Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

iUflagtknlás a kongresszus tiszteletére Végleg elmozdult a holtpontról a Táncsics Tsz KISZ-szervezete Egy esztendő nem nagy táv­lat. Mégis — olyan sokat lehet tenni ennyi idő alatt! Szemléletes példája ennek az a fejlődés, ami a Táncsics Tsz fiataljainak KlSZ-életé- ben végbement. Aki tavaly munkájukról kérdezősködött, bizony joggal elkeseredett le­hetett a szomorú tények halla­tára. Az ifjúsági szervezet csak névleg létezett, s így a fiata­loknak nem nyújtott semmit. Kultúrtermük volt ugyan, de ebben a tsz gabonát raktá­rozott. Ha a „kultúrraktár” kiürült, akkor is kivételes ese­tekben vehették birtokukba a fiatalok. KISZ-élet, politikai oktatás? Ritkább volt a fe­hér hollónál. Es most? A Táncsics Tsz-ben új tit­kárt választott a KISZ tagsá­ga. Mit tettek a fiatalok az új irányítás mellett azóta? Adóri Károly, az új KISZ- titkár adott felvilágosítást. — Mozgalmi életünket a ta­valyi holtpontról megpróbál­tuk fellendíteni. Ez volt az el­ső teendő — mondja a titkár. — KISZ-eseink száma nem nagy. A tsz-ben három mun­kahelyen dolgoznak: a kerté­szetben, a baromfitelepen és a gépcsoportban — valameny- nyien szocialista brigádban. Ä kertész lányok már egy éve, a másik brigád az idén harcolta ki magának a szocia­lista címet. — A kultúrtermünkre rá sem lehetne ismerni! Közösen kifestettük, berendeztük, és kéthetenként bált rendezünk benne. Az idén alakult szín­játszó csoportunk is fellép ha­marosan. i — Sportéletünket kell még fejlesztenünk. Egyelőre az asztalitenisz és a sakk, amit különösen kedvelnek fiatalja­ink. Jövőre röplabdapályát fo­gunk építeni a tsz parkjában. — A KISZ-esek szakmai to­vábbképzésére tanfolyamokat szerveztünk — iparit, mező- gazdaságit és időszerű politi­kai vitakört és filmszeminá- riumot. — Felvettük a kapcsolatot rokonintézményünkkel a Pe­tőfi Termelőszövetkezet KISZ- szervezetével is. Most még csak közös művelődési, szóra­kozási lehetőségeinkre terjed ki. — Az utóbbi hónapokban ki­rándulásokat is szerveztünk. Ellátogattunk Budapestre, Sze­gedre, Visegrádra, Balatonra. Nemrég fejeződött be a „Tudni illik, mi ülik” tanfolyam és a tánctanfolyam. Kultúrakcióink közé tartozik még a színház- bérletek vásárlása. Ezeket ju­talmul adtuk a legjobban dol­gozó KISZ-eseinkne(k. Az ifjúsági szocialista bri­gádok további terveiről a „Piros rózsa” brigád vezető­je, Fajka Mária mondta el: — Jobb, gazdaságosabb munkával és a termények gyorsabb betakarításával, a telep tisztántartásának elvál­lalásával — ami férfimunka lett volna — nyertük el a szo­cialista brigád címet. — Néhány hete felajánlást tettünk a párt IX. kongresz- szusának tiszteletére. Vállal­tuk egy hold paradicsom és uborka gyomtalanítását, sze­dését és szállítását. — b — PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6 X. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1966. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK CYORSPORTRE Hármas műszakban a főmezőgazdász Hajnali öt órakor piros Pan­nónia kanyarodik a Batthyá­ny utcából. Keresztül száguld a csendes városon. Valósággal végigsöpör a néptelen Körösi úton. A 4-es üzemegységben érem utol Körösi Gyulát, a ceglédi Kossuth Tsz főmezőgazdászát. — Mi járatban kora reggel? — Ellenőrzőm a burgonya­betakarítást és a silózást. Erre nagyon alkalmas a kora regge­li idő s nem árt a tagságnak sem az ellenőrzés. Különösen azoknak, akik egy kis lazítá­sért nem mennek a szomszéd­ba ... Fél hatkor az iparitanuló­iskola előtt stoppol a Pannó­nia. — És itt, főmezőgazdász elvtárs ? — Munkaerőfelvétel. Száz­hatvanegy fiatalt veszek át, akik ma nálunk dolgoznak. Fél óra múlva a Széchenyi téri iskola előtt találkozom vele. — Hát itt? — Százötven alsótagozatos diák jön hozzánk környezet- tanulmányra. Autón visszük ki őket a gazdaságba. Tizen­egy órától fél egyig én kalau­zolom őket. — Ebéd? Ugyan! Egy óra­kor már ott vagyok a fiatalok között, akiket reggel munká­ba állítottunk. Burgonyasze- 'désben dolgoznak. Egyúttal el­lenőrzőm a mi dolgozóinkat is. — Hányán lehetnek? — A kívülállókkal együtt a mai napon nyolcszázan. A kutyafuttában elfogyasz­tott ebéd után betér az irodá­ba. Mivel kezdődik itt a mun­ka? — Huszonöt-harminc tele­fonnal. Ebből legalább tíz be­szélgetés a munka szervezésé­vel kapcsolatos, hiszen ez most a legfontosabb feladat. Délután az irodán nagyon változatos program. Szeszélyes a sorrend: megbeszélés a ju­hásszal, majd a magtermeltető vállalat felügyelőjével. Utána a gépcsoportvezető, a termelő- szövetkezet gépészmérnöke, a szolnoki cukorgyár felügyelő je, az üzemgazdász építésveze­tő következik. És mindenki siet, mindenkinek a dolga sür­gős, fontos és halaszthatatlan. Este fél nyolckor otthon gyors vacsora, néhány szó a családdal, majd a harmadik műszak. Mert a főmezőgaz­dász amellett, hogy helytáll a területén, még tanulásra is van ideje: negyedéves hallgatója a gödöllői Agrártudományi Egyetemnek. Este tehát tanul — pihenésképpen. — Munkanapokon- harminc oldal, vasárnapon száz az elő­írt. Jelenleg a Rét-legelő gaz­dálkodást tanulmányozom. — Hogyan bírja? Elmosolyodik. — Ezt a munkát csak nagy tempóban lehet elvégezni! (— rossi —) Johbégfgűidákűt karszerű gazdálkodásra Emléktáblát avattak a szőkehalmi gazdaképző intézet falán A múzeumi hónap kereté­ben kedden délután ünnepi eseményre került sor a ceg­lédi Kossuth Termelőszövetke­zet Törteti úti üzemegységé­ben. Százhúsz évvel ezelőtt itt alapította meg Török Já­nos az ország egyik leg­haladóbb szellemű gazda­képző intézetét. A szőkehalmi iskola épületé­hez látogattak el ezen a dél­utánon az alapítóról elneve­zett mezőgazdasági technikum diákjai, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek képvi­selői. A Hild József építette szőke- halmi kúriánál ünnepélyes megemlékezést tartottak az egykori gazdasági iskoláról és Török Jánosról. Hídvégi Lajos helytörténeti kutató ismertette Török János életét, méltatta munkásságát. Elmondta, hogy Török János célkitűzései a néphez való ragaszkodásból fakadtak, mert elsősorban jobbágygazdákat akart a kor­szerű gazdálkodásra oktatni. Az intézet az akkori mo­dern elvek alapján műkö­dött és ezeket az elveket és követelményeket okta­tásunk ma is felhasználja. Már 120 évvel ezelőtt nagy súlyt helyeztek a gyakorlati oktatásra. Mintagyümölcsös, tehenészet, modern szántóföldi kultúra és akkor a környéken még ismeretlen számba menő növényfélék termesztése jelez­te a gazdaképző úttörő tevé­kenységét. Évente tíz növendéket kép­zett az iskola. A negyvennyol­cas szabadságharc idején Tö­rök János részt vett a harcok­ban, s ezért életfogytiglani börtönre ítélték — majd ké­sőbb amnesztiát kapott. A sza­badságharc bukása után egyre nehezebb körülmények között folytatta munkáját az intézet. A súlyosodó anyagi gondok miatt 1852-ben el kellett adni Szőkehalmát. Török János helytelenítet­te, hogy a korabeli társin­tézetek magántulajdonban voltak. Ügy vélte, hogy nem szabad az adományo­zó és örökösei szeszélyeire építeni. Tudta, hogy első­sorban állami intézetek tudták volna megoldani az oktatást. A helytörténeti kutató meg­emlékezése után Drahota Sza­bó Dénes, a mezőgazdasági technikum igazgatója emlék­táblát leplezett le az épüle­ten, amely emléket állít az Utcanévből is árt a sok A falusi emberek életmód­ja sokkal kitárulkozóbb, mint a városiaké. Nemcsak szomszédaik legbensőbb ügyeit ismerik, de á har­madik vagy tizedik utcabe­liekét is. Albertirsán hasonló a hely­zet. Ha kérdezősködünk va­laki felől, akkor a kérdést így lehet feltenni: — Misiányiékat keressük a Tomanekék sógorságából. Merre menjünk? A válasz *fSSSS/S/S/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Apróhirdetés Mikor végig­böngészem az új­ságot, csemege­ként legutoljára hagyom az apró- hirdetéseket. Azok között is a „házas­ság" rovatot, mert igazán derülni csak azok olvasá­sa közben lehet. Kedvelem a „fia­talos” 60 éves öregurakat, a szende-szerény lá­nyokat, s nem ke­vésbé a nem ép­pen szerény sorok között meglapuló „autó-, villatulaj­donos elváltakat, özvegyeket. De legjobban a „csi­nosnak mondott” 18—20 éves lányok érdekelnek. Ma is akadt „ínyenc” eset a számomra. Mégpe­dig: „18 éves, sző­ke, érettségizett, csinosnak mon­dott leányzó há­zasság céljából megismerkedne korban hozzáillő intelligens, lehe­tőleg barna, 180 feletti fiúval. — A boldogság nálam rád talál” jelige szerény hirdetője személyében 18 éves, intelligens is (már ami a hirde­tési igényét jelen­ti), miért ez a sür­gős frigykeresés? A cím kinyomo­zása után felke­restem azzal a gondolattal, ha új­ságon keresztül ilyen közvetlen, talán nekem is jut ebből a közvetlen­ségből egy picike. Jutott is. El­mondotta, hogy „erre” a hirdetés­re is sok jelentke­ző akadt, ő ki is választotta a „leg- klasszabbakal”, de amikor kapcsola­tuk már „bomba jól” alakult volna, a fiú eltűnt. — De sebaj —•, mondta, az efféle hirdetők optimizmusától —■, majd átírom egy kicsit a szöve­get, és jön a levél tömegével, van még időm válo­gatni! Bizony „ezt” a hirdetést nem árt még egy párszor „átírni”. Mert a kislány még „csi­nosnak” sémi „mondható” nem i beszélve az érett-§ ságiról, ami ^ nincs... Szökésé-§ ge is éppen hidro-\ gén után sóhaj- ^ tott. S mikor meg- ^ kérdeztem, ’ hogy ^ mi lesz a követke- ^ zö szöveg, annyit ^ mondott: — Gépíró le-^ szék. És barna ha jú. Csinosságom ^ átlagos, és htísz-^ évesnek mondom > magam. Szegény kis- i lány! S ha nem§ lesz több ötlete,\ ha „kiírja” magát? § No, persze, az sem ^ lehet baj. — Leg-§ feljebb nem lesz^ ha l hatatlan. H ír- ^ nevét csak a város § jegyzi majd a ^ szélhámosok kró- ^ nikájában. Bár éni —, az ő helyében^ a hirdetési költsé-i qek helyett in-fc kább középiskolai§ tankönyveket vá- ^ súrolnék, vagy be-$ iratkoznék valami lyen szakmunkás- § képző tanfolyam- i ra... 5 I (Cser—) ^ a kérdezettek apraja-nagyja részéről egyértelmű lenne. — Menjenek csak, erre meg arra — alvégnek vagy fel­végnek, megtalálják. — És meg is találjuk. A hivatalos utcanevek és házszámok tekintetében már közelről sincs ilyen egyér­telműség! Nem is lehet, mert egyes utcák háromféle né­ven is szerepelnek a köz­tudatban. Példa rá többek között a Hosszú, Temesvári, Köztársaság út. Dánosi útnak két utcát je­lölnek a táblák. Egyik bi­zonyára a felszabadulás után Költői Annára lett változ­tatva, de a silányabb kivite­lezésű új táblák lekoptak, a régiek pedig, amelyeket nem távolítottak el a házak­ról, még az előző nevet vi­selik. Petőfi Sándor valami ok­ból kegyvesztetté vált a helyi honatyák szemében, mikor Móricz Zsigmondot tették helyette névadónak. Persze, akad azért ház, melynek homlokzatán békésen meg­fér mindkét nemzeti nagy­ságunk neve, ha különböző számok alatt is. Mert szá­mokból aztán nincs hiány! Néhol három díszeleg belő­lük, mintegy muzeális je­lenségként. Postások, kézbesítők cél­prémiumot érdemelnének a küldemények sikeres cím­zetthez juttatásakor. Két­ségtelenül, a község óriási fejlődés előtt áll. A nem­régiben elkészült távlati fej­lesztési terv már egyenes belterületi utcákat mutat, ahol emeletes házak is szép számmal sorakoznak. Ennek megvalósulásáig azonban lég kívánatos , lenne a fennálló tábla- és névanarchiát meg­szüntetni. (Jakab) utókor számára az egykori szőkehalmi gazdaképző alapí­tójának és az iskola tanárai­nak, tanítványainak. Ezt köve­tően koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Koszorút he­lyezett el Török János szülő­városának küldötte, a Hazafias Népfront tapolcai városi tit­kára, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület ceglédi cso­portja, a Kossuth Termelőszö­vetkezet elnöke, a Hazafias Népfront városi titkára és a Török János Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettese. Az ünnepség végén dr. lkvai Nándor, a Kossuth Múzeum igazgatója köszönetét mondott azoknak, akik támogatásukkal segí­tették az emléktábla el­helyezését. A Kossuth Termelőszövetkezet készíttette a márványtáblát, amelyhez Németh Sándor lSbe-s veterán adott anyagot. Az iskola nevelői pedig a dísz­terem és az épület környéké­nek csinosítását szervezték meg. ' i —t — Új ímsz árusítóhelyek a Rákóczi úton A Rákóczi úton, a Kossuth Gimnázium és a sportpálya kö­zött a nyáron egy kis épület kapott helyet, — a földműves­szövetkezet új, zöldségfélét árusító boltja. A környék lakói örömmel fogadták az új zöldségboltot, hisz egyik régi probléma meg­oldását vitte előre sokkal: azt, hogy nem kell a piacig fut­niuk a háziasszonyoknak, ha napközben valami zöldségfélé­re van szükségük. Néhány napja újabb épüle­tet szereltek a már meglevő mellé. Hogy mi lesz a ren­deltetése, arról Fodor Imre, a földművesszövetkezet kereske­delmi szervezési előadója adott tájékoztatót. — A második kis boltban alapvető élelmiszerek árusí­tását kezdik meg három hét múlva, a jövő hónap elején. Pillanatnyilag a felszerelésén dolgoznak — a pultot állítják, a polcokat az áru elhelyezésé­hez. A két kis épület mögött raktár készült, és a boltok bel­ső terének téliesítését sikerült megoldani, úgy, hogy a télen is könnyen üzemelhet, nem fog a hidegben meggémberedni az árusító. — A pavilon építésére 16 ezer forintot fordított a szö­vetkezet, a bolti felszerelések közül csak a már működő zöldségárusító helyé 40 ezer forintba került A raktárépü­let 17 ezer forintért készült. Mindkét kis bolt áruját részben fmsz, részben pedig MEK-szállítmányokból állítják össze. A zöldségesbolt ellátásá­ra szerződést kötöttek a ceg­lédi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezettel, így ősszel és télen is megoldott az áruválaszték. A boltok naponta délelőtt, “s délután is nyitva tartanak, így akik a vonathoz igyekez­nek, azok is megvásárolhatják útközben azt, amire még szük­ségük lehet, de a városban megfeledkeztek róla. GYALOG, A CSACSIKKAL iil í > Gulyás Gábor a minap Kocsérról Biatorbágyra indult. A kocsériak nem kis meglepetésére a távoli községből gya­logosan érkezett vissza — s mellette két szürke csacsi poroszkált: Bandi meg öcsi. Gábor bácsi elhatározta: fuvarozni fog! S hogy a csacsikat próbára tegye — hát Biatorbágytúl Kocsérig gyalogoltatta őket. Hadd gyako­roljanak ... (Tomcsányi Sándor felvétele) Megkezdődött a téglaipar gyorsított fejlesztése Az építkezéseken az utóbbi években sok nehézséget oko­zott a téglahiány. Ezért az iparág 16 gyárában terveztek gyorsított beruházást és az üzemeknek csaknem a felé­ben most már megkezdődött a korszerűsített munka. Többek között a Hajdúszo­boszlói Téglagyárban új üzem­rész épül kamrás műszárí­tókkal, Putnokon és Kőrös­hegyen pedig gépesített alagútkemencét és szárítót adnak át. Hajdú, valamint Komárom megye téglagyárai azonban a helyi építőipari vállalatoktól több segítséget kérnek a gyorsított program teljesítéséhez. Az előzetes számítások szerint jövőre 52 millió téglával és 4,5 millió tetőcseréppel bővül az iparág termelési kapacitása, s ké­sőbb már évente 49 millió téglatermelési többlettel fi­zetnek a gyorsított beruházá­sok. Ezen a soronkívüli prog­ramon felül további beruhá­zásokat is kap az iparág. így a harmadik ötéves tervben végeredményben 400 millió téglával és csaknem 50 millió tetőcseréppel növelik a tröszt termelését. Holnap: Írók és szülők A NEVELÉSRŐL címmel — a Homoki esték so- ronlevö programjaként — ankétot tartanak a Kossuth Szálló pálmakertjében este 6 órai kezdettel. Vendégek: Molnár Zolién író és E. Fe­hér Pál kritikus.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom