Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

1966. SZEPTEMBER 4., VASÄRNAP MST »ff. CVCI cJCíHaD Modem hallásvizsgálat A technika fejlődése az or­vostudomány területén újabb és újabb műszerekkel nyújt segítséget a betegség megál­lapításában és a gyógyításá­ban. A hallásvizsgálatot, tehát a hallásélesség, illetve a hal­láscsökkenés fokának a meg­állapítását régebben suttogó vagy társalgó beszéddel, vagy hangvillákkal végezték. Üjab- ban ezeket is felváltották a modern műszerek: az audio- méterek, hallásmérők. A mű­szer generátorból áll, amely a hallásvizsgálat szempontjából legfontosabb rezgésszámú „tiszta hangokat” állít elő. A hangot fejhallgatóval juttat­ják a vizsgálandó személy­hez, aki jelzi, hogy milyen magas vagy erős hangot ké­pes érzékelni. Az eljárás al­kalmas a fül hallóképességé­nek a megállapítására, illet­ve halláscsökkenés esetén út­baigazítást ad a legmegfele­lőbb gyógyító eljárás kivá­lasztására. Visszavonuló járványok 35 év alatt: egyharmadára — Ahol már eltűnt a gyermekbénulás — Az influenza tartja magát Tenyésztalaj: a szegénység és tudatlanság A tudományok, főként az orvostudomány, fejlődésével megváltozott a világ járvány­helyzete is. Dühöngtek a jár­ványok akkor, amikor az em­ber még tehetetlen bábu volt az ellenük való küzdelemben és másként ütik fel itt-ott a fejüket most, amikor már az ember átvette a harc irányí­tását. Ennek megfelelően vál­tozott azonban a betegségek arculata is. A diftériát ezelőtt nyolcvan évvel a gége nyálka­hártyáján kialakult vastag, szürke lepedék jellemezte és még jól él a köztudatban, hogy mennyire veszélyes volt. Ma ritka betegséggé vált és más tünetekkel lép fel: a kór­okozó a szivet támadja meg. Az arculatát megváltoztató Varázsfüvek — varázsszerek ■ A megfejthetetlennek lát- 'szó — főként kelet-ázsiai — „csodákról” megállapították, hogy azok az idegrendszert be­folyásoló növényi szerek hatá­sának tulajdoníthatók. A mo­hamedán fakir például látszó­lag vallásos révületbe zuhan, holott valóságban fakírfű (kurrusz) főzetéből készült ha­sis hatása alatt áll. Az az em­ber, aki kurruszlét fogyaszt, közönybe süllyed, s bódulatá­ban belefelejtkezik a színe­sen nyüzsgő látomásokba. A ma már egyáltalán nem titok­zatos szer csillapítja a fájdal­makat, tetemes adag esetén halálszerű eszméletlenséget okoz. Ebből az állapotból egy­két nap után következik be a jól misztifikálható „feltáma­dás”. A szóma '• A jól ismert hasis mellett sok más „varázsfüvet” is is­mer a Távol-Kelet. Egy nyolc­száz éves indiai füveskönyv több száz ősi varázs- és gyógy­növényt sorol fel. Az egyik ilyen növény tejszerü nedve — melyet szórnának neveznek — mámorító hatású, ugyanakkor féktelen jókedvre deríti élve­zőjét. Különösen a brahma- nok (kiváltságos papi csoport Indiában) isszák, hogy „érint­kezésbe kerüljenek a túlvilág­gal, a szellemekkel” és hogy „jövőt kinyilatkoztató ihlet” szállja meg őket. A kohoba A XV. század végén Haiti szigetére lépő felfedezők meg­figyelték, hogy az ottani tör­zsek papjai, ha kapcsolatba akartak lépni isteneikkel vagy halottakat akartak idézni, ko- hobát készítettek. Egy növény szárított leveleit porrá törték és ezt felszipnantatták orruk­ba. Napjaink kutatói végére jártak a kohoba-hatóanyag ré­vületkeltő rejtélyének, sőt a szer hatását orvosok és ké­mikusok önmagukon is kipró­bálták. A beálló tudatzavar, a számtalan hallucináció, a valóságként előtűnő látomá­sok átélése során bebizonyoso­dott, hogy a természeti népek nem túloztak, amikor a szerek „varázslatos” hatásáról be­széltek. Amit azonban ők ter­mészetfölötti eredetű bűvölet­nek tartottak, az valójában nem más, mint a hatóanyag­nak az agyra, a lelki műkö­désre gyakorolt sajátságos hatása. Nem a „természetfö­löttibe” vagy a jövő esemé­nyeibe való bepillantásról van tehát szó, hanem az agy különös káprázatairól. A gombaié A hajdani sámánok „tudo­mányának” fő eszköze a piros kalapú, fehér pettyes, hírhedt mérges gomba részegítő leve volt. A ma muszkarin néven ismert anyag különös hatáso­kat vált ki. Kis adagja élénk­séget, jó kedvet idéz elő, a testi erőt átmenetileg fokoz­za. Nagyobb adag bevétele után a gomba fogyasztója már nem tud magán uralkodni, féktelen énekbe és táncba kezd, majd ijesztő látomásai támadnak. Az ünnepségeken sohasem hiányozhatott e gomba, holott egyetlen ilyen gombának gyakran egy rén­szarvas volt az ára (!). Mon­danunk sem kell talán, hogy a gombát a sámán árusítot­ta ... Az aztékok „búi elej tője“ A mai Dél-Mexikó területén élt aztékoknál ugyancsak a varázsló-papok titka volt a „jövőbe látás hatalma”. Egy vadszőlőhöz hasonló kusza növény (Rivea corymbosa) ■magját kellett elrágcsálniuk ahhoz, hogy isteneiket meg­kérdezhessék a jövő alakulá­sáról. A „nagy hatalmú va­rázsló” így az érzékcsalódásai által torzított látomásait •mondta el híveinek, vagy azt, amit el akart hitetni velük ... Sokáig sorolhatnánk még a rafinált csodaszereket. Ta­nulságosan kivehetjük a fel­sorolt példákból, hogy a bó­dulat hatása alatt sok min­dent el lehet hitetni a naiv emberekkel. A felsoroltak egzotikus ér­dekességek. A végkövetkezte­tést azonban egyetlen — igen lényeges — gondolattal meg kell toldani: ezek a szerek a gyógyszergyártás fontos anya­gai lettek. B. I. Altatás villamossággal Villamossággal altatni, sőt, érzésteleníteni is lehet az em­bert. Egyelőre még nem ismeretes, hogyan és miért idéz elő a villamosáram álmot és érzéstelenítést —, de sok kísérletet folytatnak elsősorban a Szovjetunióban és újabban az Egye­sült Államokban. Az altatás úgy történik, hogy egyik elektró­dot a szem fölé, a másikat a tarkóra helyezik és igen csekély erősségű áramütések érik a két elektródán keresztül az elal­tatandó személyt. A beavatkozás nem fájdalmas, csak nagyon különös érzés. A páciens állandó, egyhangú pulzusütéseket íszlel, villámlásszerű fényeket lát, és metszőfogaiban vibráló irzést észlel. Az amerikaiak a szovjet minta alapján készítet­ek altatógépet, amellyel egy amerikai orvos a fiát szinte má­sodpercek alatt altatta el. Ez a gyors elaltatási lehetőség lesz klán egyik legnagyobb előnye a villamos altatógépnek. betegségeknek több ilyen pél­dája is ismert. A kérdéssel foglalkozó szak­emberek szerint a fertőző betegségek halá­lozási arányszáma Közép- Európában 1931-hez mér­ten egyharmadára csök­kent, de több betegségnél tizedére, sőt harmincadéra. A halálese­tek és a megbetegedések ará­nya is csökkenő tendenciát mutat; ez legkevésbé az öre­geknél érvényesül. A megbe­tegedési arány azonban nem ilyen kedvező; komolyabb eredményt csak azoknál a be­tegségeknél sikerült elérni, amelyek ellen hatásos védő­oltási lehetőségeink vannak. Ilyen pl. a diftéria, a gyer­mekbénulás, a sltarlát. Válto­zatlanul sok azonban az influ­enza-, kanyaró-, szamárköhö­gés-, bárányhimlő-, mumpsz­megbetegedés, sőt egy beteg­ség az utóbbi harminc évben nagyon el is szaporodott, ez a járványos májgyulladás. Azokban az országokban, ahol bevezették az emésztés útján felszívódó oltóanyagok (Salk-, Sabin-vakcina) haszná­latát, sikerült a gyermekbénu­lást visszaszorítani; Csehszlovákiában, Magyaror­szágon és Lengyelországban a betegség gyakorlatilag meg­szűnt. A nyugat-európai or­szágok közül egyedül Svájc ért el jó eredményeket a kö­vetkezetesen, széles körben szervezett oltásokkal. Nyugat- Németországban, Olaszország­ban, Spanyolországban, Portu­gáliában viszont a gyermekbé­nulás tovább szedi áldozatait. A , fertőzéses tüdőgyulladás statisztikai görbéje az orvos- tudomány utolsó száz évének a történetét tükrözi. 1860-ban ütötte fel először a fejét ez a betegség, s összefüggött a . nagyvárosok nyomortanyái­nak a kialakulásával. A szá­Csupa ablak... ez a szállás, amely több száz diáknak ad napközbeni és éj­szakai hajlékot. Az egészséges élet nélkülözhetetlen kelléke a világos és tiszta lakás. A régi kis ablakos házikók he­lyébe csupa ablak új paloták kerülnek. Ismerünk már nem egy — igaz, egyelőre még mé­regdrága — alkotást, amely csupa üveg, hogy ameddig csak lehet, dőljön befelé a ter­mészetes fény és a nap mele­ge. A gödöllői Agráregyetem új diákszállói már minden­ben megfelelnek a kor köve­telményeinek. (Tóth felv.) zadfordulón érte el terjedése tetőpontját, utána fokozato­san, majd 1931-től kezdve me­redekebben lefelé kanyarodik a görbe, 1938-ban bevezették a tüdőgyulladás elleni küzde­lemben a szulfonamidokat, majd a háború után az anti­biotikumokat is. A betegséget ezzel „két vállra fektették”. Csak a kritikus korúaknái (0—4 év és 75 felett) van ez alól kivétel. A járványok a trópusi tá­jakra húzódtak vissza. Ennek nem éghajlati okai vannak, hanem elsősorban a tudatlanság, s a szegénység. Az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezete azonban már a leg­szegényebb országokban is te­vékenykedik, ennek eredmé­nyeként sikerült például o sárgalázt csaknem teljesen megszüntetni. (Az utolsó genfi jelentés szerint a múlt évben mindössze 66 sárgaláz esetet jegyeztek fel az egész vilá­gon.) A kiütéses tífuszt ugyancsak sikerült visszaszo­rítani, és a pestis is néhány utolsó gócpontján várja a ke­gyelemdöfést, bár egyes he­lyeken az éhínség következ­ményeként még fellángolhat. A kolerajárványok azonban Ázsiában továbbra is pusztíta­nak anélkül, hogy az okát si­kerüli volna tisztázni. Ez a különös betegség 1817-ig isme­retlen volt Európában, a múlt században azonban két hul­lámban söpört végig, legutol­jára 1893-ben Hamburgban dühöngött. Tényleges veszély manap­ság csak a himlő terjesz­tésében jelentkezik; b& az Bpízségtlgyi Világ­szervezet, itt is szép eredmé­nyeket mutatott fel: 1963-ban még 100 000 himlőbeteget tar­tottak számon, főként Nyugat- Afrikában, Indiában és Pa­kisztánban, 1964-ben már csak 50 ezret Indiában nagy prob­léma a himlő kiirtása, mert a hőálló oltóanyag még nem terjedhetett el és akkora terü­leten a népesség beoltásához kb. 55 ezer főnyi szakképzett oitószemélyzet mozgósítására lenne szükség. Megvan a reménye annak, hogy rövidesen Ázsiában és Afrikában is a múlt emlékei közé lesz sorolható a himlő, mert legújabban már sikerült a höálló oltóanyag előállítását megoldani; nagyobb elterjesz­tésének azonban egyelőre még az ára szab határt. H. J. . Kísérletek százezer vegyülettel A daganatok kemoterápiája A rákkutatás terén elért eredményeiért a közelmúltban tüntették ki dr. Kellner Béla egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Aikadémia levele­ző tagját, az Onkopathológiai Kutató Intézet igazgatóját. A kiváló tudóssal, akinek már csaknem száz közleménye je­lent meg a rákkutatással kap­csolatban, az Onkopathológiai Kutató Intézetben beszélget­tünk az egyik időszerű kér­désről, a daganatok kemote­rápiájáról, azaz vegyi anya­gokkal történt gyógyításáról. — Ilyen próbálkozásokat a legrégibb időktől ismer az or­vostörténelem — mondotta a professzor. A rendszeres kuta­tómunka azonban csak 20—30 éve indult meg. Néhány nö­vényi hatóanyag és a félelme­tes harci gáz, az yperit kén­mustár, illetve annak egy ke­vésbé mérges változata, a mustárnitrogén voltak az első hatásos anyagok. Különösen a fehérvérűség vizsgálatokon észleltek az ál­Egészségügyi törvénykönyv Egészségügyi törvénykönyv megalkotásán dolgozik a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának törvényelőkészítő bizottsága. A Szovjetunió egészségügyi alaptörvény-tervezete nem csu­pán a jogokat határozza meg, hanem a polgároknak a saját egészségük, családtagjaik és embertársaik egészségével szembeni kötelességeit is elő­írja. A törvényjavaslat szól az egészségügyi dolgozók szakmai kötelességéről, megtiltja az egészségre káros ipari üzemek létesítését lakott területeken és fokozottan előtérbe helyezi az anya- és csecsemővédelmet. Hogy mondjam meg? Az úgynevezett „kényes kér­désekről”, a nemi felvilágosí­tásról, s a szerelmi élet rejtel­meiről előadást készítenek magnószalagon az angol egész­ségügyi hatóságok. A szalagot — amely különböző korcso­portok számára egy kétgyer­mekes édesanya és édesapa szájából minden szükséges felvilágosítást a legértelmeseb­ben megad — a szülők ren­delkezésére bocsátják. Az el­képzelés nem az, hogy a te­kercset leforgassák a gyerme­kek előtt, hanem, hogy a szü­lők „mintának” tekintsék a beszélgetéseket és azok alap­ján találják meg a megfelelő formát a felvilágosításhoz. Szivfigyelés — tranzisztorral Külföldön kis tranzisztoros készüléket hoztak forgalomba, — amely nem nagyobb egy zsebrádiónál — s ennek segít­ségével az egészen gyenge szívműködést is egyértelműen fel lehet ismerni. A készülék működési elve a következő: a szívműködés következtében fellépő csekély elektromos fe­szültségkülönbségeket a ké­szülék felfogja és hanghullá­mokká alakítja át s így a kis hangszóróban a szívműködés­nek megfelelő hangjelzések hallatszanak. latkísérletben és a betegeken eredményt. Gyógyulást nem si­került elérni velük, de a daga­nat növekedését gátolni lehe­tett. — E szerek azonban nem­csalt a daganatos szövetet ká­rosítják, hanem a vérképző- rendszert és a béltraktust is, így nem lehetett ezeket meg­felelő mennyiségben adagolni. A kezdeti sikerek alapján igen kiterjedt kutatás indult meg a szervekre kevésbé mérgező vegyületek felfedezésére. Az új vegyületek kipróbálását ál­latokon végezzük, hiszen úgy­szólván minden, az emberen megismert daganatfajta álla­tokon is előfordul és legtöbb­jük továbboltható. — Több mint százezer ve- gyületet próbáltunk, közülük 30—50 került klinikai alkal­mazásra. Számos olyan anya­got ismertünk meg, amelyek állatkísérletekben a gyorsan növő daganatokat nagy száza­lékban megszüntetik, azonban még most sincs olyan vegyület a birtok úrikban* amellyel min­den állati daganatot biztosan meg tudnánk gyógyítani. Ál­latkísérletekben, különösen az átoltott gyorsan növő daga­natokon sokkal jobbak az eredmények, mint emberen. A legsikeresebb a férfiak prosz­tata-rákjánál a női hormonnal történő kezelés, amellyel 3—5—10 éves tünetmentessé­get és számos betegnél gyógyu­lást is sikerült elérni. A má­sik da,ganatféleség a fehérvé­rűség, amely kemoterápiás kezelésre igen érzékeny. A kemoterápiának számos új útja közül a legeredménye­sebbnek ígérkezik, amikor a daganatot ellátó véráramba juttatjuk a gyógyszert, amely az áramló vérben elbomlik és így csak a daganatra fejt ki hatást. Jelenleg két-három kü­lönböző hatású gyógyszer kombinált alkalmazásával kí­sérletezünk. A hazai kemote­rápiás kutatás már eddig is fi­gyelemreméltó eredmények­hez vezetett. Több olyan gyógyszer került ki labora­tóriumainkból és gyárainkból, melyek világszerte ismertekké váltak. Ezek között a legje­lentősebbek a cukor-szárma­zékok, közöttük is a mannit, mustár, mezil és bróm szár­mazékai váltak be legjobban. — Intézetünkben jelenleg állatkísérleteket folytatunk új vegyületek és növényi anya­gok hatásának kimutatására. H. D. É A 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom