Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-15 / 244. szám

P EST -M f GYEI HÍ R L A P K HU vili. Évfolyam, 214. szám 1966. OKTOBER 15., SZOMBAT Jártisi pári-vb Október 20-án, délelőtt fél kilenc órai kezdettel járási párt-végrehajtóbizottsági ülést tartanak Monoron. Az ülésen a monori járás távlati fejlesz­tési tervének (talaj, belvíz, fá­sítási feladatok) végrehajtásá­ról tárgyalnak. Előadó Szijjártó Lajos, a já­rási tanács elnöke. Ősszel a határban A pilisi Üj Élet Tsz-ben is folyik betakarítása. TAPASZTALATOKRÓL, HELYES MÓDSZEREKRŐL Községfejlesztés Ugyancsak jó, követendő kezdeményezés az, hogy a községek építőanyagokkal se­gítették egymást. Pilis község tanácselnöke építőanyagot adott Kávának. A tapasztalat szerint az emberek szívesen segítenek, ha érzik, hogy hasznos az a munka, amit végeznek. S van-e hasznosabb munka an­nál, amitől szebb, kulturál­tabb lesz a falu?! Melynek eredményeként falun nem­csak lakni, de szépen, ember­hez méltóan lehet élni. (d) Tanácsülés lesz ma Bényén 18 órai kez­dettel. Napirenden az 1967. évi KÖFA és költségvetési terv ja- ~ vaslat megtárgyalása, az 1966 első félévi tanácstagi beszá­molók értékelése és az 1966 második félévi ütemterv elfo­gadása. Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Túri Mária, Monoron, dr. Koncz Lajos (Bajcsy-Zsilinszky u. 28.), Pi­lisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Fo­dor Etelka tart ügyeletet va­sárnapi — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron, az Ady Endre úti, Vecsésen, a János utcai gyógyszertár. A járási tanács legutóbbi ülésének vitaindító előadásá­ban dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára a tervfeladatok végrehajtásának módszereiről beszélt. Ponto­sabban a községfejlesztési ter­vek, feladatok végrehajtásá­nak elemzése kapcsán — a helyes módszerek kialakításá­ról. A vitaindító előadásban nem szerepelt a sokat vitatott kérdés — az, hogy az embe­rek, különösen a fiatalok nagy része szerint falun, községben lehet lakni, de élni nem. Széppé tenni a községe­ket, biztosítani a megfele­lő ellátást, a szórakozási lehetőséget, fejleszteni a községeket — ez a köz­ségpolitika része is. Ezért kell a községfejlesztési munkát közüggyé tenni — hi­szen a kofa nem fedezi azo­kat a kiadásokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy ne csak járda, de mozi, szórako­zóhely, könyvtár is legyen a községben. A járás községei ebben az évben a községfejlesztési fel­adatokat 103 százalékra telje­sítették. Ebből a forintkiadá­sokat 92 százalékra, a társa­dalmi munkát 126 százalékra, a saját anyag felhasználási tervet 211 százalékra, a mű­szaki tervet 95,6 százalékra teljesítették. A járás községei közül három nem teljesítette műszaki tervét. Monoron az óvoda építése kissé lassú ütemben folyik Maglód és Tápiósüly egy osztállyal feljebb léphet Szünnap lesz vasárnap a já­rási labdarúgó bajnokságban, aínelynek jelenlegi következő: állása a 1. Maglód 15 13 1 1 29: 9 27 2. T.-süly 15 12 2 1 34: 9 26 3. Mentle 15 7 4 4 37:15 18 4. Nyáregyh. 15 6 6 3 17:19 lo 5. Monor II. 15 7 3 5 2f>:17 17 6. Tápiósáp 14 5 5 4 20:2,7 15 7. Cs.