Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

Látogatásunk a Kéziszerszámgyárban Minőségjavítással, újításokkal- a kongresszusi munkaverseny sikeréért... ízbég „túlsó végén”, a Le­nin út mellett, szerényen hú­zódik meg a Kéziszerszámgyár — az egykori „Csoknyai” — városunk egyik legrégibb üze­me. Méreteit, munkásainak lét­számát tekintve nem tartozik a nagy üzemek sorába. Ter­melési eredményei alapján azonban már évek óta méltó versenytársa a legjobbaknak is. Minthogy ebben az évben kis és nagy üzemek egyaránt a kongresszusi munkaverseny jegyében tették meg felajánlá­saikat, kíváncsiak voltunk, va­jon hogyan versenyeznek a Kéziszerszámgyárban? Látogatásunkkor a gyár ka­pujában kedves, régi ismerő­sünk, Novoszedlák Misi bácsi, a „porta őre” fogadott, akinek jóvoltából rövid néhány per­cen belül már a gyár vezetői­nél voltunk. Az ő előzékeny­ségük lehetővé tette, hogy sze­mélyesen is megismerkedhes­sünk a gyárban folyó munká­val, megfigyelhessük az egyes műhelyrészek életét. Utunk első állomása a da­raboló volt, ahol a hatalmas daraboló-gép egy vajat szelő kés könnyedségével szeleteli a legkitűnőbb minőségű kemény acélrudakat és rugólemezeket. Innen a kovácsműhelybe men­tünk. Talán ez a leglármásabb része a gyárnak. Régi rugós Ajax-lcalapácsok a legmoder­nebb szovjet légkalapácsokkal kalapálnak versenyt egymás­sal. Itt működnek még a gyár­ral majdnem egyidős excenter- prések a legkorszerűbb kivite­lezésű NDK-prések szomszéd­ságában. A munkagépek mellett ha­talmas kupacokban hever az áru, ami bizonyítja, hogy se­rény munka folyik ebben a részlegben. Érdekes, talán azért, mert meglehetősen rit­ka látvány, de a kovácsműhelyben férfiak mellett nők is dolgoznak. Igaz, mint mondják, hogy ne­héz a munka, de szép kerese-, tét biztosít... Ugyancsak itt működnek a rugókészítők is, akik az alváz- rugókat csinálják. Az ország minden részébe szállítják az itt készült rugókat. Rengeteg a megrendelésük. Éppen ezért az Országos Tervhivatal támo­gatásával többmillió forintos költ­séggel rövidesen külön ru- gó-üzemrészleget építenek fel a gyár területén. A gyárudvar túlsó végén el­helyezett lakatos és esztergá­lyos műhely, valamint a TMK műhely is állandó szorgos munkák színhelye. — Évek óta szervezetten fo­lyik üzemünkben a munka­verseny. Műhelyek, ezeken be­lül pedig brigádok versenyez­nek egymással, éves szinten — tájékoztat a szakszervezeti munkaverseny felelős. A kongresszusi munkaver- senyben tizenkét brigád vesz részt. A kovácsműhelyből az Űj Élet, a Proletár, a Gábor Áron, a Kossuth, a csiszoló műhelyből a Május 1., az Április 4, az Augusztus 20, a lakatos mű­helyből a Petőfi, a Zalka Má­té, a Dózsa, míg a szerszám TMK-ból az Egyetértés és az Összefogás brigád... A ver­senyvállalások pontjai közül a legfontosabbak: A munkahelyi gépek kar- Nbantartása, minőségjavítás, se- lejtcsökkentés, teljesítmény növelés, újítások, ésszerűsíté­sek beadása és bevezetése, energia és alapanyag megtaka­rítás, munkafegyelem megszi­lárdítása. késések, az igazolat­lan hiányzások megszüntetése, társadalmi munka végzése ... A 12 brigád közül 6 a szo­cialista brigád cím elnye­réséért is versenyez. A brigádok vállalásait a brigádvezetők, vagy egy álta­luk kijelölt brigádtag jelenlé­tében a versenyértékelő bizott­ság havonta ellenőrzi, és ered­ményeiket a vállalati verseny­táblán közzéteszi. Hónapról hónapra szebb és jobb eredmények születnek. Júliusban 107—110 százalék körül