Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

KIRÁNDULÁS ESZTERGOMBA Járásunkban már hagyo­mány, hogy ősszel és tavasz- szal az általános iskolás gye­rekeket elviszik az ország kü­lönböző helyeire, lássanak, tanuljanak, szórakozzanak. Ez a kirándulás nem marad el az idén sem. A járási művelő­désügyi osztály és a TIT já­rási szervezete szeptember 27-én indítja őszi kirándulá­sát a történelmi múltú Esz­tergomba. A résztvevőket különvonat, illetve különhajó viszi-hozza. Jelentkezhetnek a járás valamennyi iskolájának Nemcsak az idők változnak A megyei művelődésügyi osztály rendezésében a nyáron több csoportban in­dultak autóbusszal Jugo­szláviába a pedagógusok. Tápiószecsőről is mentünk heten. Mi már csak a 13-ik autóbuszra fértünk fel. Mennyire más a helyzet, mint 25—30 évvel ezelőtt. Akkor csodálkozva mond­ta az egyik pedagógus, és az édesanyja, nekem: — Maga el-elmegy kirándul­ni? Mi legjobban itthon szeretünk lenni. Persze, sok verejtékem­be került akkor, hogy né­ha el tudjak menni egy- egy rövidebb kirándulásra, s az is igaz, hogy ők sem szerették olyan nagyon az „itthon”-t, csak egyszerűen még annyi módjuk sem volt utazni, mint nekem. Egy másik példa. Tavaly elcsaltam, a többi között, egyik kis tanítványomat is a zebegényi hajókirándu­lásra; — Katika! Gyere te is velünk, meglásd, mennyi sok szépet látsz majd. S mit szólt erre Katika? — „Megpróbálom elcsalni édesanyát is!” Idén Kati már a Bala­tonnál is volt édesanyjá­val, és dicsekedett, hogy mi minden szépet látott. Azelőtt pedig eszükbe sem jutott, hogy a kapujukon túl is van valami szép. De miért is jutott mind­ez eszembe? ... Azt hi­szem, nemcsak az idők, ha­nem az emberek is változ­nak. Antal Erzsébet tanulói, a tanulók szülei, és természetesen a nevelők. Érdekessége az idei őszi kirándulásnak az, hogy a rendezők lehetővé tették a különböző, iskolával nem szo­ros kapcsolatban levő társa­dalmi szervezet és munka­hely, így pl. a KISZ, fmsz- ek, tsz-ek, tanácsok stb. dol­gozóinak a részvételét is. A nagyszabású kirándulás­ra — amelyre egyébként az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is ezernél több sze­mélyt várnak, jelentkezni le­het az általános iskolák igazgatóinál, a járás műve­lődési házaiban és a járási művelődési osztályon. Jelentkezési határidő: szep­tember 18. A N A G Y K Á T A 1 JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 4., VASÄRNAP TIT-értekezSet Szerdán kibővített vezető­ségi értekezletet tartott a TIT járási szervezete, melyen a szeptemberben beinduló népművelési évad részletes programját beszélték meg. Grúz-est Tápiószentmártonban A magyar—szovjet barátság jegyében a hét elején jól sike­rült műsoros estet tartottak Tápiószentmártonban. A meg­jelent mintegy kétszáz főnyi közönség előtt Szabó Gyula és •Dusek László Grúzia mai éle­téről, Szász József a grúz iro­dalomról beszélt. Az irodalmi színpad verses-énekes műsorát grúz játékfilm vetítése követ­te. Álltak a kombájnok a határban Idei aratási tanulságok — jövőre MÁK NÉHÁNY HETE, hogy vége a kombájnozásnak, de úgy érezzük, a tápiószelei gépjavító állomás nyári munkája, s az e körüli prob­lémák annyira súlyosak, hogy érdemes közelebbről is szem­ügyre venni. E sorainkkal a Tápió mente — véleményünk szerint egyoldalú — cikkére is szeretnénk a választ megad­ni. A kombájnozás megkezdése előtt a gépjavító állomás KISZ-szervczete, a IX. kong­resszus tiszteletére, védnöksé­get vállalt a tápiószelei, tápió- szőllősi, tápiógyörgyei, újszíl- vási és farmost tsz-ekben dol­gozó kombájnok felett. E tény tudatában — a kombájnozás végén a gépek átadásánál fe­lelősök és a segédvezetők megkérdezése után — úgy hisszük reális képet tudunk HÍREK — Egyhetes táborozásra in­dulnak ma Királyrétre a KISZ-alapszervezetek titkárai és aktívái. Ugyancsak egy he­tet töltenek Királyréten az 5 hónapos KISZ-vezetőképző tanfolyam hallgatói. — Szerdán ülést tart a já­rási nőtanács végrehajtó bi­zottsága. A tápiószentmártoni Kossuth Termelőszövetkezet nőbizottságának beszámolóját tárgyalják meg: A nők hely­zete a termelőszövetkezetben címmel. SZÓVÁ TESSZÜK: Mennyi a munkabér? A járási építőipari ktsz jú­nius végén betonjárdát javí­tott, illetve épített a Szent- mártonkátai 2. számú általános iskola udvarán. Befejezték a betonozást és elvonultak. A betonjárdát azonban még na­pokig kell locsolni, hogy kel­lően megkössön, a ktsz azon­ban nem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy egy embert ott hagyjon egy hétre e célból. így a munkavezető szóbeli megállapodást kötött az iskola hivatalsegédjével, s a hivatalsegéd elvállalta a lo­csolást. A munkavezető napi 60 forint munkabért helyezett kilátásba. A ktsz egyúttal fel­kérte a tanácsot, ellenőrizze, hogy a locsolást rendesen el- végzik-e. A hivatalsegéd most la­punkhoz fordult panaszával: hétnapi munkáját a ktsz elnö­ke napi 20 forintos bérrel akarta kifizetni. Amikor ezt nem fogadta el, szemére vetet­ték, hogy a locsolást társadal­mi munkában is elvégezhette volna. — Nem társadalmi munká­ról volt szó — mondja a hi­vatalsegéd —,. bár, ha azt mondják, hogy nézze elvtárs, ez és ez a helyzet, akkor ter­mészetesen elvállaltam volna úgy is. De most, úgy érzem, becsaptak. Igényt tartok hét napi munkám után az ígért napi hatvan forintra ... Nem tudjuk, hogy jár-e be­tonlocsolásért 'napi 60 forint, ez más kérdés. De úgy gon­doljuk, hogy a ktsz munkave­zetője nem nyilatkozott fele­lőtlenül. Vagy talán igen? Kíváncsiak lennénk a vá­laszra, s arra, hogy a hivatal- segéd mikor kapja meg a, munkájáért hivatalosan járó $ munkabért. S Tegnap megnyílt az állo­mással szemben levő cukrász­da. Az átépítés során valóság­gal újjászületett a helyiség, a mostani kulturált körülmé­nyek között jól érezheti ma­gát itt a vendég. — 18 osztályban indult meg a tanítás pénteken á nagyká- tai gimnáziumban: Két-két el­ső osztály indult a szakközép- iskolában és a gimnáziumban. A szakközépiskolások kerté­szetet és állattenyésztést ta­nulnak, a gimnáziumi osztá­lyok érdekessége pedig, hogy az idei tanévtől megszűnt a külön reál és a humán tago­zat. — 18 helyiségben raktároz­ta eddig a nagykátai bútorbolt a bútorokat. Most már úgy látszik, ez az áldatlan állapot megszűnik, ugyanis a községi tanács épülete mögött befeje­zéshez közeledik a bútorrak­tár építése. Itt a bútorkészlet 70 százalékát tudják tárolni. — Pénteken megkezdődött Tápióbicskén a zeneoktatás zongora-, hegedű-, tangóhar­monika és gitárszakon. festeni az idei kombájnozási idényről. A TÁPIÓSZELEI gépjavító állomás 66 kombájnt javított ki a március 15-e és június 15-e közötti időben. Ezenkívül még 46 erőgépet is kijavítottak. Mindez együttvéve nagy meg­terhelést jelentett, meg is kellett szervezzék a 10 órás munkaidőt. Annak ellenére, hogy anyaghiány is nagyon hátráltatta a munkát, mind a 66 kombájn üzemképesen vár­ta az aratás megkezdését. Ezekhez most már csak ve­zetők kellettek. A tsz-ek veze­tői el is kezdték a szervezést, csupán egy szempontot hagy­tak figyelmen kívül: a szak­mai képzettséget. Vélemé­nyünk szerint ezért állhatott elő olyan helyzet, hogy a 132 kombájnvezető közül csak 30 volt olyan, aki tudott vezetni, s ebből a 30-ból is csak 15, aki már évek óta vezetett. En­nek a 15 embernek a gépével, s a tervteljesítésével nem is volt különösebb probléma. Ezek közé tartozik gépjavítónk négy dolgozója: Mózes János, Szabó Ferenc, Megyes István és Zakar János. SAJNOS, nem egy olyan kombájnos volt, akinek a gé­pe naponként került be a ja­vítóba, vagy a hibaelhárító­nak naponként kellett kimen­nie a géphez. S ezeknek a hi­báknak a többségét egyszerű zsírozással maguk is kijavít­hatták volna. Voltak olyanok is, akik így nyilatkoztak: „Nem az enyém a kom­bájn...” vagy: „Ide nem dol­gozni vagy pénzt keresni jöt­tem, hanem szórakozni...” A tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz- ben előfordult, hogy a hét kombájn közül csak egy dol­gozott. Részben érthető volt a tsz- vezetők felháborodása, de mindeneseire az említetteken el kell gondolkodni! Ezek az esetek is bizonyítják, mennyi­re szükséges a szakértelem és a gyakorlat! Ezek, hiánya miatt háromszor annyi hiba történt, mint amennyire szá­mítottunk, s ezért több sze­relő is kellett. Tény viszont, hogy a helyszínre irányításuk nem a legmegfelelőbben volt megszervezve. A KOMBA JNOZÄS BEFE­JEZŐDÖTT. Mindenki örül, hogy egy darabig nem kell ez­zel foglalkoznia. Mi azonban tennénk két javaslatot: A tápiószelei gépjavító állo­más vezetőinek azt javasoljuk, hogy már most kezdjék meg az anyagbeszerzést a követke­ző kombájnjavítási idényre. A termelőszövetkezetek vezetői­nek pedig, hogy a téli idő­szakban szervezzenek — a 3 hónapos traktorosiskolához j hasonlóan — kombájnvezetési tanfolyamot. Így jövő nyáron mindkét részről kevesebb ide­geskedéssel — jobb eredmé­nyeket tudnak elérni. Megnyílt a Bagolyvár bisztró Tegnap Nagykátán, a ben- zinkúttal szemben bisztró nyílt. A „keresztapák” a Ba­golyvár nevet adták neki, s ezzel a kátaiak hallgatólagos keresztelőjét szentesítették. Az épület ugyanis nem ismeretlen a kátaiak előtt, az átépítése is elnyúlt egy kissé, s ez alatt az idő alatt kapta a járókelőktől a Bagolyvár nevet. Már festik a díszes táblát, amelyen egy bagoly lesz látható. Ebben az épületben kapott helyet a cukrászati termelő­üzem is. A régi helyén ugyan­is a cukrászüzem túlságosan össze volt zsúfolva, s a hely­szűke egyúttal a választék ro­vására is ment. Mindezek a panaszok, reméljük, az új helyiségben véglegesen meg­szűnnek. Tápiószelei Gépjavító Radar Irodája Emeletes áruház — Nagykátán Év végére elkészülnek a Nagykátán felépülő emeletes áruház tervei. A jelenlegi méteráru szaküzletet lebont­ják és a helyén 10 millió fo­rintos költséggel építik fel az új áruházat. A hatalmas épületben egy “helyein fogják árusítani majd' a különböző iparcikkeket, s az emeletre lift viszi fel a vásárlókat. 1968. december 31-én adják í majd át az áruházat. SZENTMÁRTONKÁTA: Túllépni a közöny határain Felkerestem Gyetvai György­iét, a Szentmártonkátai Köz­ségi Tanács titkárát, s meg­kértem: beszéljen a tanács­tagok munkájáról. — A tanácstagokkal általá­ban mindig megbeszélem a beszámolók, ütemtervét. Is­mertetem velük, a községi ta­nács keretében- folyó mun­kákat. Közös célunk, hogy a választók lássák, áttekintsék a tanács munkáját, s megért­sék, hogy csak a lakosság tá­mogatásával tudunk eredmé­nyesen dolgozni. Az elmúlt időszakban a tanácstagok nagy százaléka rendesen megtartotta a beszámolókat, és erről a szükséges jegy­zőkönyvek is rendben elké­szültek. Sajnos, vannak olyan tanácstagjaink is, akik néha-néha megfeledlceznek vállalt kötelességeikről. Köz­ségünkben a beszámolók ál­talában élénken, kellő akti­vitással zajlanak le. Ez a tény azt mutatja, hogy a la­kosság nagy többségét érdekli a tanács munkája és saját községének sorsa. Akadnak ugyan tájékozatlanok, néha i rosszindulatúak is. Minden- I esetre jó lenne már végre túllépni a közöny határain.* — Legtöbb választónkat a községfejlesztési alap felhasz­nálása érdekli. Száz forint­tal megemeltük ezt az ösz- szeget, s bár voltak ellen­zői, a nagy többség egyetér­tett ezzel. Szükség volt erre, mert a község ötéves tervé­ben komoly létesítményekről van szó: a vízellátásról, is­kolai tantermek építéséről, a villanyhálózat bővítéséről, járdaépítésről és még lehetne sorolni az előttünk álló köz- ségíejlesztési feladatokat. — A tanácstagok túlnyomó többsége szívesen végzi mun­káját. Különös gondot fordí­tanak beszámolóikra, mert tisztában vannak azzal, hogy választóikkal így tudják a leghatékonyabb kapcsolatot tartani. Mindenesetre szeret­nénk elérni azt, hogy min­den tanácstagunk évenként legalább kétszer tartson be­számolót választói előtt. (molnár) Hosszú sor kígyózott Nagy- kátán a bazársoron levő hús­boltban. A fiatal eladó egy­másután tette a sertés- és mar­hahúst a mérlegre. Egy asszony sertéscombot kért. Ebből több is lógott a fogasokon. — Saj­nálom, az az étteremé — hangzott az elutasító válasz, s már fordult is a fiatal eladó a következő vevőhöz. A mi vá­rakozásunk azonban mégis eredményesnek bizonyult, mert mire ránk került a sor, az addig „zárolt” combot mérni kezdte. Végre kezünkben volt az áru. s már éppen távozni akar­tunk. amikor észrevettük, hogy a hús átáztatta a papírt, így nem tudjuk a táskába ten­ni. Mi sem egyszerűbb ennél Tanácstagi fogadóórák r-, § Holnap délelőtt 9 órai kéz- ^ dettel Kármán András Nagy- | kátán, Varga János Farmoson, ^ Koch Béla Tápiószelén, dr. § Tumann Károlyné Tápiőszent- § mártonban, dr. Juhász László § Tápióbicskén, Kiss Tibor Tá- pióságon, Mokos József Tó- ^ piószecsőn, Pataki Márton Tó- $ almáson, if j. Imre Sándor ^ Szentlőrinckátán és Hegyi ^ Kálmán Szentmártonkátán ^ tart tanácstagi fogadóórát. Holnapután, kedden dél- ^ előtt 9 órai kezdettel Kiss § Béláné Tápiógyörgyén és Boj­í tár István Kákán tart tanács­" S tagi fogadóórát. rői számára és szeptember 29-én, a hadsereg napján fejeződnek be. Az úttö­rők járási központjában a 8 körzetből mintegy 1500—1600 úttörő jelentkezésére számítanak. (Gebora László rajza) MOZIMŰSOR ^ Nagykáta ma: Nyomoz a vöie- v gény, matiné: A tizedes meg a N többiek. Hétfőtől szerdáig: A vo- ^ nat. Szentlörinckáta ma: Arany- % csempész, szerdán: Kék rapszódia. 5; Tápiószentinárton ma: Muhtár, § hozzám, szerdán: Bube szerelme­ssé. Tápiószele ma: A vonat, mati- S né: Valahol Európában. Hétfőtől 8 szerdáig: Nyomoz a vőlegény. Kó- ^ ka ma: A kőszívű ember fiai II. ^szerdán: örvényben. Farmos ma: S Zöld fény, szerdán: Játék a mú- S zeumban. Tápiószőllős ma: Ítélet S Nümbergben I—II., szerdán: Kéz 8 kezet mos. Tápióság ma: Harc a ^banditákkal. Tápióbicske ma: Bu­jaságom története. Pánd ma: Sze- 8 génylegények. Tápiószecsö ma: A S jégbalett csillaga, szerdán: Ketten S haltak meg. Szentmártonkáta ma: ^Hétköznapi fasizmus, szerdán: Ví- 8 zivárosi nyár. * I % — gondoltuk — kérünk még^ egy papírt. Az eladótól azon- $ ban papír helyett a következő $ választ kaptuk: — Másik pa- $ pírt nem adok, mivel azt ne- $ kém is kimérik a húshoz. ^ Szóltak volna méréskor, akkor 5 két papírral mértem volna. $ Mivel ilyen apróságon nem $ akartunk vitatkozni az el- ^ adóval, egymásnak mondtuk 5 kollégámmal: érdemes volna $ beírni a panaszkönyvbe. — Tessék csak, írják be, ha $ akarják — szólt utánunk még $ búcsúzóul — de papír nincs! $ S mérgesen csapta a követ- $ kező húsadagot a mérlegre. 5 Nos, az illetékesek ezt a pár ^ sort vegyék úgy, mintha a i panaszkönyvbe írtuk volna. í (pápai) $ Ma délelőtt hirdeti meg a Magyar Üttö- } rők Szövetsége a Vörös Zászló Hőseinek Ütján mozgalmat. Lényege: jobb tanu­lás, több és jobb közösségi munka. A je­lentkezések ma kezdődnek a járás úttö- j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom