Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
A gazdasági mechanizmus reformja jegyében Tsz-közi építőipari vállalkozás A termelőszövetkezetek új gazdasági épületeinek felépítése évről évre komoly gondot okozott a szövetkezetekben. Legfőbb oka ennek az volt, hogy az építkezéseket az állami építőipari vállalatok vagy nem vállalták — nem tudták vállalni —, vagy ha el is vállalták, csak jelentős késésekkel végezték el. Ez mindenképpen anyagi kárt okozott a szövetkezeteknek. Legfőképpen az állattenyésztésben a biztonságos tervezés rovására ment. Valamelyes segítséget jelentett, s jelent egyes szövetkezetekben a saját építőbrigádok működése. Ezek ereje, kapacitása azonban korlátozott, az építkezések csak kis hányadát képesek elvégezni. Az újat, a jobbat keresés vágya és a monori, s váci járásban tapasztaltak vezették a járási mezőgazdasági osztályt, hogy a nyár végén javaslatot terjesszen a szövetkezeti elnökök elé. A monori és a váci járásban évek óta működik egy tsz- közi önálló építőipari vállalat, A szövetkezetek hozták létre, hogy beruházásaikat végrehajtsa, építkezéseiket elvégezze. A két önálló vállalat eddigi tapasztalatai jók. Jövedelmezően működik, s mindenekelőtt, lényegében megszűntek a szövetkezetek építkezési problémái. S ez volt a cél. A járási mezőgazdasági osztály javaslata is ezt tartalmazza: „Az éves építés-beruházási programban szereplő valamennyi létesítmény kivitelezése, törekedve arra, hogy ez a beruházó tizeknek a lehető legkevesebbe kerüljön. Ennek érdekében a tszi-ek jelenlegi kivitelező kapacitását egy központi szervbe kellene tömöríteni, amely valamennyi termelőszövetkezet érdekét egyformán képes szem előtt tartani. Javasoljuk, hogy valamennyi tsz közgyűlése határozza el a közös vállalkozás létrehozását, az abban való részvételt, s a szükséges anyagi fedezettel való hozzájárulást .. A vállalat székhelye Nagy- kátán lenne, s jogilag is önálló szervként működne. A szövetkezeteken kívül is elvállalhatna munkákat, a mezőgazdasági osztály külön engedélyével, ha rendelkezik majd szabad kapacitással. A vállalatot igazgató tanács irányítaná, élén igazgató-főmérnökkel. Az induló főkét ^ szövetkezetek adják össze, s itt természetbeni hozzájárulás is lehetséges. A vállalat alkalmazottakat foglalkoztat. Ebben a szövetkezeti önálló brigádok szakembereire számíthatnak, s ami közérdekre tarthat számot: a Budapestre bejáró, sőt az ország távoli vidékeire eljáró szakemberekre. A monorí és váci járás tapasztalatai szerint, az ott dolgozó szakemberek jövedelme meghaladja a hasonló munkát egyéb vállalatnál végzők jövedelmét. S emellett megszűnne számukra a vonatozással járó fáradság, s a távoléléssel járó külön költségek. A járási mezőgazdasági osztály augusztusi javaslata részletezte az egyéb feltételeket is. Ennek nyomán a járás szövetkezetei közgyűlésen tárgyalták aneg a jelentkezést. Tizenhárom fsz „igent" mondott. Négy szövetkezet: a tóalmási, a kókai, a tápiószelei és a tá- piószöllősi úgy döntött, hogy nem vesz részt a vállalkozásban. Múlt pénteken ültek össze a szövetkezetek képviselői, hogy megalakítsák a vállalat igazgató tanácsát. Három tagú ideiglenes intéző bizottságot hoztak létre. Ennek feladata az alapszabály részletes kidolgozása, a működési engedély megszerzése és az alkalmas igazgató-főmérnök és főkönyvelő megkeresése. A tsz-közi Önálló építőipari Tanácstagi fogadóóra és beszámoló Ma délelőtt 9 órai kezdettel Benkovics Mihályné Tápió- Szentmártonban tart járási tanácstagi fogadóórát és beszámolót. vállalkozás a tavaszon kezdi meg működését, egyelőre mintegy 60 fővel. A létszám felfejlesztése után 1968-ban azonban már valamennyi tsz- építkezést ez a vállalat végezné. (d. g.) III. ÉVFOLYAM, 82. SZÄM 1966. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Tanácsülés Szentmárfonkátán 47 ezer forinttal lemaradtak Több társadalmi munkát ♦ Üzérkednek a kofák A szentmártonkátai tanácsülések hónapról hónapra gazdagabbak mind formai, mind tartalmi szempontból. Egyre ritkábbak a felesleges szóSzáz mázsa szőlő napon ta A MEK nem szállítja el a burgonyát Hogyan haladnak az őszi mezőgazdasági munkák a tá- pióbicskei Április 4. Termelőszövetkezetben? Erről nyilatkozik Vermes Győző, a szövetkezet főmezőgazdásza: — Megkezdődött a kukoricatörés, a burgonyaszedés, megy a szüret, a talajelőkészítés és a vetés. De Tápió- bicskén jelenleg szüreti láz van, így emberhiány miatt vontatottan haladnak. Gép- kapacitásunk teljes mértékben le van kötve. Tíz gép segít a kukorica betakarításában, tíz gép talajelőkészítést végez, hárommal pedig vetünk. Csöves kukoricában számolva, kib. 27 mázsa átlagot kaptunk. — Jó közepesnek ígérkezik a szőlőtermés. Naponta 100 mázsa szőlőt szállítunk a tápiószelei pincegazdaságnak. Az ezredik mázsánál tartunk. — Nagyon jó a burgonya- termés. A próbaszedés azt bizonyít ja,'"hogy' 'a“” tervezett 70 mázsás átlag helyett 80 mázsás átlagot is kapunk. Sajnos, átvételi nehézségek vannak, a MÉK nem szállítja el tőlünk a burgonyát, így a szedés nagyon meglassul, s ez komolyan hátráltatja a talajelőkészítést, s az őszi vetést. — A jövő évi termés biztosítása érdekében őszi búza alá 350 katasztrális holdat készítettünk el. Őszi árpából 333 holdat már elvetettünk, 50 hold vetését csak a burgonya kiszedése után tudjuk elvégezni. Búzából naponta 60— 65 holdat vetünk el. Ennek egy része csak a kukorica után kerülhet a földbe. — Várjuk a szüret befejezését, mert akkor az ott dolgozó tagok ismét munkába állnak. S ha ráadásul továbbra is jó idő marad, meggyorsul a betakarítás, a talajélőkészítés és a vetés. — pápai — cséplések, mind többen szólnak hozzá érdemben községük problémáihoz. A legutóbbi tanácsülésen Gyetvai Györgyné tanácstitkár ismertette a község költség- vetési helyzetét. Akadtak nehézségek — mint megállapította — a tervek végrehajtásánál. Különösen a községi kezelésben levő épületek karbantartásánál vannak problémák. Nehéz a kisiparosokat állami munkára megnyerni, ezért eltolódnak a határidők, s késik a betervezett munka elvégzése. Első félévi bevételi tervük 305 ezer forint volt, s ezt csak 258 ezer forintra sikerült teljesíteni. A továbbiakban Gyetvainé az óvoda és az iskola helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy az iskolák évi karbantartása 34 ezer forint, míg az óvodára 7 ezer forintot költenek. Ezenkívül még 15 ezer forintot fordítanak felújítási munkákra. A tanácstitkámő megállapította: nagyobb figyelmet kell szentelni a társadalmi munkák szervezésére. Nagy szükség van erre ahhoz, SZÜRET Gábor Viktor felv. „Halló, itt azuitrarövidhullámú Kontyadó“ Napok óta .rémhírek terjen- genek. Az utcán sétálva, összegyűjtöttem. a terjengő híreket, amelyek az ultrarövid hullámú „kontyadókon” keresztül megérkeztek az én kíváncsi fülembe is. Az egyik asszony meséli: — Egy imádkozó, szakállas alak beugrott az ablakon, összeszedte a házban a pénzt, mindenki kővé meredve nézte a jelenetet, majd elvitte, s lépéseit kutyakoncert kísérte. — Hogy hol történt? — azt már nem tudja. Jön a másik meseköltő: — Megszöktek a rabok, sokan látták a csíkos ruhásokat. Majdnem mind be volt csudál- kozva. Voltak vagy ötszázan. — Bolond keen! — mondja egy másik asszony. — Hiszen csak öten voltak, abbul is elkaptak hármat, a! Kettő elinalt. — Hallották? — szól a harmadik. — Mit? Most már egy egész kupaktanács, egy hadosztályra való „rádiós” csevegett. — Hát, aztat, hogy szellemek jártak a szőlőbe? — Apám a szőlőben tanyázott egy este a jonatánaima- fa alatt —, mondja egy fiatal menyecske —, oszt gyütt két szellem, és kezdték szedni átaj- jában az oportót — egy szalmahordó kasba. Apám ideges természetű, és a szellemeket fejbe ütötte egy kapanyéilel, el is fújta őket a szél egy-kettőre. (Másnap két ember jelentkezett az orvosnál, miszerint sérülést szenvedtek a fejükön, leestek az állványról. No, de nézzük a mesét to- vább!) — Főleg a Temető utca környékén voltak a fegyencek — vágta el a szőlőstörténetet egy érdes női hang. — A kukori- cábul kiáltotta fényes nappal az egyik, hogy „vigyázz”, mikor arra gyüttem, oszt egy egész verébszőnyeg röppent á magasba. — Sőt H. N.-né látta is közelről az egyik szakállast, amint a tehénvájúból ivott, utána megindult széles csapásokkal Egreskáta felé. Zoli fiam meglátta, amint a szomszéd szobájában aludt a másik szakállas. — Hallották-e, hogy a székest rém ejtőernyőn jött, azt mondta Juli néni, aki látta, hogy patáslábú volt, a feje pedig a téglához hasonlított. (En viszont tudom, hogy a Meteorológiai Intézet magaslégköri viszonyokat vizsgáló műszereinek roncsai szálltak le Székesen.) Aztán még álarcos szellem, boszorkány, s sok más fantasztikus dolog forgott közszájon. Mindezeket a rémségeket végighallgatva elhatároztam, hogy hirdetést teszek közzé: aki ezekkel a rémekkel legközelebb találkozik, szaladjon gyorsan el hozzám, hadd fényképezhessem le őket, az lenne csak az igazi szenzáció! Molnár Bertalan terveiket közmegelégedésre teljesítsék. Ezután Bikás Károly, a kereskedelmi állandó bizottság tagja, számolt be a bizottság ténykedéseiről: — Igen sokat foglalkoztunk a lakosság élelmezési és más természetű ellátásával, s az fmsz vezetőségénél kerestünk orvoslást a vitás kérdésekre. Bizottságunk rendszeresen ellenőrzi a piacot s az üzleteket. Hangsúlyozta, hogy a havonta megtartott állandó bizottsági értekezletek ugyancsak rendszeresen foglalkoznak a piaci felvásárlás helyzetével. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a kofák nagy mennyiségű, községi közfogyasztásra szánt terméket vásárolnak fel — a helyi lakosság rovására. Az ilyen üzérkedések megfékezésére megtették a szükséges lépéseket. A hozzászólók közül Tatár Gyula tanácstag észrevétele keltett különösebb figyelmet. A Bacsó Béla útról megállapította, hogy egyes útszakaszok életveszélyesen rosszak, s egyes járművek ezen az úton életvészélyes gyorsasággal száguldoznak, Sürgette az út Tendbehozg tálát, Romhányi Ferenc tanácselnök elmondta, hogy a Bacsó Béla út ügyében írásban megkereste a KPM illetékeseit, azonban még ezideig nem válaszoltak. — molnár — Tanácskoztak a népművelők Az 1966,67-es új népművelési év feladatait, soron következő munkáit szombaton egésznapos értekezleten tárgyalták meg járásunk függetlenített népművelői. A korszerű műveltség nyújtását az elkészült munkatervek szerint a szakkörök és művészeti csoportok mellett továbbra is az ismeretterjesztésre alapozták. Néhány községben, így Kó- kán, Újszilváson, már megkezdődtek a különböző ismeretterjesztő sorozatok. Október közepén pedig a járás valamennyi községében beindulnak a TIT előadások. A legnagyobb feladatot a járási művelődési ház vállalta magára több mint száz betervezett előadással. Hasonló nagy számmal követi Tápió- szentmárton, Tápiószecső és Kóka. Gajdoss Gyula, járási népművelési felügyelő az őszi-téli idény beindulása előtt szakmai tanácsokat, instrukciókat adott. Az általános, elvi elképzeléseket az elmúlt évad közismert, jó példáival illusztrálta, illetve a követendő példákra hívta fel a figyelmet. Idősebb, tapasztaltabb, évek óta jó munkát végző művelődési ház igazgatók, mint Vár- allyai Béla, Chmelly Ödön, Ofella Sándor, jó ötleteket, bevált megoldásokat mondtak el, ezzel is segítve a fiatalabb kartársaikat és egymást. Az értekezlet befejezésével öntevékeny színjátszók tájoló jellegű csereelőadásokra kötöttek megállapodást. Urban László MOZIMŰSOR Nagykáta ma: Hűség (vasárnapig). Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Chaplin kaval- kád. Tápiószentmárton ma: Szent- jános fejevétele, szombaton: A gyilkos halála. Szentmártonkáta ma: Arséne Lupin, szombaton: Jégbalett csillaga. Tápióság ma: Vihar Ázsiában, szombaton: A kőszívű ember fiai II. Tápióbícske ma: Matador, szombaton: A kőszívű ember fiai I. Pánd szombaton: örök megújulás. Tápiószőllős ma: örvényben, szombaton: Az „1” akció. Farmos ma: A három testőr, szombaton: Az orvos halála. Kóka ma: Szigorúan titkos, szombaton: Fény a redőny mögött. Tápiószecső ma: A párizs—müncheni hálókocsi, szombaton: Fehér asszony. Szentlőrinckáta ma: A színész, szombaton: A vonat. Lakodalomban lápiószecsőn Szép volt a menyasszony, földig érő, fehér csipkeruhában, és tapsoltam, amikor megláttam a hozzá illő fekete ruhás vőlegényt. Tápiószecső ugyan már levetette a hímzett népviseletet, de ilyen alkalmakkor még néha előkerülnek ezek a díszes ruhák. Az esküvői népi szokásokat pedig híven megtartják. Késve érkeztem délután a lakodalomba, éppen akkor, amikor a vőfély görbebotját — zöld bukszussal átszalagozva — magasra emelte, jelezve, hogy közölni akar valamit a násznéppel. Ősi rigmusok kíséretében búcsúztatta el a menyasszonyt szüleitől, addigi otthonától. Később a násznép elvonult a vőlegényes házhoz. Ott előírásszerűén zárt kapukat talált. Két asszony a kapun belül seprűt és hatalmas fakanalat emelgetett a vendégék felé. Persze, mégiscsak megnyílt a kapu, és a vőfély az új férj szüleinek bemutatta a menyasszonyt. Később a násznép, vonulás közben, vidáman kurjongatott. A menet a hosszú utcán vagy tízszer is megállt. Kedves volt, ahogy a fiatal lánykák és legények körtáncot lejtettek a menet elején —* könnyedén, mint a lepkék. Benne van a vérükben a ritmus. Érdekes szokás az is, hogy útközben megállt a menet, és a fiatalok táncoltak, majd a zenészek szépen leültek az út közepén körbe. A vőfély sorba kínálta a násznépet borral, s aztán bevasalta rajtuk a tízest. Este két szobából és a konyhából eltávolították a bútorokat, berendezték asztalokkal, székekkel, de még így is alig fértek el a vendégek. Az aranyszínű húsleves olyan finom volt, hogy két tányérral ia szedtem, de a sok húsból, tortából már alig tudtam enni. Utána jött a jó borocska ... Éjfél felé kerültem haza. Akkorákat bukdácsoltam, majdhogy kitörtem a nyakam. A félreértések elkerülése végett: a jó borocskát nem az én számomra találták ki. Nem ittam én belőle egy kortyot sem, s hogy mégis ilyen viszontagságos körülmények között kerültem haza, annak csupán az volt az oka, hogy csupán egy lámpa égett a hosszú úton végig. Antal Erzsébet Középkori harangot találtá Hevesen Hevesen, a falu központjában, vízlevezető csatorna ásása közben egy földbe ásott harangot találtak. Gótikus jellegéből és a rajta levő felírásból megállapították, hogy a harang a XV. században készült — a lakosság valószínűleg a törökök elől rejtette el. Hazánkban egyébként a középkorból alig maradt meg harang, mert csaknem valamennyit ágyúkba öntötték. A hevesi harang mintegy öt mázsa súlyú és sorsáról úgy döntöttek, hogy a helyszínen haranglábakra állítva, műemlékként helyezik el.
