Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

KÉSZÜL A KENYÉR a gyömrői kenyérgyárban. Képünkön Policzki Károly és Vastagh Józsefné munka közben. (Somodi {elv.) A gyömrői szövetkezeti bi­zottság énekkara új helyiség­be költözött, próbáit minden beten pénteken hat órától a járási művelődési házban tart­ja­Ezzel a ténnyel az énekkar­ral kapcsolatos problémáknak esak egy része oldódott meg, illetve ez a megoldás másféle nehézségeket vetett fel. Őszin­tén kell erről beszélni mivel az énekkar nemcsak a szövet­kezeti bizottságé, hanem a községé is. Nem valósult meg egycsa- pásra a fiatalítás, nem nőtt a kórus létszáma, sőt néhányan el is maradoztak. Mi segítene a helyzeten, mi­lyen vonatkozásban kellene megvizsgálni a fejlesztés le­hetőségeit? Nézzük a kórus szempont­jából a kérdést. A szombati próbákhoz való ragaszkodás lassította a kibontakozást. Nem elég azonban időpontot változtatni. Jó ienne gondol­kodni a vegyeskarrá alakulás lehetőségein. Ezzel már kísér­leteztek, 'helyes lenne újra próbálkozni. Járásunkban több vegyeskar, még kisebb létszá­mú is eredményesen dolgozik. ^ Hfriyes lenne, ha a próbán iiívül klubszerű társaséletet is élnének. A művelődési ház minden csütörtök este várja a szórakozni, beszélgetni vágyó felnőtteket. Éljenek a lehető­séggel, hívjanak a csütörtök esti összejövetelekre vendé­geket, kedveltessék meg velük a helyet, aztán fogjanak hozzá komolyabban az összejövete­lek rendszeresítéséhez. A kórus az idei veszprémi hangversenyen bronzérmet kapott. Megérdemli, hogy se­gítsék, foglalkozzanak vele. Ami pedig a községet illeti: a dolgozók kulturális igényei­nek szervezett kielégítése, a szórakozási lehetőség biztosítá­sa a község fejlődésének egyik feltétele. Biztos, hogy az irá­nyítás új formájának beveze­tése ezen a területen új fel­adatokat állít a vezetők elé. A kórussal kapcsolatos problé­mát sürgősen meg kell oldani. Ügy például, hogy a fenntar­tott énekkar kissé „jobban” legyen szövetkezeti. Az énekkar problémája köz­ségi probléma is. Ne csak ak­kor jusson eszünkbe, ha tár­sadalmi ünnepeinken műsort kell adnia, hanem hétköznapo­kon is. A művelődési ház a helyiség biztosításán kívül sze­retne bőven szereplési lehető­séget is biztosítani a kórus­nak. Október S-án szerepelnek egy vegyes műsorban. A jövő év nyarára a kőbányaiakkal tervezünk közös dalostalálko­zót. Szeretnénk a dalosokat más vonatkozásban is szere­peltetni. Ehhez az kell, hogy a régi tagokat a törzsgárdát, a leglelkesebbeket segítsük, hi­szen Gyömrő községben olyan sok szép kulturális esemény született már, többek kö­zött a dalkultúra fejlesztésé­nek területén is. Fontos, lényeges ügy Gyom­rán a dalosok ügye, tegyünk meg mindent annak érdeké­ben, hogy kevesebbet kelljen beszélni róluk és többet, mi­nél szebben énekelhessenek. Furuglyás Géza M0N0B»VIDÍKI A* P 1ST MEG Y E É ; H Í R L A P lüHaaBE VIII. ÉVFOLYAM. 217. SZÄM I960. SZEPTEMBER 14., SZERDA Jöhet rí tél Az ellátás megfelelő Fwat ssz-ttMtjff tß gt lés Úr Hm n A sülyi fmsz taggyűlését Úriban, a községi művelődési otthonban tartották meg. Az ügyvezető előadta, hogy a szövetkezet három községe közül az első félévben Vri ho­gyan teljesítette a tervet. Az Úri községben működő kiskereskedelmi egysé­gek forgalma a múlt évi­hez viszonyítva 12,1 szá­zalékkal nőtt. A legjobb eredményt a 12-es számú vegyes bolt érte el. En­nek az üzletnek a forgalma a múlt esztendőhöz képest 167 százalékkal nőtt. Az élelmisze­rek ellátása terén különösebb probléma nem merült fel. Csupán a kenyér minősé­ge ellen hangzott el több ízben kifogás. Ezeket az észrevételeket az fmsz rendszeresen továbbítot­ta a sütőipari vállalathoz. Palackozott sörből és borból a kiskereskedelmi egységek nem tudták az igényeket meg­felelően kielégíteni. A nö­vényvédőszerek közül a réz- gálic hiánycikk volt. Ezzel szemben tej és tejter­mék bőségesen volt. Sokat ja­vult a húsellátás is. Minden héten friss áru érkezik a bu­dapesti sertésvágóhídról a hús­boltokba. Az olcsóbb töltelék­áruból, sajnos, az ellátás még nem kielégítő. Szénből és tűzifából kor­Fflépiili az urszág legnagyobb pálniaháza Megkezdődött az ország leg­nagyobb és legkorszerűbben felszerelt pálmaházának mű­szaki átadása a Fővárosi Bota­nikuskertben. Alapjai kereken száz esztendősek, az új épüle­tet ugyanis a második világ­háborúban elpusztult pálma­ház újjáépítésével hozták lét­re. 500 négyzetméteres alap­területe változatlan maradt, de kupoláját 16-ról 20 méte­resre magasították. így olyan pálmák és más hatalmas dél­szaki növények is zavartala­nul pompázhatnak benne, amelyeket az ország egyetlen más pálmaházában sem lehet elhelyezni. A főváros új pálmaházát a tervek szerint október elején nyitják meg a nagyközönség­nek. Csak három korsó sör ? Szombat este van. A gyöm­rői Halászkert teli vendégek­kel. Egyesek az asztal mellett fogyasztják el a megrendelt italt, mások állva a pult mel­lett. Nincs is ebben semmi különös. Abban már annál in­kább, amikor kilépek az utcá­ra, a park egyik „dűlőútján” egy elhagyatott Zetort látok vontatóval. Közelebb megyek, de akárhogy keresem a rend­számot, nem találom. Visszamegyek. A vezető gondtalanul iszogatja a sörét. Három korsó után kilép az aj­tón, s némi bizonytalankodás után megtalálja gépét, felül rá, s elindul. Ezúttal nem történt baj. De ha emberünk egy kicsit többet iszik? Tragédiákat, balesete­ket okoz az ittas vezetés. Sokszor leírtuk már: ittas embert, gépjárművezetőt nem szabad kiszolgálni. Rendszám nélküli Zetorral pedig nem szabad elindulni. Ezúttal nem történt baleset. Egy traktorvezető Ivarom kor­só sört fogyasztott. És legköze­lebb? Az újabb három korsó után... (g.) TUDJA-E, hogy a monori falumúzeum­ban római kori feliratú kőtö­redéket őriztek. Borzsák Be­nőné monori lakos adománya, akinek nagyapja állítólag Va­sadról hozta. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: A vonat (széles). Monor: A jégbalett csillaga. Tápiósiily: Az államügyészé a szó. Uri: Ketten haltak meg. Vecsés: Hétköznapi fasizmus. Lesz-e szüreti mulatság Monoron ? NEM MINDEGY Szeptember 11. számunkban megjelent „16 ezer betétkönyv Monoron” című cikkbe hiba csúszott. A betétkönyvek szá­ma a községben 3700 darab, a betétállomány összege pedig 16 millió forint. Minden időben, régen is, ez­után is és ma is a fiatalságra hárul a hagyományok ápolásá­nak feladata. Ki ne emlékez­ne az elmúlt esztendők várva- várt, mindig évenként megis­métlődő kedves eseményére, a szüreti mulatságra. Szerte az országban, Badacsonytól Toka­jig, Szekszárdtól Kecskemétig megemlékeznek erről a kedves eseményről. önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon Monoron megje­lennek-e az idén a feldíszített lovaskocsik, csőszlányok és fiúk? Ezzel a kérdéssel keres­tük fel a járási KlSZ-bizottság munkatársát, Mocsári József elvtársat. — Annak ellenére, hogy az eseményre csak október ele­jén kerül sor, a járási KlSZ- bizottság már is napirendre tűzte a szüreti mulatság és bál megrendezésének kérdését. Természetes, hogy mint min­den rendezvénynél, úgy itt is rengeteg probléma vetődik fel. Segítségre lenne szüksé­günk. Legelső sorban a Kos­suth Tsz elnökének, KISZ-tit- kárának és tagságának támo­gatását kell kérnünk. A me­nethez lovakra, a szölökosár elkészítéséhez és az esti bálte­rem díszítéséhez szőlőre lesz szükségünk. Bízunk abban, hogy a tsz elnöke, Horgas Klá­ra KISZ-titkárral együtt kéré­sünknek eleget tesz. A kefegyári vezetőségtől a táncruhákat szeretnénk kölcsö­nözni, a községi szakmaközi bizottság elnökétől, Döndő György elvtárstól pedig csu­pán azt kérnénk, hogy egy né­pizenekar összeállításával se­gítse munkánkat. A rendezvény fő szervezője a KISZ-bizottságon kívül a te­rületi KISZ-alapszervezet lesz. Brinza Istvánra hárul az a fel­adat, hogy a menet részvevőit kiválogassa és a rendezésben tevékenyen részt vegyen. Természetes, hogy a felso­roltakon kívül, Monor minden lakosa segíthet észrevételeivel, javaslataival a szervezési mun­kában. Hallottuk a terveket és gon­dokat, a mi észrevételünk any- nyi: ha Monor tömegszerveze­tei megadják a kellő támoga­tást, megszűnhetnek a rende­zés problémái, igazi, színpom­pás szüreti mulatsággal ünne­pelhetjük meg a szüretet. AJtai György— Darányi András Tápiósüly—Mende 1:0 Mende község jóképességű csapata látogatott el vasárnap Tápiósülybe. A két csapat küzdelme igen sportszerű ke­retek közt zajlott le. Két telje­sen egyenrangú ellenfél har­colt egymással. A hazai pálya előnye, a közönség biztatása mégis a sülyieknek kedvezett. Egy szerencsés helyzetből Szabó Béla gólt rúgott a men- deiek hálójába, s ez maradt a végeredmény. A sülyi csapat ezzel a győ­zelmével megerősítette első helyét a tabellán.-ky részesült. A nyolc kitüntetett dolgozó közül pedig Úriban négyen nyerték el a „kiváló dolgozó” kitüntetést. A szép eredményekhez a helyi választott vezetőség jó munkája is hozzájárult. A ha­vi üléseket rendszeresen meg­tartják, az ellenőrzés munká­jából is mind többen veszik ki a részüket. Ezáltal jelentős mértékben elősegítik a függet­lenített vezetők munkáját is. Krátky László 112 hallgató a marxista esti középiskolán A párt- és tömegszervezeti vezetők, 'aktivisták részére marxista—leninista esti kö­zépfokú iskola indul járásunk­ban hat helyen: Monoron (kettő), Gyomron, Üllőn, Mag­lódon és Tápiósülyben. A jelentkezések, beiratkozá­sok lezárultak. Ezek szerint 112 hallgatója van az iskolák­nak. A járási pártbizottságon kedden kijelölték az iskolave­zetőket. Monoron: Pokorny Róbcrtné, Gyomron: Somogyi Ferenc, Üllőn: Szabó Imre, Maglódon: Faur Mihály és Tápiósülyben: Tuskán József. A monori járás marxista kö­zépiskoláinak járási igazgatója Pásztor Antal, helyettese pe­dig Simon Gyula. MÚZEUMOK A JÁRÁSBAN A közeli napokban nyitják meg Gyomron a tsz épületé­ben a falumúzeumot. A tervek szerint Monoron is létrehozzák a múzeumot, amely Monor és a járás mun­kásmozgalmi, valamint nép­rajzi emlékeit gyűjti össze. Elpusztult a XVI. században Adalékok Nyáregyháza törlénetéhez A községről 