igen sok a dolga. Pilistől Abonyig ide* hozza a mentő azokat, akiket baleset ért. Harminchat beteg fér el a kórtermekben, de ha kell, több is. Szükségmegoldás mindig lehetséges: az élet fontosabb, mint a kényelem. Nézem a nyílt tekintetű, festettem fiatal arcot. Vajon mi rejtőzhet biztatónyugtató tekintetében? Mi lehet a titka hivatásszerete- tének? Mikor kérdezem, lehajtja a fejét. Valami kiábrándulásfélét várok a szavaiból, mint amilyet legtöbbször hallhatok, ha ezt a kérdést felteszem valakinek. De nem. Nincs semmi titka — simítja hátra hosszú, szőke hajtincseit. — Érettségi után orvos szerettem volna lenni, és helyette műtősnő lettem. Ennyi az egész. (eszes) rongnak még a Városgazdálkodási Vállalat adminisztrá-. torai is. A vállalat hetven adminisztrációs dolgozója igen zsúfolt szobákban, nehéz körülmények között végzi felelősségteljes munkáját. Még a padlástér egy részét is irodának használják. Az irattári anyag a tanácsháza pincéjében van. Kürti Andrásnak tudomása van arról, hogy például Szolnokon, Dunaújvárosban és Szombathelyen már készültek — több vállalat közös beruházásaként — korszerű irodaházak. A földművesszövetkezetnél szintén igen rossz a helyzet. A túlzsúfolt, szűk irodákban negyvenen dolgoznak. Anyagi fedezettel ők is készséggel támogathatnák az épülő új irodaházat, de van még a városban több hasonló gondokkal küzdő vállalati központ, intézmény is. Kisipari termelő- szövetkezetek központi irodái vannak lakóház jellegű épületekben és üzlethelyiségekben. Esetleg csatlakozhatna az építési akcióhoz az ügyvédi munkaközösség és az erdészet is. A megyei tanácshoz tartozó intézmények valószínűleg megyei beruházási támogatást is kapnának, segíthetne a városi tanács is. A vállalatok és a város sokat nyernének egy irodaházzal. Több száz hivatali alkalmazott munkafeltételei javulnának. Jelenleg rendeltetésüknek meg nem felelő célra használt lakások és üzlethelyiségek szabadulnának fel, csökkenne a vállalatok jelenlegi rezsije, hiszen például az olcsóbb központi fűtéssel, kevesebb takarító személyzettel, összevont segédhivatallal kisebb lenne a költségvetés. Egy ilyen — központi helyen épülő — üvegpalotával javulna a városkép is. Az kellene tehát — miután a szükség, az elhatározás és az anyagi feltétel biztosított —, hogy elinduljon a megvalósítás útján ez a kezdeményezés. (tamasi) Tomcsányi Sándor felvétele f— Különös kártérítés Nyolcvanöt font kártérítést követel az angol hadügyminisztériumtól egy maidstone-i baromfitenyésztő, mert — állítása szerint — 71 legjobb tojója pusztult el az ijedtségtől, amikor egy szuperszonikus katonái repülőgép a farm mellett emelkedett a levegőbe. A. ceglédi hizlaldában már 1967-et írnak Július M-íal tupeietés — JVincs hei&g úliut u teívpvn .-,//S///SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS//SS/fS/SSSfSSSSSSSS/S/SSS, s Kinevezés — Hallottad? Fekete Pétert kinevezték a Réparetek-mogyoró Termelőszövetkezetbe főmezőgazdásznak. Érdekes! — Miért érdekes? Talán nem tudod, hogy a sógora a mezőgazdasági osztály vezetője? — Ez igaz! De talán jobban számít az, hogy az Anna-bálon megtáncoltatta az elnök lányát. — Á! Semmi! Sokkal fontosabb, hogy a kedves papa és a termelő- szövetkezet elnöke egykori iskolatársak. — No és? Néha találkoznak. Együtt kártyáznak, együtt járnak a meccsre. Talán egy pohár borra is betérnek. De mindennél fontosabb, hogy Péter keresztapja a minisztériumban van! Két sor elég a kinevezéshez... — Mesebeszéd! Törődnek is a pestiek a vidéki rokonnal! De a kedves mama ... Biztosan nyakába vette a várost. Eljárt minden illetékesnél a fiúka kinevezése érdekében. Neki nem lehet kitérni. Amit akar, azt megcsinálja. — Lehet, hogy a tűzoltóparancsnok protezsálta.. Az ország huszonhárom húsipari Vállalata mellett mindenütt igen fontos segédüzem a hizlalda. Minden vállalatnál két-három-négyezer sertés a szállások befogadóképessége, és tekintettel arra, hogy a hizlaldákat évente kétszer „népe- . sítik” be, a hizlalási eredmény ! a mindenkori létszám kétsze- ! rese. ! A húsipar termelésénél je~ ! lentős mennyiségű mellékter- ! méh szabadul fel. Ezeket va- (lamikor az állati fehérjét fel- i dolgozó ipar vette át és dol- ; gozta fel. A hizlalásban való $ értékesítés azonban sokkal $ előnyösebb és igen jól haszno- 5 sí tható. ^ A húsipari mellékterméke- 5 ken kívül a telepre kerülnek 5 más jól értékesíthető anyagok ^ is. Az élelmiszeripar a száraz ^ kenyeret szállítja, a tejipar a $ nyári hónapokban savót szál- 5 lit, a malomipartól pedig láb- £ lisztet kap a hizlalda. Ezek az 5 anyagok különösen a sertéshíz- 5 lalásban igen jól értékesül- $ nek. ^ Kisgyörgy János, a Ceglédi § Húsipari Vállalat hizlaldái te- ^ lepvezetője elmondotta, hogy ^ az alapanyagot az Állatforgal- \ mi Vállalattól kapja az üzem, $ nagyrészt felvásárolt állatok- $ ból. Ez a magyarázata annak, $ hogy az állomány meglehető- $ sen vegyes. Si — Gyorshízlalás van nálunk. Az átlagos leadási súly száztíz kilogramm. A süldőket kilencven kilogrammos súlyig harminc százalékban mellékterméken neveljük és hetven százalékban adunk kemény takarmányt Az állati eredetű melléktermékek az állat hús- ált«fmányát szaporítják. Erre <fgy határozott súlyon túl — általában nyolcvan kilogramm felett — már nincsen szükség. Ettől kezdve az állatok túlnyomórészt abrak takarmányt kapnak és ennek megfelelően szépen gömbölyödnek. — Valami újat a telep mindennapi munkájáról. — Július elseje óta Cegléden és az országos sertéshíz- laló szentesi telepén érdekes kísérlet folyik. 1967. január elsejéig — kísérletképpen — megszüntetik az abraktakarmány etetését. Ehelyett mi a ceglédi takarmánykeverő üzemtől kapunk háromféle tápot Külön tápot etetünk harminc kilós súlyig a malacokkal, más tápot kapnak a süldők hatvan kilós súlyig, ezen felül hízótápot adagolunk. — A tápot — szakszerűen — a Húsipari Tröszt és a Gabona Tröszt szakemberei állították össze. A malacok részére készült táp az árpa mellett tartalmaz takarmánymeszet, takarmánysót, vitaminokat és ásványi keveréket, amikre általában a fejlődő állat szervezetének szüksége van. — A süldő és hízóállatok részére szállított táp az árpa mellett kukoricát, kisebb mértékben rozsot és búzakorpát tartalmaz. — A kísérletről havonta részletes jelentést küldünk az Országos Sertéshízlaló Vállalat és a Húsipari Tröszt címére. — És az eredmény, az ön véleménye szerint? — Igen jó! Emellett pedig elértük azt, hogy megszűnt a telepen a sertések úgynevezett fogadási hasmenése, amivei minden szedett állománynál számolni kell. Hasonlóképpen nyoma sincsen a tápetetés óta a fertőző gyomor- és bélgyulladásnak. Valószínűleg a ceglédi és szentesi kísérletek eredményességének tulajdoníthatjuk azt, hogy október elsején bevezették a tápetetést a debreceni, nyíregyházi, a pápai és a székesfehérvári hizlaldákban is. — És néhány szót a termelésről. számokban. — Éves tervünket már október elsején háromszáz mázsával túlteljesítettük és tekintettel arra, hogy még az idén „készen lesz” egy száz darabos állomány, még további száztíl mázsával tudjuk gyarapítani a túlteljesítést — mondotta Kis1 györgy János telepvezető. Rossi Károly — Vagy az ügy-: védi munkaközös- j ség vezetője?! — A gimná- j zium igazgatója... j — Bocsánat, i kartársak! Enged-; jék meg, hogy i megjegyezzem: i Fekete Péter évek óta a Répa-retek- mogyoró Termelőszövetkezet ösztöndíjasa. Az idén végezte el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, kitüntetéssel. Egyhangú csodálkozás. — Érdekes! Ezért nevezték volna ki a termelőszövetkezetbe főmezőgazdásznak? (rossi)
