Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-28 / 229. szám

4 M»T ME CYtl 1966. SZEPTEMBER 28., SZERDA Az ifjúság vetélkedője A napokban megkezdődött a Liszt—Bartók zongoraverseny, amelyen a zongora ifjú, pálya­kezdő művészei találkoztak Budapesten. Ebből az alkalom­ból közöljük Kadosa Pál Kos- suth-díjas zeneszerző írását: A budapesti nemzetközi zon­goraversenyeknek mindig ki­vételes rangot adott, hogy zsű­rijében a legkiválóbb nem­zetközi szaktekintélyek kaptak helyet. Ezért különös megtisz­teltetés számomra, hogy — akárcsak öt évvel ezelőtt — ismét elnöke lehetek egy olyan bírálóbizottságnak, melynek tagjai egytől egyig kimagasló művészek, pedagógusok. Az idei budapesti zongora­versenyt joggal nevezhetjük az ifjúság vetélkedőjének, hi­szen részvevői között igen sokan vannak, akik alig töltötték be huszadik életévüket. Ez azért is figyelemreméltó, mert a verseny feltételei ugyanakkor igen magas mes­terségbeli és művészi köve­telményeket szabnak: Bartók sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss A jópofa Tohonya Kázmér esküdt el­lensége volt a társadalmi és személyi tulajdonnak. S bár enyves kezű volt a javából, mégsem afféle kisstílű tolvaj, hanem ennek is — ahogy mondani szokták — megadta a módját. Azt tartotta, mindent el le­het lopni, a legvakmerőbb módon is, csak arra kell ügyelni, hogy ne szimplán. Utálta a középszerűséget, a kicsinyeskedést. Ha tesz vala­mit, annak adja meg a sava- borsát... Egyszer a gyár kéményét vette a hátára, és vitte ki a kapun, hogy tégláiból felépít­se kis családi házát Alsóneke- resden. Az őr megállította: — Hát maga mit csinál? Mit cipel? — Vigyázzon ám, mert lo­pok. Nem látja? Károsítom a társadalmi tulajdont. ..! — Jópofa maga, Tohonya úr — kacagta el magát az őr. — Folyton viccel! Hogy nem fogy ki soha a tréfáiból...?! És kiengedte. Egy másik alkalommal a strandot kereste fel. A fürdő- zők ruháit szedte össze, amíg azok vidáman lubickoltak. — Hát maga mit csinál? — förmedt rá a mogorva strand­őr, miközben vasbotja hegyé­re tűzdelte az elszórt papír­darabokat. — Megtréfálom a fürdőző- ket. Elviszem a ruháikat. Képzelje, milyen blamázs lesz majd nekik fecskében meg bi­kiniben végigmenni a váro­son ... — Hülye vicc — mondta az őr egykedvűen —, de azért nem rossz... ötletnek nem rossz. És hagyta, hogy elvigye a ruhákat. Aztán 'motorkerékpárt lo­pott. S amikor az önkéntes rendőr igazoltatta, nagyon ta­pintatosan nekiszegezte a kér­dést: — Maga ugyebár tanult fi­lozófiát? Az önkéntes rendőr nem merte mondani, hogy nem. — Nahát, akkor bizonyára hallott az anyag és a mozgás összefüggéseiről. A mozgás az anyag létezési formája. Tehát azzal, hogy a motorkeréknárt mozgásba hozom, tulajdonkép­pen a létezési formáját adom meg neki... Nemde? S amíg a karszalagos férfi töprengett a tételen, ő elszelelt a járművel. Legközelebb autót lopott. Csakhogy akkor már nem vet­ték be ugyanazt a trükköt. Az a rendőr tanult filozófiát. A minap láttam őt csíkos ruhában, amint tárgyalásra kísérték. — Hát magával mi van, To­honya űr? — kérdeztem mély rokonszenvvel. — Téli álomra készülök, mint a medvék — mondta de­rűsen. — Nem látja? Már a pizsamát is felvettem. — Azt látom. S az a két fegyveres úr ott jobb és bal felől? — Ja? Hmm. Ök vigyáznak majd az álmaimra Nagyjaink arcképsorozata - Híres festmények falvédőkön - Sikereink nemzetközi naptárkiállításokon — Művészi sorozatok, exportra A Képzőművészeti Kiadó újdonságai A képzőművészet klasszikus és élő mestereinek valameny- nyi alkotását eredetiben alig­ha ismerheti meg bárki js, reprodukcióban annál inkább. A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata a legkisebb fal­vakba is eljuttatja a magyar és külföldi mesterek legszebb alkotásainak reprodukcióit. Mazsola hangja — Egyik fő feladatunk az Ifjúság esztétikai nevelésének elősegítése — mondotta Ne­mes Béla igazgató. — A peda­gógusok kérik és várják újabb és újabb kiadványainkat, mint amilyen például a napokban megjelent „Arcképek” soro­zat első példányai. Ez az új­donságunk a magyar iroda­lom, történelem, tudomány és színészet nagyjainak arcképeit örökíti meg. Egy-egy tasak 18 képből áll, valamennyi hát­lapján ismertető szöveggel. Előkészületben van a magyar zene- és képzőművészet kivá­lóságainak arcképgyűjteménye is. A kisebb gyerekek számára az idén megjelentettük a tele­vízió nyomán népszerűvé lett Futrinka utcai báblakók szí­nes fotóit, s ők szólalnak meg a Colorvox hangos képeslapok legújabb példányain is. Ma­zsola, Manóka, Böbe baba és társaik képes lemezeit nagy érdeklődés kíséri. — Milyen újdonságokkal le­pi meg a kiadó a közeljövő­ben a közönséget? — A Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kin­cseinek széleskörű megismer­tetésére két leporellót adunk ki karácsonyig. Egy-egy ilyen színes képeskönyvben 18 ké­pen mutatjuk be a két intéz­mény gyűjteményének legszebb KÖNYVESPOLC Julian Lider: Az Egyesült Államok katonai doktrínája megtorlás, a korlátozott hábo­rúk teóriáit, s a mát jellemző totális stratégia jellemzőit; ezek világosan áttekinthető elemzését, értékelését adja, s azt is megmutatja, miíyen ve­szélyeket hordanak magukban. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.) darabjait. A giccses konyhai falvédők helyett művészi re­produkciókat kínálunk. Rövi­desen kapható lesz négyféle új papírfalvédő, Mészöly, Sziny- nyei, Ruyedae! híres festmé­nyeivel. Nemsokára az üzle­tekbe kerül az a mappa is, amely a XX. századi magyar festők művei közül 20, szöveg­gel ellátott reprodukcióját tartalmazza, 25 féle naptár — Híresek a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalatának naptárai. Milyen naptárakat készítenek a jövő évre? — A jövő évi naptárak 25 féle változatban, 250—280 ezer példányban kerülnek ki a nyomdából. A kereskedelem részére ötféle naptár készül az idén. Újdonság lesz a nagy alakú, színes reprodukciós naptár, amelyen a legszebb magyar kódexlapok szerepel­nek magyar, német, angol, francia és orosz nyelvű ma­gyarázó szöveggel. Kisalakú naptárunkon 13 élő festő­művészünk alkotásait repro­dukáljuk. Fotonaptárunkkal minden évben más fotóművé­szünket mutatjuk be a kö­zönségnek, 26 képével. \z ed­digi vegyes válogatás he­lyett ezúttal dr. Vajda Ernő nemzetközi hírű fotóművész természetképei szerepelnek naptárunkon. Lesz egy asz­tali naptár is, amelyen színes városképeket mutatunk be, és ugyancsak színes városképek­kel jelenik meg egy nagy for­mátumú naptárunk is. A szép magyar reprodukciós naptá­rak nemzetközi hírét bizo­nyítja, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság számára „Schönheiter der Natur” cím­mel adunk ki 100 ezer pél­dányban olyan naptárt, amely­nek 13 színes felvételét dr. Vajda Ernő fotóművészünk készítette az NDK-ban is ter­mő növényekről. — Kiadóvállalatunk: min­den évben két nemzetközi naptárkiállításon vesz részt. Az idén Kalkuttában és Bré­mában szerepeltek sikerrel naptáraink. Az indiai naptár­kiállításon nemzetközi sike­rünket 11, a nyugat-németor- szágin pedig 12, oklevelet nyert reprodukciós naptárunk bizo­nyítja. Brémában Magyaror­szág 55 ország 710 naptárának versenyében a harmadik he­lyet szerezte meg Nyugat­Németország és Hollandia után. Bartók illusztrált gyermekdalai — Melyek a naptárakon kí­vül a legújabb, exportra is ké­szülő reprodukciók? — Az ifjúság számára ké­szülő kiadványaink között első helyet foglal el a nagy sikerű „Az én múzeumom” so­rozat. A Manet, Degas, Renoir, valamint Cézanne, Van Gogh, Gauguin több alkotásának rep­rodukcióját tartalmazó két füzetből sok ezer példányt küldünk az idén Bulgáriába, a jövő év elején pedig sor ke­rül a Leonardo da Vinci, Mi­chelangelo, és Raffaello mű­veit ismertető színes füzet bol­gár exportjára. A „Gyerme­keknek” című hangosképes ki­adványunk, amely Bartók gyermekdalait tartalmazza Bartókné Pásztori Ditta zon­gorajátékával, kottamelléklet­tel és Reich Károly illusztrá­cióival, a Szovjetunióba és az NDK-ba jut el még az idén, több ezer példányban — mon­dotta befejezésül Nemes Bé­la. V. A. Találkozás a „Hideg napok“ szereplőire! Kedden folytatódott a hét­főn megkezdett 2. magyar já­tékfilmszemle eseménysoroza­ta. Pécsett a Pannónia Szálló művészklubbá alakított nagy­termében a délelőtti órákban a „Hideg napok’’ szereplőivel és a városban tartózkodó más művészekkel találkozott c közönség. A szakszervezetek székházá­nak klubhelyiségében több mint száz magyar és külföldi filmesztéta, történész, író, kri­tikus, rendező részvételével megkezdődött a szemle egyik fő eseménye, a kétnapos esz­tétikai-kritikai ülés. Új folyóirat könyvtárban FEGYELMI valami akadály, s indított. A gép fel­mordult, a ládák megmozdultak, s a vontató elindult a dűlőút felé. — Mi az, itt mindenki tud traktort vezetni? — kérdeztem a brigádvezető­től, akivel tanúi voltunk a jelenetnek. Az őszes ember csendes iróniával el­mosolyodott: — Tudni tudnak már, sokan, de azért itt még nem mindenki. — És a barátunk? A jelvényes közben kiért a vontató­val a dűlőútra. Leállította a motort, le­lépett a traktorról és a vontató futva odaérkező vezetőjével pattogó párbe­szédbe kezdtek. — Ö tulajdonképpen vontatás — in­tett a vitatkozók felé a brigádvezető — csak leváltották a gépről. — Miért? — Fegyelmije volt: italosán ült a traktorra, beleborult az árokba. Sérülés történt és anyagi kár ... A vontató közben elment. A jelvé­nyes visszajött a paradicsomföldre, s tovább hordta a ládákat. Egy kicsit mintha megcsöndesedett volna. Talán zokon vette a vontatás jogos méltatlan­kodását, mert engedélye nélkül a gépére ült. Nem tartott sokáig a szótlansága. Megint jött egy tehergépkocsi és míg rakodtak az emberek, ő megmusttálta a kocsit. — A hátsó belső-kereked, azt hiszem defektes — mondta a vezetőnek. A gépkocsi vezetője — húszéves for­ma fiú —, kiszállt a vezetőfülkéből és megnézte a hátsó dupla kereket. — Azt hiszem igaza van — ismerte be. — Most már mindegy, ezt az egy fu­vart már elviszi így. Majd ha lerakodsz, kibontod __ M ent, hordta a paradicsomos ládákat, de míg a gépkocsira rakodtak, újra és újra leállt a vezetővel, hogy a kocsiról beszélgessen. Odaadó érdeklődés, őszin­te, s szenvedélyes öröm látszott az ar­cán. Élvezte, hogy kimutathatja hozzá­értését. A méhészek, a horgászok, a va­dászok és persze a gépkocsitulajdono­sok tudnak ilyen ösztönös gyönyörűség­gel szenvedélyük tárgyáról beszélni. Mikor mondtam ezt neki, félig tréfá­san, félig komolyan felsóhajtott: — Jaj, tudja milyen rossz így mesz- sziről nézni a motort? ... Kibántam ma­gammal. — Meddig tart az eltiltás? — Egy évig. De öt hónap már letelt belőle. — És aztán visszakapja a traktorát? — A kerületvezető megígérte. A szak­szervezeti titkár is mellettem van, mert a növénytermesztésben rendesen dolgo­zom. Elmehettem volna tudja én más­felé, keresik az embert, de már tizen­négy éve vagyok itt az állami gazda­ságban. Telket kaptam, házat építettem, a gyerekek itt kezdtek iskolába járni... Az eleven szenvedélyek uralta vörö- sesszöke arcon őszinte volt a megbá­nás. Az alkohol nagy csábító. De úgy látszik: van nála nagyobb erő is. Nádasdi Péter i A nyárszürkítette indatömeg teljesen elfedte a földet, s az egész nagy táblán rengeteg pirosló paradicsom. Asszonyok, lányok szedték. Voltak vagy negyvenen, s közöttük egy szál férfi. Sötétkék vá­szon munkaruhájának hajtókáján jel­vény. Vöröses-borostás ábrázatán pá- kosztos derű. Állandóan tréfált, viccelt az asszonyokkal, miközben a teli para­dicsomos ládákat az út szélére hordta. Ott állt a vontató két, ládákkal teljesen megrakott pótkocsival. Mehetett volna már, de a vezetője egy svájcisapkás, trikós fiatal férfi, messze fent a földön egy paradicsomszedö asszonnyal — amint később kiderült, a feleségével — beszélgetett. — Hol van Jenő, álljon odébb .. A mondat cifra káromkodással végző­dött. Egy ugyancsak paradicsomos lá­dákkal megrakott tehergépkocsi vezető- \ je fohászkodott így, mivel elállták az i útját. — Várjon, majd én kiviszem a dűlő • végére. \ A jelvényes férfi mondta ezt. Letette ; a kezében levő üres ládákat és futólé- I pésben — a vontató vezetőjét, aki a kia- : hálásra a gépe felé indult — megelőzve, i fellépett a nagy gumikerekes traktorra. i Nem is történt semmi baj, reflexmoz- : dulnttal hátranézett a rakományra, egy ; másik pillantás a kerekek alá, nincs-e \ Lehet, hogy első olvasásra i kicsit furcsának tűnik, de i nyugodtan megkockáztathat- i juk az állítást: aligha lehetett I volna aktuálisabb könyvet ki- | adni, mint ezt a lengyel szer- \ zőtől származó munkát. És : azért is érdemes ezt hangsú- i lyozni, mert eredeti kiadását tekintve eléggé későn kerül el a magyar közönséghez a mű: 1963-ban adták ki Varsóban. Az eltelt három évben nem­hogy csökkent, hanem növeke­dett a könyv aktualitása: az Egyesült Államok katonai doktrínája meghatározó té­nyező — mégpedig elsődleges tényező — az amerikai külpo­litikában; s az amerikai kül­politika mindinkább igazolója mindannak, amit a katonai doktrína összefoglal. Agresszív doktrína ez: vi­láguralmi törekvések, önké­nyesen értelmezett „felelős­ségvállalások”, propaganda­célokat szolgáló, kommunista \ „fenyegetésről” szóló fecsegé­sek éppúgy megtalálhatók > benne, mint a szűkén vett ka- : tonai-stratégiai elképzelések, i Lider — aki a katonai kérdé- ; sek nagy nevű, s közismert tu- : dósa — összefoglaló munkája í nemcsak azért jelentős mű, I mert marxista szemszögből ; vizsgálja a katonapolitikai ! kérdéseket, hanem azért is, ! mert rendkívül nagy tény- ! anyagot sűrít, mondhatni, : metszete mindannak, ami az i elmúlt húsz évben az amerikai ! politikát jellemezte, s kimuta- \ tása e politika törvényszerűen l mind agresszívabbá válásinak. ! Lider sorra veszi a külön- j böző időszakokat: az ún. fel- i tartóztatás, majd a tömeges és Liszt mellett Bach, Beetho­ven, Chopin, s mai magyar szerzők egy-egy alkotását is a kötelező művek sorába iktat­tuk. így a zsűrinek alkalma lesz a versenyzők általános felkészültségét megismerni, hi­szen különböző stílusokban kell jártasságukat bebizonyí- taniok. Ugyanakkor meggyőző­désem, hogy a budapesti ver­senynek helyes „újítása” az, hogy minden részvevő kétszer játszik, mielőtt véglegesen eldőlne, hogy kiesik-e, vagy továbbjut a vetélkedőn. Fontos ez a bí­rálóbizottságnak, s lélektani szempontból rendkívül fontos a fiatal versenyzők számára, akik esetleges kezdeti ind’6z- poziciójukat leküzdve megmu­tathatják igazi képességeiket. A zenei versenyeknek igen nagy jelentőségük van a fia­tal művészek pályaindításá­ban. Hiszen itt fokozott figye­lem irányul rájuk, alkalmuk nyílik a nagy nyilvánosság előtti, esetleg feltűnést keltő bemutatkozásra. Világhírű előadók, mint David Ojsztrah, Rudolf Kerer, zenei versenye­ken hívták fel magukra a nemzetközi zenei világ figyel­mét. A versenyeken elért elő­kelő helyezés tehát igen fontos lehet a fiatal művészek pályakezdésé­ben. De a balsiker, kiesés koránt­sem jelent kudarcot, hiszen nagyjaink között jó néhányról tudunk, s köztük elsőként épp Bartók Bélát említhetjük, akik nem értek el számottevő ered­ményt zenei versenyeken. Á'z ilyen nemzetközi vetélkedőn az idegrendszer sajátos beállí­tottsága, a pillanatnyi diszpo­zíció, s így nem utolsó sorban a szerencse is dönthet a he­lyezések dolgában. A győzte­sek büszkék lehetnek az elért sikerre. A kiesés, a gyengébb szereplés azonban nem ku­darc. Ennek a versenynek is csak győztesei lesznek, vesz­tesei nem. Ez legyen a bízta­tás és bátorítás mindazoknak, akik mostani Liszt—Bartók versenyünkön a dobogóra lép­nek. Érdekes és előreláthatóat rendkívül hasznos új folyóirat­tal gazdagodott szakirodal­munk: megjelent a „Mezőgaz­dasági Gépészet és Építészet” első száma. A Földművelésügyi Minisztérium gondozásában negyedévenként megjelenő, igen szép kiállítású, bőségesen illusztrált 80 oldalas folyóirat első száma közli Fehér Lajos­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának bevezető cikkét, „A műszaki fejlesztés szerepe a mezőgazdaság kor- szerűsítésébeh” címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom