Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-08 / 212. szám
Kiment a divatból a bútorjavítás „Univerzális" asztalok a Szovjetunióba r Farkas István, az asztalosműhely dolgozója, fűrészgépen formálja, finomítja a bútor lelkét: az alvázat. ' „Mindent a lakosság szolgálatáért” — olvashatjuk a ktsz-irodák, műhelyek falain elhelyezett táblákon. A lakosság javítószolgálatára kijelölt ktsz-ek jelszava nemcsak plakáttéma, mert mint olvashattuk az újságokban, a legtöbb ktsz az év során szép eredményeket ért el ezen a területen. A Faipari Ktsz ceglédi telepén és Albertirsára, Tápiósze- lére kihelyezett részlegénél azonban ezt a tervet nem tudják teljesíteni — minden igyekezet ellenére sem. És ez a jó. De beszéljen erről a ktsz főkönyvelője. i — A javító-szolgálat 360 ezer forintos tervét az idén 200 ezer forintra redukálják, ugyanis a bútorjavítás kiment a divatból. Mind kevesebb az a háztartás, amely régi, elavult bútorait hozzánk szállítja — javításra. Kiszorított bennünket az aránylag olcsó, és modern bútorok választéka, amely a kispénzű emberek igényeit is minden mértékben kielégíti. — Annál nagyobb az ex- p ortterviink — folytatja tájékoztatását a főkönyvelő. — A közeljövőben 20 féle úgynevezett laborasztalt szállítunk a Szovjetunióba, amely több munkaterületen felhasználható. A belkereskedelem részére kárpitozott, modern bútorok várnak elszállításra a napokban. — Az éves 8 és fél milliós tervünk teljesítéséből derekasan kiveszik részüket a szocialista brigádok tagjai is. Ipari tanulót foglalkoztat-e a ktsz? — Huszonhét ipari tanulót foglalkoztatunk ebben a nem könnyű, de annál szebb szakmában — fejezte be tájékoztatását a ktsz főkönyvelője. Gyors és erős kézmozdulatok szükségesek a heverő rugózatának elkészítéséhez. Nyári Tibor és Farkas Lajos kárpitosok utolsó simításokat végzik a kétszemélyes heverőn. Szöveg: Cs.-né (Kép: Tomcsányi Sándor) A kabáttolvaj hat hónapot kapott Adám Béla nagyhódost lakos budapesti munkahelyéről Cegléden át utazott haza vonattal. Utazás közben ismerkedett meg Jónás Mihály Sza-, bölcs megyei lakossal, aki ugyancsak Budapesten dolgozott A vonaton italoztak, majd Ceglédről tovább indulva Jó- ^ nás Mihály megkérte Adám ^ Bélát, hogy a mozgóbüféből í hozzon még italt. Amig Adám S Béla a mozgóbüfében várako- 5 zott, Jónás Mihály magához § vette új ismerőse orkán ka- ^ hatját és zakóját, és a kecskés- sj csárdái megállónál leszállt a ^ vonatról. Adám Béla amikor vissza-^ tért a büféből, észrevette, hogy ismeretlen utitársa meglopta. S Szolnokra érve a vasúti rend- § őrőrsön azonnal jelentést tett, ^ A vasúti rendőrőrs nyomban ^ felhívta a kecskéscsárdai meg- $ állóhely állomáskezelőjét, aki ^ közölte, hogy a leírás szerinti § tolvaj valóban a kecskéscsár- ^ dai állomáson 6zállt le és ^ megkérdezte, hogyan tud el- ^ jutni gyalog Abonyba. Az adatközlés alapján a | vasúti rendőrőrs tagjai mo-1 torkerékpárra szálltak és ^ Abony község határában — a^ személyleírás alapján — Jó-| nás Mihályt elfogták és e bra- ü vúros nyomozás eredményeként a hiszékeny utas kára megtérült. A Ceglédi Járásbíróság Jónás Mihályt lopás miatt — jogerősen — 6 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. — esi PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM SZEPTEMBER CSÜTÖRTÖK Elkészült a járás népművelési terve Mezőgazdasági szakkörök alakulnak Több természettudományi éli adás A járási tanács népművelési felügyelője az utóbbi napokban községről községre járva a most kezdődő népművelési évad munkaterveinek egyeztetésével foglalkozó értekezleteken vett részt. Ezekről a tapasztalatokról adott tájékoztatást, miután a tervek minden községből beérkeztek. — Jelenleg a munkatérnek felülvizsgálásával, elbírálásával foglalkozom — mondotta Márlcy Péter népművelési felügyelő. — Az idén a községi tervek főbb célkitűzéseit nemcsak a következő évadra határozták meg, hanem egészen az 1970-ig terjedő időszakra előre gondolnak népművelőink. — Egyik fő feladatunk a humán és természettudományok ismeretközlés egyensúlyának megteremtése, a természettudományos ismeretterjesztés javára. Kiemelt községeinkben, Abonyban, Albertirsán, Ceg- lédbercelen, Jászkarajenön és Törteién többek között mezőgazdasági szakkörök alakulnak, a helyi termelőszövetkezetek támogatásával. — Ezekben a termelőszövetkezetekben a tsz-akadémiák témái többségükben a gazdasági mechanizmussal, az irányítás kérdéseivel, üzemszervezéssel és a termeléssel kapcsolatosak. — Az öt kiemelt község művelődési otthona felmérést készít a helyi termelőszövetkezetek tagságának iskolai végJ zettségéről és a bejáró munkások iskolázottságáról. — Mintegy 350 ismeret- terjesztő előadás akadémiai keretek között zajlik le, s az előadások 70 százalékát kisfilmek vetítésével és könyvek bemutatásával szemléltetik. Az abonyi Kossuth Termelő- szövetkezet vezetősége a tsz- akadémia előadóinak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárait kérte fel. A tsz vállalja az összes költséget, az előadók tiszteletdíját. — A járás területén a művelődési otthonok, könyvtárak és iskolák jó kapcsolatot tartanak egymással, a felnőtt- oktatás és az ismeretterjesztés területén együttműködnek. — Megyei szinten is kiemelkedő ifjúsági klubok működnek Törteién, Albertirsán, Jászkarajenön, ahol megfelelő, otthonosan és korszerűen berendezett klubtermekben szórakoznak a fiatalok. — Járásunk értelmisége Abonyban, Jászkarajenön és Törteién szervezett klubéletet él. Évi programjukban szerepel például Abonyban Básti Lajos előadói estje, Czine Mihály irodalomtörténész előadása a mai magyar irodalomról, Radnai Béla. egyetemi tanár neveléslélektani előadása és a Gazdasági mechanizmus és az értelmiség címmel kerül sor előadásokra. — Ceglédbercelen a szakmaközi bizottság támogatásával indul be a vidékre járó munkások klubja. Termelőszövetkezeteink a legtöbb helyen kulturális alapjukat valóban kulturális célra fordítják. A tanulmányi AKI IDEGES - MEGŐSZÜL A legmeghatóbb regények és riportok főhősei a nagy megpróbáltatások hatására gyakran egy éjszaka alatt megőszülnek, az ilyen történeteknek azonban nincs nagy sikerük a bőrszakorvosok előtt. A budapesti bőrklinikán egész dokumentációs gyűjteménynyel bizonyítják, hogy az „órák alatt megőszült” emberek legalábbis hetek, hónapok alatt vesztették el hajtincseik szőke vagy barna színét. Persze előfordulhat, hogy erős lelki megrázkódtatás következtében, akár egyik óráról a másikra megszűnik a szervezet pigmenttermelése, háromnégy hétig azonban még épségben kitart a haj régi fes■wsss/fffSsrssssfssys/fssfssssfssffssssfsssss/YSffSffSfSfSSSffSSSSSSSfSfmfSfsssssssfss*, UVEGPOLITIKA ösztöndíjak mellett a termelőszövetkezeti művelődési termek felújítására és berendezésére fordítanak jelentősebb összegeket, de támogatják a művelődési otthonokat és a községi könyvtárakat is. — Jászkarajenön a Lenin Termelőszövetkezet 13 ezer forintot fordít klubtermének tv- vásárlásra, könyvvásárlásra, a művelődési ház támogatására. Hasonló segítséget nyújt a kőcsert Petőfi Tsz a területén működő művelődési terem fenntartásához — mondotta a népművelési felügyelő. (tamasi) Rtntlet kellene tenni az új házak környékén Elszomorító kép tárul az elé, aki rászánja magát arra, hogy sétát tegyen az állomás közelében, a kertészet helyén épült új házsor Dugonics utca felőli részén. Hogy mi az elszomorító? A környék gondozatlansága, ápolatlansága. Nemrégen Debrecenben jártam és a Libalegelő nevű réten épült új emeletes házakra gondoltam, amikor ezt a részt megtekintettem. Csak az a gondozol tságá- val nyerte meg tetszésemet, ez meg elhanyagoltságával lepett meg. Méteres paréj fogadja a házba betérőket és senkinek sem jut eszébe, hogy tenni kellene valamit. Pedig a gazokat egy kis társadalmi munkával ki lehetne irtani. Akadt egy-két próbálkozó, aki megkísérelte a csinosítást, de nem akadt követője. Nem hiszem, hogy azok, akik ezt a szép lakótelepet elfoglalták, ne szeretnék a szépet, és azt sem tudom feltételezni, hogy ne tennének érte valamit. Nincs, aki ezt a mozgalmat megszervezze. A három háztömb lakói kis összefogással széppé varázsolhatnák otthonuk környékét. Jó lenne, ha a konyhai hulladékok, dinnyehéjak nem a szomszédos kerítés tövében szerénykednének, hanem megoldanák a szemét rendszeres elszállítását. juhász A MEZŐŐR Balázs Józseffel, a Lenin Termelőszövetkezet mezőőrével találkoztam egyik nap a halárban. Elmondotta, hogy most, mikor zsendül a kukorica, itt az ideje a burgonyaszedésnek, megszaporodik a dolga annak, akinek négyezer katasztrális holdas gazdaságban a társadalmi tulajdon védelme a feladata. — No, nemcsak ilyenkor, nyáron! — mondja. — Van a mezőőrnek dolga bőven más évszakokban is. — Bizony! Ilyenkor vannak a legnagyobb veszedelemben a dűlők és bekötőutak fái. Előkerül a gerendáról a fejsze, a padlásról a keresztvágó fűrész és ha nem vigyázunk, bizony megegyelik a fasorokat, — Ősszel és tavasszal a fiatal vetéseket óvjuk a szabadon engedett háztáji állatoktól. De legnagyobb a feladat betakarítás idején. Ilyenkor a mezőőr nem nyolc órát dolgozik, hanem alaposan megtoldja a munkaidőt. — A szabálysértők nagyrészt nem is a tagság soraiból kerülnek ki. Inkább olyan önmagukról megfeledkezett emberek, akik kerékpáron, vagy motoron elhaladnak a termelőszövetkezet területe mellett és elég tág a lelkiismeretük. — A mezőőr szolgálatban hatóság. Kötelessége, hogy a szabálysértőt igazolja és illetékes helyen feljelentse. — És mi történik, ha nem hajlandó magát igazolni? — Meggyőzően hangzik Balázs József válasza. — Félszemmel odasandítok a kerékpártáblára, jól megjegyzem a motorkerékpár rendszámát. A többi már a hatóság dolga. Az bizonyos, arra még nem volt példa, bogy a szabálysértőt el ne csíptük volna. És ebben kitűnő segítséget kapok a terület körzeti megbízottjától. A főtörzsőrmester a legváratlanabb időpontokban itt van a területen és akár éjjel, akár nappal gyorsan cselekszik. — A termelőszövetkezeti tagokat a hatásköri bíróság vonja felelősségre, a kívülállók pedig a városi tanács szabálysértési hatóságánál felelnek. Feltéve, ha cselekményük nem súlyosabb, mert kétszáz forint értéken felül már a bíróság szabja ki a büntetést. — ssi ON ETETŐT BARKÁCSOL a tanyasi ezermester Nem minden házban van meg a lehetőség és a hely arra, hogy a család évi ellátásához szükséges süldőt meghizlalják. Ilyen esetben a malacka elkerül a rokonokhoz, ismerősökhöz. A külterületi iskolák egyik pedagógusának két malaca a kecskéscsárdai iskola óljában vendégeskedik. Bizony a gondozójuk ugyancsak elfoglalt ember. Nem mindig jut ideje arra, hogy a jószágokat megetesse. Van azonban az ismerősök között ezermester. Tukacs Mózes szerszámlakatos, aki arról nevezetes, hogy mindenhez ért, ami fából, fémből készül és aminek a barkácsolásához fogó meg kalapács szükséges. Néhány héttel ezelőtt nagyszerű önitató alkalmatosságot készített. Nem kellett ahhoz egyéb, csak egy kimustrált vashordó, egy kis vas, egy kis bádog, arasznyi lánc és a bemutató igazolta, hogy a malackák vályújában mindig van friss víz, pontosan annyi, amennyire szükségük lehet. Látogatásunkkor Tukacs Mózes az iskola udvarán azon ügyeskedik, hogy most önetetőberendezéssel lepje meg a két süldőt. — Hogy jutott ez eszébe Tukacs bácsi? — Arról tudok, hogy a nagyüzemben sikeresen használnak önetetőket, amiknek nagy előnye, hogy az eleség nem megy pocsékba, a jószág maga adagol és csak annyit, amennyit éppen pillanatnyilag elfogyaszt. Az önetető már készen is áll. A mester rögtön meg is tártja a sikeres bemutatót. Felülről kell beleönteni a takarmányt, amely saját súlyánál fogva hull lefelé. A kieresztőnyílást egy lemez zárja el, amit a jószág az orrával mozgat és ennek következtében nyílik. — Mózes bácsi, ugyan ki tanította meg ezeket a malackákat arra, hogyan kell ezt a különben ötletes szerkezetet kezelni? — Végtelen egyszerű. Megsütök jó omlósra egy krumplit. Azzal jól megkenem a billenő ütközőt. A malacok nyalogatják, közben orrukkal meglökdösik. Erre az ütköző nyit és már szóródik az állatok elé a takarmány. A többi már megy magától. — Mintáját látta-e Mózes bácsi ennek a háztáji önetetőnek? — Nem én. Nem is nagyon voltam rá kíváncsi. A leckét tudtam. Olyan berendezést kell kiokoskodni, amelynek segítségével két malacka nyugodtan kosztolhatja magát. Hát én még ezt a tervezést is túlteljesítettem. Mert ez az alkalmatosság arra is jó, hogy négy malacot etessen. rossi tékanyaga, s utána is egy ideig csak a haj töve fehére- dik el. Kétségtelen viszont, hogy a sok bosszúság, az idegek túlterhelése gyorsítja az őszülást, különösen hamar veszti el színét azoknak a haja, akik arc- idegzsábában szenvednek. Az idegzsába szerencsére nem túl gyakori, annál több az ideges, az őszülésre hajlamos ember. Számukra legjobb orvosság a kikapcsolódás, a szórakozás, a zene. A legzsongítóbb melódiák sem tudják azonban végleg megakadályozni, hogy a maga természetes idejében ne deresedjék az ember haja. A tudósok próbálkoztak már sokfajta gyógyszerrel, de még a legreménytkeltőbb B-vita- minok sem bizonyultak hatásosnak. A haj természetes fehéredése ellen pillanatnyilag egyetlen eszközt ismernek, a festéket. Ezt bárki tetszés szerint kiválaszthatja, ajánlatos azonban ügyelni arra, hogy sötét bőrűek lehetőleg ne használjanak szőke hajfestéket. Szakszerűen ugyanis, a bőr barna : pigmentjeihez a haj barna j festékanyaga tartozik. LOTTŐHÍREK A 34-ik játékhéten ismét volt négytalálatos szelvény Cegléden. A boldog tulajdonos azóta már az összeg birtokában van. Nem úgy a 35-ik játékhét 2 985 085 számú szelvényének gazdája, aki a több mint 165 ezer forintért m°g ezidáig nem jelentkezett. % szörp a lényeg!\ Az ásványvizes < üveg másfél lite- j rés, ez pedig há-! rom decis sincs, i Most, hogy sza-! badkozzunk majd, \ ha a néne jó kis; tavalyi sági borrali akarja megtölteni'; a visszaútra?! Hol'; itt az a híres asz-'; szonyi politika?; , Te csak önző vagy,] a gyerekre gon-! dőlsz. És szegényt néne?! Pedig a! múltkor milyent örömmel töltötte: meg a sörös üve-; günket borral...; Eh, értesz is te az; üveg-politiká- '; hoz... (- es) ! citromszörpöt. Az jobb. Jobban szereti, mert savanyítás. És én is szeretem, mert kis helyen elfér. — Úgy. Cit-rom- ször-pöt !! ! Ez szép! Nem lesz az kevés?! — Ugyan. Egyórás vonatozáshoz? Más gyerek ivás nélkül is kibírja ... — Rettenetes vagy! — így a férj. Méltatlankodik a hangja, mint annak, akit nagyon megbántottak, de igyekszik azért uralkodni magán. — Nem a Vasútállomás. A váróteremben langymeleg és halk zsibongás, mint valami méh- kaptárban. Az egyik pádon négytagú társaság várja a vonat érkezését: két felnőtt, egy aprócska gyerek — és egy óriás bőrönd. — Vettél a gyereknek ásványvizet? — szól az ember. A feleség épp, hogy felpillant a képes újságból, amelynek kedvtelve, kíváncsian szemléli a divatrovatát. — Persze. Csak nem vizet, hanem