voltak a teljesítmények. A selejt a tavalyihoz viszo­nyítva mintegy 10 százalékkal csökkent. Több újítást már be is vezettek. Herenkovics Géza marós újítása nyolcezer forint megtakarítást jelent a vál­lalatnak. Ugyancsak sikeres volt az anyagmozgatás korszerűsítésé­re tett újítás bevezetése. Az eddigi nehéz és nagy fáradsá­got igénylő anyagmozgatást elmés kis kétkerekű targonca alkalmazásával rendkívül meg­könnyítették és meggyorsítot­ták. , A társadalmi munka terüle­tén is jól halad a vállalások teljesítése. Eddig több mint 100 munkaórát végeztek, amely több száz forint hozzájárulást jelent a dolgozók szakszerveze­ti jóléti alapjához. A belföldi megrendeléseken kívül igen sokat exportálnak külföldre is, így harapófogók­ból, gömbvasvágó-ollókból. Többi termékük, mint a kü­lönféle balták, erdészfejszék, vonó-kések (háncsolók) kézi­vágók, nyeles-vágók, szemcsé- ző, kövező szerszámok, kala­pácsok, venyige-metsző ollók stb. szintén nagy keresletnek örvendenek... Korányi Sándor Felesleges utazgatás Őszinte örömmel üdvözöltük bútoráruházunk megnyitását, de bizony jó lenne, ha volna végre egy optikai szaküzlet is. Városi és járási hiányosságot pótolna! Ma már 10 forintba kerül csupán a HÉV-költség, villamosról, buszról nem is szólva, s szemüvegrecepttel legalább kétszer kell beutaz­niuk a rászorulóknak. Akár SZTK költségen, akár önkölt- I ségen: időveszteségről van szó. Optikusra lenne nagyon sür­gősen szükségünk, hogy apró szemüveg problémákkal ne kelljen a fővárosba utazgatni! Bíróság elé kerülnek a gyári szarkák Három évig lopták a Budakalászi Lenfonó Vállalat készilmenye it A Szentendrei Járási Rend­őrkapitányság nyomozói nagy­méretű bűncselekmény nyo­mozását fejezték be a napok­ban. Koszka Istvánná Molnár Róza 39 éves varrónő, buda­pesti lakos, 1957 februárja óta dolgozott a Budakalászi Len­fonó és Szövőipari Vállalatnál. Mint varrónőnek a vállalatnál gyártott textilanyagok besze- gése és varrása volt a felada­ta. Pár évig kifogástalanul dolgozott, majd lassan megér­lelődött benne a gondolat, hogy bűncselekmény elköveté­sével külön jövedelemre fog szert tenni. Beszerzett egy na­gyobb méretű táskát, oldalré­szét felszakította, így annak OLVASÓINK ÍRJÁK Stéger Ferenc emlékkiállítás Szentendrén A szentendrei Ferenczy Ká­roly Múzeum az ez évi mú­zeumi hónap keretében Sté­ger Ferenc emlékkiállítást rendez. Aki még nem is­merné Stéger nevét, az a lexikonból megtudhatja, hogy európai hírű énekes volt, vi­lághírű operaházakban éne­kelt. Európa-szerte ünnepel­ték, uralkodók tüntették ki, végül dicsősége teljében ha­zajött szülővárosába, Szent­endrére, és hosszú időn át a város tisztelt személyisége volt. A múzeumot, mely az em­lékkiállítást rendezi, nagy festőnkről, Ferenczy Károly­ról neveztük el, aki szintén európai hírű festő volt, és élete egy részét városunk­ban töltötte el. Híres fiainak minden or­szág vagy város, többek kö­zött, úgy állít emléket, hogy szobrot emel számukra, vagy utcát nevez el róluk. Ez utóbbit tette városunk is. Csakhogy nincsen benne kö­szönet. Stéger Ferencről el­neveztek a református te­mető mellett egy pár mé­teres kis közt, amelyet lát is az ember, meg nem is, Ferenczy Károlyról pedig a városban egy másik közt, amelynek közepén szennyvíz folydogál... Nem megtisztelő arra nézve, akinek a nevét viseli, inkább megszégyení­tő. Ezen sürgősen változtat­ni kell. Nem tudjuk, a bi­zottságnak, amely az utcá­kat annak idején elnevezte, mi volt az elképzelése, de furcsa, hogy ilyen neveze­tes férfiak számára csak ilyen szegényes utacskák ju­tottak. De, ha már itt tartunk ... Egyes házak falán márvány­táblák emlékeznek meg de­rék polgárokról. Helyes is ez, nem irigyeljük tőlük ezt a kitüntetést. De van váro­sunknak még egy nevezetes lakója, ki élete utolsó éveit nálunk töltötte, itt halt meg, és akiről a lexikonok úgy emlékeznek meg, mint a klasz- szikus színművek, főképpen a Shakespeare-kultusz nagy apostoláról, színháztörténeti művek írójáról, aki egész vagyonát ennek a célnak ál­dozta fel és szegényen halt meg. Talán ő is megérde­melne egy kis márványtáb­lát. Ez a férfi Rakodczay Pál. E tábla felállítása pénzt igényel, talán későbbi prog­ram lehetne. Ami azonban sürgős, az a két utca átke­resztelése. Dr. Dezsőfi Ferenc dupla feneke és oldala lett. Munkakezdés előtt mindig ko­rán érkezett és a varrásra elő­készített anyagból néhányat preparált táskájába rejtett. Esetenként 4—5 konyharuhát, egy abroszt vagy egy lepedőt vitt ki magával. Ennek során 1963 elejétől 1906 júniusig 50 838 forint értékű új textil­anyagot lopott. Azok egy ré­szét értékesítette, később be­vonta /az értékesítésbe Gábor Péter 52 éves építőipari dol­gozót, budapesti lakost, majd Molnár Istvánná Bresze Teré­zia 50 éves gyári munkást, budapesti lakost is. Egy alkalommal Nagy And- rásné Geiger Anna 39 éves gyári motozónő, budakalászi lakos, előbb egy ruhadarab­jának megvarrására kérte Koszka Istvánnét, majd arra kérte, hogy hozzon ki részére egy-egy darabot a gyár termé­keiből. Ettől kezdve Koszká­nénak nem kellett félnie a motozónőtől. Bűnös tevékeny­sége annyira fellendült, hogy segítőtársai vidékre jártak a lopott árut értékesíteni. Egy konyharuhát tíz forintért, ab­roszt húsz forintért, törülközőt tizenöt forintért és lepedőt öt­ven forintért árultak. A rendőrség széles körű nyomozómunkája során 259 embert hallgatott ki és 117 a tanúk száma, ezek nagy része mint jóhiszemű vásárló került bele a csúnya ügybe. A vádlottak tettüket beis­merték. Június 27-től '30-ig voltak őrizetben, azóta előze­tes letartóztatásban vannak. A járási ügyészség társadal­mi tulajdont bűnszövetségben károsító lopás, továbbá Gábor Péter ügyében a fentieken kí­vül üzérkedés bűntette miatt emelt vádat. K. Gy. Finom falatok A Dunakanyar üdvöskéje, autó­sok, ki rándul ók kedvenc szórako­zóhelye lett Szentendre, Leányfalu hatá­rában a Határ­csárda. Még csak a második nyár ez Knódel Márton vezetése alatt, de elmondhatjuk, hogy a legtöbbet emlegetett, legjob­ban vezetett ven­déglőink egyike. A panaszkönyvbe még egy reklamá­ló sor sem került bejegyzésre, és a levelezőlapokon is csak dicsérő szö­veg érkezett a központba... De nem is a panasz­könyv statisztiká­ja a lényeges, na­gyon sokan jön­nek hozzánk is di­csérni a csárda ételeit, az udva­rias, előzékeny ki­szolgálást. A Határcsárda nagyszerű helyi adottsága hívta fel magára a ki­rándulók, autósok, nyaralók figyel­mét. A két külön­álló terme és a te­rasz zártkörű ren­dezvényekre is al­kalmassá teszi. A jellegzetes magya­ros terem a kül­földiek kedvence lett. Különösen most, hogy sike­rült magyaros ét­készletet besze­rezni. A kitűnő cigányzene mel­lett családias lég­körben, gondtala­nul szórakozhat­nak az idegenek és a magyar autó­sok. A napokban itt adott fogadást a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal a Kem­ping Világszövet­ség elnökének. A francia rádió ri­porterei is innen vittek magukkal hangulatjelentést a kempingezőkről. A Magyar Autó Club szintén itt rendért meg évi összejövetelét. Ta­lán most már a parkírozóhely is elég lesz, miután azt kibővítették. Ételkülönleges- ségeik között sze­repel a „Csárda” finom falatok, filé­zett ponty Bako­nyi módra, galus­kával. A gombás­tejfölös ponty is kedvelt csemegéje a vendégeknek. N. D. L. UTCARÉSZLET (Rácz József rajza) Tanácstagi fogadóórák Radics József 1966. szep­tember 17-én 19.30 órakor Vörös Hadsereg utca 4. szám alatti lakásán, Hóra István 18- án 14 órakor Bocskai utcai 1. szám alatti lakásán, Tatár Já­nos 18-án 10 órakor Perjessy Sándor utca 18. szám alatti la­kásán, Becsei László 20-án 19 órakor Nagyváradi utca 6. szám alatti lakásán, Halasi Jó- zsefné 20-án 18 órakor Kör ut­ca 11. szám alatti lakásán, Stiegler János 21-én 18 óra­kor Kőzúzó utca 8. szám alatti lakásán, Szvoboda Ferenc 22- én 19 órakor György utca 12. szám alatti lakásán, Nyilas Ist­ván 22-én 18 órakor Vasvári Pál utca 3/a szám alatti laká­sán és Szatura István 23-án 18 órakor Bercsényi utca 4. szám alatt, a ktsz irodájában tanácstagi fogadóórát tart. Orvosi ügyelet Szombat déltől hétfő regge­lig a város ügyeletes orvosa dr. Katona Gyula körzeti or­vos (Gőzhajó u.). Sürgős járó­betegek számára vasárnap 9- től 10 óráig' külön rendelést tartanak a körzetorvosi ren­delőben (Bükkös-part). Állatorvosi ügyelet: Vasárnap (18-án) a járás ügyeletes állatorvosi szolgá­latát dr. Patócs András kör­állatorvos látja el (Tahitót- falu). ÉLESLÖVÉSZET A városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a város és a szomszédos községek lakos­ságát, hogy Szentendrén, az izbégi katonai lőtéren folyó évi szeptember hó 17-én, 19., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 27.; 28., 29. és 30-án, reggel 6 órá­tól este 10 óráig, éles lőgyakor- latot tartanak. A lőtér veszé­lyességi határán felállított fi- gyclmeztetőtáblák mögötti te­rületre a megjelölt napokon belepni szigorúan tilos és életveszélyes! SPORT A Kilián-pontokért A leányfalui általános is­kolában már évek óta igen szép számban neveznek be a Kilián testnevelési mozga­lomba, nemcsak a felső, ha­nem az alsó tagozat tanulói is. Ebben a tanévben kerékpár- túrával kezdték a pontgyűj­tést. Mintegy 60 tanuló ka­rikázta végig a Leányfalu—Du- nabogdány és vissza távolsá­got, ami 10—10 pontot ered­ményezett Kilián-könyvükbe. A túra szervezéséért elsősor­ban Bálint Józsefné testneve­lőt illeti dicséret. Korányi Sándor a bajnokság Állasa JÁRÁSI I. OSZTÁLY: 1. Pomázi KSK 12 12 _ 5 4: 6 24 2. Szt. Mathiász Tsz 13 7 4 2 20:17 18 3. Pócsmegyeri KSK 13 8 2 2 22:22 18 4. Szt. Papírgyári SE 13 7 2 4 21:20 16 5. Kisoroszi KSK 12 8 _ 4 2 4:25 16 6. Tahitótfalui KSK 12 6 3 3 23:18 15 7. P.szentkereszt 13 6 3 4 37:36 15 8. Dunabogdány Ép. 13 3 1 9 7:17 7 9. Szovjet 13 2 3 8 16:29 7 10. Csobánkai KSK 13 2 — 10 2:34 4 11. Szt.endrei ÉP. II. 13 — — 13 2: 4 0 JÁRÁSI II. OSZTÁLY: Pilisszentlászlói KSK 8 6 _ 2 33: 6 12 Szentendrei Papírgyár 7 5 1 1 27: 5 11 Szentendrei Mathiász II 6 4 — 2 18: 9 8 Pomázi KSK II. 6 3 — 3 14:18 6 Tahitótfalui KSK II. 6 1 1 4 9: 9 3 Szigetmonostori KSK 7 7 2:56 0 SZAKMAI BAJNOKSÁG: Pomázi Szegkovácsok 8 8 _ _ _. 34: 5 16 Honvéd Polgári 6 4 — 2 11:12 8 Szt.endrei Cementgyár 8 1 3 4 14:10 5 Szt.endrei Papírgyár 6 1 3 2 8:16 5 B.kalászi Gyapjúgyár 5 — 2 3 6: 7 2 Budavidéki Villamosság 5 — 2 3 6 219 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom