Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

A szocialista munka vállalata címért Németh Teréz brigádja A sterilléüzemben fehér fejkendős lányoktól érdeklő­döm Németh Terézről. — Merre találom? — Nem ide tartozunk, csak ideiglenesen vagyunk itt, de talán arra feljebb tessék... — mutatnak az üzem magaslati része felé. ' Négy asszony és lány töltö- . geti a tíz literes demizsono- kat. Tőlük kérdezem ismét: — Merre találom a brigádve- íetőt? — Én vagyok — mondja egy Ketten a brigádból: Németh Teréz és Katona Ágnes alacsony, barna nő — én va­gyok Németh Teréz. Ezután már gyorsan megy minden, mert a Németh brigád vezetője gyakorlott interjú- alanyként adja a válaszokat. — Mióta van együtt a bri­gád? — Három év óta dolgozunk együtt. Azóta már oklevelet és zászlót is szereztünk. Lá­nyok, asszonyok vegyesen al­kotják a brigádot. — Mit jelent ez a brigád éle­tében? — Most például annyit; hogy két kismama jelöltünk nem ■dolgozik velünk. Ketten be­tegek a brigádból, így két törzstag és két máshonnan jött dolgozik a műszakban. — Milyen volt a múlt hónap eredménye? — Az üzemben elsők let­tünk. Most narancsszörpöt gyártunk, demizsonokba cso­magoljuk. — A szocialista brigád cím elérésének egyik kritériuma a bizonyos óra társadalmi mun­ka ... — Mi a bölcsőde kertjét hoz­tuk rendbe. Kapáltunk, ge­reblyéztünk, locsoltunk, s a mi munkánk is benne van a pompázó virágágyásokban. — Szoktak közösen szórakoz­ni? — Legutóbb jutalomüdülé­sen voltunk Csehszlovákiá­ban. A brnoi konzervgyár üdülőjében töltöttünk két he­tet. Csodálatos volt... A he­gyek, a tiszta levegő ... Ezt az üdülést a jó munkánkért kaptuk a gyár vezetőségétől. — Mi az összetartozás titka? S van-e ilyen? — Három éve dolgozunk együtt, megszoktuk, megsze­rettük egymást. Ezért jö­vünk szívesen össze, ezért rendezünk szabad délután­jainkon, üres estéinken is kö­zös színházlátogatásokat, kö­zös mozit, esetleg egy-egy va­csorát valamelyik étteremben, de együtt szoktunk évenként egyszer-kétszer elmenni a szociális otthonba és a cse­csemőotthonba is. (b. h.) X. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 9., FENTEK Ftiklytik viiáy ánál ^ Ma este az Arany János Gimnázium kollégiumainak lakói — a vietnami háború elleni tiltakozásuk kifejezé­sére — fáklyás felvonulást rendeznek a várös központ­jában. A Szabadság téri leány- kollégium elől indul a me­net, amely a hősi emlékmű­vet útbaejtve a pártbizott­ságra vesz'i útját. A diá­kok eléneklik a DIVSZ-in- dulót, majd egy vietnami költő versének elmondása után a fiúkollégium egyik lakója rövid tiltakozó beszé­det mond. A fiatalok felajánlást tesz­nek, majd felolvassák an­nak a tiltakozó táviratnak a szövegét, amelyet eljut­tatnak a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kül­ügyi osztályához, a Magyar Országos Béketanácshoz és a budapesti amerikai nagykö­vetséghez. A tiltakozó gyű­lés az Inleroacionáléval zá­rul. Az idén korábban szüretelnek Az esős időjárás miatt, fő­leg a korábbi fehér szőlők­ben megindult a fürtrotha­dás, ami a jégkárt szenve­dett szőlőkben fokozottabb mértékű. Ezért a szőlőkben hozzáfogtak a korai szőlő­fajták szüreteléséhez. — A hét végén mi is megkezdjük az ezerjö.szüre- telését — mondotta Csizma­dia Ferenc, a Dózsa Ter­A rendőrség felhívása A városi rendőrkapitány­ság bűnvádi eljárást folytat ismeretlen tettes ellen, aki a városban súlyos bűncse­lekményt követett el. Az is­meretlen férfi személyleírá­sa: körülbelül 20 éves, kö­rülbelül 165—170 cm magas, haja sötétbarna, hátrafé­sült. Különös ismertetőjele: egyik arcfelén forradás van, vagy sebhely, hegesedés. A bűncselekmény elköveté­sekor ruházata: zöld színű, úgynevezett farmernadrág, fehér cérnával tűzött, a nad­rág farzsebe foltzseb, s nad­rágja jobb farzsebén ruha- cimke volt. A nadrágnál va­lamivel sötétebb zöld szí­VI­fél­fél­nű, hosszú ujjú pulóvert seit. Lábbelije fekete cipő volt. A rendőrkapitányság kéri a lakosságot, hogy akik a fenti személyleírású férfi kilétéről tudomással bírnak, tegyenek bejelentést szóban vagy írásban a rendőrkapi­tányságon, az I. emelet 3-as számú szobában, vagy tele­fonon a 359-es számon. \ T ’ ’ asar Vasárnap a vásártéren or­szágos állat- és kirakodó vásárt tartanak. Az arca foszlós vöröses sállal van bebugyolálva, fe­kete fejkendője szorosra kötve védi a széltől. Ko­pott nagykabáija alatt egy tucat ringy-rongy mele­gíti. drapp kötött harisnyája hanya­gul csavarodik lá­bán. Gumi cipője sáros, mintha nagy utat tett vol­na meg. Bekanyarodik a térre. Üres síkság az egész, nincse­nek virgonc gye­rekek, akik lab­dáznak és verek­szenek, nincsenek cigarettázó legé­nyek, nincsenek a padokon csókoló- zó szerelmesek. Csak hideg van. A tér oldalán der- tnedten fáznak a bokrok, a fű erőt­lenül, fáradt kú- száltsággal lapul- A templom felé néz ... még nincs négy óra. öreges, EGYEDÜL vánszorgó lépések­kel egy pad felé megy, szétnéz, majd leül. Kesztyútlen, li- lás kezéből leteszi féltve őrzött kis fehér csomagját. Arca várakozóan izgatott, ráncai ki­simulnak, majd újra összehúzód­nak — süvút a szúrós szél. Resz­ketve bontogatja kis vagyonkáját. Vacogó ajakkal nyalja le ujjait, pedig nem ragadt rá semmi. A cso­magban egy kré- mes és egy torta­szelet van... ösz- szesen kettő nyolcvan árú ■. ■ Űjra széjjel pis­log... Szemeiben könnyek ülnek. Megfogja a kré­mest, óvatosan mint aki bent, meleg étteremben vagy cukrászdá­ban van, jó ízzel elfogyasztja, fel­szedi a morzsát a tenyeréből, a lcabátjáról, a föld­ről. Nézi a tortát, dédelgetve beta­kargatja a papír­ral, megtörli kezét a kabátjában. Kö­rültekint, majd a templom felé néz. Még mindig nincs négy óra. Görnyedve fel­áll. Kezébe veszi a kis csomagot, kímélve magához szorítja. Arca vö­rös a széltől, a szeme véres. Meg­indul. Keresztül a téren, az üres semmiségben. Lassan, szánal­masan távolodik. Egy nagy fekete­ség látszik csak belőle, egy ván­szorgó fáradt ár­nyék. Talán ma volt a névnapja. Ördögh Sz. melőszövetkezet kertészeti üzemegységvezetője. Az idén gyénge a szőlőtermés. A termő szőlőnk 58 hold, a 3—4 éves új telepítés 160 hold. A negyedik éves tele­pítésben sajnos sok kárt tett a talajvíz. A szüretelési előkészületeket megtettük. A termés legnagyobb részét el­szűrjük. A fürtrothadás miatt, a többi termelőszövetkezetek, és a szövetkezetek szőlőválíaló tagjai is készülnek a ko­rábbi fajták szüretelésére. Előreláthatólag a szüret az idén korábban meglesz, mint más esztendőkben. (kopa) Megmentették a termést Paradicsomcsúcs a konzervgyárban Napi 45 vagonos feldolgozás - Célprémium a legjobbaknak A sajtó, a rádió és a televí­zió sokat foglalkozott és még ma is sokat foglalkozik a pa­radicsomfelvásárlás és feldol­gozás kérdésével. Az idei rend­kívüli jó termés túlszárnyalt minden eddigit. Nagy gondot okoz ez a feldolgozó konzerv­gyáraknak, hiszen az elmúlt két hétben szinte egyszerre érett be a földeken a paradi­csom és minden termelőszövetkezet és állami gazdaság arra törekedett, hogy mielőbb leszedje a gazdag termést, amelyből a tagságnak jó jöve­delme van. A Nagykőrösi Konzervgyár felvásárló telepein és bent a gyár udvarán' és tárolóhelyein mindenütt paradicsom. A ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok pedig egyre szál­lítják és sürgetik az átvételt. Hiába! A gyár nem képes töb­bet átvenni, mint amennyit a termelő üzemek fel tudnak dolgozni. Ezért kint a földe­ken fog elromlani a sok para­dicsom? Ezt látta a konzervgyár igaz­gatója, amikor augusztus 30-án magához hívatta a feldolgozó üzem vezetőjét, Csókás Mi­hályt, akivel értékelték a je­lenlegi helyzetet és a várható hatalmas nyomást. Látták azt, hogy ha nem tesznek ebben a kritikus időben valamit, ak­kor valóban kint pusztul a ter­més a földeken. A konzervgyár igazgatója prémiumot tűzött ki a konzerv I-es feldolgozó üzemrész kulcs­helyein dolgozóknak és meg­jelölte, hogy amennyiben augusztus 30-án reggel 6 órától szeptember 6-án reggel 6 óráig (tehát 7 nap alatt) 250 vagon nyers­paradicsomot feldolgoz­nak, akkor az üzemrész 25 ezer forint célprémiumban részesül és azt szeptember 12-én kifi­zetik. A prémiumkitűzés meg­jegyzi, hogy o 250 vagonon fe­lüli minden 10 vagon után to­vábbi 3 ezer forintot kap az üzem. Megelőzni, segíteni MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Es akkor a pasas ... Széles­vásznú magyar filmszatíra. Főszereplő Sinkovits Imre. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Portré (Ko­dály Zoltán). Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. — 1222 kilogramm mákgu­bót vásárolt fel a háztáji ter­melőktől a Nagykőrösi Föld­művesszövetkezet augusztus­ban. Fiatalos mozgású.-idős -em­ber Godány Balázs nyug­díjas kőművesmester, akit nemrégiben a Községfejlesz­tésért érdemérem ezüst fo­kozatával tüntettek ki. — Mivel érdemelte ki ezt a szép kitüntetést? — kér­deztük Godány mestertől. — Jó néhány esztendő óta a balesetvédelmi bizott­ság tagja vagyok, s külö­nösen mióta nyugdíjba lép­tem, gyakran bejárom a vá­rost, és mindjárt közbelé­pek, ha valami veszélyt lá­tok. — Mondjon el néhány esetet... — Legutóbb a Kárpát ut­cában lebontattam Faragó Ambrus házának düledező falát, amely már életveszé­lyes volt. Ugyanezt cseleked­tem a Berzsenyi utcában, ahol Pethes Ferenc rogya­dozó épületét bontottam le. De másféle esetek is van­nak. Varga István a Teleky utcában szöges drótot hú­zót a járda mellé, hogy a labdázó gyerekek ne köze­líthessék meg a háza falát. Természetesen a járókelőkre veszélyt jelentő drótakadályt lebontottam. A Petőfi • utcá­ban pedig egy vigyázatlan hatéves kisfiút az utolsó pillanatban rántottam el a robogó teherautó elől. — Fiatal koromban vagy tíz esztendeig Pesten dol­goztam nagy építkezéseknél, azután közel húsz esztendeig a konzervgyár kőművese vol­tam. Most már nyugdíjban vagyok, s így is megvan a megélhetésem. Mindig jóleső érzés tölt el, ha valami bajt, vagy balesetet meg tudok előzni. Jól számítottak a vezetők, mert a következő héten való­ban óriási nyomás nehezedett a gyárra. Ám a konzervgyár I-es üzemß helytállt ebben a hatalmas munkában és az ed­digi számítások szerint a 250 vagon helyett egy hét alatt 320 vagon para­dicsomot dolgoztak fel. A 320 vagonból nemcsak sű­rítmény készült — mondotta Csókás Mihály, az I-es üzem vezetője —, hanem hámozat- lan paradicsombefőtt is. Ebből a napi terv 6 vagon, de általában 10 vagon a tel­jesítmény. Volt olyan nap is, amikor 13 vagon hámozatlan paradicso­mot tartósított az üzem. — Kit lehet kiemelni a dol­gozók közül? — hangzik a kér­dés, mire Csókás Mihály azt válaszolja, hogy dicséret illeti az üzem minden egyes dolgo­zóját, mert sikerült áthidalni azt a nagy nehézséget, ame­lyet a hatalmas mennyiségű paradicsom okozott. Mégis ki kell emelni a sűrítő berende­zés kezelőit, akiknek jó mun­kájától függött, hogy tudják-e fogadni a legyártott paradi­csomlevet. Ezenfelül dicséret illeti az üzem karbantartó és üzemfenntartó, lakatosait, akik 'műszakilag biztosították az üzem zavartalan menetét. Kü­lön ki kell még emelni a szál­lítási részleg két dolgozóiát, Berdó és Deme elvtársakat, akik szinte forgalmi rendőrök­ként irányították a forgalmat a lényerő állomás területén. Összevetve: az üzem dolgo­zóinak segítségével sikerült elérni azt, hogy a hatalmas nyomás megeny­hült, és minden termést fel tudnak dolgozni, nem pusztul el kint a földeken. Ezzel újabb kedvet és lehető­séget teremtettek a jövő évi szerződéskötésekre. Antal István SPORT LABDARÚGÁS Toldisok a gyárban és a földeken Az élelmiszeripari szakközépiskola tanulói egy hétig tár­sadalmi munkát végeznek különböző gyárakban és ter­melőszövetkezetekben. A két negyedik osztály a konzerv­gyárban dolgozik, az iskola kecskeméti tanulói (a II/C, il­letve a III/C egy része) pedig a Kecskeméti Konzervgyár­ban. A többi diák a nyársapáti Haladás Termelőszövetke­zetben paradicsomot és burgonyát szed. Képünkön két második osztályos tanuló, Ráczi Erzsébet és Elek Ilona, paradicsomot szed. (Papp Ferenc felv.) Kecskeméti Göngyöleg V.— Nagykőrösi Kinizsi II. 1:1. Hétfőn Kecskeméten lejátszott város-bajnoki mérkőzésen a Kinizsi II. a következő össze­állításban szerepelt: Vadnay — Vilcsák 1., Juhász, Baranyai — Gábor, Kecskés II. (Baka) — Kecskés IV., Klenovics, Je­szenszky (Herczeg), Csípő, Sza­bó L. A gyenge képességű ellenfél ellen a nagyon rossz talajú pályán nem tudott jobb ered­ményt elérni a körösi csapat. Góllövő: Kecskés IV. Kecskeméti Dózsa—Nagykő­rösi Kinizsi 8:0 (5:0). Szerdán Kecskeméten játszott edzőmér­kőzést a Kinizsi a következő összeállításban: Gömöri — Vass, Baranyai, Farkasinszki — Lányi, Pécsi — Jeszenszki, Kálmán, I. Szabó, Klenovics, Csípő. A nagyszerű erőnlétben le­vő NB Il-es csapattal szem­ben igen alárendelt szerepet játszott a körösi csapat. Sérü­lés és elfoglaltság miatt az el­ső csapatból csak négy játékos szerepelt. (Kedden csak ketten Köszönetnyilvánítás! Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak. akik szeretett jó édesapánk temetésén résztvettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Gyászoló Szőke család Fodorné kalaposmester szere­tettel várja vásárlóit BICÓ ószeresboltban Nagykőrösön, voltak edzésen.) Kár, hogy ilyen remek edzési lehetősé­get nem tudott kihasználni a komplett csapat. Reméljük, hogy a hétközi sérültek a va­sárnapi bajnoki mérkőzésre felgyógyulnak. P. S. Az őszi fordulóban is foly­tatja kitűnő szereplését az Épí­tők labdarúgó-csapata. Nagykőrösi Építők—Abony II. 2:1 (0:0). Abony, 100 néző, ve­zette: Virágh. Építők: Lévai — Kasza, Gu­lyás II., Orsányi, Bozó, Fehér, Tinesz, Gulyás Szántai, Tol­nai, Bata. Az első félidőben nagy fö­lényben játszott az Építők. A csatárok azonban a legjobb helyzeteket is elügyetlenked- ték. Szünet után rögtön megsze­rezték a vezetést. Gulyás I. ha­talmas lövése a kapusról ki­pattant és a szemfüles Bata a hálóba kotorta. Ezután kissé lefékeztek, ami az egyenlítő gólt eredményezte. Szabadrú­gásból a felső lécet találták el és a visszapattanó labdát a hálóba fejelték, 1:1. Ismét rá­kapcsolt a körösi csapat. Gu­lyás remekül ívelt be egy sza­badrúgást és Tolnai védhetet- lenül fejelt a hálóba, 2:1. Jók: Gulyás 11., Orsányi, Fe­hér (a mezőny legjobbja), Gu­lyás I. P. T. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom