Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

Tizenötezer forint tiszta haszon Á Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet 1967. év tavaszán, a megren­delés szerint, hibrid naposcsi­béket bocsát az igénylők ren­delkezésére. A szerződés ér­telmében minden átvett na­posbaromfi után 1967-ben 30 darab tojást kell átadni fel- vásárlási árban. A következő évben — tehát 1968-ban — minden átvett baromfi után 90 darab tojást kell leadni a hiva­talos napi áron. Az igénylő az első évben minden egyes csirkére a Ter­ményforgalmi Vállalattól (az első hétre) 0,3 kiló indító tá­pot, majd 2,20 kiló nevelőtá­pot, az ötödik hónapban pe­Pillanatkép a monori piacról (Foto: Somodi) L J KÖNYVEK Török Sándor: A legkisebb isten A harmincas években sűrűn megjelent könyveivel, a Nem­zeti Színházban bemutatott számos darabjával, de legfő­képpen tehetségével, megérde­melten előkelő helyet vívott ki magának íróink sorában, mostanában ritkábban jelent­kezik Török Sándor. Pedig eb­ből az új művéből is kiderül, jellegzetesen egyéni stílusa nem kopott meg és az érte­lemhez szóló mondanivalója elmélyedésre késztető gondo­latokkal telíti ezt a műfaji­lag határozottan lélektani re­gényét is. Feltétlenül modern írásmű, s ha részleteiben itt- ott talán elvontnak tűnik, mégis véges-végig szorosan Söprik a monori utcát a Vígadó előtt a reggeli órák­ban. Mindennap. A csikkek, egyéb szemét nagy részét be­lülről, a kapualjból kifelé. Lassan egész kis szemétdomb lesz már a virágok között a kis fenyőfa tövében. Nem lehetne másként? Ta­lán egy lapátra söpörni és el­hordani? Ha már a söprésnél tartunk, nem ártana néha meglocsolni söprés előtt a be­tonjárdát. Mert az arrajáró emberek nemcsak a ruhájuk­ra kényesek, de az egészségük­re is. — BM — MAI MŰSOR MOZIK Ecsor: Fügefalevél. Gyömrő: Harc a banditákkal. Maglód: Gá­bor diák. Monor: Minden kezdet nehéz (széles). Nyáregyháza: Tilos a szerelem. Pilis: Az ég kulcsa. Tápiósáp: A vonat. Tápiósüly: Szentjános fejevétele. Úri: Fanto- mas. Üllő: Ketten haltak meg (szé­les). Vasad: Kérem a panaszköny­vet. Vecsés: Chaplin kavalkád. tapad a realitás talajához és mindenképpen mai. Nemcsak azáltal, hogy figurái munkás- társadalmunk élő emberalak­jai, típusok, akikkel úton-út- félen összeakadunk. Hőse a parasztfiúból lett fiatal tervezőmérnök falusi ház helyett ugyan születhetett volna városi bérkaszárnyában, vagy akár palotában is. Hi­szen nem a tanulásért, a szak­mai tudás megszerzéséért, sem az új környezetbe illeszkedés nehézségeinek áthidalásáért vívott küzdelme a regény tár­gya, hanem az, hogyan lesz lélekben újjá, válik emberebb emberré. Egy reggel munkába indulás előtt felbontja és elolvassa a késve kézbesített expresszle- velet. Emiatt el is kési azt az autóbuszt, amivel percnyi pontossággal indul naponta az intézetbe. Mire az állomáshoz ér, ott látja nem messze a fel­borult buszt: összeütközött egy villamossal. Ismeretlen ismerősei, megszokott útitár­sai az úttesten fekszenek hol­tan. Helyette haltak meg?! Neki is velük együtt kellett volna meghalnia?! Választ ke­res és elindul, felkeresi a meghalt útitársak családját, mindent tudni akar a helyette meghaltak felől. Felkutatja azokat is, akik eszközeként a véletlennek hozzájárultak, hogy este helyett csak reggel érjen hozzá a levél, akiknek tehát az életét köszönheti. S mialatt mindenkit megkeres, külső és belső bonyodalmakba keveredik, amíg végül rádöb­ben, az ember maga a legki­sebb isten. Persze, csak ha tu­datára ébred ennek és esze­rint is él. Vagyis, ha cseleke­deteivel használ embertársai­nak, azaz jobbá lesz. Egyszó­val emberebb ember. Aki jól tud olvasni, megta­lálja vezérfonalként végighú­zódva ezt a ki ugyan nem mondott gondolatot. A legki­sebb isten sorai között, szavai mögött. (Magvető kiadás) Sz. E. dig 13,5 kilogramm tojótá­pot kap. A második év első félévében minden egyes ba­romfira 21,3 kiló, a második félévben pedig 10,8 kiló tojó­tápot ad a vállalat. Egy má­zsa takarmánytápért 110 kiló takarmányt (kukoricát, vagy árpát) kell cserébe a Ter­ményforgalmi Vállalatnak át­adni. Csak azok a baromfitartó gazdák vehetnek részt az ak­cióban, akik a csirkéknek fűt­hető helyiséget tudnak biztosí­tani. Régi istálló, vagy kam­ra egy kis átalakítással megfe­lel erre a célra. A naposbaromfi igen jó, kiváló fajta. Nem nő nagyra, mindössze 160 dekára. Ezzel szemben már hathónapos ko­rában tojik, s évenként 220 tojást „termel”. Száz darab baromfi tartása esetén, sze­rény számítás szerint, ez húsz­ezer tojást jelent. A tojás érté­ke — átlagos egyforintos árat számolva — éppen húszezer forintnak felel meg. Ezzel szemben a kiadások mindösz- sze csak ötezer forintot tesz­nek ki. Az érdeklődők Tápiósülyön a Malom utca 13. szám alatt, az fmsz irodájában Varró Im­re szakelőadótól bővebb fel­világosítást kaphatnak. Az fmsz a naposbaromfira vonat­kozó igénylést már szeptem­ber 6-án továbbítja a SZÖ- V OSZ-központba. (krátky) A PEST M E G Y E I, H I R L A P K VIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 3.. SZOMBAT VB-ülés Gombán: Hol van a gombai tizenegy ? A Gombai Községi Tanács végrehajtó bizottsága a na­pokban tartott ülésén fő na­pirendként a község sport­helyzetét és -munkáját tár­gyalták. A jelentésbe is belefoglalt sok panasz és kérés valóban megoldásra vár, s azzal is egyetért mindenki, hogy a sport támogatásra szo­rul Gombán. A tanács ebben az évben hét­ezer, 1967-re nyolcezer fo­rintot biztosított, illetve biz­tosít a sport fejlesztésére. Ha azonban a helyi termelőszö­vetkezet és a Pilisi Fmsz is a sport- és kulturális alapból tá­mogatná a sportot, esetleg fel­szerelést vásárolnának, a há­romezer lélekszámú község­ben biztos sokan választanák szórakozásul a futballt, kézi­labdát stb. Hírek a járási művelődési házból Szeptember hónapban ismét benépesülnek a művelődési ház termei. Legkorábban a gyermekszínpad és a járási irodalmi színpad kezdi meg próbáit. Hétfőn, szeptember 5- én, öt és hét órai kezdettel ők nyitják meg az új fnépmű- velési évet. Őket közvetlenül a zeneis­kolások követik. Szeptember 6- án a zongora és hegedű szak, szeptember 7-én a tan­góharmonika szak kezdi meg a munkát. Szeptember 9-én a balett­csoport is próbálni kezd. Ter­vek szerint szeptember végén megismétlik tavaszi műsoru­kat, mellyel az elmúlt népmű­velési évet zárták. Ebben a hónapban kezdőd­nek el az amatőrfilm-szakkör foglalkozásai Barabás Géza vezetésével. A tanfolyamon az elméleti képzés mellett a szakkör új felszerelései segít­ségével az amatőrfilmezés gyakorlatával is megismer­kedhetnek a résztvevők, akik azután bekapcsolódhatnak a szakkör életébe. Az érdeklődők a járás min­den községéből jelentkezhet­nek a művelődési ház irodájá­ban és a Gyömrő 93-as telefo­non. A tíz előadásból és gya­korlatból álló alapfokú tan­folyam tandíja húsz forint. Furuglyás Géza Lovaskocsi a sínek között Csütörtökön délelőtt Keszeg Imre vasadi lakos lovas kocsi­jával Monoron az Ady Endre úton a vasúti sorompó felé haladt. A kistemplomot el­hagyva, lovai a dudálástól megriadtak, és magukkal ra­gadták a kocsit és hajtóját! Keszeg Imre nem tudta meg­fékezni a lovakat, melyek egyenesen nekirohantak a le­eresztett fény- és félsorompó- nak. A sorompónál éppen egy te­hervonat tolatott, s csak a szerencsés véletlennek, meg a MÁV dolgozói gyors közbelé­pésének köszönhető, hogy sú­lyosabb baleset nem történt. A szekér beszorult a sínek kö­zé, de szerencsére sikerült a budapesti személyvonatot idő­ben megállítani. A fény- és félsorompó az erős ütéstől kettétört, a hely­színre érkező szakemberek ja­vították meg. (h.) „EKCEMAS" VÍZ Az olajkutatás során feltárt Zalakarosi termálfürdő 93 fo­kos gyógyhatású meleg vizét az idei nyáron sok külföldi turista is felkereste. Az ed­digi orvosi gyakorlat az ek- c.émás betegeket óvta a víz­től, a svájci orvos házaspár viszont a zalakarosi termál­vizet kitűnő gyógymódként ajánlja és egyre-másra küldi ekcémás pácienseit Zalaka- rosra. Ajánlólevele a szorgalma KEZÉBEN HORDJA A VILÁGOSSÁGOT A fehér bot ko­pogása kíséri Da­rázsi István lép­teit. Megáll. Meg­pihen kissé. Aztán újra elindul. Nem lát, de finom hal­lása felfogja a hangokat. Darázsi István kosárfonó ötven éve vak. Jelentős munkásmozgal­mi múlt fémjelezi eddigi életét. 1919-ben, 1944­ben ott volt a ha­ladásért küzdők, a kommunisták között. 1954 óta Budapesten dol­gozik egy tárcsás telefonközpont­ban. A Monori Já­rási Pártbizottság közbenjárt érde­kében. Állást — megélhetést szer­zett neki. Nem fárasztja a bejárás? — kér­dezem tőle. — Nagyon sze­retnék itthon, Mo­noron dolgozni. — De hol? Ez nem olyan egy­szerű. — Nagyon elfá­radtam. Tizenkét év vonaton, ezer veszélynek kitéve, örök sötétség­ben .. Olyan nagy a fejlődés a helyi üzemekben is, hogy egy ember munkáját igényli a telefonközpont kezelése. Miért ne tölthetnék be ve­lem ezt az állást. Bízom, hogy előbb-utóbb szól­nak, hívnak. Lehet, hogy van olyan intézmény, hivatal Monoron, amely tudna ilyen mun kai ehetősé­get biztosítani a világtalan ember­nek, aki a „szívé­ben és a kezében” hordja a világos­ságot. Ujjai finom érzékeny csápok, tapintják ki a szá­mokat, billentyű­ket. Megbízható, csöndes természe­te — szorgalma az ajánlólevele. H. J. Évek óta a fiatalok saját maguk intézik ügyeiket, nem sikerül egy olyan embert találniuk, aki szív­ügyének tekintené a spor­tot. Felvetődött az ülésen az is, hogy nincs az iskolában tor­natanár — bár ebben az év­ben három új pedagógus ke­rült a községbe — meg sem kérdezték a község vezetőit, hogy testnevelő tanárra egy­általán szükség van-e? Rá­adásul az iskolában tornaterem sincs. Ha az őszi és téli időszak alatt egy kis közvéleményku­tatást rendeznének, megkér­deznék a fiatalokat, mik az elképzeléseik, milyen sport­ágat kedvelnek, akkor a jövő éven — ha még nem is já­rási labdarúgó-bajnokságban, de a monori városi bajnok­ságban legalább részt ve­hetne a gombai csapat. Ez is szép eredmény lenne. Ha van már labdarúgó-csapat, akkor 1967-ben a futballon kí­vül még más sportágat is be­indíthatnának. Felvetődhet a kérdés, van-e egyáltalán Gombán tizenegy olyan fiatal, aki tud futballozni? Biztos, hogy van. Egy példát csak: az 1965-ös nyári sparta- kiádon 12 csapat közül szerez­ték meg az első helyet. Pili­sen ugyancsak tavaly, novem­ber 7-én 11 csapat közül nyer­ték el a KISZ-kupát. A fiata­lok szeretnek sportolni, csak irányítani, segíteni kell őket. Most az indoklásnál azonban a legfontosabb feladat: összefog­ni a község sportot szerető fiataljait. (drabek) A járási labdarúgó-bajnokság II. for­dulójából két mérkőzés emel­kedik ki: a Monor II—Nyár­egyháza és a Monori-erdö— Maglód találkozó. Tápiósüly- ben és Tápiósápon papirfor- más találkozó ígérkezik a ha­zaiak győzelmi esélyeivel. A részletes műsor: Monor II —Nyáregyháza (Monor, 10.30 óra, vezeti Tóth J.), Monori- erdő—Maglód (Monori-erdő, 16 ó, Szalontai), Tápiósüly—Ká­va (Tápiósüly, 16 ó, Törőcsik). Tápiósáp—Csévharaszt (Tá­piósáp, 16 ó, Qermány). NAGY SIKER VOLT... Diadalmas 1965 Ha nagy sikerekről beszé­lünk, nem szabad kifelejte­nünk — a sikerek legnagyob­bikát a Vecsési VIZÉP 1965-ös diadalmas kupaszereplését. Páty, Pusztavacs, Gödöllő, Üllő, Budapesti Spartacus, Csepel Autó, Salgótarjáni Ko­hász, Salgótarjáni Bányász. íme az a nyolc csapat, ame­lyet a vecsésiek „ütöttek el” a kupától. Melyik mérkőzést említsük a sok közül? Mind emlékeze­tes volt. Emlékezetes annak a négyezer szurkolónak az új- jongása, akik a Salgótarján NB I-es csapata elleni óriási sikernek részesei voltak. Emlékezetes marad az az óriási küzdelem, amit a térdig érő vízben vívtak a ma már NB Il-es Salgótarjáni Kohász ellen. Forró percek — ra­gyogó gólok. A kupa — mindegyik ve­csési játékos egyéni sikere is. De talán mégis Vargát dicsér­jük, aki ragyogó góljaival há­rom mérkőzésen is eldöntötte a továbbjutást. A Szabad Föld Kupa meg­nyerése — az a ragyogó dia­dalát — amit addig és azóta sem sikerült ilyen alacsony osztályban játszó csapatnak ki­vívni, megőrzi a kupacsapat tagjainak nevét: Bogár — Mercz, Trasszer, Leimetter F., — Horváth, Fe­kete — Kári, Makovecz, Var­ga, Szűcs, Szokolyai. Ez a siker volt járásunk sportéletének legnagyobb si­kere is az elmúlt években — de talán a jövőben — még ezt a szép eredményt is túl tudják szárnyalni. Szalontai Attila Néhány sorban a Monorí Állami Gazdaságról Huszonöt kataszteri hold rétről 353 mázsa szénát ta­karítottak be. Ez több mint 14 mázsás átlagtermésnek fe­lel meg. A termés rekordnak számít. A gazdaság vezetősége leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy 608 kataszteri hold csöveskukoricát géppel „szü­retelnek” le. A gépek r özött kukoricakombájnok és KB— 2-esek vannak. Szeptember elsejéig 1089 mázsa jó minőségű silót ké­sztettek el a gazdaságban. Augusztus 31-én 56C1 litei tejet fejtek a gazdaságban. A legtöbb tejet a gombai tehe­nészeti telepen fejték. Folyik a zöld dohány törése a szárazhegyi üzemegységben. Szűcs István üzemegységve­zető szerint holdanként tíz­mázsás száraz dohány ter­mésre számítanak a terve­zett nyolc mázsával szemben. Szeptember 2-án megkezdő­dött a szüret a szárazhegyi üzemegységben. Elsőnek a korai fajtákat szedik le. (MJ) Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsé- sen dr. Szamosfalvi Imre (Jókai utca 41.) tart ügye­letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a János utcai. Ötórai tea Monoron A községi művelődési ott­honban szeptember 4-én, va­sárnap délután lesz az „évad­nyitó ötórai tea”. A táncos délutánokra szeretettel vár' iák a szórakozni vágyó fiata-- lókat. A jó hangulatot a Zenit ze' nekar biztosítja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom