Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-24 / 226. szám

1966. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT "Xfúrltm Magyar küldöttség utazott Mongóliába Dr. Tímár Mátyás pénzügy­miniszter vezetésével ma­gyar delegáció utazott Ulán­bátorba, a KGST pénzügyi állandó bizottságának ülésé­re. Az ülés a Mongol Népköz- társaság fővárosában szep­tember 26-án kezdődik. KOMMUNISTÁK Fiókokat nyitnak a takarékszövetkezetek A biatorbágyi takarékszö­vetkezet Pátyon, az Érd és ] Vidéke pedig Százhalombat- ! tán nyit a közeljövőben betét- | gyűjtő és kifizető pénztárt. | Ezzel is megkönnyítik a la- | kosság bankügyleteinek lebo- ! nyolítását. Egyébként a két takarékszövetkezet betétállo­mánya ma már megközelíti a 10 millió forintot. Hamarosan megnyílik a pándi takarékszövetkezeti ki­rendeltség is a tápiószentmár- toniak védnöksége alatt. Ez a szövetkezeti bank ez év során eddig mintegy 3 millió forint kölcsönnel segítette a lakos­ság építkezését és nagyobb beruházásait. Több mint ötmillió forint Megkezdték a jégkárok kifizetését Idén nyáron, különösen az alföldi körzetekben, sok he­lyen volt kisebb-nagyobb jégeső, amely több esetben jelentős károkat okozott á mezőgazdasági kultúrákban. Az Állami Biztosító Pest megyei igazgatósága min­den esetben felbecsülte a jég­verés által a közös gazda­ságokban okozott kárt, s most elkezdte a kártérítési összegek folyósítását. Eddig több mint ötmillió forintot fizettek ki. VEZETÖSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSÜKÖN a jól végzett munka örömével, elé­gedettségével hallgatták a PEMÜ kommunistái a sza­vazatszedő bizottság jelenté­sét: kik a tagjai a pártve­zetőségnek, s hogy titkárnak Burza Imre elvtársat válasz­tották. Okuk volt az elége­dettségre: élénk, sokoldalú volt a taggyűlési vita, ered­ményeik, gondjaik okos elem­zése után a választás is jól sikerült, valóban a tagság bizalmát leginkább élvezők jutottak tisztséghez, s a fia­tal, agilis kommunista, az új titkár, Burza elvtárs is minden adottsággal rendel­kezik ahhoz, hogy jó vezető legyen. Az ünnepélyes be­fejező aktus, az Intema- cionálé elhangzása után el­sőként idős asszony lépett a titkárhoz, hogy csókkal, könnyes szemmel gratuláljon, kívánjon sok sikert — a fiá­nak ... Másodikként pedig jól megtermett fiatal férfi köszöntötte öleléssel, hátba- veréssel: Burza elvtárs öccse, akit éppen ezen a taggyűlé­sen vettek fel tagjelöltnek. Megható, s nagyon szép ! jelenet ez: a kommunista édesanya, s a testvér, aki most állt a kommunisták közé, vállalva a tőlük kért többletet, plusz munkát, s kettejük között az, aki mos­tantól már egy kommunista kollektíva első embere lesz, mint első az egyenlők között. Nagyszerű dolog ez: mint láncszem a másikhoz, úgy kapcsolódik az édesanya élet- útjához. tetteihez fiai élet- útja, s ugyanígy fonódik össze a két testvéré. Kom­munisták — mondjuk, s olykor elválasztjuk attól, hogy apák, anyák vagy ép­pen testvérek. Valahogy fé­lünk attól — mert belénk ültették, vagy legalábbis fü­lünkbe sugdosták korlátolt, de magukat potentátnak ki­kiáltó sznobok, f'innyásko- dók, hogy az ilyesmi „se­matizmus” — s éppen ezért inkább csak szavak nélkül, magunkban tesszük, hogy örüljünk a kommunista csa­ládok nagyszerűségének, an­nak; náluk a vérségi kö­telék mellé szorosan oda­tartozik a világnézeti azo­nosság is. Szép és megható jelenet volt a Burza-csa- ládé, s nagyszerű benne az, hogy nincsenek magukban: mind több és több az olyan család, ahol a fiúk és lá­nyok apjuk, anyjuk nyo­mába lépnek, ahol a szülő nemcsak nevelője gyerme­kének, hanem — elvtársa is! SZÉP SZÁMMAL vannak olyan kommunisták a Ganz EKM gödöllői árammérőgyárá­ban, Vácott, a Híradástechni­kai Anyagok Gyárában, s másutt is, akik szüleik mellett ülnek ott a taggyűléseken, s még többen olyanok, akik ha nem is egy pártszervezetben tevékenykednek, de szüleiknek köszönhetik, hogy megismer­ték a párthoz, a kommunisták közé vezető utat, s világnéze­tüket, a marxizmus—leniniz- must. A kommunista közvetlen környezetében sem lehet más: ott is kommunista marad. A kommunista apa vagy anya nemcsak kommunistaként él otthon is, nemcsak a kommu­nista erkölcs határozza meg magánéletét, hanem — mint szülő, s mint kommunista egy­aránt — tettei továbbfolytató- ját akarja látni gyermekében, s igyekszik is igy formálni an­nak életútját. Sok példa van rá, hogy nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is szüleik örökébe lépnek a gyerekek: a munkásőrségnél az apától a ÍVieggondolailan lépés Megnyerő külsejű szőke fia- . talember. Huszonhat éves. Érettségi után, forgalmi tiszt- i ként dolgozott az 1-es AKÖV- nél a fővárosban. Most lakó- j helyén, a Tápió menti község- j ben segédmunkás a földműves- j 6ZÖvetkezetnél. Maltert hord, ' és amit kell. Mindenki megtudta tavaly novemberben, hogy egyik nap váratlanul elment. Gyorsan híre járt annak is, hogy idén júniusban visszajött. Tavaly Rajkánál, ahol három ország határa találkozik, átbújt a drót alatt. Visszafelé, nyolc hónap múlva, már kényei- j mesebb volt. az útja. Vonat- i tál jött, szabályos útlevéllel. A | bécsi magyar követség állítot- j ta ki számára. — Miért ment el? — Meggondolatlan lépés volt. Papírízű válasz. Ezt mondta a rendőrségen is. Nehéz elhin­ni. Mert nem olyan könnyű el­hagyni az embernek a felesé­gét és a kislányát. Nagyon erősgeti, hogy más oka nem volt. Illetve ... ösz- szegyűlt néhány keserű dolog itthon. Így már őszintébben hangzik. Amikor megházaso­dott, leköltözött Pestről a fe­leségéhez. Segédmunkás lett Nehezen éltek. És akkor egyik nap, fizetés, prémium­osztás után, munkatársaival ittak. Berúgott, elveszített kétezer forintot. — Kará­csony előtt volt. Nem mert hazamenni. Kiállt a beton­úira. — Gondoltam autóstoppal föl megyek Pestre. Egy külföldi kocsi jött. Elment vele Hegyeshalomig. Otthon csak négy nap múlva tudták meg, hogy idegenben van. Akkor érkezett meg a levele a traiskircheni lágerből. Három hét múlva Bécsbe ke­rült. Addig az osztrák ható­ságok utánanéztek, itthon nem követett-e el valamit. Né­írást mutat, a megyei fő­ügyészségtől. „Tiltott határ- átlépés bűntette miatt indított bűnügyben az eljárást a ter­helt ellen megszüntetem, egy­ben figyelmeztetésben részesí­tem.” — Erre nem számítottam. — S azóta? Otthon él, a családjával. A faluban támogatóra talált. A földművesszövetkezet elnöke alkalmazta, munkát kapott és Ígéretet: nem hagyják végleg segédmunkásnak. — Tanulni akarok. Beirat­kozom jövőre az egyetemre. Hetesi Ferenc Pál fiú veszi át a fegyvert, a pártvezetőségben a nyugdíjba vonuló apát lánya váltja fel, s így tovább. Természetesnek vesszük, s az is: a kommunis­ta nemcsak harcol a párt po­litikájáért, hanem utódokat is nevel, s elsősorban közvetlen környezetéből akarja kifor­málni a párt új katonáit. Oj vonás ez, s a társadalom változásának térképén sokaso­dó jelekkel érzékelteti, hogy folyamatról, mégpedig egyre erőteljesebb folyamatról van szó. Valaha mi minden osztot­ta meg, vagy tartotta össze a családot: néhány hold föld. egy házrész, örökség, anyagi kötöttségek, függőség, címek, rangok, mennyi sallang, s mily kevés tartalmi lényeg. Egy „zsíros” örökség ideig-órá- ig összehozhat — vagy éppen gyűlölettől telten szembeállít­hat — egymással közvetlen, vagy távolabbi rokonokat, ám napjainkban fentiek mennyire megkoptak, elvesztették jelen­tőségüket, s helyükbe egy ma­gasabb erkölcs normái lépnek: a világnézet, a társadalom fej­lődésének fő irányához való igazodás, az azonos célokért való cselekvés közössége. KOMMUNISTÁK — mond­juk, s tudjuk, hányféle füg­gés, kötődés szövi át életüket munkahelyen, ismerősök kö­zött. de legkevésbé éppen a családra, az elsődleges kör­nyezetre gondolunk. Túlzottan természetesnek tartjuk, hogy egy jó elvtársunk, elvtársnőnk gyerekéből aktív ifjúkommu­nista lesz. hogy ott látjuk te­vékenykedni a KlSZ-szerve- zetben, de — s így teljes az igazság — könnyen beletörő­dünk abba is, ha mindennek fordítottját tapasztaljuk. Mert ilyen is van. Talán arra bíz­tatnánk. hogy — rosszízű — régi gyakorlatot elevenítsünk fel, s taggyűlési témává tegyük a család belső ügyeit? Ki vál­lalkozna ilyesmire, kinek hasz­nálna ez? Ám az, hogy a kom­munista név kötelez, hogy kommunistákkal szemben más a mérce úgy is igaz. hogy töb­bet várnak szülőként is tőle. Azt, hogy valóban kommunis­tához méltóan nevelje a gye­rekeit, hogy a szocializmus ügyének hű harcosait formál­ja belőlük, s ha arra érdeme­sek, vezesse be őket a kom­munisták közösségébe. És ha így cselekednek — márpedig mind többen élnek, s cseleked­nek így — joggal lehetnek büszkék gyermekeikre, utód­jaikra: rrtaguk nevelte elvtár­saikra. Mészáros Ottó „Könyvet minden falusi házbau Október 15 - december 24 között rendezik meg az őszi könyvheteket A falvak életének immár hagyományos kulturális ese­ményét — az őszi megyei könyvheteket — az idén októ­ber 15 és december 24 között rendezik meg. Ennek kapcsán Pest megyé­ben is megalakultak és meg­kezdték működésüket a szer­vezőbizottságok. A falusi könyvterjesztés és ezen belül az őszi megyei könyvhetek megrendezése túlnő a földművesszövetkezeti mozgalom keretein, sikerében minden kulturális szerv érdekelt. Példa erre Nagykőrös, ahol az első meg­beszélésen megjelentek a tö­megszervezeti vezetők, az is­kolaigazgatók és az úttörő­vezetők. A városban nyilvános vitát rendeznek a „Hideg na­pok” című film vetítése után, a hasonló című könyvről és a diákság körében pályázatot indítanak. A ceglédi járás ter­melőszövetkezeteiben is­mertetik a legújabb mezőgaz­dasági szakkönyveket is. Ugyancsak nagy érdeklő­dés mutatkozik a dabasi járásban, ahol az úttörők között irodal­mi vetélkedőt és könyvterjesz­tési versenyt tartanak. A leg­jobb helyezést elérő három el­ső csapat ezer, hats'záz, illető­leg négyszáz forint pénzjutal­mat kap a MESZÖV-tőL A széleskörű összefogás­sal megrendezésre kerülő akció a „Könyvet minden falusi házba” jelszóval in­dul majd, s célja megszüntetni a falusi könyvterjesztésben helyen­ként még fellelhető fehér fol­tokat. Idén eljutnak a tanya- világba is, például a monori járásban Láb-pusztán tartanak filmvetítéssel egybekötött könyvismertetést. Tekintve, hogy a megyei könyvhetek karácsonyig tar­tanak, a számítások szerint négymillió forint értékű köny­vet szállítanak az üzletekbe, hogy a vásárlók bő választé­kot találjanak a szépirodalmi, szakmai, ifjúsági és meseköny­vekben. A megyei könyvhetek ren­dezvényein az idén először részt vesznek a néphadsereg vidéki alakulatai is. A Hold — óralapon A szovjet óraipar 1966-ban | több új típus gyártását kezd­te meg, ilyenek a Hold felszí­nét ábrázoló számlappal ellá­tott Lunnik asztali zenélő órák, a „Nairi” ébresztő órák és a „Majak” márkájú elekt­ronikus faliórák. Az év to­vábbi újdonságai lesznek a csiszolt színes üveglappal bo­rított „Belaja Nocs° női kar­órák, a téglalap alakú férfi- órák, valamint a „Kukuso- nok” gyermekórák. Kidolgoz­ták a „Novie” típusú elektro­nikus és villanyórák modell­jét is, ezek mutatók és szám­lap helyett világitó számok­kal jelzik az időt. A Szovjetunióban ma több mint ezer óratípust gyárta­nak. A korszerű szerkezet és az ízléses kivitel a legigénye­sebb vásárlót is kielégíti, hol­ott a szovjet óraipar viszony­lag fiatal, alig több harminc évesnél. Ez idő alatt azonban hatalmas óragyárak épültek Moszkvában, Leningrádban, Minszkbcn, Csisztopoiban, Je­revánban, Uglicson, Penzában. S ma ezekben az óragyártás legmodernebb technológiáját alkalmazzák. A szovjet óraipar termékeit több mint 70 európai, ázsiai afrikai és amerikai ország is­meri, jelentős vásárló Anglia, az Egyesült Államok és Ka­nada. 1965-ben a szovjet óra­ipar által gyártott harminc- millió órából 6 milliót külföl­di cégek vásárolták meg. « metül jól beszél, ez könnyített a helyzetén. Egy nagy szállí­tási cégnél kapott állást. Fi­zetés: havi háromezerhatszáz schilling. A munkahelyét sze­rette. Érdekes az áruforgalmi szakma. Két hónap után mégis el­ment a követségre. Kérte, en­gedjék hazajönni. Megígérték, két-három hónapon belül el­intézik. Hat lett belőle. — Közben állandó izgalom, hazaengednek, nem engednek? — Miért akart jönni ennyire gyorsan? Címszavakat mond. — Család. Honvágy. Túl egyszerűnek tűnik. Ma- ' gyarázza. 5, — Komoly pénzt kerestem. <i Hiába. Nem jó egyedül élni. $ Nincs barát, nem tartozik sen- $ kihez az ember. 5 Akadtak alkalmi ismerősök, $ honfitársak. Egy magyar csa- $ Iádnál lakott. Ők „csak” har- $ mine schillinget kértek egy $ napra.. Az kilencszáz havon-; ta. Előre. — Szórakozás? — Maxim-bár a Ringen. ; I Sztriptíz. Este tíz után kezdő-> I dik. Nyolcszáz schilling egy j i fekete, huszonnyolc dollár. • j Idegennek kint drága a meg- > : élhetés. — Nem bírtam gyökeret 1 j ereszteni. Vannak akik tudnak. Üzletet; nyitnak, silány portékát árul- i nak. Tavaly kiszökött valaki, i kivett egy tízszobás lakást. Te- i lerakta ágyakkal. Ketten is al-; szanak nála egyben. Fejenként 30 scbjill ingért. „Jóakarói” mondogatták ne­ki: ha hazamegy, lecsukják több évre. Az újságok is ír­ják, a német és a magyar nyelvűek is. — őszintén mondom: fél­tem. Elhittem. Mégis arra gon­doltam, ha lecsuknak is, ide­haza leszek. így jött haza. A határon kihallgatták és el­engedték. Ment a családjához. Azután néhányszor behívták, j beszélgettek vele a Pest me- 1 gyei Rendőrfőkapitányságon, hozzá mindenkinek a combjából és a kebelé­ből is egy keveset. Adhatott nyugodtan, sosem érte ebből sem anyagi, sem erkölcsi sérelem a vállalatnál. És mit tehet az ember, ha megitta a feke­tét? — Nézze, én úgy gondolom Halmai elvtárs, hogy még nem szakítjuk meg a kapcsolatot. Magában van sok őserő, kiaknázatlan energia, és invenció. Fenyőné kissé törékeny. Egyszó­val figyelmeztetést adunk magának, jóindula­tú figyelmeztetést. De az elemi iskola máso­dik osztályát mielőbb el kell végeznie! ★ — Nézd, ezt az ügyet el kell intézni. Már harmadszor értelek rajta a feleségemmel! Al­jas vagy és képmutató! — Hagyjál kérlek szóhoz jutni. És ne hasz­nálj megalázó kifejezéseket! — A kifejezések ideje lejárt. Rögtön a tet­tek következnek. Vedd tudomásul, te kapca­betyár, hogy a következő pillanatban pofon­ütlek. Itt, mindenki szemeláttára. Remélem tudod, hogy ifi bokszbajnok voltam? — De kérlek szépen ... — Nincs több szöveg. Így. Most megcsava­rom a gallérodat. Fuldokolsz, mi? — és akkor éppen hozták a feketét. — Na, szerencséd van. Ezt még megisszuk. Mit tehet az ember? A feketét nem hagyhatja ott... — Két konyakot is kérek, kisasszony. — Ezzel nem úszód meg! — Kérek majd még kettőt. — Egyébként biztosítalak, hogy nemcsak én vagyok felszarvazva. Részemről tulajdonkép­pen kvittek vagyunk. — Jó. A következő kört te fizeted. ★ Manapság nem elszívjuk, hanem megisszuk a békepipát. András László ...és akkor behozták a feketét Mit tehet az ember? A múltkor a Halmazújvárosi Húsüzem igaz­gatója 140 kilométeres sebességgel berohant — Volgán — a 2976-os Állami Építőipari Vál­lalathoz, hogy ez mégis csak disznóság. Mi­közben az emberei töltik a kolbászt, a nya­kukba esik az eső. Mert a „2976”-os tetőmun­kásai, amikor beborult az ég, fogták az eső­kabátjukat és levonultak a tetőről, be egye­nest a 7832-es számú állami italboltba. Nagyban verte a huppot, hogy ilyen munka- fegyelem, meg olyan felelőtlenség, meg hogy majd szalad ö tovább egyenest a miniszté­riumba ... ...és akkor éppen behozták a feketét. Aki behozta, szintén fekete volt és csak úgy sugárzott róla — a koffein. Mit tehet az ember, mikor megkérdik, hogy mennyi cukorral szereti? Majd csak eláll az eső. A kolbásztöltők feje fölé pedig esernyőt tartunk átmenetileg. ★ — Halmai elvtárs, magával már elmentünk ; a legvégső határig! Sőt tulajdonképpen már ; át is léptük a határt. Bizony, ezáltal már mi I is bűnösök vagyunk, ön munka közben foj- I togatni szokta a beosztottait. A múltkoriban ; is kórházba kellett szállítani Fenyönét a • számlázóból. Meg aztán ön nem is tanul. És : tanulás nélkül manapság ... ; ... és akkor éppen behozták a feketét. j A fegyelmi tanács tagjai jólesön szívtak be ja kaffé szelíd illatát és Micike melegét. Mi- \ cike ugyanis rendkívül közelről szokta át- ! nyújtani a kávéscsészét és a cukrot. Adott

Next

/
Oldalképek
Tartalom