Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-10 / 214. szám
Szentendre \ X. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT P KÜLÖN KI A DÄSA ■i l: Kongresszusi versenyben Száz helyett 108 vagon kenyérgabona Járásunk termelőszövetkezetei is — hasonlóan az üzemekhez — értékes vállalásokat tettek pártunk közelgő IX. kongresszusának tiszteletére. Ennek egyik legjelentősebb tétele, hogy a tervezettnél több kenyérgabonát adnak át az állami felvásárlásnak. A vállalást teljesítették: eddig már 108 vagon kenyérgabonát szállítottak el a malmokba és a felvásárlótelepekre a tervezett 100 vagon helyett. A szentendrei Mathiász János Termelőszövetkezet építőbrigádja vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére csökkentik az önköltséget. Bár a végleges értékelés még nincs meg, a jelek szerint vállalásukat sikerül teljesíteni. A kocsigyárban elkészült a prototípus A kocsigyárban a szerkesztési és technológiai osztály, valamint a prototípus brigád teljesítette a IX. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlását. Szeptember 1-re elkészítették egy négytonnás hidraulikus billenőlapos közúti és mezőgazdasági pótkocsi prototípusát. A kocsi minősítési vizsgáKósza Sipos László kiállítása Olaszországban A Szentendrén élő fiatal festőművész önálló kiállítása nagy sikert aratott az olaszországi Sciaccában. Magyar- ország, Németország, Belgium, Norvégia után Olaszországban is elismerőleg nyilatkoztak Kósza-Sipos kiállított képeiről. A kiállításról kiadott prospektusban Dankó Éva mutatja be a fiatal művész munkásságát és művészi kifejezésmódját. Képeiről pedig Nuccio Galluzzo ad méltatást olasz nyelven. lererfes? Drágább a lejhús, a tarja Szemelvények a kereskedelmi társadalmi ellenőrök megállapításaiból Kereskedelmi és társadalmi ellenőreink brigádvezetője, Kelemen Gyula, a be- tonelemáru-gyár rendésze és gondnoka jegyzőkönyvi megállapításokat tárt eiénk, majd a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsához intézett jelentését, amelyben meglepő dolgok sorakoznak. A vagy húszfős aktívahálózat idén is rendszeresen latai most folynak az Autó- közlekedési Tudományos Kutató Intézetben. Ezt követően a Mezőgépkísérleti Intézet „fárasztópályáin” kell vizsgáznia. Ebből a keresett, korszerű kocsitípusból a gyár jövőre elkezdi a nullszéria gyártását. kenységét továbbra is folytat-j ni fogja. Így érezzük, mert ismerjük őt. NYUGDÍJ ELŐTT Még íróasztalánál ül a városi tanácsházán Szelényi István, a népszerű Pista bácsi, a tanács vb-titkára, de tizenötödikén nyugdíjba megy. Megkérjük, mondjon valamit életéről, munkájáról. — 1923-ban, 17 éves koromban jöttem Szentendrére, s a budakalászi textilgyárnál lettem szövőmunkás. Nemcsak az akkori elhelyezkedési nehézségek miatt, egyébként is ipari pályához volt kedvem. Ez a szándékom azonban derékba tört. 1925-ben részt vettem egy sztrájkban, minek következtében a feketelistára tettek a szakmában. Ott többé nem kaptam munkát. Így akaratom ellenére kerültem az államigazgatásba, mert 1926. szeptember 1-én, éppen negyven éve, Csobán- kán lettem községi írnok, vagyis irodatiszt. Onnan 1943- ban mentem Békásmegyerre segédjegyzőnek. A felszabadulás után vezető jegyző lettem Csobánkán. Annak a községnek élére kerültem, ahol ír- noki minőségben, lámpalázas ifjú fővel indultam, s ismerkedtem az emberekkel. 1949- től Kisorosziban voltam jegyző, 1951 novemberétől pedig a járási tanács vb-titkára. 1954. augusztus 1-én kerültem hasonló minőségben a városi tanácshoz. — Búcsúzásul talán annyit mondanék: bár nem készültem államhivatalnoki pályára, mint elmondtam, de megszerettem munkámat, szerettem és szeretem az embereket, akiken még kicsi községi írnoki posztomon is segíteni, terhükön könnyíteni tudtam. Állásomat soha nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintettem, hivatásnak, amely emberszeretettel, szociális érzéssel tölthető meg. Munkatársaim a napokban oly szépen, meleg szeretettel búcsúztattak el, hogy úgy érzem, ők se tekintettek felesleges embernek. Ennyit mondott magáról Szelényi István, s mert többet nem mondott, búcsúztunk. Lényegében azonban nem búcsúzunk, mert közöttünk marad, ismerősei, barátai, családja és munkásőrtársai között. S emberszerető, embersegítő tevéA gyermekek érdekében Ülést tartott az ifjúságvédelmi állandó bizottság Ismét új tanév kezdődött, jó és kevésbé jó gyermekek kezdik meg az iskolába járást. S a városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottsága elsősorban az iskolai megbízottak munkájáról beszélgetett. Azokról a pedagógusokról, akiknek kettős a feladatuk: iskolai munkájuk mellett a bizottsággal is tartják az állandó kapcsolatot, s nyilvántartják azokat a gyermekeket, akiknek szülei elhanyagolják a nevelést, s ha állami beavatkozás látszik szükségesnek: azonnal jeleznek. Mint az órákig tartó ülésen hallható volt, Szentendrén még mindig sokan vannak ilyenek. Művelődési otthonunkról is sok szó esett és jegyzőkönyvbe diktálták általános iskolás leánykáknak és fiúknak a nevét, akiket ott asztal melletti alkoholfogyasztáson értek tetten. Ezek szerint nem helyes, hogy kultúr- házunkban italmérés is folyjék —, ha a felszolgálószemélyzet, s a vezetőség nem tudja megakadályozni kiskorúak alkoholfogyasztását. Részletesen tárgyalták meg a folyamatos utcai ellenőrzéseket, s különösen a moziellenőrzéseket. Ugyanis a korhatár nélküli filmeket sem látogathatják például nyolc óra után, nemhogy az általános iskolások, de még gimnazisták sem! Mert mindkét gimnáziumunk ügyrendje szerint este nyolc óra után diákok házon kívül nem tartózkodhatnak. s A bizottság ülésén, mint vendég, részt vett a Pest megyei Nőtanács kiküldöttje is, aid örömmel látta, hogy a részvevők mindegyike, szívügyének tekinti az ifjúságvédelem ügyét. végzi bolti ellenőrzéseit, próbavásárlások során ellenőrzi a helyes súlyt és minőséget az egyes boltokban. Most, augusztus 18-án a 148. számú italboltban, vagyis az állomás menti talponállóban fél deci vagyis 50 mililiter cseresznyepálinka helyett 43,5 ml-t adtak ki, ugyanennyi rum helyett 44,5 ml-t. Az izbégi italboltban augusztus 24-én két deci bor 1,88 decinek méretett le, barackpálinka fél deci helyett 0.45 dl volt, s a cseresznyepálinka ugyanilyen „rövid". Huszonhatodikán a Bog- dányi utcai húsboltban négy árut vásároltak próbaképpen. A számolásnál 1,27 kg fejhúsnál 30 fillér, 1,15 kg tarjánál 50 fillér, és 1,10 kg lapockánál 2 forint volt a téves számolás — a vevő kárára. Persze, mondhatjuk, emberek vagyunk, mindenki tévedhet! De három árucikk mindegyikénél? S ami feltűnő: egyetlen esetben sem az eladó kárára esik a tévedés? Grúz nap Dunahogdányban A grúz napok keretében a szentendrei járás területén Dunabogdányban került sor hangulatos, baráti találkozóra fiatal grúz művészek és a község lakossága közt. A művelődési otthon nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Hock Antal, a Hazafias Népfront községi elnöke üdvözölte a megjelenteket. Méltatta a szovjet—magyar barátságot, s az ennek jegyében megrendezett grúz nap jelentőségét. A vendégek ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Hankó Géza, Elekes Csilla Mária, Molnár Imre, Szed- lacsek István, Németh Zsuzsanna, Stágel Gertrud Mária. Házasságot kötött: Czibolya Gabriella és Horváth-Tiborcz Ákos. Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ? i. Elsősorban minket, szentendreieket, érdekel a fenti kérdés tisztázása, de idegen- forgalmi szempontból is szükség van erre. Hiszen a városnéző idegenek is érdeklődnek olykor városunk nevének eredete iránt. Sajnos, a város történetét ismertető írásművek vagy nem foglalkoznak behatóbban a fölvetett kérdés tisztázásával, vagy pedig megtévesztenek fejtegetéseikkel és megállapításaikkal, amelyek nem bizonyíthatók hiteles oklevéltári adatokkal. Szofrics Pál, a szentendrei származású, szerb történetíró foglalkozott először részletesebben a Szentendre helységnév kérdésével. A Monumentumok Szentendre múltjából és jelenéből című művében több verziót említ városunk nevének eredetére vonatkozólag. — Az egyik magyarázat szerint „a kereszténséggel egy új tényező jelenik meg Pannónia földjén, s ennek a tényezőnek köszönheti Szentendre is nevét”. — Ugyanis egy pannóniai legenda szerint „a pannon püspöknek Szent Andronikust szentelték fel”, akit később a nép Szent Andreanusnak nevezett. (Pál apostol említést tesz az első században élt Andronikusról, mint fogolytársáról. Római levél, 16. r.). Szofrics fentebb említett .könyvében más magyarázattal is találkozunk. Megemlíti, hogy I. Endre, Árpád-házi királyunk, amikor hazatért orószföldi .száműzetéséiből, 1056 körül Visegrádon, bazili- ta kolostort alapított görög szertartású szerzetesekkel, András apostolnak, Oroszország védőszentjének tiszteletére, mivel felesége, Anasztázia, a kijevi fejedelem leánya, orosz nő volt. — Szofrics ehhez azt is hozzáfűzi: „nem lehetetlen az sem, hogy a visegrádi kolostornak városunk környékén filiája létesült (Kloster Sanct Andreas), s az itt keletkezett község hálából felvette ennek a kolostornak nevét, annál inkább, mivel az a királyi alapító neve is, és mivel Szent András apostolt a keleti népek a keresztény egyház alapítójának tekintik. Végül, ezzel a névvel egyesíthető volt Szent Andronikus neve is, akit később a népnyelv Sízent Andreanusnak hívott”. Elismerés illeti Szofricsot azért, hogy szülővárosának múltjából sok nevezetes mozzanatot örökített meg művében. Azonban megvallja, hogy a rendelkezésre álló forrásművek mellett „még szájhagyományok is használtattak fel, ahol ez szükséges volt”, ilyen szájhagyomány volt Andronikus (Szent Andreia- nus) pannóniai püspöksége is. — Ezt maga Szofrics is csak legendának tartja. „Pannónia területén az első két században a kereszténységnek még a leggyengébb lüktetését sem tudjuk megállapítani” — írja dr. Nagy Tibor, a római kor ■kiváló történésze A pannóniai kereszténység története című könyvében. (22. 1). — Nyilvánvaló tehát, hogy Szentendre nem Andronixus- nak köszönheti nevét. — De azt is csak szájhagyománynak tekinthetjük, hogy I. Endre uralkodásának idejében városunk területén vagy környékén olyan kolostor létesült volna, amely a visegrádi Szent András (Szent Endre) kolostor hatáskörébe tartozó filia lett volna, és a kolostor körül keletkezett község felvette a kolostor nevét. — Semmiféle régi oklevélben nem találhatunk erre bizonyító adatot, de arra sem, hogy I. Endre lett volna Szentendre névadója. Vajda István (Folytatjuk) nevében Jőszit Grabovjetckij köszönte meg a meghívást, és azt a reményét fejezte ki, hogy műsoruk elnyeri majd mindenki tetszését. Reményében nem is csalódott, mert nemcsak a zenekar előadásában elhangzott gyönyörű grúz dalokat és más szovjet népek dalait, hanem Pjotr Voronyin és Anatoli j érzelemgazdag, szép énekszámait is vastapssal jutalmazta a hallgatóság. És sikeres volt a műsor keretében fellépett helyi népi tánccsoport, és a nemrég alakult KISZ-zenekar bemutatkozása is. A műsor végeztével úttörők virágcsokorral búcsúztak a kedves vendégektől, orosz nyelven mondott köszöntő szavak kíséretében. II. Gy. KÜLTERÜLET? Sokszor volt már szó az állattartásról. Több végrehajtó bizottsági határozat is született, mely meghatározza, hol lehet, illetve hol szabad állatokat tartani. A korlátozás alapelve, hogy az állattartás közegészségügyi szempontból megfelelő legyen és ne zavarja a város képét. Természetesen a város belterületén nincsenek feltételek, ott mindenképpen tilos az állattartás. A kérdés most az, hogy az „alsó temető” milyen területe a városnak? Szerintünk mindegy, hogy hova soroljuk, hiszen a ravatalozó tőszomszédságában levő sertésólak — si- vító és röfögő lakóikkal — nem oda valók. Olasz statisztika Jelenleg 4 780 000 olasz állampolgár él Olaszország határain kívül. 2 300 000 közülük Európában, 1 600 000 a latin- amerikai országokban, 400 000 Észak-Amerikában, 280 000 Ausztráliában és 200 000 Afrikában és Ázsiában él. S azt mondtam négyféle árut vásároltak. Igen, a negyedik a darálthús volt, amelynél nem volt számolási tévedés. De azért ne siessünk dicsérni. Számolási tévedés nem volt, azonban a húsdarálóban darálás előtt már benn volt 20 dkg visszamaradt hús, fecni, amelyet szintén hozzádaráltak a kiválasztott és kimért húsféleséghez. Mondhatja bárki mindezekre, hogy csak néhány cenü- vagy milliliter italrövidítés, néhány fillér v; f v forint a károsítás. Igen ám, de mit szólna ugyanakkor az eladó vagy pénztáros, ka a fél deci 4,50 vagy 5 forint ellenértéke helyett a vevő csak 4,20 vagy 4 forint nyolcvan fillér ellenében óhajtana vásárolni? Tíz fillér vételcsonkításárt nyilván az utcaajtóból is visz- szahoznának akármelyikünket. Elszomorító, hogy például az augusztusi ellenőrzések több oldalas eredményjegyzőkönyve sok szentendrei és pomázi üzlet között csak egyetlen egy népboltunknál, az új, Kálvária téri Népboltnál állapíthatta meg, hogy szabálytalanság, visszaélés nem történt. Vggyis tizenegy bolt ellenőrzése között egyetlenegy. Kissé szomorú statisztika. II. L. Megyei tanácstag fogadóórája Arató András megyei tanácstag szeptember 12-én 14 órakor a városi tanács I. emelet 3. sz. helyiségében fogadóórát tart. Tanácstagok fogadóórája Mihály Dénes szeptember 10-én 16 órakor a Szabadság- forrás út 24. szám alatti lakásán, Valach Istvánná Rákóczi u. 5. szám alatti lakásán 11-én 10 órakor, Bobák Árpád Szarvashegy 2. szám alatti lakásán 11-én 15 órakor, Mészáros Imréné 12-én 17 órakor a városi tanács fszt. 2. szám alatti irodahelyiségében, Ro- hály Lászlóné Honvéd utca 21. szám alatti lakásán, 12-én 15 órakor, Kocsis Lajosné Törökvölgyi út 14. szám alatti lakásán 13-án 19 órakor, Kerekes Pál 13-án 7—8 óráig Bartók Béla út 26. szám alatti lakásán, Styaszny Vidor 14-én 18 órakor a művelődési otthonban, Szerencsés József né Telep utca 8. szám alatti lakásán 15-én 18 órakor, Bara- csi Sándor 16-án 18 órakor Tavasz utca 6. szám alatti lakásán és Szalay László 16-án 18 órakor Engels utca 8. szám alatti lakásán tanácstagi fogadóórát tart. ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő reggelig a város ügyeletes orvosa dr. Damyi Sarolta körzeti orvos (Aradi u. 5. sz.). Sürgős járóbetegek részege vasárnap délelőtt 9—10-ig kül önrendelést tartanak (Bükkös part). Állatorvosi ügyelet: Vasárnap a járás ügyeletes állatorvosa dr. Dezső Zsigmond járási főállatorvos (Budapest II. Mártírok útja 1., tel.: 153—967). 1
