Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-14 / 217. szám
KÉSZÜL A KENYÉR a gyömrői kenyérgyárban. Képünkön Policzki Károly és Vastagh Józsefné munka közben. (Somodi {elv.) A gyömrői szövetkezeti bizottság énekkara új helyiségbe költözött, próbáit minden beten pénteken hat órától a járási művelődési házban tartjaEzzel a ténnyel az énekkarral kapcsolatos problémáknak esak egy része oldódott meg, illetve ez a megoldás másféle nehézségeket vetett fel. Őszintén kell erről beszélni mivel az énekkar nemcsak a szövetkezeti bizottságé, hanem a községé is. Nem valósult meg egycsa- pásra a fiatalítás, nem nőtt a kórus létszáma, sőt néhányan el is maradoztak. Mi segítene a helyzeten, milyen vonatkozásban kellene megvizsgálni a fejlesztés lehetőségeit? Nézzük a kórus szempontjából a kérdést. A szombati próbákhoz való ragaszkodás lassította a kibontakozást. Nem elég azonban időpontot változtatni. Jó ienne gondolkodni a vegyeskarrá alakulás lehetőségein. Ezzel már kísérleteztek, 'helyes lenne újra próbálkozni. Járásunkban több vegyeskar, még kisebb létszámú is eredményesen dolgozik. ^ Hfriyes lenne, ha a próbán iiívül klubszerű társaséletet is élnének. A művelődési ház minden csütörtök este várja a szórakozni, beszélgetni vágyó felnőtteket. Éljenek a lehetőséggel, hívjanak a csütörtök esti összejövetelekre vendégeket, kedveltessék meg velük a helyet, aztán fogjanak hozzá komolyabban az összejövetelek rendszeresítéséhez. A kórus az idei veszprémi hangversenyen bronzérmet kapott. Megérdemli, hogy segítsék, foglalkozzanak vele. Ami pedig a községet illeti: a dolgozók kulturális igényeinek szervezett kielégítése, a szórakozási lehetőség biztosítása a község fejlődésének egyik feltétele. Biztos, hogy az irányítás új formájának bevezetése ezen a területen új feladatokat állít a vezetők elé. A kórussal kapcsolatos problémát sürgősen meg kell oldani. Ügy például, hogy a fenntartott énekkar kissé „jobban” legyen szövetkezeti. Az énekkar problémája községi probléma is. Ne csak akkor jusson eszünkbe, ha társadalmi ünnepeinken műsort kell adnia, hanem hétköznapokon is. A művelődési ház a helyiség biztosításán kívül szeretne bőven szereplési lehetőséget is biztosítani a kórusnak. Október S-án szerepelnek egy vegyes műsorban. A jövő év nyarára a kőbányaiakkal tervezünk közös dalostalálkozót. Szeretnénk a dalosokat más vonatkozásban is szerepeltetni. Ehhez az kell, hogy a régi tagokat a törzsgárdát, a leglelkesebbeket segítsük, hiszen Gyömrő községben olyan sok szép kulturális esemény született már, többek között a dalkultúra fejlesztésének területén is. Fontos, lényeges ügy Gyomrán a dalosok ügye, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy kevesebbet kelljen beszélni róluk és többet, minél szebben énekelhessenek. Furuglyás Géza M0N0B»VIDÍKI A* P 1ST MEG Y E É ; H Í R L A P lüHaaBE VIII. ÉVFOLYAM. 217. SZÄM I960. SZEPTEMBER 14., SZERDA Jöhet rí tél Az ellátás megfelelő Fwat ssz-ttMtjff tß gt lés Úr Hm n A sülyi fmsz taggyűlését Úriban, a községi művelődési otthonban tartották meg. Az ügyvezető előadta, hogy a szövetkezet három községe közül az első félévben Vri hogyan teljesítette a tervet. Az Úri községben működő kiskereskedelmi egységek forgalma a múlt évihez viszonyítva 12,1 százalékkal nőtt. A legjobb eredményt a 12-es számú vegyes bolt érte el. Ennek az üzletnek a forgalma a múlt esztendőhöz képest 167 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek ellátása terén különösebb probléma nem merült fel. Csupán a kenyér minősége ellen hangzott el több ízben kifogás. Ezeket az észrevételeket az fmsz rendszeresen továbbította a sütőipari vállalathoz. Palackozott sörből és borból a kiskereskedelmi egységek nem tudták az igényeket megfelelően kielégíteni. A növényvédőszerek közül a réz- gálic hiánycikk volt. Ezzel szemben tej és tejtermék bőségesen volt. Sokat javult a húsellátás is. Minden héten friss áru érkezik a budapesti sertésvágóhídról a húsboltokba. Az olcsóbb töltelékáruból, sajnos, az ellátás még nem kielégítő. Szénből és tűzifából korFflépiili az urszág legnagyobb pálniaháza Megkezdődött az ország legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt pálmaházának műszaki átadása a Fővárosi Botanikuskertben. Alapjai kereken száz esztendősek, az új épületet ugyanis a második világháborúban elpusztult pálmaház újjáépítésével hozták létre. 500 négyzetméteres alapterülete változatlan maradt, de kupoláját 16-ról 20 méteresre magasították. így olyan pálmák és más hatalmas délszaki növények is zavartalanul pompázhatnak benne, amelyeket az ország egyetlen más pálmaházában sem lehet elhelyezni. A főváros új pálmaházát a tervek szerint október elején nyitják meg a nagyközönségnek. Csak három korsó sör ? Szombat este van. A gyömrői Halászkert teli vendégekkel. Egyesek az asztal mellett fogyasztják el a megrendelt italt, mások állva a pult mellett. Nincs is ebben semmi különös. Abban már annál inkább, amikor kilépek az utcára, a park egyik „dűlőútján” egy elhagyatott Zetort látok vontatóval. Közelebb megyek, de akárhogy keresem a rendszámot, nem találom. Visszamegyek. A vezető gondtalanul iszogatja a sörét. Három korsó után kilép az ajtón, s némi bizonytalankodás után megtalálja gépét, felül rá, s elindul. Ezúttal nem történt baj. De ha emberünk egy kicsit többet iszik? Tragédiákat, baleseteket okoz az ittas vezetés. Sokszor leírtuk már: ittas embert, gépjárművezetőt nem szabad kiszolgálni. Rendszám nélküli Zetorral pedig nem szabad elindulni. Ezúttal nem történt baleset. Egy traktorvezető Ivarom korsó sört fogyasztott. És legközelebb? Az újabb három korsó után... (g.) TUDJA-E, hogy a monori falumúzeumban római kori feliratú kőtöredéket őriztek. Borzsák Benőné monori lakos adománya, akinek nagyapja állítólag Vasadról hozta. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: A vonat (széles). Monor: A jégbalett csillaga. Tápiósiily: Az államügyészé a szó. Uri: Ketten haltak meg. Vecsés: Hétköznapi fasizmus. Lesz-e szüreti mulatság Monoron ? NEM MINDEGY Szeptember 11. számunkban megjelent „16 ezer betétkönyv Monoron” című cikkbe hiba csúszott. A betétkönyvek száma a községben 3700 darab, a betétállomány összege pedig 16 millió forint. Minden időben, régen is, ezután is és ma is a fiatalságra hárul a hagyományok ápolásának feladata. Ki ne emlékezne az elmúlt esztendők várva- várt, mindig évenként megismétlődő kedves eseményére, a szüreti mulatságra. Szerte az országban, Badacsonytól Tokajig, Szekszárdtól Kecskemétig megemlékeznek erről a kedves eseményről. önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon Monoron megjelennek-e az idén a feldíszített lovaskocsik, csőszlányok és fiúk? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a járási KlSZ-bizottság munkatársát, Mocsári József elvtársat. — Annak ellenére, hogy az eseményre csak október elején kerül sor, a járási KlSZ- bizottság már is napirendre tűzte a szüreti mulatság és bál megrendezésének kérdését. Természetes, hogy mint minden rendezvénynél, úgy itt is rengeteg probléma vetődik fel. Segítségre lenne szükségünk. Legelső sorban a Kossuth Tsz elnökének, KISZ-tit- kárának és tagságának támogatását kell kérnünk. A menethez lovakra, a szölökosár elkészítéséhez és az esti bálterem díszítéséhez szőlőre lesz szükségünk. Bízunk abban, hogy a tsz elnöke, Horgas Klára KISZ-titkárral együtt kérésünknek eleget tesz. A kefegyári vezetőségtől a táncruhákat szeretnénk kölcsönözni, a községi szakmaközi bizottság elnökétől, Döndő György elvtárstól pedig csupán azt kérnénk, hogy egy népizenekar összeállításával segítse munkánkat. A rendezvény fő szervezője a KISZ-bizottságon kívül a területi KISZ-alapszervezet lesz. Brinza Istvánra hárul az a feladat, hogy a menet részvevőit kiválogassa és a rendezésben tevékenyen részt vegyen. Természetes, hogy a felsoroltakon kívül, Monor minden lakosa segíthet észrevételeivel, javaslataival a szervezési munkában. Hallottuk a terveket és gondokat, a mi észrevételünk any- nyi: ha Monor tömegszervezetei megadják a kellő támogatást, megszűnhetnek a rendezés problémái, igazi, színpompás szüreti mulatsággal ünnepelhetjük meg a szüretet. AJtai György— Darányi András Tápiósüly—Mende 1:0 Mende község jóképességű csapata látogatott el vasárnap Tápiósülybe. A két csapat küzdelme igen sportszerű keretek közt zajlott le. Két teljesen egyenrangú ellenfél harcolt egymással. A hazai pálya előnye, a közönség biztatása mégis a sülyieknek kedvezett. Egy szerencsés helyzetből Szabó Béla gólt rúgott a men- deiek hálójába, s ez maradt a végeredmény. A sülyi csapat ezzel a győzelmével megerősítette első helyét a tabellán.-ky részesült. A nyolc kitüntetett dolgozó közül pedig Úriban négyen nyerték el a „kiváló dolgozó” kitüntetést. A szép eredményekhez a helyi választott vezetőség jó munkája is hozzájárult. A havi üléseket rendszeresen megtartják, az ellenőrzés munkájából is mind többen veszik ki a részüket. Ezáltal jelentős mértékben elősegítik a függetlenített vezetők munkáját is. Krátky László 112 hallgató a marxista esti középiskolán A párt- és tömegszervezeti vezetők, 'aktivisták részére marxista—leninista esti középfokú iskola indul járásunkban hat helyen: Monoron (kettő), Gyomron, Üllőn, Maglódon és Tápiósülyben. A jelentkezések, beiratkozások lezárultak. Ezek szerint 112 hallgatója van az iskoláknak. A járási pártbizottságon kedden kijelölték az iskolavezetőket. Monoron: Pokorny Róbcrtné, Gyomron: Somogyi Ferenc, Üllőn: Szabó Imre, Maglódon: Faur Mihály és Tápiósülyben: Tuskán József. A monori járás marxista középiskoláinak járási igazgatója Pásztor Antal, helyettese pedig Simon Gyula. MÚZEUMOK A JÁRÁSBAN A közeli napokban nyitják meg Gyomron a tsz épületében a falumúzeumot. A tervek szerint Monoron is létrehozzák a múzeumot, amely Monor és a járás munkásmozgalmi, valamint néprajzi emlékeit gyűjti össze. Elpusztult a XVI. században Adalékok Nyáregyháza törlénetéhez A községről 1411-től kezdődnek okleveles adatok. Ekkor a Csevi (Chewy), Nyáry és Nyáregyházi családoké, akik a birtok egy részét a Szunyogi és Cinkotai családoknak engedik át. 1438-ban Nyáry Lajos őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyer. A török időben a család elköltözött a községből, de birtokjogát sikerült megőriznie. A helység 1552, 1553 és 1565-ben 5—5 porta után fizetett adót. 1583-ban Thassy Pál özvegyét felszólítják, hogy a birtokot adja át Halmy Gábornak és Ráday Gergelynek mint Thassy örököseinek. A falu a XVI. században elpusztult. Az 1720. évi " összeírásban pusztaként szerepel. A XVIII. században települ újra a Nyáry család birtokában. Rajtuk kívül az 1754. évi összeíráskor Fülöp János szerepel mint földbirtokos. A XIX. században a Nyá- ryakon kívül Bállá Endre, Hangyás Gedeon, a XX. században Wekerle Sándor, Kégl János, Krajcsovics Lajos és Nyáry József örököseinek, Manna Istvánnak voltak itt birtokaik. Felsőnyáregyházán másodlagos beépítésben római sírkövet találtak. Valószínűleg pótharaszti pusztán levő középkori templomromból származott. A község határában terült el Csát és Fileharasztja. „Chat” 1345-ben szerepel az oklevélben. A XIV. század közepén az Alagi család kapta Miklós budai várnagytól és a XV században is bírták. 1467-ben már mint pusztát említik. „Philesharaztha” 1284-ben bizonyos Gulcus fiaié. A XIV. század végén a Pakonyiaké, 1456-ban már a puszta a Szi- lassy család birtokában. Kúria (volt Nyáry — ma lakóház). Állítólag ezen a helyen állt a Nyáryak ősi kúriája, amelyről a község a hagyomány szerint „Nyáryak egyháza” nevét kapta. A községnek Pilis felé eső végénél áll. Főhomlokzatán négy, egyenes záródású, szalagkeretes ablak, magas, tagolt szemöldökmezővel, amelyet egyenes szemöldökpárkány zár le. (A bal oldali ablak helyett Újabban ajtót törtek.) Az ud- varf ho’mlőKzáf Két végén égy- egy ablaktengelyes épületrész ugrik előre. Az épület előtt hosszú, oszlopos tornác. A felfelé keskenyedő oszlopok lábazat nélküliek, toszkán fejezettel, az abakusz a magas ge- rendázatba beépítve. A helyiségek sík mennyezetnek. Aa épület mellett kicsi emeletes gazdasági épület áll, alacsony, kétoszlopos tornáccal, rézsűsen kiképzett, csúcsíves, kicsi ablakokkal. Az alacsony kis helyiségek részben gerendás mennyezetűek, részben nyitott tetőszékkel. Kúria (volt Wekerle — ma r. k. templom és plébánia). Építtette a XIX. század első felében Bállá földbirtokos, akitől az 1848—49. évi szabadság- harcban való tevékenyséae miatt a birtokot elkobozták. Ezután Fabinyi császári ügyész kapta meg. Tőle vette meg a Wekerle család a XX. század első éveiben. Miért indiaszep a büdösrozsa ? Aki netán nem tudja, mi a kanrépa, a guzsalyülö vagy a kosz macska, — most már megnézheti a Magyar Növénynevek Szótárában. (De azért ide is leírjuk: a vadciklámen, a kikerics és az egres egy-egy népi elnevezése). Az új szótár, dr. Csapody Vera és dr. Priszter Sza- niszló munkája, nemrég jelent meg. Mintegy 13 000 címszó alatt a hazánkban vadon élő, termesztett és nagyobb mennyiségben importált növények tudományos latin és hivatalos magyar nevét, valamint ezek nagy részét, népnyelvi változatait ismerteti. A magasabb növényeken élősködő aranka 15 népi elnevezése közül cérnavékony, aranysárga szárára a „Boldogasz- szony haja”, a „fecskefonal” és a „hajnevelő" név utal, gyomnövény jellegére, káros voltára pedig a „fonalfűnyüg” és a „lucemakosz”. Egy másik elterjedt gyomnövényünket, a tövises ig- licét igen találóan „ekeakadály”- nak, „ekenyüg”nek, „eketartófű”- nek, „ökörguzs”- nak, sőt, Vas megyében „istenét- koztatüské”-nek is nevezik, de nem felejtkeztek meg egyetlen „hasznos” tulajdonságáról sem, — ebből ered a „szamár gyönyörűsége” elnevezés. A \ vadonélők mellett termesztett növényeink egy része is sokféle, s vidékenként gyakran változó nevet kapott. A burgonya például kereken húszat, de ezek közül csak a „földialma”, a „kutyatök” és a „tojórépa” fejez ki valamit a növény tulajdonságaiból; a „kuku- lyó”, a „pityeré”, az Abaúj-vidéki „grulya" vagy a baranyai „péra” elnevezésnek bizony már nehéz lenne megtalálni az értelmét. A közismert Tagates- nek viszont csupa „értelmes” neve van. A „büdöske”, a ..büdösrózsa”, a „büdösszegfű” változatok kétségtelenül erős, csípős illatának köszönhetők. Ugyanion nyilvánvaló az is. hogy másik három nevét: az „in- diagyökér”-t, az .,indiaszegfű”-t és az „indiavirág”-ot azért kapta, mert őshazája Mexikó, — a hajdani indián birodalmak földje. TlIogy szebben énekelhessenek“ Egy énekkar gazdát keres látlan mennyiség áll a lakosság rendelkezésére. Ezért az fmsz vezetősége arra kéri vevőit, hogy téli tüzelőanyag-szükségletét most szerezze be mindenki. Később már sorba kell állni érte. A földművesszövetkezet Úri községben a kiskereskedelmi egységek elavult berendezései helyett a 10-es számú boltot például 30 ezer forint értékben ízlésesen berendezte. Ezen kívül előregyártóit elemekből 22 ezer forintos panelraktárt szereztek be. A vendéglátóipari üzemág úri részlege 114,4 százalékra teljesítette tervét. A forgalom a múlt évihez viszonyítva 43 százalékkal nőtt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az év- elején az fmsz az autóbusz végállomásánál egy pavilont helyezett üzembe. Az első félévben ez az egység egymaga 190 ezer forint forgalmat bonyolított le. Jó eredményt ért el a 3-as számú italbolt is. A múlt esztendőhöz viszonyítva 124 százalékra teljesítette tervét. Röviditalokból elegendő meny- nyiség állt a közönség rendelkezésére. Sörből és borból, sajnos, mintegy 65 százalékban tudták csak az igényeket kielégíteni. A második félévben javulás várható mind a sör, mind a bor ellátásában. A lakosság részére kulturális szórakozási lehetőségeket is biztosítanak. A 3-as számú italboltban még ebben a hónapban vacsorával egybekötött műsoros estet rendeznek. Az ügyvezető ezután arról beszélt, hogy érdemes a házinyúl- és a vágógalamb-tenyésztéssel foglalkozni. Az fmsz megfelelő takarmányt biztosít a szerződő feleknek. Mind a nyúl, mind a galamb tenyésztése éveken át biztos jövedelmet biztosit a termelőnek. Úri község lakossága már régen kifogásolja, hogy nincs elegendő szódavíz a faluban. Az fmsz ezt a régi panaszt most orvosolta. Solti Ferencnél szíkvízlerakatot létesítettek. Előreláthatólag lényegesen javulni fog a szíkvízellá-' tás. Az első félévben összesen négy kereskedelmi egység nyerte el a „kiváló bolt” címet. Ezek közül Úri községben a 10-es vegyesbolt „kiváló bolt”, a 8-as eszpresszó „kiváló esznresszó” kitüntetésben