-haráözt 15 2 4 9 12:27 8 8. Monori-e. 15 4 — 11 14:50 8 9. Káva 10. Pilis II. 14 1 1 12 4:18 Törölve 3 A megyei TS elnökségének döntése alapján a járásokból két csapat kerülhet be a jövő évi megyei területi bajnokság­ba. A határozat szerint ezek a járási bajnokság első és máso­dik helyezett csapatai. Miint a fenti táblázatból is kitűnik, lényegében már el­dőlt, hogy Maglód és Tápió­süly a két feljutónk. A máso­dik és hanmadik csapat közötti 8 pont különbség már behoz­hatatlan, hiszen a hátralevő két fordulóban Monde, illetve Nyáregyháza maximálisan csak négy pontot szerezhet. Ez pedig kevés a második hely­hez/Maglód tehát egyévi „szü­net” után visszaküzdötte ma­gát, Tápiósüly pedig a sport­egyesület fennállása óta elő­ször feljutott a megyei szintű bajnokságba. —BM— — ezt a munkát legalább any- nyira meg kell gyorsítani, hogy télen ne kelljen leáll- niuk, hanem folyamatosan vé­gezhessék a belső munkálato­kat. Nyáregyházán a kutak fúrását, Péteriben a járdaépí­tést kell „megsürgetni”. A társadalmi munka jelen­tőségéről nem kell sokat be­szélni. Tény, hogy ha a köz­ség összefog, ha mindenki ál­doz néhány órát a szabad ide­jéből, hogy azalatt járdát építsen, vagy a községi mű­velődési ház építésénél tevé­kenykedjék, akkor több léte­sítménnyel lesz gazdagabb a község, s hamarabb lesz kul- túrház, könyvtár, korszerű élelmiszerbolt a faluban. A társadalmi munkavégzés já­rási átlaga 126 százalék. Ha községenként vizsgáljuk, le­bontva az összetevő eredmé­nyeket, akkor már kevésbé dicsérendő a helyzet. Az egy felnőtt lakosra ju­tó társadalmi munka ér­tékének a járási átlaga az elmúlt évi 64 forinttal szemben ebben az évben csak 33 forint. Vasadon viszont 94, Üllőn 34 forint. Közös érdekről van szó, kö­zös feladatok megoldásáról, ezeket csak a falvak, közsé­gek lakossága oldhatja meg. Az őszi esőzések, a hó, a ta­vaszi olvadás évek óta sok­ezer forintos kárt okoz a mé­lyebb fekvésű községekben — a legfontosabb feladat az len­ne, hogy kitisztítsák az árko­kat, rendbe hozzák az utakat, hogy a csapadék ne gyűljön fel, ne álljon meg a földeken, ne öntse el a lakóházakat. Hogy ezeket a munkáltat időben elvégezzék, időben kell a község vezetőinek tervdoku­mentációiról, engedélyről és nem utolsósorban munkaerő­ről gondoskodniuk. A társa­dalmi munka megszervezésé­nek bevált módszere, hogy a tanácstagok, a tömegszerveze­tek aktívái körzetenként ke­resték fel az embereket, el­mondták, milyen munka el­végzéséhez kérnék segítségü­ket. Vecsés községben a „Vi­rágos Veesésért” mozga­lom eredményeként szebb, hangulatosabb lett a köz­ség. Érdemes lenne követni a ve- csésiek példáját Ford—Komi ikon kezdte Dtílőutak mentén Vagy 40 évvel ezelőtt nyi­korgó, nyüszítő Ford—Kormi- kon kezdte, amelynek súlya duplája volt, teljesítménye meg fele sem az alig hajítás- nyira gyűrűshengerező MTZ- nek. Érte hólyagot húzó nap, ver­te jeges eső, takarta, fedte nagy pelyhekben hulló hó, s ez alatt a hosszú idő alatt fel­szántott akkora területet, mint egy kisebb járás, §vi teljesít­ménye most is akkora, mint egy közepes nagyságú határ. Mert Kövesdi Pál, az üllői Kossuth Tsz traktorosa évek óta már lánctalpason „lovagol”, amelynek a normája 24—31 centi mélységű szántás mellett is hét-nyolc hold naponta. És ebben az évben csak akkor pi­hent, állt a masina, amikor keményre fagyottan kopogott a föld. Egymásba rándul a botkor­mány, leáll a dohogó motor is, a vezető kiszáll a benzin­gázzal, gőzzel telített forró fülkéből és elmondja, hogy a múlt héten még négy ekefej­jel fordította a rozsdaérte pa­radicsomszárat, a héten azon­ban már vetőgép szalad a gép mögött. És 25 holdat is leszór, elvet naponta, ha a kedve úgy tartja. A kedve meg mindig úgy tartja. No persze teljes egészében nem is pénzért teszik — bár ez is komoly hajtóerő — bi­zony nagyon jó érzés az, ami­kor az ember érzi, tudja, hogy a jövő évi nagyobb darab ke­nyérben benne van az ő ve­rejtéke is. Szusszanásnyi idő után újra nekilódul a gép, a megkopott csoroszlyákból finoman, lá­gyan hull az aranyszínű mag, s takarja, öleli is rögtön a pu­ha, porhanyós föld. Brozsek Ferenc, faros ébef szemmel vigyázza a sorokat, nehogy üres maradjon egy is. Pénz is ösztönzi erre: két fo­rintot kap, ha hibátlan a ve­tés, a társa, a traktoros pedig ilyen esetben három forintot. Nem először tölti, kíséri a gépet, tavasszal takarmányke­verékkel kezdte, aztán borsó, burgonya következett, majd az árpa, most meg a kenyérga­bona. Négy év óta állandó kí­sérője a gépnek — az évi ered­mény mintegy 1200—1300 hold. Az útszéli bozóton már a hűvösödő este lassan hulló harmata ring, amikor megáll, pihenni kezd az átforrósodott motor, meg az emberek is. Hogy kora reggel aztán pi­henten újra kezdjék. Mert sür­get az idő. Kiss Sándor Pilisen vasárnap délelőtt játsszák le a Monor-Albertirsa mérkőzést UTT OR OKI ALL IT AS Mozik ^ Ecser: Házasság feltétellel. Y Cyötnrö: Sok hűség semmiért. ; Maglód: Eszmélés. Monor: A nagy ; buli (szélesvásznú). Nyáregyháza: :> Butaságom története. Pilis: Es ^ aztán Mexikó. Tápiósáp: Sok hü- "< lég semmiért. Tápiósüly: Fügefa- i levél. Űri: Cicababák. Üllő: Yoyó s Iszélesvásznú). Vasad: Gyermek- s betegségek. Vecsés: Az ég kul- § tsa. i Tegnap a járás úttörőinek kiállításáról. Most bemutatjuk a kiállítás egy a nagy gonddal készített nevezési lapokat, szobormaketteket. (Péterffy íelv.) Most már végleges, hogy a Monor—Albertirsa megye­bajnoki labdarúgó-mérkőzést vasárnap délelőtt tíz óra­kor Pilisen bonyolítják le. Sokan nemtetszésüknek ad­tak kifejezést, amikor meg­tudták, hogy Albertirsához közel — Pilisen kerül sor a mérkőzésre. Bihari Imré­vel, a monori sportkör el­nökével beszélgettünk erről a témáról. — Az én véleményem is megegyezik sok monori szur­kolóéval. A pilisi pálya kö­zel van Albertirsához, nem a legszerencsésebb megoldás. A játékosok azonban nagyon szeretnének ott játszani, már megszokták a pályát, a környezetet. A másik szem­pont az, hogy nemigen volt más választásunk. A gyom­ról pálya be van tiltva, Pé­teri meg otthonában játszik vasárnap. A kezdési időpon­tot azért hoztuk délelőttre, mert így találtuk megfele­lőbbnek. — A murcis „hagyomá­nyokra” gondol, Bihari sport­társ? — Arra is, meg másra is! Példa erre pont a Monor— Albertirsa mérkőzés, amelyet egyszer már Pilisen játszot­tunk le, nehéz körülmények között, szüretelési időszak kellős közepén. A pályavá­lasztó mi vagyunk, nekünk kell a rendet fenntartani. Idegen pályán azonban ez a feladat nagyobb rendező­gárdát, biztonságosabb fel­tételeket követel. Arra gon­dolok, hogy önkéntes rend­őrök segítségét kérjük, hogy semmiféle momentum na za­varhassa a mérkőzés sporté szerű légkörét. Ezzel a legnagyobb mér­tékben egyet tudunk érte­ni. A mérkőzésnek nem kis tétje van! A monoriak az él­csoportban való maradásért, az albertirsaiak pedig a ki­esés ellen küzdenek! Jó elő­re gondolni minden eshető­ségre ... Az ifjúságiak mérkőzése fél kilenckor kezdődik. (hörőmpő) KÉZILABDA November 7 Kupa Az ünnep tiszteletére az Á1ST, az úttörőszövetség és sportszövetség közös rende­zésében bonyolítják le a ku­paküzdelmeket. Csak az ál­talános iskolai korosztályba tartozó csapatok vehetnek részt. A rendezők úgy dön­töttek, hogy november 6- án Üllőn rendezik meg a tor­nát. Ez alkalommal vonják fel először ünnepélyesen eizt a zászlót, amelyet ezután valamennyi úttörő sportren­dezvény alkalmával felvon­nak. A rendezők nevezési csúcs­ra számítanak, s ha az idő­járás is kedvező lesz, szín­vonalas, jó küzdelmekben lesz része a résztvevőknek, nézőknek. — sk — , A napokban ülést tartott az ecseri Törekvő Tsz vezetősé­ge. Máté Attila főmezőgazdász ismertette a kukorica és a ku­koricaszár betakarításának helyzetét. (Már maga az a tény, hogy együtt tárgyalják a kukorica és a kukoricaszár be­takarítását, külön . eredmény­nek számít, és biztató kezde­tet jelent.) ; Ütemesen halad a kukorica betakarítása a Törekvő Tse­ben. A tagok egymással ver­senyezve igyekeznek minél előbb betakarítani a termést. Á letört kukorica behordása is folyamatosan történik. A ter­més a tervezett szerint alakul. Átlagosan 30 mázsa csöves kukoricát terem egy hold föld Ec seren. A minőség kifo­gástalan: száraz, tiszta és jól érett a kukorica. A tsz-nek van elegendő tárolóhelye a termés beraktározására. Az összes kukoricavetés a taz-ben 100 hold. Betakarítottak 80 holdat. (Talán mire ez a tudó­sítás megjelenik, már teljesen kész a kukorica betakarítása.) A kukoricaszár betakarítása párhuzamosan halad a szem­termés betakarításával. Eddig 50 holdról történt meg a szár levágása és kúpba rakása. A tsz járművei folyamatosan hordják a tábláról. A lehor­dott szárat a tanya mellett rakják kisebb kúpokba, hogy aztán innen lehessen a télen feltakarmányozni. A tsz veze­tősége egyébként úgy foglalt állást, hogy az összes közös területen levő, és a tsz-nek já­ró kukoricaszárat behordják, bekúpozzák és a télen felete­tik. A tsz takarmányozási ter­vében is szerepel a kukorica­szár etetése. Szakemberek, de a volt egyéni gazdák, akik állatot is tartottak, tudják, hogy ko­moly forintértékű takar­mányt lehat a kukoricaszár- etetéssel megtakarítani. És az sem utolsó szempont a tsz-ek- ben, hogy egy liter tej, vagy egy kiló hús előállítása hány forintból történik. Ezeknek a mutatóknak a figyelembe vé­tele pedig most, az új gazda­sági mechanizmus bevezetésé­it A I MŰSOR nek küszöbén igen hasznos le­het. Az ecseriek kezdeményezése jó példa és követendő. Remél­jük, járásunk többi tsz-eiben is rövid időn belül „takarmá- nyi” rangra emelkedik a ku­koricaszár. (MJ) Becsülete van ismét a kukoricaszárnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom