Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
tt»66. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP MEGVKf kffíHap 3 A második ötéves terv végrehajtási ideje alatt jelentősen fejlődött a megye mezőgazdasága. Befejeződött szocialista átszervezése, s közben nőtt a mezőgazdaság termelése. Eredménnyel járt a szövetkezetek megszilárdítása, sikerrel végrehajtották szövetkezeteink a termelés fejlesztése érdekében hozott határozatokat, intézkedéseket. A megyei pártbizottság irányelvei hosszú távra jelölték meg a mezőgazdaság fejlesztésének útját. Nagy segítséget nyújtott a Politikai | Bizottság is, amikor megtárgyalta a megye helyzetét, jóváhagyta a megyei pártbizottság által kidolgozott alapelveket, s bátorította a pártmunkásokat a következetes munkára. Az elmúlt öt esztendő alatt a dolgozó parasztok tömegei ismerték meg és tették magukévá a párt politikáját. Sikerült a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekre irányítani a figyelmet a megyében, s ezzel gátat vetni az erők szétforgácsolásánalc. A közös munka elindítása, az anyagi érdekeltség kialakítása, a fejlesztés terveinek kidolgozása, A harmadik ötéves terv fő célkitűzései a megye mezőgazdaságában az üzemi pártszervezetek létrehozása, a pártépítés és a pártélet fejlesztése, a vezetők és szakemberek beállítása, majd állandósítása mind-mind egy-egy fontos állomás volt az elmúlt öt esztendőben. A munkát segítette, hogy a szövetkezeti tagok és vezetők többsége megértette a párt politikáját. De az is igaz, hogy a kommunisták igyekeztek a munka során közel kerülni a falu népéhez és az értelemre hatni. így volt ez a kenyérgabona-termesztés fejlesztésének kérdésében is, amikor azért folyt a harc, hogy a hazai termésből biztosítsuk az ország kenyerét. A megyei pártbizottság irányelveinek megfelelően ben meghaladta a 650 millió forintot. Jól teljesítették tervüket az erdőgazdaságok is. A gépjavító állomások mind jobban betöltik szerepüket: bíztatóan javul a termelőszövetkezetek gépeinek karbantartása. Falvaink községfejlesztésre csaknem fél milliárd forintot fordítottak. Megépült 41 orvosi rendelő, 57 óvoda, 21 művelődési ház, 384 kilométer járda stb. Ebben az időszakban valósult meg, hogy nyugdíjat kapnak a termelőszövetkezeti tagok, javult SZTK-ellátásuk, Az idős tsz-tagokon sokat segítenek maguk a termelőszövetkezetek is. Alapvetően megváltoztak a mezőgazdasági dolgozók életkörülményei. A legnehezebb fizikai munkát, szántás, aratás, cséplés stb., gépesítették a nagyüzemi gazdaságokban. A kormányhatározat alapján 486 szakember jelentkezett termelőszövetkezeti munkára, s ezek 72 százaléka ma is a termelőszövetkezetekben van. A termelőszövetkezeti parasztok munkáját olyan képzett és lelkes kommunista szakemberek segítették, mint Kelemen György és Vasa István, akik állami gazdasági igazgatói tisztségük mellett egy-egy tsz vezetését is vállalták. De lehetne továbbsorolni a neveket, például Magyar Sándor, Ság- hi László, Varga János, Nyújtó Ferenc, igazgató elvtársak, Pál Károly, Vaszil László, Kuli Imre, Dékány István, Szűcs Béla, Szabó Ferenc termelőszövetkezeti elnökök, valamint többen mások. A pártszervezetek, gazdasági szervező munkájuk mellett erősítették soraikat is. Az elmúlt öt esztendő alatt, taglétszámuk mintegy 2000-rel nőtt. Számokban nem mutatható ki, de értékét tekintve felbecsülhetetlen az a segítség, amelyet a pártszervezetek többsége jelent ma már a tagság nevelésében, a gazdasági feladatok megoldásában, a szocialista munkaverseny szervezésében. A pártmunka erősödése kedvezően hatott a szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti élet fejlesztésére is. Városellátó jellegű a megye A második ötéves terv időszaka alatt 13 452 hold szőlőt és 13 807 hold gyümölcsöst telepítettek a megyében. Jelentősen növekedett a zöldségtermelés területe. A megyei párt- bizottság irányelveinek megfelelően alakultak a termelési körzetek. A kenyérgabona termésátlaga az 1956—1960-as évek 7,4 mázsás átlagáról 10,3 mázsára emelkedett. A kukorica termesztésében 15 mázsán felüli megyei átlagok születtek. A megye állatállománya meghaladja az átszervezés előttit. 