Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-09 / 213. szám
Dolgozik a falu Két buszváró elkészült — megkezdték a harmadikat Ebben az évben kezdték meg Csévharaszton két autóbuszváró építését. Július hónapban elkészült a két váró. A társadalmi munkában felépített autóbuszvárók megóvják az esőtől, hótól a várakozókat. A munkából dicséretesen kivette a részét a KISZ és a Hazafias Népfront aktivistáiból szervezett brigád. Az eredményen felbuzdulva hozzákezdtek a harmadik autóbusz- váró építéséhez is, melynek elkészítését a községi önkéntes tűzoltókból alakult brigád vállalta. Tavasszal fejezték be a községi tanács kerítésének felépítését. így hat hónap alatt Csévharaszt község a tervezett húszezer forint értékű társadalmi munka helyett 36 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. .13 tonnás újszülött ÚJ HÍD ÉPÜL BÉNYÉN A belvíz Bényét Is meglátogatta. Mivel a községet dombok veszik körül, a lakóházak viszont a völgyben épültek, a lezúduló víz sok kárt okozott. Tönkretette például a község két hídját. Ebben az évben Bénye község a megyei tanácstól 415 ezer forint állami hozzájárulást kapott, így lehetővé válik a hídgond megoldása. Méghozzá nem is a régi két híd rendbehozásával, hanem egy vadonatúj híd építésével. A Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat már meg is kezdte az új, 15 tonnás vasbet onhíd építését. Mire a súlyos „újszülött” elkészül, megépítik a hídpálya útburkolatát Egy beadvány margójára Naponta érkezik beadvány, kérés a Monor Községi Tanács adóügyi csoportjához. Az idősek, egyedülállók kérik, hogy mérsékeljék a köfa-adó- jukat. Dobos néni is küldött kérvényt. Arról írt, hogy rossz a háza, ő meg egyedülálló asz- szony — engedjék el az adóját. Megkerestem Munkásőr utcai házában. Nem volt otthon. A szomszédok mondták el, hogy ilyenkor a szőlőben szokott dolgozgatni. Háza, amely közvetlen az iskola mellett húzódik meg, tényleg rossz állapotban van. Be is ázik. Dobos néni mégsem panaszkodott. Azt mondja: nem baj... A gyermekem nem is olyan messze lakik a családjával. Maja csak megoldódik valahogy a sorsa. Ha segít a család, akkor Dobos néninek olyan szobája lesz, aminek nem ázik át a mennyezete. Az áb-ülés megtárgyalta Dobos néni kérelmét, s elengedte az adóját. (G. J.) A városi bajnokság hétvégi mérkőzései: Szombaton: Páskom—Gépjavító (17 óra); vasárnap: Gépjavító—Vasad (14 óra); KIOSZ —Vásártér (15.30 óra), SE KISZ—Kefegyár (16.30 óra). Monor II.—Maglód járási bajnoki mérkőzést vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel játsszák Monoron. Az ifjúságiak mérkőzésére pedig fél kilenckor kerül sor. Mozaik a járási labdarúgó-bajnokságról nagy sporteseménye a Tápió- süly—Mende találkozó lesz. (g.) miséké A P E S T M E.G V E l. I O N K I A D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Kukoricatörés, mélyszántás, szüret JóI haladnak a munkák a sülyi Virágzóban A tápiósülyi Virágzó Tsz- ben hétfőn megkezdték a korai kukorica törését. Kedden délelőtt elsőnek Szabó József zetoros kct megpúpozott pótkocsival állt a hídmérlegre. A szállítmány súlya 52 mats? volt. Ezzel megkezdődött az őszi munkálatok legnagyobb eseménye: a kukorica betakarítása. A szakemberek becslése szerint holdanként 32 mázsa termés várható. Jól halad a szántás. Az őszi gabonák vetéséhez már 450 holdon előkészítették a talajt. A jövő évi jó kukoricatermés érdekében pedig 250 holdon végezték el a mélyszántást. Készülnek a szüretre is Sülyben, Tari János szőlőtermesztési brigádvezető példás rendet teremtett a pincében. A boroshordók katonás rendbe sorakozva várják a jó homoki nedűt. A .sárgamézes csemegeszőlő már érik. Az aranysárga fürtök igen kelendők a termelő- szövetkezet boltjaiban. A sűrűpusztai 13 holdas összefüggő területen rövidesen megkezdődik a szüret. Egy holdról 25 mázsa termést várnak. Meg kell említeni a termelőszövetkezet uborka termését is, amely a tsz bevételeinek egyik tekintélyes részét adja. Kezdetben a zsenge növényen vírusbetegség lépett fel. Az uborkaterület lelkiismeretes gondozásával sikerült a betegség elterjedését megakadályozni. Érdemes is jól dolgozni, mert mintegy 100 forint megtermelt értékből 40 forintot kap kézhez a tsz-tag. A jól dolgozó tagok közül elsőként kell megemlíteni Susovicsa Illést és családját, akik példásan rendbentartják uborkaterületüket. Lázár István is dicséretet érdemel. Szép, gazmentes uborkájára öröm ránézni. Az uborkáról még érdemes megjegyezni, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére jól fizet. A tsz szépen teljesíti szerződéses kötelezettségét. Eddig már tíz vagon uborkát szállítottak le. Ami pedig a jövedelmet illeti, már az eddig elért eredménnyel is elégedett lehet a tsz vezetősége. Ugyaniá az uborka a tervezett 215 ezer forint helyett már eddig 250 ezer forintos bevételt hozott. , Krátky László „VIRÁGOS VECSE8“ A szinte napról-napra szépülő Vecsés ebben az évben a szó szoros értelmében új színfolttal gazdagodott. A községfejlesztési állandó bizottság javaslatára a lakosság vállalta, hogy a vecsési utcák mentén virágot ültet. Most ősszel dáliák szegélyezik a vecsési utcákat. Ha a virágokat szerető emberekre vonatkozó közmondás igaz, akkor a vecsésiek biztos nagyon jó emberek. Költöző forgószíiipad A Budapesti Nemzeti Színház 12 méter átmérőjű forgó- színpada az egri Gárdonyi Géza Színházba „költözött”. A forgószínpadot a napokban alakítják át és helyezik el az egri színpad méreteinek megfelelően. A tervek szerint október elején — az évad első előadásaként — a „My fair lady” című, zenés játékot mutatják be már a forgószínpadon. 850 méter járda, kibővített könyvtár Maglódon A maglódi Luther- Márton utcai lakosok ebben az évber. társadalmi munkában 850 méter hosszúságú, betonjárdát építettek. Az anyagot — cementet és a sódert — a községi tanács biztosította a nagy munkához. A 850 méternyi járda elkészítése húszezer forint értékű társadalmi munkába „került”. A községfejlesztési alapból kibővítették a községi könyvtár helyiségét. Az új klubszobái Ízléses bútoroklcal rendezték be. A klubszobában tartják a házasságkötéseket és a névadó ünnepségeket. Hatvanezer sétautas A SZOT vitorlás sétahajóflottája az idén csaknem hatvanezer utast vitt hosz- szabb-rövidebb ideig séta- vitorlázásra. Meglátogatták Tihanyt és Badacsonyt. Vadkan Mónus József, a szekszárdi szakszervezeti vadásztársaság elnöke ejtette el az idei nyár legszebb zsákmányát a szálkai erdőnél. Az általa lelőtt vadkan súlya meghaladta a 200 kilót, félelmetes agyarainak hossza 23.5 centiméter. Középcsatár helyett Szeptember 8-i számunkban A középcsatár álma című cikkünkben az üllői tizenegy középhátvédjének, Győrinek — tévedésből — új funkciót adtunk. Ezúttal közöljük, hogy Győri változatlanul középhátvéd. jAték (Szabó János felv.) 4 júrási lm jn *»/i stíl/ állása SPORTJEGYZET A sportszerűség feltételei 1. Tápiósüly 2. Maglód 3. Mende 4. Tápió-sáp 5. Monor II. 6. Nyáregyháza 7. Monori-erdő 8. Csévharaszt 9. Káva 10. Pilis n. 11 9 2 — 26: 7 20 11 9 1 1 24: 9 19 11 6 2 3 25:10 14 11 5 4 2 16:14 14 11 5 1 5 25:16 11 11 3 5 3 10:17 11 11 3 — 8 12:34 6 11 1 2 8 10:23 4 11 1 — 10 3:17 2 Törölve Monor — hatvan évvel ezelőtt BRAVÜB Biztos esélyesként lépett pályára Monori-erdőn a magló- di csapat. Az erdeiek mégis majdnem meglepetést okoztak. Tóth József játékvezető elmondta, hogy félidőben Mo- nori-erdő 2:l-re vezetett. Aztán Maglód kiegyenlített, de ismét csak a hazaiak szerezték meg a vezetést. A végén aztán, ha némi szerencsével is, de teljesen megérdemelten győzött a maglódi csapat. A lelkes monori-erdeiek minden dicséretet megérdemelnek csupaszív játékukért. A magló- diak előtt újabb nehéz feladat áll. A feljavult monori tartalékcsapat ellen játszanak, méghozzá Monoron... NEM VÁRT biztos győzelmet aratott Modor II. — Nyáregyháza ellen. A 4:0-ás győzelem megérdemelt, sőt nagyobb arányú is lehetett volna. Nyáregyházának sem lesz könnyű dolga vasárnap Csévharaszton. Tavaly ugyanis a lelkes cséviek legyőzték a nagy riválist. Biztos győzelem született Tápiósápon, ahol a hazaiak 5:l-re nyertek Csévharaszt ellen. És ha már itt tartunk, megemlítjük, hogy a vasárnap MAI MŰSOR MOZIK Monor: A kis özvegy (széles). Vecsés: Idegen ágyakban. Monoron nem kis érdeklődéssel várják a félbe;-zakadt Monor—Kartal megyebajnoki mérkőzés fejleményeit: mi lesz a döntés, a fegyelmi bizottság mérlegeli-e az „enyhítő körülményeket”. A Pest megyei Hírlap szerdai számának egyik közleménye szerint „a monori pályára 8—10 szurkoló szaladt be, és ütötték, verték a kiállított játékost”. Nincs szándékunkban elferdíteni a tényeket, de hangsúlyoznunk kell: a rendbontást egy ember követte el! Akik beszaladtak utána a pályára, rendezők voltak és a csapatukat féltő, sportszerető szurkolók, akik megakadályozni igyekeztek a rendbontó egyén szándékát. Sajnos — és ez mit sem változtat a tényeken — ez nem sikerült, mert Retkes Ferenc egy óvatlan pillanatban megkerülte a kaput, és mielőtt megakadályozhatták volna — megütötte a kartali hátvédet! Az eset következményét a monori sportkörnek kell viselnie. Tömegverekedés nem volt, s reméljük: nem is lesz! A monori sportkör megtette a feljelentést Retkes Ferenc ellen, s az ítélettől függetlenül határozatot hoz, a monori > sportpályáról történő végleges kitiltásáról. ★ Érdemes néhány szót szólni a monori sportkörben folyó nevslőmunkáról is. Egyes játékosok — különösen Bajlcai és Petries — magatartása és viselkedése enyhén szólva: kifogásolható. Vasárnap például Petries magatartása is hozzájárult az eseményekhez. Először megrúgta a kartali hátvédet, majd később, amikor vele szabálytalankodtak, törleszteni akart. Petries különben — aki igen tehetséges játékos — ismert arról, hogy sok gólhelyzetet elkapkod, „túljátszik”. Le kell, higgadnia, meg kell „tisztítani” játékát a sallangtól, s akkor biztosak vagyunk benne: eredményesebben küzdhet a pályán, s nem kell tisztátalan eszközökhöz folyamodnia. Bajkaival hasonló a helyzet, ha nem megy úgy ahogy szeretné. Felesel, integet, mindenkit hibáztat. Senki sem vonja kétségbe, hogy Petriccsel együtt ígéretei a jövőnek, biztató jobbszárnyat alkotnak. Gyorsak, technikásak, van labdaérzékük. Viszont sokszor öncélúan egyénieskednek. Ebből adódik, hogy nem tudnak olyan eredményesek lenni, mint ahogy azt a csapat érdeke megkívánná. Nem hisszük azonban, hogy a két fiatal játékos nevelése terén a sportkör mindent megtesz, hogy önzetlen klubszerető és sportszerű magatartásukkal feledtessék esetleges gyengébb játékukat. Az edzőnek joga, sőt kötelessége figyelmeztetni hibájukra őket és irányítani, fejleszteni tulajdonságaikat. A „hangoskodó” szurkolókra viszont, akik magatartásukkal botrányos jeleneteket idéznek elő — nincs szükségünk. Csak így lehet biztosítani a pályán és a játéktéren a sportoláshoz szükséges feltételeket (ő—ő) % t szerűbb volt, annál is inkább, mert nyáron valamennyien mezítláb jártak — iskolába is. Nem azért, mert — állítólag — mezítláb járni egészséges, hanem hogy tovább tartson a lábbeli. A piac a főtéren volt. A mai Ady Endre úttól a templomig álltak a szekerek, a szekéren pedig a gazdák kínálták árujukat. A MÁV-állomás mellett fiáke- rok várták a „cipős" utasokat. Azért hangsúlyozom, hogy csak a cipőben járókat, mert csak a módosabbaknak telt cipőre, s nem szívesen áztatták volna el lábbelijüket a bokáig érő vízben, sárban. Mert köves út akkor alig volt. Vajon ma hány fiáker kellene ahhoz, hogy elszállítsa az állomásról azokat az utasokat, akik kényesek a lábbelijükre? Azt hiszem a Marx-li- get területe kevés lenne ahhoz, hogy helyet adjon a sok kocsinak. S ha már az igényeknél tartunk, talán valamit a hatvan évvel ezelőtti szórakozási lehetőségekről is. Az ^ úgynevezett nagykocsmában ^ gyűltek össze a szórakozni f vágyó fiatalok. A kocsma j mellett volt a mutatványos ^ bódé, ahol reggeltől estig ^ fáradhatatlanul harsogta a J kikiáltó: „Itt látható a kö- í vér Rézi. Még alig tizen- nyolc éves, és máris száz- J húsz kiló”. Érdekes, Rézi f nézői mindig sovány embe- f rek voltak. Nézték csodál- $ kozva, irigyen — és szót- $ lanul. í y A község lakossága három ^ csoportra oszlott: a kispa- ^ rasztokra (volt zsellérek), ^ akiknek a mai Bajcsy-Zsi- í linszky utcában volt egy f helyiségük, ahol összejövete- J leket rendeztek. Az iparosok ^ az iparoskörbe jártak — ez ^ a Petőfi utcában volt, a ke- ^ vés számú értelmiség az úgy- ^ nevezett úri kaszinóban szó- ^ rakozott. ^ Ilyen volt a község hatvan ^ évvel ezelőtt. Akkor is Mo- $ nornak nevezték, csak éppen ^ másképp éltek benne. í í Szűcs Gyula 5 Tél volt, amikor Monorra költöztünk. 1906 tele. Akkor nyolcéves voltam, most hatvan évvel több. Akkor, gyermekkoromban néhány hét alatt megszoktam az új környezetet, most, hatvannyolc éves koromban egyre gyakrabban jut eszembe, az a hatvan évvel ezelőtti község, amit akkor is Monor- nak neveztek, csak épven ... Villanyvilágítás nem volt. Vagy a hold szolgáltatta éjjel a világosságot, vagy magukkal vitték az emberek. Holdtalan sötét estéken kis vérszegény lángocskák im- ’■'olyogtak a monori utcákon, jelezve, hogy petróleumlámpával kezében most tér haza a gazda disznótorról. Egyetlen utcai petróleumlámpa volt a községben, ez a községháza előtt „ontotta” a fényt. Milyenek voltak a hatvan ; évvel ezelőtti monori lakosok? Télen szűrt hordtak, hozzá csizmát, nyáron — az : idősebb parasztemberek — i bő gatyát, csizmát. A gye- ! rekek öltözködése jóval egyEste hét óra van. Sokan rámák a gyömrő>i autóbuszra. 7égre megérkezik, beszállunk, temmi különös nem történik. Iztán elindulunk. A Vigadó- iái veszi észre az egyik fi- jyelmes utas, hogy hiányzik ralaki. A kalauz. Szól a so- őrnek. Megállunk. Egy perc em telik bele, újabb faros assít. Kiszáll belőle a kalauzunk, átszáll, aztán mehetünk tovább. Mi történt volna, ha a figyelmes utas nem veszi észre, hogy nincs kalauzunk? Ingyen utazhattunk. volna Gyömrőre? A buszon levők túlnyomó többsége bérletes volt, így csak egy lyukasztástól fosztott volna meg bennünket a kalauz hiánya. <— é —) Hiányzott a „házigazda“