Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-23 / 225. szám
Kongresszusi műszak a ceglédi téglagyárban A eeglédi téglagyár szép j eredményeivel, dolgozóinak jó j munkájával már többször fog- | lalkoztunk a lapban. Hírt adtunk arról is, hogy az elmúlt félévben milyen arányban teljesítették túl tervüket. Az augusztus hónapot ismét túlteljesítéssel zárták, a vállalat tizennégy telepe közül a ceglédiek az első helyen állnak. Nyerstéglakészítési tervüket 112,3 százalékra teljesítették, égetési tervüket pedig 109,8 százalékra. A ceglédi telep dolgozói ismét olyan példamutató kezdeményezéssel jelentkeztek, amely követendő lehet a város többi üzeme számára is. Űj vállalásukat a napokban készült jegyzőkönyv szerint az alábbiakban foglalták ösz- sze: „Mi, az ÉM. Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ceglédi téglagyárának Béke, Lenin, Ságvári és Tyitov szocialista brigádjai, az éves versenyvállaláson kívül kongresszusi munkaversenyre hívjuk ki a vállalat valamennyi szocialista brigádját a párt IX. kongresszusának tiszteletére. A kongresszusi műszakot szeptember 26-án tartjuk. A műszak idején az alábbi termelési eredményeket érjük el: a Béke brigád 50 ezer darab kisméretű tégla be- és kihordását vállalja, hasonló felajánlást tesz a Tyitov brigád is. A nyersgyártásban a Lenin brigád tagjai 60 ezer darab téglát gyártanak, a Ságvári brigád is hasonló mennyiséget állít elő. Így a két brigád — egymást segítve — 120 ezer darab téglát készít terven felül a kongresszusi mű/kzak idején.” ,.A terven felüli termeléssel szeretnénk hozzájárulni az építőanyaghiány enyhítéséhez, a párt IX. kongresszusára indított munkaverseny sikeréhez. Erre hívjuk ki a vállalat valamennyi szocialista brigádját és dolgozóját.” Dicséret illeti a gyár négy szocialista brigádját és minden dolgozóját, hogy munkaversenyt kezdeményez a tizenhárom társüzemmel, s ezzel is a jobb téglaellátást segíti! PEST MEGYEI HlftLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEQL X. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Sokat fejlődtek a ktsz-ek a második ötéves terv időszakában llósi tart nun deleiéit ti városi tanács vb Ma délelőtt ülést tart Cegléd város tanácsának végrehajtó bizottsága a városi tanács nagytermében. A vb ülésén több napirendi pont kerül megvitatásra. Közülük az egyik — igen figyelemreméltó — a város kisipari termelőszövetkezeteinek munkájában történt változásokat tárgyalja, azokat amelyek a második ötéves terv időszaka alatt számottevő fejlődésen mentek keresztül. Az eredmények értékelését és összesítését a városi tanács vb ipari csoportja végezte el. A ktsz-ek fejlődésének főbb mutatóit vizsgálva megállapították, hogy a második ötéves terv időszaka alatt a szövetkezetek közel 280 millió forint teljes termelést hoztak létre. Az 1965. évi termelés mintegy 72,7 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Természetesen, ez még nem jelenti azt, hogy munkájukban ennél több javítani, fejleszteni való nem akad. A belkereskedelem igényei mellett a ktsz-ek külkereskedelmi áruelőállításának követelménye is megnövekedett. 1965-ben már több mint 11 millió forintnyi volt ez irányú tevékenységük eredménye. összességében a második ötéves terv időszaka alatt 30 millió forint felett termeltek export árut. Exporttermékeik választék- bővítésére és szerkezeti változására jellemző, hogy a fafeldolgozó iparban, a vas- és elektromos iparban is jelentős ÉPÜL A KUKORICAGÖRÉ Befejezéshez közeledik a járás termelőszövetkezeteiben a betakarítás. Legtöbb helyen csonkán meredeznek a kukoricaszárak — termését már beszállították a tsz-ek központjába. Tárolásához — a jó termésmennyiség miatt — azonban sok helyen új górék építése szükséges. Képünkön szakavatott kezek biztosítják: jó helye lesz télen a kukoricának. (Foto: Berta) Hálás köszönetét mondunk rokonainknak. jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyám, nagyanyám- özv. Flórián Pálné szül. Csendes Rozália temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Flórián István és családja. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseinknek. szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk és nagyapánk, dédnagyapánk Rom- há-nyi Mihály temetésén megjelentek részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Romhányi Mihályné és családja. emelkedés következett, be, pedig ebben az időben az exporttermelés több mint 94 százalékát a háziipar adta. A ktsz-ek fejlődéséhez tartozik a létszámok alakulása is. A vb-ülésnek adott jelentésből kitűnik, hogy a szövetkezetekben foglalkoztatottak száma közel kétezerre növekedett. A számszerű növekedés együtt járt a hálózatbővítéssel, a szolgáltató részlegek korszerűsítésével, és természetesen a lakosság igényeinek kulturáltabb színvonalon történő kielégítésével is. A jelentés többek közt foglalkozott a ktsz-ek dolgozóinak átlagbérezése alakulásával is. Megállapítható, hogy az át- lagbérezés valamennyi kisipari termelőszövetkezetnél növekvő szintet mutat, úgy az egy főre, mint az egy munkásra jutó termelési értékben vizsgálva. Ugyanez mondható el a munka-, illetve a munkásbérre jutó termelési érték alakulásában is. Az ipari csoport jelentése a ktsz-ek tevékenységével kapcsolatos határozati javaslatok ismertetésével zárul. Ezután a soron következő tanácsülés kérdéseit, majd bejelentéseket, indítványokat tárgyal a vb-ülés. A homoki kultúra 120 éve Október másodikán kezdődik a múzeumi hónap a ceglédi Kossuth Múzeumban Október 2-án, vasárnap délelőtt ismét múzeumi hónap megnyitására kerül sor a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az előkészületek már hosszú ideje folynak. Dr. Ikvai Nándor, a múzeum igazgatója elmondotta, hogy az idei rendezvények középpontjába a Duna—Tisza közi homoki kultúra kerül. A kiállítást is A homoki kultúra 120 éve címmel rendezik meg. — Elsősorban tablókkal, statisztikai adatokkal, különféle dokumentumokkal, írásos anyaggal kívánjuk bemutatni a homokon meghonosodott gyümölcs és szőlőfajták termesztését, azokat az eljárásokat, amelyek során az új gyümölcs- fajtákat kinemesítették. Négy fő tablóra oszlik a téma, az első a szőkehalmi gazdaképző történetének anyagát foglalja össze. Korabeli újságok, könyvtári anyag, Török János kiadványa, amelyben ismerteti az általa létrehozott intézet célkitűzéseit, mind helyet kap ezen a kiállításon. Török János életével, munkásságával is megismerkedhetnek a látogatók. Nemcsak mint gazdasági szakírót mutatjuk be, hanem politikai tevékenységét is ismertetjük. Széchenyi gazdasági tanácsadója megérdemli, hogy érdemeiről ne feledkezzünk meg. Írói működése is jelentős: Széchenyi halála után annak több művét is ő adatta ki. — A harmadik tablónak azt a címet adhatnánk: A tegnap homokja. Itt emlékezünk meg a homoki gyümölcs- és szőlőkultúra úttörőiről, — azokról a gazdákról, akik az első sikeres telepítők voltak. Foglalkozunk a ceglédi hegyközség létrejöttével, céljával is. A ma homokja című témakör azokkal az intézményekkel és gazdaságokkal foglalkozik, amelyek leghívebb követői a régi hagyományoknak. A Cegléd-Cse- mői Állami Gazdaság, amely jó eredményeket ér el, gyümölcsösében és szőlejében, a Török János Mezőgazdasági Technikum, amelyet az egykori szőkehalmi gazdaképző méltó utódjának nevezhetünk, a csemői termelőszövetkezetek, a nyársapáti és dánszent- miklósi közös gazdaságok. A tudományos kutatómunka sok sikerrel ^folyik a Duna—Tisza közi Kísérleti Gazdaság ceglédi telepén is. — A tárlókban szőlőféléket, gyümölcsfajtákat mutatunk be. Ha az itt készült borokat sorra bemutatnánk, akkor húsz üveg régi és ütvén üveg mai borfajta sorakozhatna vitrineinkbcn. Erre azonban nem kerülhet sor,vde á. megyei-és országos borversenyek díjazott borait kiállítjuk termeinkben. Azokat a díjakat és okleveleket is láthatják vendégeink, amelyeket a Cegléden nemesített és a környéken termesztett fajtákért adtak elismerésként. Szeretnénk diafilm-sorozatban is bemutatni a homoki kultúrát. Ezt a látogatók csoportjainak levetítik és kísérőként magnóról lepergetjük a homok veteránjainak néhány perces emlékezéseit is. — A múzeumi hetek idején négy előadást rendezünk. Agrároktatásunk a XIX. század címmel fővárosi előadó tart előadást. Budapesti kutató ismerteti Török János életét és munkásságát is. Hídvégi Lajos helytörténész Szőkehalom 120 éve címmel ismerteti kutatásai eredményét. Nyújtó Ferenc tudományos kutató a Duna—Tisza közi gyümölcs- kultúráról, a homok meghódításáról mond ismertetőt. — A gimnázium és a mezőgazdasági technikum diákjai vetélkedőt rendeznek a ceglédi homok ősei című témakörből. A múzeumbarátok körének tagjai szolnoki kiránduláson vesznek részt, ahol a múzeummal és a város műemlékeivel ismerkednek. — Nyolc intézmény közös munkája készíti elő a múzeumi hónapot. Közülük is dicsérettel említhetem a Táncsics Termelőszövetkezetet, amely emléktáblát helyez el a városi tanács épületén. Táncsics Mihályra emlékezve. Azon a helyen, ahol az író egykor könyveit árulta piacon. A Kossuth Termelőszövetkezet a szőkehalmi gazdaképző egykori épületén jelöli emléktáblával Török Jánosnak, Krániztz Ferencnek és Kocsi-Horváth Istvánnak emlékét, a gazdaképző intézet alapításának 120 éves évfordulóját. — Elismeréssel kell szólnom Németh Sándor veteránról, aki három emléktáblához elegendő márványt adott hogy az utókor számára megjelölhessük városunk történelmének kiemelkedő alakjait — mondotta a múzeum igaz gatója. tamasi KÚTFÚRÓK Nemegyszer előfordul, hogy a Vízkutató és Kútfúró Vállalat telepén „S. O. S.” jelzéssel cseng a telefon: gyors segítségre van szükség, mert egyik-másik kútnál csőrepedés, dugulás vagy egyéb meghibásodás történt. Ilyenkor tekintet nélkül a munkaidő lejártára — gyors beavatkozással látják el feladatukat a telep dolgozói. Ez történt a Jászberényi úti kútnál is, ahol a hibát még aznap kijavították, hogy zavartalan legyen a lakosság vízellátása. Foto: Tomcsányi Sándor 3 neap — 2 cukorfok A jó idő javítja meg a szőlő minőségét A nyársapáti célgazdaság szőlőtelepét megpaskolta a jég. A fürtszámlálás alapján harmincszázalékos jégkárt állapítottak meg, amely úgy jelentkezett, hogy a vihar egy-egy táblán csak tíz százalékra pusztította a termést, de több helyen a kár elérte a negyven százalékot is. — Ehhez a csapáshoz újabb harmincszázalékos kár adódott — mondotta Pócsi Lajos, a gazdaság vezetője. — A jégverés ugyanis alaposan megsértette a szőlőszemeket. Segítette és siettette a rothadást az esős időjárás is. — Bizony egy héttel ezelőtt még csak tizenöt-tizenhat cukorfokot mértünk. Ilyen körülmények között még az ezerjó szüreteléséhez sem foghattunk hozzá. — Központi vezetőségünk — igen helyesen — hozzájárult a szedés elhalasztásához és mintha az idő is segítségünkre sietett volna, egy hét óta ragyogóan süt a nap. A rothadás is megállt. Háromnaponként próbaf okolást végzünk és ebben a jó, nevelő időben átlagosan két- cukorfokos emelkedést tapasztaltunk. — Tegnap már tizenki- lenc-húsz cukorfokot mértünk, sőt helyenként még ennél is jobb eredményt találtunk. — Előreláthatólag mikor kezdik meg a szüretet? — Még egy napsugaras hét kellene. Az biztosan meghozná a huszonkét fokos átlagot is. Ez annyit jelent, hogy legalább tizenhárom és fél szeszfokos bort tudnánk értékesíteni. Megnyugtató eredmény lenne. Számításunk szerint a jövő hét elején kezdjük a szedést. Ha azonban váratlan eső veszélyeztetné a termést, akkor utána azonnal még harminc szedő látna a szüreteléshez. (r—i) Megfelelő lesz az őszi-téli Nyolcszázezer A cipőkereskedelem őszitéli felkészülése jónak ígérkezik. A cipőellátás már nemcsak mennyiségben lesz megfelelő, hanem a választék is bővül az igények szerinti modern, divatos lábbelikkel. Az ősszel húsz százalékkal több férfi magasszárú és bundacipő kerül forgalomba. Félcipő már tavaly is volt elegendő, az idén a keresettebb fekete színűből sem lesz hiány. Rövidesen tömegével jelennek meg az üzletekben a legdivatosabb, kissé gömbölyített orrú férficipök. A tavalyihoz képest növelték a magasszárú, vulkanizált talpú női cipők mennyiségét is, s az elsősorban vidéken keresett posztószáras cipőkből sem lesz hiány. Várhatóan kielégítik az igényeket a rendelkezésre álló bőr és műbőr felsőrészű női bundacipőkből is. A csizma változatlanul nagy divat. Tavaly már csak egy-egy típus hiányára, illetve minőségére panaszkodtak a vásárlók. A hibákat kijavították. Megszüntették például a műbőrcsizmák orrának fel- kunkorodását, kéregferdülését, több típust készítenek húzószárral, vagy a köny- nyebb felhúzhatóság érdekében gumibetéttel. A műEzúton fejezzük ki hálás kö- 3zönetünket rokonainknak, ismerőseinknek. szomszédainknak, akik szeretett Jó édesapánk, nagyapánk és dédnagyapánk: jöbölyöa Pál nyug. MÁV fő kalauz temetésén megjelentek, •észvétükkei bánatunkban ősz '.óztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló csa- Iád, cipőellátás pár női csizma bőrcsizmákhoz külön cserélhető talpbetétet is adnak. Az idén mintegy 50 százalékkal több, összesen nyolc- százezer pár bőr és műbőr női csizma kerül forgalomba, s a többlet főleg a tavaly kevésnek mutatkozott olcsóbb típusokból jelentkezik. A választék ezenkívül több tízezer pár, betétcipő nélkül hordható, prémsza- gélyes import gumicsizmával is kiegészül. A forgalomba kerülő női félcipők mennyisége a tavalyival azonos, a választék azonban annál kedvezőbb. Tizenkét százalékkal több női körömei- pőt kapnak az üzletek, a zavartalan ellátáshoz azonban még a nagyobb mennyiség sem mutatkozik elegendőnek. Enyhít a kereskedelem gondján az, hogy a tavalyi 10 000 párral szemben az idén 35 000 pár csehszlovák gyártmányú. lakk körömcipő érkezik. A gyerekcipő-ellátás ugyancsak megfelelőnek látszik, bundacipőt, béleletlen magasszárú cipőt, strapabíró, mikroporózus talpú fél- és egészcipőt az igények szerint vásárolhatnak a szülők. örvendetes, hogy köny- nyebb félcipőket, lakkcipőket, a szülők régi kívánságának megfelelően divatosabb, modernebb formával gyártott az ipar. Az őszi esőzések idején, különösen vidéken megbecsült gumi gazdacsizma is az igények szerint áll a vásárlók rendelkezésére. A férfi, női és gyermek hó- és sárcipőből a tavalyinál 250 ezerrel több — kereken egymillió pár — várja a vevőket.