1411-től kez­dődnek okleveles adatok. Ek­kor a Csevi (Chewy), Nyáry és Nyáregyházi családoké, akik a birtok egy részét a Szunyogi és Cinkotai családoknak enge­dik át. 1438-ban Nyáry Lajos őseitől öröklött itteni birtokai­ra királyi adományt nyer. A török időben a család elköltö­zött a községből, de birtokjo­gát sikerült megőriznie. A helység 1552, 1553 és 1565-ben 5—5 porta után fizetett adót. 1583-ban Thassy Pál özvegyét felszólítják, hogy a birtokot adja át Halmy Gábornak és Ráday Gergelynek mint Thas­sy örököseinek. A falu a XVI. században elpusztult. Az 1720. évi " összeírásban pusztaként szerepel. A XVIII. században települ újra a Nyáry család birtokában. Rajtuk kívül az 1754. évi összeíráskor Fülöp János szerepel mint földbirto­kos. A XIX. században a Nyá- ryakon kívül Bállá Endre, Hangyás Gedeon, a XX. szá­zadban Wekerle Sándor, Kégl János, Krajcsovics Lajos és Nyáry József örököseinek, Manna Istvánnak voltak itt birtokaik. Felsőnyáregyházán másodlagos beépítésben római sírkövet találtak. Valószínűleg pótharaszti pusztán levő kö­zépkori templomromból szár­mazott. A község határában terült el Csát és Fileharasztja. „Chat” 1345-ben szerepel az oklevél­ben. A XIV. század közepén az Alagi család kapta Miklós budai várnagytól és a XV században is bírták. 1467-ben már mint pusztát említik. „Philesharaztha” 1284-ben bi­zonyos Gulcus fiaié. A XIV. század végén a Pakonyiaké, 1456-ban már a puszta a Szi- lassy család birtokában. Kúria (volt Nyáry — ma la­kóház). Állítólag ezen a helyen állt a Nyáryak ősi kúriája, amely­ről a község a hagyomány sze­rint „Nyáryak egyháza” nevét kapta. A községnek Pilis felé eső végénél áll. Főhomlokzatán négy, egyenes záródású, sza­lagkeretes ablak, magas, tagolt szemöldökmezővel, amelyet egyenes szemöldökpárkány zár le. (A bal oldali ablak helyett Újabban ajtót törtek.) Az ud- varf ho’mlőKzáf Két végén égy- egy ablaktengelyes épületrész ugrik előre. Az épület előtt hosszú, oszlopos tornác. A fel­felé keskenyedő oszlopok lá­bazat nélküliek, toszkán feje­zettel, az abakusz a magas ge- rendázatba beépítve. A helyiségek sík mennyeze­tnek. Aa épület mellett kicsi emeletes gazdasági épület áll, alacsony, kétoszlopos tornác­cal, rézsűsen kiképzett, csúcs­íves, kicsi ablakokkal. Az ala­csony kis helyiségek részben gerendás mennyezetűek, rész­ben nyitott tetőszékkel. Kúria (volt Wekerle — ma r. k. templom és plébánia). Építtette a XIX. század első felében Bállá földbirtokos, aki­től az 1848—49. évi szabadság- harcban való tevékenyséae miatt a birtokot elkobozták. Ezután Fabinyi császári ügyész kapta meg. Tőle vette meg a Wekerle család a XX. század első éveiben. Miért indiaszep a büdösrozsa ? Aki netán nem tudja, mi a kanré­pa, a guzsalyülö vagy a kosz macs­ka, — most már megnézheti a Ma­gyar Növényne­vek Szótárában. (De azért ide is leírjuk: a vadcik­lámen, a kikerics és az egres egy-egy népi elnevezése). Az új szótár, dr. Csapody Vera és dr. Priszter Sza- niszló munkája, nemrég jelent meg. Mintegy 13 000 címszó alatt a hazánkban va­don élő, termesz­tett és nagyobb mennyiségben im­portált növények tudományos latin és hivatalos ma­gyar nevét, vala­mint ezek nagy részét, népnyelvi változatait ismer­teti. A magasabb nö­vényeken élősködő aranka 15 népi el­nevezése közül cérnavékony, aranysárga szárá­ra a „Boldogasz- szony haja”, a „fecskefonal” és a „hajnevelő" név utal, gyomnövény jellegére, káros voltára pedig a „fonalfűnyüg” és a „lucemakosz”. Egy másik elterjedt gyomnövényün­ket, a tövises ig- licét igen találóan „ekeakadály”- nak, „ekenyüg”­nek, „eketartófű”- nek, „ökörguzs”- nak, sőt, Vas me­gyében „istenét- koztatüské”-nek is nevezik, de nem felejtkeztek meg egyetlen „hasznos” tulajdonságáról sem, — ebből ered a „szamár gyö­nyörűsége” elne­vezés. A \ vadonélők mellett termesztett növényeink egy része is sokféle, s vidékenként gyak­ran változó nevet kapott. A burgo­nya például kere­ken húszat, de ezek közül csak a „földialma”, a „kutyatök” és a „tojórépa” fejez ki valamit a nö­vény tulajdonsá­gaiból; a „kuku- lyó”, a „pityeré”, az Abaúj-vidéki „grulya" vagy a baranyai „péra” elnevezésnek bi­zony már nehéz lenne megtalálni az értelmét. A közismert Tagates- nek viszont csupa „értelmes” neve van. A „büdöske”, a ..büdösrózsa”, a „büdösszegfű” változatok kétség­telenül erős, csí­pős illatának kö­szönhetők. Ugyan­ion nyilvánvaló az is. hogy másik há­rom nevét: az „in- diagyökér”-t, az .,indiaszegfű”-t és az „indiavirág”-ot azért kapta, mert őshazája Mexikó, — a hajdani in­dián birodalmak földje. TlIogy szebben énekelhessenek“ Egy énekkar gazdát keres látlan mennyiség áll a lakosság rendelkezésére. Ezért az fmsz vezetősége arra kéri vevőit, hogy téli tüzelő­anyag-szükségletét most sze­rezze be mindenki. Később már sorba kell állni érte. A földművesszövetkezet Úri községben a kiskereskedelmi egységek elavult berendezései helyett a 10-es számú boltot pél­dául 30 ezer forint érték­ben ízlésesen berendezte. Ezen kívül előregyártóit ele­mekből 22 ezer forintos panel­raktárt szereztek be. A vendéglátóipari üzemág úri részlege 114,4 százalékra teljesítette tervét. A forgalom a múlt évihez viszonyítva 43 százalékkal nőtt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az év- elején az fmsz az autóbusz végállomásánál egy pavilont helyezett üzembe. Az első fél­évben ez az egység egymaga 190 ezer forint forgalmat bo­nyolított le. Jó eredményt ért el a 3-as számú italbolt is. A múlt esztendőhöz viszonyítva 124 százalékra teljesítette tervét. Röviditalokból elegendő meny- nyiség állt a közönség ren­delkezésére. Sörből és borból, sajnos, mintegy 65 százalék­ban tudták csak az igényeket kielégíteni. A második félév­ben javulás várható mind a sör, mind a bor ellátásában. A lakosság részére kulturális szórakozási lehetőségeket is biztosítanak. A 3-as számú italboltban még ebben a hónapban vacsorával egybekötött műsoros estet rendeznek. Az ügyvezető ezután arról beszélt, hogy érdemes a há­zinyúl- és a vágógalamb-te­nyésztéssel foglalkozni. Az fmsz megfelelő takarmányt biztosít a szerződő feleknek. Mind a nyúl, mind a galamb tenyésztése éveken át biztos jövedelmet biztosit a termelő­nek. Úri község lakossága már régen kifogásolja, hogy nincs elegendő szódavíz a faluban. Az fmsz ezt a régi panaszt most orvosolta. Solti Ferenc­nél szíkvízlerakatot létesítet­tek. Előreláthatólag lényege­sen javulni fog a szíkvízellá-' tás. Az első félévben összesen négy kereskedelmi egység nyerte el a „kiváló bolt” cí­met. Ezek közül Úri községben a 10-es vegyesbolt „kiváló bolt”, a 8-as eszpresszó „ki­váló esznresszó” kitüntetésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom