Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
Jegyzet a járási pártértekezletről Őszinte sefféieninknrits9 értékes javaslatok A járási pártértekezlet hozzászólóinak nagy többsége igen értékes javaslatokkal járult hozzá a járási pártbizottság által elkészített beszámolóhoz. Figyelemreméltó volt Neumann Mihálynak, a Hazafias Népfront járási elnökének egyik bejelentése. Felhívta a pártértekezlet figyelmét: járásunk keresőképes lakosságának 70 százaléka Budapesten dolgozik, viszont életük másik részéi lakóhelyükön töltik. Célszerű lenne tehát, ha a Fővárosi Tanács hozzájárulna községükben szociális, egészségügyi és kulturális szükségleteik kielégítéséhez. Ezzel a főváros segíthetne a falu és a város közötti különbség csökkentésében. Felvetette: hogyan lehetne kialakítani a fővárossal olyan testvéri kapcsolatot, amely siettetné a megyében, illetve a monori járásban a vízhálózat, a gázellátás és egyéb kommunális létesítmények megvalósítását. Jónis Sándor, a monori Magtermeltető és Tisztító Vállalat igazgatója felhívta a pártértekezleten részt vevő termelőszövetkezeti szakemberek figyelmét néhány olyan jövedelmezőbb növényfajta termelésére, melyek járásunkban még nem honosodtak meg, s amelyek nagyobb jövedelemhez juttatnák a tsz-eket. Több termelőszövetkezetünkben okozott problémát ebben a gazdasági évben a paradicsom. A konzervgyárak ugyanis, melyekkel a szerződéseket kötötték, nem tudták egyszerre elszállítani a termést, mivel a tsz-vezetők nem vették figyelembe azt, hogy olyan paradicsommagvakat igényeljenek, melyek termése nem egyszerre érik be. Pedig van olyan paradicsomfajta, amelyik folyamatosan érik, s ha ezt a fajtát vetik el, nem következik be olyan eset, mint a gyömrői Petőfi Tsz-ben az idén — ahol 30 vagon paradicsom ment tönkre a szállítási problémák miatt. Jónis Sándor még felvetette, hogy tudomása szerint járásunk több termelőszövetkezete vásárolt az elmúlt időben korszerű magtisztító gépeket, melyekkel azonban még nem tudnak megfelelően bánni. Javasolta, hogy forduljanak segítségért a Magtermeltetö és Tisztító Vállalathoz, mert megfelelő szakemberek biztosításával szívesen vállalják egy tanfolyam indítását részükre. (f.) VIDÉKE A P EST . ME GYEI H i R L A P KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1966. OKTOBER 12., SZERDA Az érem másik oldala Korszerűsítik járásunkban a vendéglátóipari egységeket A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat járásunkban levő üzemegységeit az utóbbi időben lapunkban igen sok bírálat érte. Ezek többsége a napi apróbb hiányosságok, bosszúságok mellett az üzletek korszerűtlenségét, nem egy esetben elhanyagoltságát vetette fel. Tabányi Ferenc, a vállalat üzemeltetési előadója lapunk munkatársával felkereste azokat a járásunkban levő üzemegységeket, amelyekről a legtöbb problémát vetettük fel és a helyszínen adott tájékoztatást. A Épül már Monoron 'az új cukrásztermelő üzem. Az építési anyagot a helyszínre szállították és még ebben az évben 800 ezer forint értékben tető alá hozzák az épületet. A tervek szerint a teljes befejezést jövő év december 31-re kell megoldani, az ötven személyes termelőt üzemképesen átadni. A két és fél milliós értékű termelőüzemben villanykemencék, olaj és gázfűtésű berendezések, teljes gépesítés biztosítja majd az egész járás cukrásztermékekkel történő ellátását. A községi tanács a Liliom Kossuth Lajos út—Munkásőr utca rendbehozatalával segíti üt kereszteződése közelében zését — aminek eleget is tettek. Az átalakítással egyidő- ben kicserélték a berendezéseket, a korhadt padlót, barátságos, hangulatos belső termet alakítottak ki, az igényeknek megfelelővé építették át a raktárát, és a dolgozók részére személyzeti öltöző is készült. Blaskó—Somoüi (Folytatjuk.) ja a felemelt tervünket is, mivel a beruházási hitelfelülvias- gálat során 1966-ban egymillió 198 ezer forinttal emelhettük meg a tervezett összegünket. Ebből a pótberuházásból folytatjuk az üllői Kossuth és az úri Béke tsz tehénistállóinak építését, mivel ezekben a tsz-ekben 1970-ig egy-egy 300 férőhelyes komplett tehenészet kialakítását tervezzük. A pót- beruházás fennmaradó összegéből, még ebben az esztendőben megépül a kávai Haladás Tsz raktárépülete. — Mi készült még el az idén? — Hárommillió 533 ezer forintból az 1965. évről tervszerűen áthúzódó építéseket fejeztük be, azaz: e pilisi Űj Élet, az úri Béke és az üllői Kossuth tsz-nek egy-egy 98 férőhelyes tehénistállóját, Gombán és Nyáregyházán permet- létomyot, Maglódon egy öteezr férőhelyes tojóházat, Tápiósá- pon és Gombán a kutak építését fejeztük be ebből az ösz- szegből. — Üj építkezések? — Az ecseri Törekvő Tsz• majorjának vízellátását megoldottuk, a monori Űj Életben, a péteri Rákóczi és a gombai Űj Életben gépszínt építettünk. A nyáregyházi Béke Tsz fúrott kutat kapott. Péteriben, a hidroforos vízellátást, a pilisi Űj Éleinek a hidroglóbust, a fúrott kutat és a vízellátást a vecsési Ezüstkalásznak szintén a vízellátást biztosítottuk. majd a termelőüzem zavartalan működését. Ez a munka is folyik már. Korszerű szép kisvendéglővé alakították át a közelmúltban Monoron a levő italboltot. Időszerű és nagyon szükséges volt ez, hiszen a vendéglő ugyanolyan állapotban üzemelt eddig, mint ahogy a vállalat az államosításkor megkapta. A vállalat tervében 1966-ra tűzték ki az átalakítás elvégSPORTPORTRE Árpi bácsi PÁLYASZÉLI JEGYZET Pilis—Nagykáta 3:1. Az első percekben több helyzet adódott a vendégek kapuja előtt, akik emiatt feltűnően sokat kapkodtak és idegeskedtek. Állandó hazai fölény jellemezte az első félidőt, ám csatáraink helyzeteiket nem tudták kihasználni. Nagyon sok durva belemenést láthatott a közönség, s ebben a kátaiak „jeleskedtek”! A félidő vége felé egy jobb oldali beívelés szállt kapura, s a vendégkapus idegességében a hálóba ütötte a labdát, öngól! A vendégek reklamáltak, és nagyon sportszerűtlenül tüntettek a játékvezető ítélete ellen, emiatt percekig állt a játék. A második félidőt nagyká- tai támadások vezették be. Védelmünk csak nagy nehézségek árán tudott felszabadítani. Az első pilisi támadás góllal végződött. A mérkőzés legszebb gólja volt ez. Egy hosszú indítással a fiatal Hal- gas II. elviharzott a jobb szélen, s pompás beadását Pintér küldte a hálóba. A vendégek is fel-feltámadtak, sőt, egy nagyszerű bombagólt értek el szabadrúgásból, amelyre egy perc múlva Pintér révén válaszolt a hazai csapat, így alakult ki a 3:1-es végeredmény. A pilisi 11, feledtetve múlt heti kisiklását Farmoson, nagy lelkesedéssel fektette kétvállra az ^éllovast. Kiemelkedő teljesítményt Losó és Buránszki nyújtott. Haigas II. szép beadásokkal vétette magát észre, de dicséret illeti a csapat többi tagját is, mert valamennyin meglátszott az igyekezet, noha helyzeteiket nem tudták jobban kihasználni. Több támadást kellene MAI MŰSOR Mozik Maglód: A? ég kulcsa. Monor: Két nap az élet (széles). Tápiósüly: Alain és a néger. Úri: Mi húszévesek. Vccsés: Házasság olasz módra (széles). a széleken indítani, kedves pilisi fiúk! Példa erre a második gól előzménye. Ez legyen a tanulság a mérkőzés után! A vendégek játéka csalódást keltett. A közönség egyöntetű véleménye: Ilyen sportszerűtlen csapat nem játszott még Pilisen a bajnokság folyamán! Hidvégi jól vezette a kemény, helyenként bizony nagyon durva, játékvezetői szempontból igen nehéz mérkőzést (-da) — Hol és mi épül 1967-ben? — Hétmillió 800 ezer forintos öeszberuházási keretünkből befejezzük az úri és üllőd tsz-ek, tehénistállójának építését, a bényei Népfront két szénaszárítót kap. A gyömrői Petőfiben épül egy 144 férőhelyes növendékmarha-istálló, Káván egy tízvagonos góré és szénaszárító, Mendén 60 férőhelyes borjúnevelő, a monori Űj Életben a vízellátást korszerűsítjük és egy szénaszárítót építünk, a péteri Rákóczinak 32 vagonos magtárat és egy tízvagonos górét, a pilisi Űj Életnek egy 144 férőhelyes növendékmarha-istállót, Tá- piósápnak 300-as juhhodályt, két szénaszárítót, két majorjának vízellátását és az egyik villamosítását végezzük el. — A mendei Lenin Tsz-ben megkezdődik egy 98 férőhelyes tehénistálló építése, amit 1968-ban fejezünk be. — Ezzel el is érkeztünk 1968-hoz? — Igen. Az évi beruházás nyolcmillió 290 ezer forint lesz, s ebből két tehén- és egy növendékistállót, egy 60 és egy 140 férőhelyes borjúnevelőt, 40 férőhelyes elletőistállót, egy tej házat, egy fiaztatót, egy savanyítóüzemet és 400 ezer forint értékben különböző korszerűsítéseket tervezünk. A beruházások elosztásánál — mint azt Soproni László hangsúlyozta — me.sszemenően figyelembe vették a megyei pártbizottság azon határozatát, mely szerint a tehenészeti telepek kialakítását 1970-ig be kell fejezni Úriban és Üllőn. Ezért a beruházási keretek nagyobb részét a már kialakulóban levő 300-os tehenészeti telepek építésére fordítják. Figyelembe vették egyes tsz-edk adotságait is, így a ve- csésiek nagyüzemi káposztasavanyítását, a beruházások többi részét pedig olyan termelőszövetkezetnek biztosítják, ahol egy-egy állattenyésztési ágban olyan kimagasló eredményeket értek el, hogy érdemes ezt az üzemágat fejleszteni. F. O. Vb-ütés lesz ma Káván 14 órai kezdettel, ahol a tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Spárga vagy nyárfa A csévharaszti tsz-ben két és fél holdon spárgát termeltek. A kényes növény termeléséhez sok-sok türelem kell, és már hajnalban, mielőtt a nap felkel, hozzá kell kezdeni a szedéséhez, mert csak a fehér fejű spárgát veszik át elsőosztá lyúként. Ha napfény éri, azonnal megkékül a feje. A tsz-ben úgy határoztak, hogy abbahagyják a spárga termelését és ennek helyén, meg még 38 holdon ipari nyárfát ültetnek. A homokos területen még a rozs sem terem meg, a nyárfa pedig — igaz, csak évek múlva — tekintélyes jövedelmet hoz a tsz-nek. Boci — műsoron kívül Iskolások tsz-látcgatása Szombaton délután a tápió- sülyi általános iskola hatodik vegyes osztályának növendékei Arany Emese és Adok Mihály tanárok vezetésével gyakorlati foglalkozás keretében meglátogatták a Virágzó Tsz gazdaságát. Látták a termények betakarításának módját. Megnézték működés közben a lucerna rendsodrózását és bálázását. Megtekintették a kukorica- górék hagyományos és légszá- rításos fajtáját is. A brigádvezető készséggel elmagyaráz ta a gyermekeknek, hogy miképpen történik a silótakarmány tárolása. A tanulóknak ezután igen kedves, műsoron kívüli látványban volt részük. Az egyik tehén ebben az időben ellett egy bikaborjút. A kis boci éppen akkor állt lábra és alaposan megbámulta a ránevető gyermeksereget. A tanulóknak igen gazdag élményben volt részük. Az elméleti oktatással ellentétben sokkal szemléltetőbb volt számukra, hogy a maga valóságában látták a nagyüzemi gazdaság eleven, lüktető életét. Az osztály tanulói éppen sorakoztak, amikor megérkezett Csernák István traktoros egy hatalmas pótkocsi kukoricával. Nemrég még ő is ott ült az iskola padjai között. Most a tsz-nél tölti a tanulóéveit. Szívesen elbeszélgetett egykori ta-nulótársaival. Elmondotta, nem bánta meg, hogy belépett a tsz-be. Igen fordulatos és változatos itt az élet, és ami a fontos: számítását mész szemenően megtalálja. Krátky László A hmrtHacrú mczögazdasiígért TÖBBET - OLCSÓBBAN Tsa-fessetók tapasataiatcsercmldtoga tása Biítuszéken Járásunk termelőszövetkezeteinek ipari beruházásairól érdeklődtünk Soproni Lászlótól, a járási tanács beruházási előadójától, aki kérdésünkre elmondotta: az új gazdasági mechanizmus az elkövetkezendő évekre lehetővé teszi tsz-eink részére, hogy a megvalósítandó beruházásokat két évre előre tervezhessék meg. Ezen túlmenően további intézkedés várható, melynek alapján a járási tanácsok az építési kereteket öt évre előre megkapják. — Mennyi volt az építési hitelkeret 1966-ra? — Hétmillió 506 ezer forint. Ez az összeg magában foglalTehenészeti telepek Hol és mi épül 1968-ig a monori járás tsz-eiben ? A komplex brigád tagjai saját területükön túlmenően a közös területen is végeztek igen jelentős, 3200 normálhold- nyi munkát. A brigád tagjai az év végi elszámolás alapján 3282 forintot kerestek. Ezzel az új munkaszervezeti formával a tsz közössége is jól járt, mert o komplex brigád saját területén 1 156 600 forint munkabér megtakarítást ért el a hagyományos munkaszervezeti módszerhez viszonyítva, ugyanakkora területű növényféleségekkel szemben. A komplex brigád 1965-ben a fent leírt területen 7 269 000 forint értékű terméket állított elő, ez több mint 900 000 forint egy főre jutó termelési eredményt jelent. A brigád munkájának egyik legfontosabb eredménye az egy termékegységre jutó önköltségcsökkentés terén mutatkozik. A brigád által termelt egy mázsa búzának az önköltsége 92,48, míg a hagyományosan termelté 169,92 forint. Egy mázsa őszi árpa önköltsége 72,70, a hagyományos módon termelté pedig 148,85 forint. Egy mázsa kukorica előállítási költsége 107,20, a régi módszerrel történt termelésnél 190,56 forint. Szembeállításul a brigád önköltségi eredményeivel a monori járás átlag-önköltségét és néhány legjobb tsz önköltségét ismertetem: 1965-ben a monori járás tsz-einél átlagban egy mázsa búza önköltsége 187, őszi árpáé 136, kukoricáé 133 forint volt. A legolcsóbban termelő pilisi Hunyadi Tsz-nél egy mázsa búza önköltsége 114, az úri Béke Tsz-nél 143, a pilisi Új Élet Tsz-nél 147 forint volt. A takarmánygabona önköltsége 106 forint a pilisi Hunyadinál, a pilisi Űj Életnél 108, és 109 forint a tápiósülyi Virágzó Tsz-nél. A mendei Lenin Tsz-nél 112 forint volt 1965. évben. Egy mázsa kukorica önköltsége legjobb volt a kávai Haladás Tsz-nél: 109, s a monori Kossuthnál 111, a mendei Lenin Tsz-nél 112, a pilisi Hunyadi Tsz-nél 110 forint volt. Az önköltségeknél \figyelembe kell venni azt, hogy járásunkon belül még nincs kialakítva az egységes önköltséget elemző módszer, az elég nagyarányú eltérések ebből is adódnak. A bátaszéki komplex brigádnál szerzett tapasztalatokat, az összehasonlító adatokat és végső soron ezt a cikket azért írtam, hogy a járás tsz-ei, vezetői és szakemberei elgondolkodjanak ezeken és keressenek új utakat, új termelés-technikai és munkaszervezeti módokat, amellyel a termelésüket gazdaságosabbá tehetik, mert az elért jó eredmények ellenére igen sok tennivaló van még tsz-einknél az olcsóbb termelést illetően. Meg lehet állapítani, hogy megközelítően sincsenek kihasználva azok a kedvező feltételek, amellyel nagyüzemeink rendelkeznek. E tapasztalatcsere alapján megállapítható az is, hogy járásunk több tsz-ében is van lehetőség az ilyen vagy ehhez hasonló munkaszervezeti forma bevezetésére, ha nem is egészen a bátaszéki módszer alapján, de alapelveiben azonos módon. Várkonyi József da válogatott felkészítése hosszú évek óta az ő feladata. Jellemző a játékosok szere- tetére, hogy amikor Pécsi Árpád néhány évvel ezelőtt bizonyos okok miatt meg akart válni az egyesülettől — a játékosok is menni akartak. — Ha Árpi bácsi marad, csak akkor játszunk mi is — mondták. És Árpi bácsi maradt ... A jelenlegi helyzet nem valami rózsás. A fiatalok tehetségesek — de nem tudták pótolni a „nagyokat”. Jövőre talán visszatérnek az egykori „igéretcsapat” tagjai: Boda, Szopper, Veres, meg a többiek és akkor ismét megindulhat a vecsési kézilabda sport a felfelé vezető úton. Pécsi Árpád vezetésével. Sz. A. Tulajdonképpen mentege- tődzéssel kell kezdenem. Pécsi Árpád portréját többen megelőzték ebben a sorozatban — pedig szaktudása, sportszere- tete alapján az elsők között Illett volna őt bemutatni. A mesterek, az edzők azonban mindig egy kicsit hátrább húzódó, kevésbé látható „alanyok” a sportban. Ilyen Pécsi Árpád, a vecsésiek kézilabdaedzője is. Évek óta irányítja a vecsési kézilabdázókat — edzőjük és barátjuk egyszerre. Egy egész generáció nőtt ki a keze alól — egy olyan kézilabda együttes, amelynek nem kevesebb, mint hat tagja lett megyeválogatott. Szaktudását, tehetségét, rátermettségét megyei szinten is elismerték. A megyei kézilab-