1960. évi felvásárlás mennyiségét 100-nak véve, 1965 végére 147 százalékra növekedett. A második ötéves terv időszakában a belterjesség irányába fejlődött a megye mező- gazdasága. A traktorok és a kombájnok száma például megduplázódott. Jelentősen nőtt a munkagépek száma is. A műtrágyafelhasználás 67—70 százalékkal növekedett. Felépült ■*451 tehén-, 17 834 növendékmarha-, 44 350 juh- és 5027 hízósertés-férőhely és még sok más fontos gazdasági épület. 23 ezer holddal növekedett az öntözött terület, s ma már megközelíti a 30 ezer holdat. A szövetkezetek belterjes irányú fejlődése kedvezően hatott a közös gazdaságok megszilárdulására. 1961-hez kép-’st a termelési érték 54 százalékkal, a beruházott vagyon 173 százalékkal, a tehermentes vagyon 161 százalékkal nőtt. A szövetkezetek vagyona ma már meghaladja a 7? milliárd forintot. Csökkent a gyenge termelőszövetkezetek száma és a mérleghiány összege. A szövetkezetek megszilárdulásának, a termelés fejlődésének eredménye a termelőszövetkezeti tagok részesedésének emelkedése. Az egy tagra jutó átlagos részesedés az 1960. évi 7362 forintról. 1965-re 12 ezer forint fölé emelkedett. Ez azonban még mindig elég alacsony és rendszertelen a kereseti lehetőség . Az eredmények értékét csak növeli, hogy olyan emberek kezdtek — mind a vezetők, mind pedig a taaok — a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséhez, akik szövetkezeti nagyüzemet nem vezettek, akiknek nem volt nagyüzemi tapasztalatuk. Dicséret illeti őket azért, mert a nehéz körülmények között is megállták a helyüket, vállalták a kezdéssel járó áldozatokat. Miközben vállalták, hogy megváltoztatják környezetüket, megváltoztak maguk is. Azok a dolgozó parasztok, akik néhány évvel ezelőtt még kis- parcellás gazdálkodásra esküdtek, ma többségük őszinte híve a szocialista nagyüzemeknek. Tudják, hogy boldogulásuk alapja a közös munka. A következetes politikai munka eredményeként ma már kialakulóban van az egységes paraszti osztály. A falvak fejlődése A tervidőszak alatt jelentősen növekedett az állami gazdaságok termelése Ls, s 1965íNepga^uctóasuni K. ucu ixigtuiTv. ötéves terve egyenes folytatása a második ötéves tervnek. Célja: a szocializmus teljes felépítése. A mezőgazdaság termelését 13—15 százalékkal fejlesztik, ezenbelül a közös gazdaságok termelése 22—25 százalékkal emelkedik. Ezek a célok a megyében is megvalósíthatók. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a Hl. ötéves terv időszakában is néhány fő kérdésre kell összpontosítani az erőt. A fő cél továbbra is n termelés növelése, a tsz-tagok életszínvonalának javítása. A szakosítás irányában való fejlesztés egyre inkább kidomborítja majd a megye városellátó jellegét. A kenyérgabona termelését továbbra is fejleszteni kell, a lakosság kenyérrel való zavartalan ellátása ugyanis nép- gazdasági érdek. Ezt veszélyeztetik az olyan nézetek, mint például „csökkenteni lehet a kenyérgabona termesztését”, vagy az önállóság növelése lehetővé teszi a terület csökkentését. Ezekkel nem lehet egyetérteni. A kenyérgabonát meghatározott területen kell vetni és termelni. A párt- szervezetek előtt továbbra is fontos feladat, hogy támogassák a kenyérgabona termelését. A szőlő- és gyümölcsültetvények területe a megyében 90 400 hold. Ezenbelül az új telepítés 27 350 hold. Az ültetvények értéke megközelíti a 2,3 milliárd forintot. Az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök jórészt a III. ötéves tervben fordulnak termőre. A telepítmények szépen fejlődtek, s minden remény megvan arra, hogy beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Rendkívül fontos azonban, hogy az elmaradt s a termeléssel szoros kapcsolatban levő járulékos beruházások megvalósuljanak. Egyes üzemi vezetők hajlamosak arra, hogy az új telepítések termőre fordulásával elhanyagolják a régi ültetvényeket. Az ezeket védő rendeletek, intézkedések ma is érvényben vannak, és mindenütt be kell tartani azokat, A zöldségtermelés a nagyüzemekben állandósult, és olyan termelési ággá vált, amelynek eredményessége egyre kevésbé függ az időjárástól s jelentős bevételt biztosít a gazdaságoknak. A megyében szeretik és tudják is termelni a zöldséget. A III. ötéves terv a megye számára 30—32 ezer hold zöldségtermő területet irányoz elő. A terület növelése, az átlagtermések fokozása mellett feltétlen javítani kell azonban a termelési biztonságot. Törekedni kell az áru útjának lerövidítésére. Helyes, ha a termelőszövetkezetek mindinkább rátérnek a közvetlen értékesítésre. Elárusítóhelyeket, üzleteket létesítenek. A burgonya, a paradicsom és egyéb kertészeti termékek értékesítésénél kialakult nehézségek azonban csökkentik a termelési biztonságot. Ezen pedig feltétlenül segíteni kell. A termelési biztonság akkor kerül veszélybe, amikor a megtermelt, szerződött áru nem kerül felvásárlásra. A termelőüzem gazdasági kárát ugyan pótolja a termények átvétel nélküli kifizetése, de az, hogy a termelő szeme előtt semmisüljön meg az áru, mind gazdaságilag, mind politikailag káros. De nem lebecsülendő az sem, hogy ugyanazokból az árukból, amelyek kint megsemmisülnek, nincs bőség, és ezért a fogyasztói árak magasak. Az árakat nem egy esetben mesterségesen tartja fenn a kereskedelem, ezzel igyekszik a fogyasztás mennyiségét kormányozni. A friss zöldbabot megvásárolta a MÉK, de takarmányozás céljára visszaadta a gazdaságoknak, azért, mert a nagykereskedelem nem vette át tőlük. Szinte érthetetlen, hogy ezen a napon a budapesti piacokon a termelők 8 forintért is el tudták adni a bab kilóját. Az exportra alkalmas szilvát csak központi beavatkozásra lehetett értékesíteni. Ezek olyan jelenségek, amelyekre fel kell figyelni, hiszen a megyében a III. ötéves tervben a gazdaságok növelik a kertészeti területet. Fejlődik az állattenyésztés is A III. ötéves tervben mind mennyiségileg, mind minőségileg tovább fejlődik a megyében az állattenyésztés. Nagy jelentősége van ennek, mert így a tagok folyamatos munkához jutnak, a rendszeres pénzbevételek pedig megköny- nyítik az előlegfizetést. A tervidőszak alatt 85—90, 100 férőhelyes tehénistálló épül, 22—24 gazdaságban pedig 300-as tehenészetet létesítenek. A sertésállomány a jelenlegi szinten marad, míg a juhállomány mintegy 10 százalékkal növekszik. A baromfitenyésztésben főként a minőségjavításra kell nagy gondot fordítani. Az állattenyésztési tervek azonban csak úgy valósulnak meg, ha a megyében tovább fejlődik a takarmánytermelés, a meglevő takarmányt jól tartósítják és tárolják, továbbá ésszerűen használják fel. Nagy gondot kell fordítaniok a hulladékta- karmányok — kukoricaszár, kertészeti hulladékok, répafej stb. — feletetésére. Az állami gazdaságokban csaknem 400 millió, a termelő- szövetkezetekben pedig több mint 1 milliárd forintot ruháznak be a III. ötéves terv idején a termelés fejlesztésére. A megye mezőgazdaságának szűkös munkaerőellátottsága indokolja, hogy a megye mező- gazdaságának anyagi és műszaki ellátottsága meghaladja az országos átlagot. A nehéz fizikai munkák javarésze gépesítésre kerül. A beruházásokkal egy időben minden gazdaságban fontos feladat, hogy jól használják ki a termelő- eszközöket és a berendezéseket. A termelőszövetkezetek amortizációja ugyanis termelési költségként jelentkezik, a termékegységre jutó költség- hányad ugrásszerűen emelkedik, ez csökkenti a tagok jövedelmét. Ezért kell tehát nagy gondot fordítani a gépek, férőhelyek, öntözőberendezések jő kihasználására. Biztosítani kell az* anyagi érdekeltséget A III. ötéves terv úgy valósulhat meg, ha valamennyi gazdaságban biztosítják a dolgozók anyagi érdekeltségét. Helyes, ha a termelőszövetkezetekben a részesedési alapon belül létrehozzák a munkadíj alapot, amelyből folyósítani tudják a helyileg kialakult szintnek megfelelően a tagság havonkénti keresetét. A szövetkezeti vezetők tulajdonítsanak nagy jelentőséget a premizálásnak, valamint az év végi kiegészítő részesedésnek is, A nagyobb szakmai hozzáértést követelő munkáknál a megbízatást kössék szakmai képesítéshez, a kiképzett szakmunkásokat foglalkoztassák szakmájukban. A megye termelőszövetkezeteiben ma még csupán egyharmadát tudják foglalkoztatni a tagoknak, a további kétharmadát csak időszakosan. Üzemenként határozzák meg e tagoknak a nagyobb mértékű foglalkoztatását. A következő években fokozatosan bevezetésre kerül a gazdaságirányítás új módszere. A reformnak már eddig is több eleme érvényesül a mező- gazdaságban. (Megváltozott például a tervezés módszere. A feladatokat mint kötelező tervszámokat, a termeltető felvásárló vállalatok kapják meg. Ezek kötnek azután szerződést a termelőszövetkezetekkel. Az 1965—66. évi tapasztalatok kedvezőek. Alig van eltérés a megyében a korábban előállított és értékesített áru meny- nyiségétöl. Burgonyából, hízott sertésből, hízott marhából, valamint tojásból növekedett a termelés, csupán a cukorrépánál mutatkozik visszaesés. A megváltozott tervezési módszer, valamint a beruházások lebonyolításának változása jelentősen növeli az üzemek önállóságát. Ezért helyes, ha valamennyi üzem elkészíti fejlesztési programját, amelyben meghatározza a termelés fejlődésének irányát és ütemét. Az állami gazdaságokban és a vállalatoknál már a II. ötéves terv időszakában is figyelembe vették a gazdaságosságot. A szö- vetkezetekben azonban az önköltségszámítás az elmúlt években alig-aíig lépett túl a kísérleti állapoton. Előreláthatólag a reformintézkedések bevezetésével a szövetkezeti szektorban is könnyebbé válik a kölíségszámítás. Az üzemi önállóság elve helyes, az önállóságot növelni kell. A szövetkezeteknek azonban élni is kell ezzel. Használják ki a helyi termelési lehetőséget, a népgazdaság igényelnek figyelembe vételével szervezzék meg termelésüket, s a gazdaságokon belül növeljék a szakemberek önállóságát, felelősségét. Nem egy gazdaságban azonban rosszul értelmezik az önállóságot. Az önállóság alapja a vezetők és a tagok, az üzemek és a vállalatok, az irányítószervek közötti bizalom. Az | üzemi pártszervezetek felelősek azért, hogy a szövetkezeti gazdaságok mennyire élnek az új gazdasági reform adta lehetőségekkel. A termelőszövetkezetek többségében zavartalanul érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Néhány szövetkezetben azonban a vezetők semmibeveszik a szövetkezeti demokráciát. Holott valamennyi közös gazdaságban'a tagság joga dönteni a belső élet, a rend és a termelés legfontosabb kérdéseiben. Az olyan vezető, aki azt tartja, hogy a magas jövedelem mellett a tagság nem igényli a döntés jogát, az téved, s előbb vagy utóbb magába marad és a tagság megvonja tőié bizalmát Csaknem másfél milliárd beruházásokra Egymilliárd 400 millió forintos beruházásra kerül 6or a megye mezőgazdaságában a III. ötéves tervben. Hatalmas összeg ez, de a feladatokat tekintve ennél még többre lenne szükség. Mindemellett a legfontosabb gondok ezzel az összeggel is megoldhatók. Nagy lépést kell tenni a tehenészetek fejlesztésében és a kertészeti beruházásokban. Külön is foglalkozni kell a százhalombattai és a túrái hőenergia hasznosításával. E tervek hamarabb valósulnának meg, ha megfelelő összefogás alakulna ki a termelő- szövetkezetek és más gazdasági, vagy vállalatok között. Szó lehet a budapesti termelőszövetkezetekkel való kooperációról is. A megyében indokolt lenne 150—160 000 máasás szőlőfeldolgozó kapacitás létesítése. A terv egyelőre csak 100 ezer mázsás kapacitásra biztosít összeget. A III. ötéves terv 1200 holdas szőlőtelepítése mellett, további 2000 hold csemegeszőlő telepítésére is szükség volna. A megye e feladatok megvalósítására felkészült. A beruházások során érvényesül az a szemlélet, hogy az állami hitelből ott létesítsenek gazdasági épületeket, segédüzemeket, öntözőgépeket stb., ahol azok költsége gyorsan megtérül. Az export növelését elősegítő beruházások is ezen elv figyelembevételével történnek. A termelőszövetkezeteknek tehát már most fel kell készülniük a beruházások lebonyolítására. Előnyben lesznek ugyanis azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőrészleggel rendelkeznek, vagy tagjai valamelyik szövetkezeti vállalkozásnak. A terv ugyanis az, hogy 1970-re a termelőszövetkezeti építkezéseken 70— 80 százalékban az építőbri- igádok dolgozzanak. Az lenne az előnyös, ha , az építőbrigádok bármilyen épületet meg tudnának építeni a közös gazdaságokban. Ösz- szefogással kell tehát gondoskodni arról, hogy a tsz- közi vállalkozás, vagy a szövetkezeti építőbrigád megfelelő műszaki felkészült-- seggel rendelkezzen. Célszerű az állami gazdaságok építőbrigádjait is fenntartani, helyenként fejleszteni. Az irányítás reformja újabb követelményeket támaszt a termelőszövetkezeti vezetőkkel szemben. Azok a vezetők szolgálják jól a közösséget, akik felismerik az új helyzetben is, mi helyes, mi az “előnyös, mi a gazdaságos. Ennek _ megítéléséhez a jövőben is támogatást kapnak a szövetkezeti vezetők, ■de maguknak is gondoskod- •niuk kell arról, hogy az üzemen belül megfelelő segítőtársakra tegyenek szert. •A II. ötéves tervidőszakban ■egyrészt az üzemek között, másrészt az üzemeken belül is megindult a specializálá- si folyamat. Feladatok határozottabban elváltak egymástól, és megoldásukhoz speciális szakemberekre, illetve szakmunkásokra van szükség. A gyorsabb ütemű fejlődést azonban nemegyszer az is akadályozza, hogy nincs elegendő szakmunkás. Az idei esztendő a III. ötéves terv első éve. Bár évközben sok nehézséget kel- j lett leküzdeni, minden remény, megyan arra, hogy a megye mezőgazdasága eredményes esztendőt zár. A termelés fejlesztése érdekében erőteljesen bontakozott ki a szocialista munkaverseny, és terjed a szocialista brigád- mozgalom. A dolgozóik jobb munkájában, nagyobb helytállásában kifejezésre jut tiszteletük, ragaszkodásuk a párt iránt. A hátralevő hetek, hónapok munkáján azonban nagymértékben múlik, hogy mennyit hasznosíthatunk az eddigi szorgalomból, termésből. Betakarításra vár, több mint 200 ezer hold termése, ! csaknem 200 ezer hold őszi kalászost kell idejében és jó minőségben elvetni. Előnyös lenne, ha megközelítőleg 200 ezer holdon mélyszántást végeznének a gazdaságokban. Sok még tehát a teendő, nagy erőpróba előtt áll a falvak népe. A mezőgazdaság szocialista átalakításában, a termelés növelésében legtöbb munka, a legnagyobb felelősség a kommunistákra hárult. A III. ötéves terv megvalósítása Is nagy munkát, teljes odaadást követel. Éppen | ezért továbbra is hatékonyan kell erősíteni a termelőszövetkezeti pártszervezeteket, újabb káderekkel ellátni a gazdaságokat, biztosítani a tagság demokratikus jogait, és még több fontos politikai, gazdasági feladatot kell megoldaniuk. Az eddigi eredmények egyben biztosítékot nyújtanak arra, hogy a III. ötéves terv céljai is maradéktalanul megvalósulnak, s ezzel eddig soha nem látott szintre emelkedik a mezőgazdaság, a szövetkezeti parasztok és dolgozók életmódja. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága szeptember 8-án tárgyalta meg a III. ötéves terv irányelveit. Cikkünk a megyei pártbizottság ülésén elhangzott beszámolónak és az ott hozott határozatnak rövid összegezése. * l > t
