Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
ENEK AZ ESŐBEN Riga küldöttei jártak nálunk szerdán este. Magyarországi turnéjuk utolsó állomása volt ez a fellépés, s ez egyben búcsúzásukat is jelentette. Műsoruk pompás szórakozást nyújtott a tánczene kedvelőinek. Kedves élményt jelentett egyik előadójuk műsorszámaként a Kicsit szomorkás a hangulatom című sláger magyar nyelvű tolmácsolása. Vokálkvintettjük és énekeseik magas művészi teljesítménye, mértéktartó előadásmódja joggal nyerte el a közönség tetszését. Az esőről szóló énekszámukkal csapadékos, tenger melletti hazájukat idézték. Sajnos, nálunk is esett az eső az előadás idején, és sokan az eső miatt nem jöttek el az előadásra. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 209. S/.AM 1966. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP A kongresszusi versenyben tnc 52-es szalag áll ai éle«» A MÁJUS 1. RUHAGYÁR CEGLÉDI TELEPÉN Két hónapja tart a verseny a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén. Az első hónap 102,4 MEGJÖTTEK A TEHERTAXIK! Olcsóbb>, mint a százalékos eredménye biztató kezdet arra, hogy a verseny szép eredményeket fog hozni és a kongresszusi verseny teljesítései méltók lesznek a telep tizenöt esztendős múltjához. A jó teleperedmény megfelelő részeredményekből tevődik össze. A 46-os szalag 105,1 százalékos eredményt ért el, de 104,3 százalékos teljesítéssel büszkélkedhetett az 50-es szalag is, és a komoly erőfeszítés jutalma volt az a 104,7 százalékos teljesítés, amellyel a 45-ös szalag fejezte be a kongresszusi verseny első hónapját. Ezekre a kiemelkedő eredményekre nagy szükség volt, hiszen akadt olyan szalag is, amelyik csak 95,3 százalékos teljesítést mutatott fel, az itt dolgozók minden erőfeszítése ellenére, ugyanis éppen a kongresszusi verseny első hónapjában állt át a 48-as szalag új áru gyártására, amely még ezt a jó hírű szalagot is erősen próbára tette. A verseny lendülete a második hónapban sem csökkent. A teljesítés telepátlagban is a száz százalék felett van és az augusztus végi összesítés szerint 100,6 százalék. A ruhaiparban a száz százalék túlteljesítése- mindig jelentős eredmény. A „szoros" tervezés, a magas minőségi követelmény, az exportra készülő cikkek szigorú minőségi ellenőrzése, a hetenkénti, s néha naponkénti átállás új cikkek gyártására, mind nehezíti a munkát és a brigádtagok folyamatos jó munkáját követeli meg. Ezeket a szempontokat figyelembe véve is megnyugtatók a kongresszusi verseny eddigi eredményei. A múlt hónapban a dolgozóknak teljesítményük alapján a teljesített forintösszeg elérte a 102 százalékot. Az 52-es szalag a Józsa műszak egyik kipróbált és élenjáró szalagja. A kongresszusi verseny első hónapjában is száz százalékon felül termelt. A szalag darabbeállási százaléka elérte a száz százalékot és a kifizetett bér 109 százalékot mutatott. Ez a teljesítmény a második hónapban fokozódott és ekkor a darabterv teljesítése már 103,3 százalékot mutatott, a forintosított teljesítés pedig elérte a 113 százalékot. Növeli az eredmény értékét, hogy a szalag a kongresszusi verseny második hónapjában tizennégy esetben állt át új cikkek gyártásira. A belkereskedelem ragaszkodik a betervezett cikkek legyártásához, amit a fogyasztók igénye és az egyre szélesedő választék megkövetel. A kereskedelem hiánycikkei kerültek le a szalagról ebben a hónapban, s az 52-es szalag ismét megállta a helyét. A hetvennyolc tagú munkásgárda tíz átállásért jogosan érdemelte meg a húsz pontot, amivel magasan kiemelkedett a telep összes szalagjai közül. Közvetlenül az 52-es mellett haladt az 50-es szalag is, amely forintteljesítésében elérte a 115,9 százalékot és az átállásokért megérdemelten kapta a nyolc pontot. (rossi) Készülnek a kádak 11 1* m | J 1 a Faipari Ktsz ceglédi telepén, ahol már időben elkezdték a kádárüzem dolgozói a szüreti előkészületeket. (Tomcsányi Sándor felvétele) TÁMOGATÁST ÉRDEMELNEK Helyförféneti művek — amiket ismerni kellene A helytörténeti kutatás napjainkban országszerte virágkorát éli. Egyre szaporodnak a szép kiállítású és tudományos igényeket is kielégítő község- és várostörténeti monográfiák és részlettanulmányok. Cegléden is terveztek és szándékoztak pár évvel ezelőtt egy ilyen művet kiadni, annak fontosabb fejezetei el is készültek, de a terv nem jutott el a kivitelezésig. Szerencse, hogy néhány fontosabb tanulmány a Kossuth Múzeum kiadványai sorában eljutott az olvasókhoz. Az utóbbi időben a helyi kutatók egyre gyakrabban foglalkoznak egy-egy fontos és érdekes helyi témával. Alkalmunk is volt arra, hogy egyiket-másikat elolvassuk, vagy létrejöttükben segítségül lehessünk. E tanulmányok sorában elsőként kell megemlékeznünk a városunk felszabadulásának történetét összefoglaló munkáról, amely a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére keletkezett. E mű fontos dokumentum és kiinduló forrásanyaga lehet egy később összeállítandó várostörténeti tanulmánynak. Meg kell említenünk egy tanári disszertációt, mely két éve készült a ceglédi földosztás történetéről. Linder Emil- né készítette e szép tanulmányt, mely anyagbőségével, a forrásanyag felhasználásának pompás kezelésével példa lehet arra, hogy egy témakört hogyan lehet sokrétűen, szépen, érdekfeszítően feldolgozni. Egy másik tanári disszertáció, melyet a múlt évben készített Csoknyai Zoltán, városunk kulturális életének fejlődésével foglalkozik. Az utolsó húsz évet vette vizsgálat alá, s e nagy anyagot tetszetős felbontással és csoportosítással úgy foglalta össze, hogy az adatok bősége, a stílus szépsége és a témakezelés nagyszerűsége folytán közönségsikert is arathatna. Pár évvel ezelőtt Kányi Andrásné az egykori ceglédi nyomdákról és a helyi nyomdatermékekről írt szakdolgozatot. Az érdekes mű még kéziratban is hozzáférhetetlen. Az elmúlt évben a Kossuth gimnázium egyik diákja, széles látókörű és nagy ambíciójú fiatalember, hosszú hónapokon keresztül tanulmányozta városunk szülöttének, Kárpáti Aurélnak az életművét, s egy közel negyven oldalas tanulmányában olyan összefoglalást produkált, mely felnőttnek is díszére válhatott volna. Munkáját az országos középiskolai tanulmányi versenyen első díjjal jutalmazták. Ez évben a gimnázium egy másik diákja, Kürti Béla, a Kossuth Múzeum történetét és a város kulturális életében betöltött szerepét tette vizsgálat tárgyává. Nem kis sikerrel. A munka alapos, a tárgy széles körű ismeretéről tanúskodik, táblázatai, mellékletei, időrendi áttekintései különleges értéket jelentenek. De feldolgozásra került már Cegléd irodalmi és kulturális életének sok-sok részlete is. Országos pályázatokon díjat nyertek olyan fontos tanulmányok, mint Hídvégi Lajos vagy Pataki Ferenc tanárok tanulmányai a régi ceglédi életről vagy a felszabadulás történetéről. A ceglédi helynevek és utcanevek, a ceglédi sport története, a ceglédi szélmalmok, vízimalmok szerepe és története is feldolgozást nyert már, de tudunk arról, hogy főként diákok nagy energiát fektettek olyan témák kidolgozásába, mint a ceglédi húsipari vállalat fejlődése, vagy mint a Csemői Állami Gazdaság kialakulása, vagy a város húszéves fejlődése. A szülőföld történetének, s jelenlegi életének kutatása, feltárása, megismertetése elsőrendű kötelesség. Most, amikor a város jövő évi költségvetését összeállítják, jó lenne, ha a város vezetői is tudomást szereznének ezekről a művekről. Fontos feladat lehetne az évről évre ismétlődő témaadás, a kutató és gyűjtőmunka értékelése, esetenkénti jutalmazása, a művek kiadása. A mi dolgainkkal elsősorban saját magunknak kell foglalkoznunk. A helytörténeti kutatás támogatására hivatalosan is tenni kellene valamit. Szomorú István I l 5 tehát kapna segítséget több ol- 5 dalról is a vendéglátóipar. $ Nagy szükség volna erre a $ vendéglátóipari kombinátra, $ amely másodosztályú áraival! elsőosztályú kiszolgálást adna, $ hiszen csupán a szállodaven- ! dógek száma több, mint két-! szeresére emelkedett egész rö-! vid idő alatt. A külföldiek pe- ! dig mintegy tízszer annyi! esetben keresik fel a Kossuth! Éttermet, mint az előző évek-! ben. | Kár lenne továbbengedni a! külföldieket, mikor bevételt \ jelent vendéglátásuk a város-i nak. A helybeliek igényei isj nőnek, a Kossuth, a Magyar és \ a földművesszövetkezeti étté- \ rém, az elavult Délibáb Cuk- \ rászda már nem elegendő. A tervvázlatok elkészültek, j A költségvetés szerint másfél! millió forintba kerülne a je-j lenlegi szenespince átépítése, j de akkor hasonló lenne a Ci-! tadellához vagy a Mátyás Pin- \ céhez. Egy évi forgalma —i szerény számítás szerint is — i három-négymillió forintot isj elérne, s nyeresége sem keve-; sebb az évi egymilliónál, anél- > kül, hogy jelentősebben csök-j kentené a meglévő egységek j forgalmát. Mi az akadálya akkor, hogy! még mindig kiengedjük as markunkból ezt a milliócskát,) ha már mindenki beleegyezett:! legyen ismét Kőpintze Cégié-! den!? j A városi tanács a gázfűtés; bevezetésére vár, hiszen jelen-1 leg a pincében szenet tárol- 5 nak. Amig tehát meg nem va-; lésül a központi fűtés, addig! várni kell a legjobb tervekkel! is? J Tamasi Tamás § Már éppen a kijárat felé indulnék, amikor eszembe öt- lik az utolsó lehetőség: az étterem! A bárból még oda is benézek. S nem hiába! Barátom éppen az étlapot tanulmányozza ★ Elnézést kérek, amit eddig írtam, csupán a képzelet játéka. Legalább is egyelőre az. Igaz, hogy a tanácsháza alatti pincében már évtizedekkel ezelőtt is volt Kőpintze nevű fogadó, pedig akkor lényegesen kevesebb volt a városunkon átvonuló utas is. Bizonyára nem érte el számuk egy év alatt a kétszázezret, csupán az autósoknak, mint most. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat azonban azt szeretné, ha ismét reprezentatív környezetben fogadhatnánk a külföldieket, a hazai turistákat és a ceglédi szórakozni vágyó embereket egyaránt Van-e most Cegléden olyan szórakozóhely, amely felvenné a versenyt akár a szolnoki Tisza Szálló éttermével, akár a kecskeméti Aranyhomok bárjával? Nincsen. Pedig lehetne. A Kőpintze átalakításához, beleegyezésen kívül, pénzt is adna a városi tanács. A megyei tanács is részt vállalt a beruházási összegből, az Országos Idegenforgalmi Hivatal is ígéretet tett a támogatásra, s ^ Ezen a kellemes estén a ^ Kossuth Ferenc utca fodrász- ^üzlet előtti autóparkolóhelyén ^szorosan egymás mellett sora- 8 koznak a gépkocsik. A hazai 8 CB-s, CN-es kocsik mellett ^ több CS-es, R-es, D-s autót ^világítanak meg a korszerű os- ^ tornyelek. § A tanácsháza falán fürgén ^ mozgó neonbetűk felirata csá- $ bítja betörésre a vendéget — ^a KŐPINTZE ÉTTEREM-be. ^ Itt találkozom a barátommal ^ ón is ma este. ^ Amint belépek a hallba, 8 ahol már néhányan kényelmes 8 fotelokban beszélgetnek, a 8 portás üdvözöl, majd külföldiek egy csoportját irányítja dh Előbb a borozó felé lépek a ^ tanácsháza egykori pincéjében. ^ A hangulatosan berendezett ^ivóban azonban nem látom se- dol sem, akit keresek. A fádból készített padokon, a fes- ^ teilen asztaloknál ismeretle- ^ nek ülnek. ^ — Talán egy kávét fogyaszt 8az eszpresszó részben? — gondolok az újabb eshetőségre, s 8 az ugyancsak az előcsarnokból dyűó cukrászda felé fordulok. ^ Itt sem sikerül felfedeznem a ^ vidám forgatagban. ^ Sebaj, ide már csak egy lé- dés a Drink Bár! Benézek oda ^ is, hátha a rafinált fényű ke- d&k terem egyik magas székén ^felfedezem, esetleg a bárpultdúl, amint a mixerrel vált 8 szót. Hiába, ott sem látom. KŐPINTZE ÉTTEREM - Cegléden Játék egy tervvel, amely valóra válhatna ilyen utat százhetven forintért tettünk meg. — Milyen a tehertaxi díjszabása? — Kilométerenként négy forint. Az állásidő percenként ötven fillér, vagyis egy órára átszámítva harminc forint. Városi viszonylatban általában tíz és harminc forint közötti összeg esik egy- egy fuvarért. Nem esik külön díjtétel alá a fuvaroztatók vagy rakodók szállítása, mi-, vei ők is elkísérhetik szállít-! mányukat. — Hol lehet a tehertaxit \ megrendelni? — A Kossuth Ferenc utcá-! nak bútorbolt előtti szakaszán: van kijelölt várakozóhelyünk.: Reggel 6 órától este 6-ig ál- i lünk itt, várva a szállítókat.; Folyamatban van egy utcai j telefonkészülék felszerelése is,! amelynek száma 787 lesz, de! ezt a posta csak e hó folyamán j tudja bekapcsolni. — Közületektől fogadsnak-e! el megrendelést? — Erre is van engedélyünk,! azonban felsőbb szervünk, aj budapesti 5-ös AKÖV utasí- j tása szerint elsősorban a la- \ kosság igényeit kell kielégí- j tenünk. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Néhány hete megoldódott a csomag és fehéráru szállítása is városunkban a két tehertaxi megérkezésével. Kossuth Ferenc utcai állomáshelyükön várakoznak a Warszara-motor- ral ellátott Zsuk típusú kocsik. — Nem is vagyunk mi olyan kicsik — mondotta Dobos Mihály, az egyik taxi vezetője. — Kilenc mázsás súlyhatárig még a rosszabb utakon is elvisszük rakományunkat. Csupán a hírünk nem terjedt még el. Az első napokban bizony kevesen kérdezték meg, miért parkírozunk „szabad”- ot jelző taxiórával. — Első megrendelőink a vasüzlet és a bútorbolt vásárlói közül kerültek ki. Az ott bennfentes magánfuvarosokkal szemben bizonyítanunk kellett, hogy olcsóbb, gyorsabb a szállítás tehertaxi- val. Egyik szállíttatónk nem akart hinni a fülének, mikor bútorát haza szállítva mindössze tíz forintot kértünk. — Még szembetűnőbb a különbség távolabbi szállítások esetében — kapcsolódik a beszélgetésbe Cifra Lajos, a másik taxis. — Albertirsára például a lovaskocsi négyszáz forintot is elkér egy fuvarért. Mi egy Mesekert Többek között fűrészelő, bukfencező, csónakázó törpék, balerina módra táncoló sellő, lomha mozgású szélmalom, zenélő kendertörő bakóinak kipp-koppja, kis há- mor-kovácsműhely ütemes pörölycsapásai váltakoznak a mesebeli produkciókban. ! CEGLÉD ÉS VIDÉKE KÖRZETI FOLOMÜVESSZÖVETKEZET állandó alkalmaztatásra felvesz 1 fő asztalos. 1 fő kő műves szakmunkást. Jelentkezni lehet: az FMSZ Áruforqalmi Osztályán. Kossuth tér 8. (10. szoba) __________________________________I Kedves, ieiejtneieuen taiva- nyosságot, egy kis mesevilágot varázsolt hosszú, türelmes munkával a lillafüredi Palotaszálló közelében levő lakóháza kertjébe Soltész Károly nyugdíjas erdész. A Szinva-pataknak egy vékony erecskéjét fogta játékos munkára a maga és a bükki kirándulók gyönyörködtetésére. A zsiliprendszerrel szabályozott, arasznyi szélességű mederben rohanó gyorssodrású víz — vízikerekek beiktatásával — egy sor apró figurát, miniatűr berendezést, Iából barkácsolt modellt fór- tat, mozgat.
