Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

Dolgozik a falu Két buszváró elkészült — megkezdték a harmadikat Ebben az évben kezdték meg Csévharaszton két autóbusz­váró építését. Július hónap­ban elkészült a két váró. A társadalmi munkában felépí­tett autóbuszvárók megóvják az esőtől, hótól a várakozókat. A munkából dicséretesen kivette a részét a KISZ és a Hazafias Népfront aktivistái­ból szervezett brigád. Az ered­ményen felbuzdulva hozzá­kezdtek a harmadik autóbusz- váró építéséhez is, melynek elkészítését a községi önkéntes tűzoltókból alakult brigád vállalta. Tavasszal fejezték be a köz­ségi tanács kerítésének fel­építését. így hat hónap alatt Csévharaszt község a tervezett húszezer forint értékű társa­dalmi munka helyett 36 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. .13 tonnás újszülött ÚJ HÍD ÉPÜL BÉNYÉN A belvíz Bényét Is megláto­gatta. Mivel a községet dom­bok veszik körül, a lakóházak viszont a völgyben épültek, a lezúduló víz sok kárt oko­zott. Tönkretette például a község két hídját. Ebben az évben Bénye köz­ség a megyei tanácstól 415 ezer forint állami hozzájárulást ka­pott, így lehetővé válik a hídgond megoldása. Méghozzá nem is a régi két híd rendbe­hozásával, hanem egy vado­natúj híd építésével. A Tápió—Hajta Vízgazdál­kodási Társulat már meg is kezdte az új, 15 tonnás vas­bet onhíd építését. Mire a sú­lyos „újszülött” elkészül, meg­építik a hídpálya útburkolatát Egy beadvány margójára Naponta érkezik beadvány, kérés a Monor Községi Ta­nács adóügyi csoportjához. Az idősek, egyedülállók kérik, hogy mérsékeljék a köfa-adó- jukat. Dobos néni is küldött kérvényt. Arról írt, hogy rossz a háza, ő meg egyedülálló asz- szony — engedjék el az adó­ját. Megkerestem Munkásőr ut­cai házában. Nem volt otthon. A szomszédok mondták el, hogy ilyenkor a szőlőben szo­kott dolgozgatni. Háza, amely közvetlen az iskola mellett hú­zódik meg, tényleg rossz álla­potban van. Be is ázik. Dobos néni mégsem panaszkodott. Azt mondja: nem baj... A gyermekem nem is olyan messze lakik a családjával. Maja csak megoldódik vala­hogy a sorsa. Ha segít a csa­lád, akkor Dobos néninek olyan szobája lesz, aminek nem ázik át a mennyezete. Az áb-ülés megtárgyalta Do­bos néni kérelmét, s elengedte az adóját. (G. J.) A városi bajnokság hétvégi mérkőzései: Szombaton: Páskom—Gépja­vító (17 óra); vasárnap: Gép­javító—Vasad (14 óra); KIOSZ —Vásártér (15.30 óra), SE KISZ—Kefegyár (16.30 óra). Monor II.—Maglód járási bajnoki mérkőzést va­sárnap délelőtt tíz órai kezdet­tel játsszák Monoron. Az ifjú­ságiak mérkőzésére pedig fél kilenckor kerül sor. Mozaik a járási labdarúgó-bajnokságról nagy sporteseménye a Tápió- süly—Mende találkozó lesz. (g.) miséké A P E S T M E.G V E l. I O N K I A D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Kukoricatörés, mélyszántás, szüret JóI haladnak a munkák a sülyi Virágzóban A tápiósülyi Virágzó Tsz- ben hétfőn megkezdték a ko­rai kukorica törését. Kedden délelőtt elsőnek Szabó József zetoros kct megpúpozott pótko­csival állt a hídmérlegre. A szállítmány súlya 52 ma­ts? volt. Ezzel megkezdődött az őszi munkálatok legna­gyobb eseménye: a kukorica betakarítása. A szakembe­rek becslése szerint holdanként 32 mázsa ter­més várható. Jól halad a szántás. Az őszi gabonák vetéséhez már 450 holdon előkészítették a talajt. A jövő évi jó kukori­catermés érdekében pedig 250 holdon végezték el a mély­szántást. Készülnek a szüretre is Sülyben, Tari János szőlőter­mesztési brigádvezető példás rendet teremtett a pincében. A boroshordók katonás rendbe sorakozva várják a jó homoki nedűt. A .sárgamézes csemegeszőlő már érik. Az aranysárga für­tök igen kelendők a termelő- szövetkezet boltjaiban. A sűrűpusztai 13 holdas össze­függő területen rövidesen megkezdődik a szüret. Egy holdról 25 mázsa termést várnak. Meg kell említeni a terme­lőszövetkezet uborka termését is, amely a tsz bevételeinek egyik tekintélyes részét ad­ja. Kezdetben a zsenge nö­vényen vírusbetegség lépett fel. Az uborkaterület lelkiis­meretes gondozásával sikerült a betegség elterjedését meg­akadályozni. Érdemes is jól dolgozni, mert mintegy 100 forint megtermelt ér­tékből 40 forintot kap kéz­hez a tsz-tag. A jól dolgozó tagok közül elsőként kell megemlíteni Susovicsa Illést és családját, akik példásan rendbentartják uborkaterületüket. Lázár Ist­ván is dicséretet érdemel. Szép, gazmentes uborkájára öröm ránézni. Az uborkáról még érdemes megjegyezni, hogy a kedvezőtlen időjárás el­lenére jól fizet. A tsz szépen teljesíti szer­ződéses kötelezettségét. Eddig már tíz vagon uborkát szál­lítottak le. Ami pedig a jö­vedelmet illeti, már az eddig elért eredménnyel is elége­dett lehet a tsz vezetősége. Ugyaniá az uborka a terve­zett 215 ezer forint helyett már eddig 250 ezer forintos bevételt hozott. , Krátky László „VIRÁGOS VECSE8“ A szinte napról-napra szé­pülő Vecsés ebben az évben a szó szoros értelmében új szín­folttal gazdagodott. A község­fejlesztési állandó bizottság javaslatára a lakosság vállalta, hogy a vecsési utcák mentén virágot ültet. Most ősszel dáliák szegélye­zik a vecsési utcákat. Ha a vi­rágokat szerető emberekre vo­natkozó közmondás igaz, ak­kor a vecsésiek biztos nagyon jó emberek. Költöző forgószíiipad A Budapesti Nemzeti Szín­ház 12 méter átmérőjű forgó- színpada az egri Gárdonyi Géza Színházba „költözött”. A forgószínpadot a napokban alakítják át és helyezik el az egri színpad méreteinek megfelelően. A tervek sze­rint október elején — az évad első előadásaként — a „My fair lady” című, ze­nés játékot mutatják be már a forgószínpadon. 850 méter járda, kibővített könyvtár Maglódon A maglódi Luther- Márton utcai lakosok ebben az évber. társadalmi munkában 850 mé­ter hosszúságú, betonjárdát építettek. Az anyagot — ce­mentet és a sódert — a köz­ségi tanács biztosította a nagy munkához. A 850 méternyi járda elké­szítése húszezer forint értékű társadalmi munkába „került”. A községfejlesztési alapból kibővítették a községi könyv­tár helyiségét. Az új klubszo­bái Ízléses bútoroklcal ren­dezték be. A klubszobában tartják a házasságkötéseket és a névadó ünnepségeket. Hatvanezer sétautas A SZOT vitorlás sétahajó­flottája az idén csaknem hatvanezer utast vitt hosz- szabb-rövidebb ideig séta- vitorlázásra. Meglátogatták Tihanyt és Badacsonyt. Vadkan Mónus József, a szekszárdi szakszervezeti vadásztársaság elnöke ejtette el az idei nyár legszebb zsákmányát a szálkai erdőnél. Az általa lelőtt vad­kan súlya meghaladta a 200 ki­lót, félelmetes agyarainak hossza 23.5 centiméter. Középcsatár helyett Szeptember 8-i számunk­ban A középcsatár álma cí­mű cikkünkben az üllői ti­zenegy középhátvédjének, Győ­rinek — tévedésből — új funkciót adtunk. Ezúttal közöljük, hogy Győ­ri változatlanul középhátvéd. jAték (Szabó János felv.) 4 júrási lm jn *»/i stíl/ állása SPORTJEGYZET A sportszerűség feltételei 1. Tápiósüly 2. Maglód 3. Mende 4. Tápió-sáp 5. Monor II. 6. Nyáregyháza 7. Monori-erdő 8. Csévharaszt 9. Káva 10. Pilis n. 11 9 2 — 26: 7 20 11 9 1 1 24: 9 19 11 6 2 3 25:10 14 11 5 4 2 16:14 14 11 5 1 5 25:16 11 11 3 5 3 10:17 11 11 3 — 8 12:34 6 11 1 2 8 10:23 4 11 1 — 10 3:17 2 Törölve Monor — hatvan évvel ezelőtt BRAVÜB Biztos esélyesként lépett pá­lyára Monori-erdőn a magló- di csapat. Az erdeiek mégis majdnem meglepetést okoztak. Tóth József játékvezető el­mondta, hogy félidőben Mo- nori-erdő 2:l-re vezetett. Az­tán Maglód kiegyenlített, de ismét csak a hazaiak szerez­ték meg a vezetést. A végén aztán, ha némi szerencsével is, de teljesen megérdemelten győzött a maglódi csapat. A lelkes monori-erdeiek minden dicséretet megérdemelnek csu­paszív játékukért. A magló- diak előtt újabb nehéz feladat áll. A feljavult monori tarta­lékcsapat ellen játszanak, még­hozzá Monoron... NEM VÁRT biztos győzelmet aratott Mo­dor II. — Nyáregyháza ellen. A 4:0-ás győzelem megérde­melt, sőt nagyobb arányú is lehetett volna. Nyáregyházá­nak sem lesz könnyű dolga vasárnap Csévharaszton. Ta­valy ugyanis a lelkes cséviek legyőzték a nagy riválist. Biztos győzelem született Tápiósápon, ahol a hazaiak 5:l-re nyertek Csévharaszt el­len. És ha már itt tartunk, megemlítjük, hogy a vasárnap MAI MŰSOR MOZIK Monor: A kis özvegy (széles). Vecsés: Idegen ágyakban. Monoron nem kis érdeklő­déssel várják a félbe;-zakadt Monor—Kartal megyebajnoki mérkőzés fejleményeit: mi lesz a döntés, a fegyelmi bi­zottság mérlegeli-e az „eny­hítő körülményeket”. A Pest megyei Hírlap szer­dai számának egyik közlemé­nye szerint „a monori pályá­ra 8—10 szurkoló szaladt be, és ütötték, verték a kiállított játékost”. Nincs szándékunkban elfer­díteni a tényeket, de hangsú­lyoznunk kell: a rendbontást egy ember követte el! Akik beszaladtak utána a pályára, rendezők voltak és a csapa­tukat féltő, sportszerető szur­kolók, akik megakadályozni igyekeztek a rendbontó egyén szándékát. Sajnos — és ez mit sem változtat a tényeken — ez nem sikerült, mert Retkes Ferenc egy óvatlan pillanat­ban megkerülte a kaput, és mielőtt megakadályozhatták volna — megütötte a kartali hátvédet! Az eset következmé­nyét a monori sportkörnek kell viselnie. Tömegvereke­dés nem volt, s reméljük: nem is lesz! A monori sportkör megtette a feljelentést Retkes Ferenc ellen, s az ítélettől függetlenül határozatot hoz, a monori > sportpályáról törté­nő végleges kitiltásáról. ★ Érdemes néhány szót szól­ni a monori sportkörben folyó nevslőmunkáról is. Egyes já­tékosok — különösen Bajlcai és Petries — magatartása és viselkedése enyhén szólva: kifogásolható. Vasárnap pél­dául Petries magatartása is hozzájárult az eseményekhez. Először megrúgta a kartali hátvédet, majd később, ami­kor vele szabálytalankodtak, törleszteni akart. Petries kü­lönben — aki igen tehetséges játékos — ismert arról, hogy sok gólhelyzetet elkapkod, „túljátszik”. Le kell, higgad­nia, meg kell „tisztítani” játé­kát a sallangtól, s akkor biz­tosak vagyunk benne: ered­ményesebben küzdhet a pályán, s nem kell tisztátalan eszkö­zökhöz folyamodnia. Bajkaival hasonló a hely­zet, ha nem megy úgy ahogy szeretné. Felesel, integet, min­denkit hibáztat. Senki sem vonja kétségbe, hogy Petriccsel együtt ígére­tei a jövőnek, biztató jobb­szárnyat alkotnak. Gyorsak, technikásak, van labdaérzé­kük. Viszont sokszor öncé­lúan egyénieskednek. Ebből adódik, hogy nem tudnak olyan eredményesek lenni, mint ahogy azt a csapat ér­deke megkívánná. Nem hisszük azonban, hogy a két fiatal játékos nevelé­se terén a sportkör mindent megtesz, hogy önzetlen klub­szerető és sportszerű maga­tartásukkal feledtessék eset­leges gyengébb játékukat. Az edzőnek joga, sőt kötelessége figyelmeztetni hibájukra őket és irányítani, fejleszteni tulaj­donságaikat. A „hangoskodó” szurkolók­ra viszont, akik magatartá­sukkal botrányos jeleneteket idéznek elő — nincs szüksé­günk. Csak így lehet bizto­sítani a pályán és a játéktéren a sportoláshoz szükséges fel­tételeket (ő—ő) % t szerűbb volt, annál is in­kább, mert nyáron vala­mennyien mezítláb jártak — iskolába is. Nem azért, mert — állítólag — mezítláb jár­ni egészséges, hanem hogy tovább tartson a lábbeli. A piac a főtéren volt. A mai Ady Endre úttól a templomig álltak a szeke­rek, a szekéren pedig a gaz­dák kínálták árujukat. A MÁV-állomás mellett fiáke- rok várták a „cipős" utaso­kat. Azért hangsúlyozom, hogy csak a cipőben járó­kat, mert csak a módosab­baknak telt cipőre, s nem szívesen áztatták volna el lábbelijüket a bokáig érő vízben, sárban. Mert köves út akkor alig volt. Vajon ma hány fiáker kellene ah­hoz, hogy elszállítsa az állo­másról azokat az utasokat, akik kényesek a lábbelijük­re? Azt hiszem a Marx-li- get területe kevés lenne ah­hoz, hogy helyet adjon a sok kocsinak. S ha már az igényeknél tartunk, talán valamit a hatvan évvel ezelőtti szóra­kozási lehetőségekről is. Az ^ úgynevezett nagykocsmában ^ gyűltek össze a szórakozni f vágyó fiatalok. A kocsma j mellett volt a mutatványos ^ bódé, ahol reggeltől estig ^ fáradhatatlanul harsogta a J kikiáltó: „Itt látható a kö- í vér Rézi. Még alig tizen- nyolc éves, és máris száz- J húsz kiló”. Érdekes, Rézi f nézői mindig sovány embe- f rek voltak. Nézték csodál- $ kozva, irigyen — és szót- $ lanul. í y A község lakossága három ^ csoportra oszlott: a kispa- ^ rasztokra (volt zsellérek), ^ akiknek a mai Bajcsy-Zsi- í linszky utcában volt egy f helyiségük, ahol összejövete- J leket rendeztek. Az iparosok ^ az iparoskörbe jártak — ez ^ a Petőfi utcában volt, a ke- ^ vés számú értelmiség az úgy- ^ nevezett úri kaszinóban szó- ^ rakozott. ^ Ilyen volt a község hatvan ^ évvel ezelőtt. Akkor is Mo- $ nornak nevezték, csak éppen ^ másképp éltek benne. í í Szűcs Gyula 5 Tél volt, amikor Monorra költöztünk. 1906 tele. Akkor nyolcéves voltam, most hat­van évvel több. Akkor, gyermekkoromban néhány hét alatt megszoktam az új környezetet, most, hatvan­nyolc éves koromban egyre gyakrabban jut eszembe, az a hatvan évvel ezelőtti köz­ség, amit akkor is Monor- nak neveztek, csak épven ... Villanyvilágítás nem volt. Vagy a hold szolgáltatta éj­jel a világosságot, vagy ma­gukkal vitték az emberek. Holdtalan sötét estéken kis vérszegény lángocskák im- ’■'olyogtak a monori utcá­kon, jelezve, hogy petró­leumlámpával kezében most tér haza a gazda disznótor­ról. Egyetlen utcai petró­leumlámpa volt a község­ben, ez a községháza előtt „ontotta” a fényt. Milyenek voltak a hatvan ; évvel ezelőtti monori lako­sok? Télen szűrt hordtak, hozzá csizmát, nyáron — az : idősebb parasztemberek — i bő gatyát, csizmát. A gye- ! rekek öltözködése jóval egy­Este hét óra van. Sokan rámák a gyömrő>i autóbuszra. 7égre megérkezik, beszállunk, temmi különös nem történik. Iztán elindulunk. A Vigadó- iái veszi észre az egyik fi- jyelmes utas, hogy hiányzik ralaki. A kalauz. Szól a so- őrnek. Megállunk. Egy perc em telik bele, újabb faros assít. Kiszáll belőle a ka­lauzunk, átszáll, aztán mehe­tünk tovább. Mi történt volna, ha a fi­gyelmes utas nem veszi észre, hogy nincs kalauzunk? In­gyen utazhattunk. volna Gyömrőre? A buszon levők túlnyomó többsége bérletes volt, így csak egy lyukasztás­tól fosztott volna meg ben­nünket a kalauz hiánya. <— é —) Hiányzott a „házigazda“

Next

/
Oldalképek
Tartalom