Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

10 rtsr Ufern kfúrlap 1966. SZEPTEMBER 4., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink-él f/t/crmcfita risks levonásáról...-1 m e c ófju n tins ti ff i tiolgosó táp— péna-pírantlósáfjáról. . .-t munkaviszony szóbeli fel­mondásáról. . . és a személyi tulajdonban leró lakás cseréjéről... A gyermektartás díj a táppénzből is letiltható. Külonváltan élő férjem megbetegedett. Munkahelyén a táppénzből nem vonják le a gyermektartást, mivel nincs hatósági határozat a letiltásra. Zs. L. dabasi olvasónk kér­dezi, hova fordulhat panasz- szal? Leveléből megállapítot­tuk, hogy különélő férjével szóban állapodtak meg a tar­tásdíj összegére és fizetésére vonatkozóan. Mindaddig, amíg házastársa meg nem betege­dett, havonta rendszeresen megkapta a 400 forintot. Mi­vel munkahelyén elutasították kérelmét, hozzánk fordult ta­nácsért. Olvasónkkal szemben nem követtek el szabálytalanságot, mert a táppénzből csak bíró­sági (hatósági) határozat, illet­ve letiltás alapján lehet le­venni a tartásdíjat. A tartás­díj bírói megállapításának nem akadálya, hogy házassá­gukat a bíróság még nem bon­totta fel. Ideiglenes intézke­déssel megállapítható ilyen esetben is a fizetési kötelezett­ség, ezért azt tanácsoljuk, sür­gősen forduljon az illetékes járásbírósághoz —, esetleg a gyámhatósághoz —, és kérje a tartásdíj megállapítását, majd annak a táppénzből való letil­tását. M»jzőgazdasági alkal­mazottak is jogosultak táppénzre. I. M. úri olvasónk, mezőgaz­dasági munkás. A múlt hó­napban megbetegedett és nem kapott táppénzt. Sérelmezi, hogy szabadsága is kevesebb, mint a vele egyidőben szerző­dést kötött dolgozóknak. Ol­vasónk tanácsért fordul hoz­zánk, hova forduljon panasz- szal? A szerződéssel alkalmazott mezőgazdasági dolgozókra is a Munka Törvénykönyve ren­delkezései vonatkoznak. E sze­rint a dolgozót naptári éven­ként 12 munkanap alapsza­badság illeti meg. Ezt úgy kell érteni, hogy a munkában töl­tött teljes hónapot kell figye­lembe venni. Ha nincs telje­sen ledolgozott hónapja, az­után nem illeti meg a szabad­ság, kivéve, ha betegség, ka­tonai szolgálat (nőknél szülés) miatt, vagy egyéb olyan ok miatt nem végzett munkát, amit a törvény igazoltnak fo­gad el és munkabért is fizet arra az időre. Mezőgazdasági biztosítottak akkor jogosultak táppénzre, ha a betegséget megelőző 60 -sssssssssssssssssssssss*mw,s. CfztosítaáfideS'van. A táp- 1 V“™ fél esendővel ezelőtt pénzre jogosultságot bélyegie-* * nagy orom erte a páro­lással kell igazolni. Abban $ ; e.<™ Japán zsebrá­az esetben, ha heveny lefolyó- $ Mint faltig mondogatta, sú, vagy fertőzéses megbete- ^ kizárólag a házi békesség ked- gedés következik be, akkor § néért ácsingózott utána. Ezt a elegendő a betegséget megeiő- * békességet ugyanis minden ző 60 napon belüli hat napi * olyan nemzetközi labdarugó- biztosítási idő igazolása is. Oi- | mérkőzés veszelyeztette, ame- vasónknak bizonyára nem volt * lV™ honi futballsztarjaink meg a szükséges biztosítási $ mertek össze művészeinket ideje, azért nem kapott táp- | valamelyik kulorszagi ellenfe- pénzt. Amennyiben a fenti | farom aki tálán iga­feltételeknek megfelel, és | f futball-labdat sohasem la- mégis megvonták a táppénzt. | ‘ott szenvedelyes hallgatója forduljon a táppénzkifizetési | az i yen küzdelmek radiokoz- helyhez. illetve a társadalom- | biztosítási szerv megyei igaz- S szerint eppen akkor köszönt gatóságához. Ha a szabadság-1 “2 alkotafsl duh- am!fc°r sf- ra vonatkozóan hozzánk inté- | Pegt mester nemes indulattól zett kérdésére adott vála-1 atfu ? ‘ **ngja a rádión ke - szunkban úgy látja, hogy jog- | resztül betölti a mindenseget. talanul kapott kövesebb sza- ^ — Ha lenne zsebrádióm — badságot, akkor abban az ügy- ^ sóhajtotta párom — annak ben a munkaügyi döntöbizott- ^ fülhallgatójával úgy hallgat- sághoz forduljon. ^ hatnám Szepesit, hogy senkit A dolgozó szóban is ^ sem zavarnék vele. felmondhatja munkavi-$ £s jeft nefci szonyát. S . . . „ „„ .. ». . , . .a s r yonyoru hetek koszontót­P. M. ^ tek ránk, családi fész­relmezi, °§y , ^künkben tökéletessé teljese­dasatmunkaheyen m - * dett harmónia Igen ámf de gadtak ol. A vállalat ragaszko pnv szén nannn kifnnnntt n dik az írásbeli felmondáshoz $ egy szep 'a/0{7y0tí , a Munkakönyvét sem adták ki. & S2US2 “ zsebrádió parányi ele- és emiatt az új helyén némáéból, es + készülék tökélete- tudott munkára jelentkeznisen megnémult. Vettünk új Olvasónk sérelmezi a vállalat elemet. Persze az sem tartott magatartását és kérdezi; kitől követelheti kárának megtérí­tését? A módosított Munka Tör­vénykönyve a dolgozó részé­ről történő felmondás kötött­ségét megszüntette és lehető­vé tette a határozatlan időre létesített munkaviszonynak bármilyen ok miatti felmon­dását. A jogszabály azonban egyik esetben sem köti a dol­gozó részéről történő felmon­dást írásbeli formához. A vál­lalat viszont csak írásban szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát. Amikor tehát olvasónk szóban bejelentette a munkaviszony megszüntetésé­re irányuló szándékát, akkor a jogszabályoknak megfele­lően tette. A vállalat nem kö­vetelhette, hogy írásban is in­dokolja meg, ezért ha olva­sónkat kár érte, a vállalattal szemben a polgári jog általá­nos szabályai szerint jogosult kártérítéssel fellépni. A személyi tulajdon­ban levő lakás bérlője csak a tulajdonos hoz­zájárulásával cserélheti el a lakást. E. N. ceglédi olvasónk sé­relmezi, hogy a háztulajdonos nem járult hozzá az általa bé­relt lakás el cseréléséhez. O’- vasónk azt kérdezi, van-e jog­orvoslatnak helye olyan eset­ben, ha a háztulajdonos indo­kolatlanul nem járul hozzá a lakás cseréjéhez? A lakásrendelet szerint a fenti esetben a háztulajdonos hozzájárulása szükséges a la­kás elcseréléséhez. Ez vonat­kozik olyan esetre is, ha a bérlő közeli hozzátartozója ré­szére mond le a lakásról. Ter­mészetes azonban, hogy a ház- tulajdonos ezzel a jogával nem élhet vissza. Ha a hozzá­járulást megtagadja, akkor a bérlő jogosult bírósághoz for­dulni. Ha a tulajdonos a hoz­zájárulást méltányos érdeket sértő ok nélkül tagadta meg, a bíróság ítéletében jogosult pó­tolni az elmaradt tulajdonosi hozzájárulást. Ha olvasónk úgy látja, hogy a háztulajdo­nosnak semmi oka nem volt a j csere megtagadására, különös | méltánylást érdemlő magánér­dekét nem sérti a csere, akkor tanácsoljuk, forduljon az ille­tékes járásbírósághoz. Dr. »I. J. Lesz elég facsemete és szaporítóanyag A gyümölcshozó ősz nem­csak a szüret, hanem a gyü­mölcsösök felújításának idő­szaka is. A földművesszövet­kezetek már most felkészül­nek arra, hogy a házikerti gyümölcsösök felújításához biztosítsák a különböző szapo­rító anyagokat és facsemeté­ket. Megyeszerte bővítik az ideiglenes lerakatokat, ahol az igénylők a szakszerűen ke­zelt csemetéket átvehetik. A nagykátai járás földmű­vesszövetkezetei például a já­rás csaknem minden községé­ben létesítenek lerakatot. A Tahitótfalu és Vidéke Körze­ti FMSZ saját teherautóján szállítja le a megrendelt fa­csemetéket a szentendrei já­rási igénylőknek. MEGSZŰNIK két Szolnok megyei község Szeptember 30-án megszű­nik Szolnok megye két kislét- számú községe, Tiszaörvény és Kungyalu. Megkezdődött a szarvasbőgés Gödöllő, Isaszeg és Galga- mácsa környékén is megkez­dődött a szarvasbőgés, a vadá­szok nagy örömére. Ez egyben a vadászidény nyitányát is jelzi. Szeptember 1-től kezd­ve a vadászok lőhetnek a go­lyóra érett és selejtezésre vá­ró szarvasbikákra, szarvaste­henekre, ünőkre, borjakra. A vadászatokra külföldi vendé­geket is várnak. A földművesszövetkezetek legfontosabb feladata: a falusi lakosság jobb áruellátása Nagyobb önállóság, növekvő anyagi érdekeltség, szorosabb együttműködés a termelőszövetkezetekkel Életszínvonal-politikánk alapvető törekvése — amint a gazdasági mechanizmus re­formjáról szóló határozat is megállapítja —, hogy a jö­vőben a vásárlók kedvezőbb körülmények között tölthes­sék el a fogyasztásra és a beruházásra szánt jövedel­müket. A sokrétű igények kielégítéséhez mind az ipar­nak, mind pedig a kereske­delemnek jobban, korszerűb­ben kell dolgoznia. A fa­lusi lakosság tekintélyes há­nyadát — megyénkben is — a földművesszövetkezeti há­lózat látja el ipar- és élel­miszercikkekkel, különféle szolgáltatásokkal. Tájékozta­tást kértünk tehát Bokor Józseftől, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának igazgatósági elnökétől. Milyen intézkedések se­gítik a hálózatban az új gazdasági mechanizmus ki­alakítását — melyek a földművesszövetkezeti moz­galom legfontosabb céljai? — Mint ismeretes — mon­dotta —, az irányelveknek megfelelően számos munka- bizottság foglalkozik a gaz­dasági reform részleteinek kidolgozásával, de közben „Talpalják“ a gumiabroncsot | az Érdi Gépjaví- Allomáson. A környező ter­melőszövetkezetek — különösen a nyáron — vették nagy hasznát a részlegnek, ahol naponta több tucat traktorra, teherautóra való köpenyt „restaurállak” az ügyes vulka­nizálok. (Fotó: Gábor) hozzákezdünk a reform egyes elemeinek a megvalósításá­hoz is. A reform közismerten nagyobb teret enged az ér­téktörvény tudatosabb fel- használására, lehetővé teszi, hogy a szocialista gazdaság­ban az áruviszonyoknak és a velük összefüggő kategó­riáknak: a piacnak, az árak­nak, az önköltségnek és a nyereségnek az eddiginél lé­nyegesen nagyobb szerepe legyen. Ehhez pedig a föld­művesszövetkezeteknek is na­gyobb önállóságra van szük­ségük. Kísérletképpen szep­tember 1-től kezdve öt föld­művesszövetkezet: a nagykő­rösi, a ceglédi, az albertir- sai, a péceli és a gödöllői már új módszerrel dolgo­zik. A megye földműves­szövetkezeti vezetőivel a na­pokban tárgyaltuk meg a re­formmal kapcsolatos legfon­tosabb feladatokat, elvi prob­lémákat. — A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti a földművesszövetkezetek ön­állóságát? — Mindenekelőtt meg akar­juk szüntetni azokat a kötött­ségeket, amelyek eddig aka­dályozták az eredményesebb munkát. Például tervezési rendszerünk egyik legfőbb hi­bája az volt, hogy túlságosan részletesen szabta meg a fel­adatokat Sok volt benne a kötelező tervmutató, ugyan­akkor hiányzott a mérlegelési és döntési lehetőség. Már csak néhány kötelező tervszámmal dolgozunk, később ezeket is mellőzzük, teljes önállóságot biztosítunk a földművesszö­vetkezeteknek terveik elké­szítéséhez. Az adminisztráció és az ellenőrzés még ugyan­csak nagy energiát követel. Ezen a téren is korszerűsítést tervezünk. A nagyobb önálló­ság természetesen fokozott felelősséget, új cselekvési és gondolkodási stílust igényel. Különösen nagy feladat hárul a jövőben a választott szer­vekre. — Milyen intézkedések segítik az új mechanizmus egyes elemeinek a kialakí­tását? — Hogy csak néhány példát említsek, a félmillió forint alatti beruházások felhaszná­lásához már nem kell megyei hozzájárulás. A gazdaságirá­nyítás új rendszerében a föld­művesszövetkezet maga ala­kítja ki a számára legalkal­masabb belső szervezetet, a munkarendet, és a munka- megosztást. Maga dönt olyan ügyekben mint a tatarozás, a javítás, az állagmegóvás, a reklám, a propaganda, a sza­kosítás, a létszám- és bérgaz­dálkodás — de számos más kérdésben is. Megváltozik a felsőbb szervek — a földmű­vesszövetkezeti járási köz­pontok és a MÉSZÖV tevé­kenysége is. A mi feladatunk az lesz, hogy képviseljük a megye szövetkezeti mozgalmát, és csak olyan kérdésekkel fog­lalkozzunk, amelyek megha­ladják a szövetkezetek erejét, hatáskörét. A MÉSZÖV tevé­kenysége fokozatosan tanács­adó jellegűvé válik. Emellett persze fontos feladata lesz az átfogó, de a részletekre is kiterjedő ellenőrzés és a táv­lati tervezés. — Mit tesznek a föld­művesszövetkezetek a gaz­dagabb áruválasztékért? — A földművesszövetkeze­tek legfontosabb feladata a falusi lakosság áruellátása. Sok a hiánycikk, árukínála­tunk és hálózatunk nem min­dig igazodik a kereslethez. Ha tágabb teret kap a kezde­ményezés, a bolti dolgozókat jobban érdekeltté tesszük a forgalom növelésében, javít­juk az árubeszerzést. Sok új lehetőség kínálkozik a munka javítására. Többek között ön­állóbb és közvetlen árukap­csolatot teremthetnek a föld­művesszövetkezetek az egyes ipari vállalatokkal. A soron kívül gyártott, vagy kiváló minőségű árúért a kereskede­lem kedvezményeket adhat az iparnak. A helyi ipar is sok olyan cikket készít, amit a földművesszövetkezetek érté­kesíteni tudnak. A közvetlen kapcsolatok gyorsabbá, ru­galmasabbá teszik a bonyolí­tást, csökkentik a szállítási költségeket, s közben a terme­lés igazodhat a fogyasztáshoz. — Lesz-e verseny a föld­művesszövetkezeti boltok között? — Feltétlen, mégpedig #rős verseny alakul majd ki a hálózaton belül és az állami kereskedelemmel szemben is. Nyilvánvaló, hogy ez annak kedvez, aki jobban alkalmaz­kodik a kereslethez, szebb, jobb árut biztosít, udvariasabb a vevőkkel. Fokozatosan meg­szűnik a területi elhatároló­dás, a földművesszövetkezetek a jelenlegi „állami” területen is nyithatnak üzleteket, léte­síthetnek vendéglátóhelyet — és fordítva. — Javul-e az együttmű­ködés a termelőszövetkeze­tek és a földművesszövet­kezetek között? — A földművesszövetkeze­tek az eddiginél sokkal szo­rosabb, gyümölcsözőbb kapcso­latot akarnak kialakítani a termelőszövetkezetekkel és a háztáji gazdaságokkal. A föld­művesszövetkezetek azáltal, hogy állandó és rendszeres kapcsolatot építenek ki, tarta­nak fenn a felhasználókkal, a nagyvárosok kereskedelmével, a közületekkel, fontos szere­pet töltenek be a mezőgazda- sági termékek felvásárlásában és a helyi igények kielégítésé­ben is. Arra törekszünk, hogy a jövőben a termelési és érté­kesítési szerződések a kölcsö­nös előnyök alapján jöjjenek létre. Az áruért és a szolgálta­tásokért olyan árakat szeret­nénk kialakítani, amelyek le­hetővé teszik a bővített újra­termelést, s ugyanakkor a ke­reskedelem forgalmazási költ­ségeit is fedezik. Együttműkö­désünket egyébként nemcsak a termelőszövetkezetekkel, hr nem az állami gazdaságokká is szorosabbra szeretnénk fűz ni. Együttműködésünket a gazdasági és kereskedeln. kapcsolatokon kívül kulturá1 1 is térre is ki akarjuk terjesz­teni — mondta végezetül ai elnök. Súlyán Pál örökké. Vettünk még egyet, aztán amikor az is kiadta lel­két, megvettük volna a har­madikat is, ha időközben vá­ratlanul hiánycikké nem ran- gosodik az ártatlan. — Az elemkérdést pedig egyszer s mindenkorra meg­oldjuk — hirdettem ki család­fői határozatomat —, mert er­re módot és lehetőséget bizto­sít világszínvonalon fejlődő finommechanikai iparunk. Megvesszük 130 forintért a MEDICOR Művek L. 809 tip. piciny akkumulátortelepét (Made in Hungary!), amely — idézve műszaki leírásából — ideális áramforrása zsebrádió­nak és veszünk hozzá 140-ért egy 824 tp akkumulátortelep­töltőt is, amely szintén a ME­DICOR Müvek remeke. A kis akkumulátortelep ha kime­rül, mindig feltölthető. így történt, lefizettük a ' 270-et, hazavittük a fi­nom szerkezeteket, használati utasításaikkal és jótállási je­gyeikkel egyetemben. Az új elemecske eredeti töltése elég sokáig üzemben tartotta a zsebrádiót, amikor gyengülni kezdett, az előírások pontos betartásával üzembe helyez­tük a töltőt. Tizenöt órán át szívattuk vele a hálózatból az áramot, de aztán hiába illesz­tettük bele a rádióba, az meg sem mukkant. Pedig éppen a magyar—brazil mérkőzés köz­vetítése lett volna műsoron. — Űjabb töltést neki! Visszakerült tehát a töltőbe. Alig egy óra múlva éles csat­tanás és az elem alkotóelemei­re bomolva röpült szanaszét a szobában. — Sebaj —, mondom —, van jótállás! Gondosan összeszedtük a parányi roncsokat, jelentkez­tünk velük a Lenin körút 22. alatti szaküzletben. Az illeté­kes asztal előtt éppen röpgyű- lést tartottak azok, akik ha­sonló cipőben sántikáltak. Az asztal gazdája pedig állandó fejcsóválás közben veszegette át, a rokkant elemeket és osz­togatta szét a csereelemre szó­ló, de csak másnap beváltható utalványokat. » 4 Elemcserebere AAásnap mi is megkaptuk a *’'■ vadonatúj elemet, mint a permanensnek bizonyult röpgyűlés részvevői. Ennek az új elemnek már úgy látszik sürgősebb volt a dolog, mert a zsebrádióba szerelve tüstént púposodni kezdett. Kétszeri újabb látogatás után megkap­tuk helyette az újat. Ebből pedig az alaptöltést felejthet­ték ki, mert meg se nyikkant tőle a rádió. A töltőben vi­szont rögtön domborodni kez­dett az oldala. Vissza Jlttük azt is. — Tessék holnap befáradni a csereelemért — hangzott a refrén a cseremester ajkán. — Hát igen, vannak még hibák imitt-amott —, szól­tam akkor a Nagykörút forga­tagában, vigasztaló szándékkal páromnak, aki felémfordítva szomorú orcáját, könyörgő hangon imigyen válaszolt: — Ugye, most már te is be­látod, hogy nekem is szüksé­gem van villamosbérletre, mert hiszen a telepcserékkel kapcsolatos közlekedési költsé­gek végképp felborítanák ház­tartási költségvetésünk egyen­súlyát. NI egyvenötért kiváltottuk a * ’ bérletet. Most aztán ví­gan mehet tovább az elemcse- rebere az idők beteljesedéséig Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom