Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

r«»T Mfsru 1966. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Fiatalok kitüntetése: Kongresszusi miszsk a Dunakeszi Konzervgyárban Amikor a műszak a szokott időben véget ér, a gépek to­vább járnak a Budapesti Kon­zervgyár dunakeszi telephe­lyén. Szeptember 17-e óta nap mint nap meghosszabbít­ják műszakjukat az üzem KISZ-istái, s azok a szerveze­ten kívüli fiatalok, akik csat­lakoztak a KISZ felhívásához. A gyár KISZ-szervezete ezzel a felajánlással köszönti az MSZMP IX. kongresszusát. Az egyhetes kongresszusi mű­szakért a vállalat vezetősége jelentős pénzjutalmat aján­lott fel a gyár ifjúsági szerve­zete javára, amit közös célja­ikra, a KISZ-élet színesítésére fordíthatnak majd. A győri házgyár Ki jut a televízió nézői elé? Már többször hírt adtunk az esztergályos szakmunkások részére meghirdetett „Ki mi­nek mestere” országos verseny előkészületeiről, s megírtuk, hogyan szerepeltek a döntőket megelőző versenyeken me­gyénk fiatal szakmunkásai. A megyei döntőre szeptem­ber 25-én, vasárnap kerül sor a Csepel Autógyárban. A ver­seny egész nap tart, délelőtt elméleti tudásukról, délután gyakorlati felkészültségükről adnak számot a versenyzők. A megyei döntők győzteseit leg­közelebb már a tv-képernyőn láthatjuk viszont. Mire épít az építőipar ? Egy iparág iparosítása — 300 ezer lakás Kőműves helyett szerelő! A győri házgyár kipróbálását 1D67. november 30-án kez­dik meg. Évente 3100 lakásra való épületelemet gyárt majd a hatalmas kombinát. Az ÉM Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat 152 hatalmas tartópillért állít fel, amely a fő gyártócsarnok tetőszerkezetét támasztja alá. A 18 000 négyzetméter alapterületű fő gyártócsarnok tartópilléreinek beemelése befejezéshez közeledik. Az építkezésnek ebben a szakaszában 10 000 mázsa cementet használnak fel, a tartó és „áthidaló” elemek készítéséhez. A képen: A fő gyártó­csarnok pilléreit emelik a helyére. TV-FIGYELO Napfogyatkozás Valós téma, irreális figu­rák. Ez a kettősség jellemez­te Barnassin Anna: Napfo­gyatkozás című darabjából készült tv-játékát, amelyet kedden este láthattunk. Témája valós: az ifjúság semmit sem tud elfogadni ön­magában, mindenhová szeret­né önző módon önmagát hoz­záadni, azt hiszi, hogy a bol­dogságot keresi, ám csupán önmagát, önmaga formáját kutatja a tárgyakban, embe­rekben. Ha mindez nem sike­rül, úgy érzi, a világ becsap­ta, kisemmizte, nincs mit ten­nie, minthogy szembefordul ezzel a világgal, szokásaival és erkölcsi törvényeivel, így akar kitűnni a többi ember közül. A felnőtté válás nehéz éveinek a buktatói közül ke­resi a kiutat Barnassin Anna darabjában, s hogy ez nem si­kerül neki, annak elsősorban szereplőinek helytelen megvá­lasztása az oka. Főhőse, Andrea, periférikus jelenség. Két esztendeje érett­ségizett, azóta semmit sem csinál s kedve sincs semmi­hez. Szülei kutatók, akik az­zal elintézettnek vélik And­rea nevelését, hogy koszt- és zsebpénzéről, ruhájáról és la­kásáról gondoskodnak. De hogy a lányuk mulatókban s fiúk karjaiban tölti minden idejét, már nem érdekli őket. Akadhatnak ilyen szülők, mint ahogy akadnak Andreák is. Csakhogy ezeket az And­reákat más okok, más indíté­kok vezetik. Nem kitűnni akarnak s megbotránkoztatni, legfeljebb jobban élni, gond­talanabbá, mint ahogyan a lehetőségeik engedik. Ezekről az Andreákról érdemes és kell is beszélni, de nem a tv- játékban látott Andreákról. A darab másik figurája, az újságíró, aki Barnassin Anna szerint olyan, akár a mesebeli ó tündér. Hazaviszi legényla- :ásóra a részegen felszedett áhyt, s ahogy jó tündérhez Ilik, önzetlenül megpróbál embert faragni a lányból. Egyébként autója van, fél esz- endeje vált el a feleségétől, akire ráhagyta kétszobás la­kását, de azért ő sem szükség- nkásban tengeti életét, sőt... Egyszóval, pontosan olyan, mint a mesebeli jó tündér. A darab harmadik irreális alakja a hihetetlenül naív munkásfiú, aki ártatlan szűz­nek nézi a sokat tapasztalt, cinikus lányt, s akinek olyan elképzelései vannak az életről, hint amilyet a még ma is ol­da­vásott bestsellerek írónői hir­dettek fennhangon. Érthető ezek után, ha a rab végére nehezen hiszünk Andrea meg Változásában]' Ne­hezen hisszük el, hogy az új- ságíró-jótündér és a rámenő- sen-naív munkásfiú volt olyan hatással rá, amely képessé tette őt a megváltozásra. Leg- I feljebb az írónő képzelte ilyennek hőse megváltozását. P. P. Hol van csend? A francia lármaellenes liga könyvet jelentetett meg, amelyben tájékoztatta a turis­tákat, hol találhatók a leg­csendesebb szállodák, hol pi­henhetnek a legnagyobb nyu­galomban. .Pontos.. felmérése­ket végeznek arról, hogy a különböző hotelek mennyire lármásak, sőt a liga minden évben „a csend aranypálmá­ját” adományozza annak a vállalatnak vagy cégnek, amely a legtöbbet tette a zaj leküzdésére. Az autórádiók mesterei Munkában a GELKA-műszerészek munkát azonban még aznap elvégzik. A GELKA-szervizek tavaly körülbelül 10 000 autórádiót javítottak. A gépkocsik és az autórádiók számának nö­vekedése miatt az idén az igények 30—40 százalékos növekedésével számolnak. szített szerkezetekből épít majd számukra az építőipar új üzemcsarnokokat. A korábbi tervidőszak - má­sodik felében az építőipar végrehajtotta a szükséges vál­lalati szakosításokat is. Még egy lényeges szervezési változtatást vezet­tek be az építésügyi tárca te­rületén az utóbbi esztendőben: a legtöbb vállalat saját szak­ipari gárdát kapott — festő, burkoló, mázoló, asztalos, ta- pétás, parkettázó, cső- és vil­lanyszerelő csoportokat. Mun­kájukat a főmérnök koordi­nálja, ütemezi, így a vállalat­nak is érdeke ezután, hogy sok téli munkahelyet biztosítson magának, hiszen ezt a kapa­citást is ki kell használni, ugyanakkor lényegesen tisz­tábbá válhat a kooperációs „dzsungel”, a szakipari vál­lalatokkal az örökös viták el­kerülhetők lesznek. Lehet számítani azért még jónéhány gondra, nehézségre is. Évente 300 millió forint értékű munkára nincs még pillanatnyilag például mély­építő kapacitás. A városokban általában megöregedtek a köz­művek — 80—100 évesek, a korszerű igényeknek átbocsá­tó képességük már semmi­képp sem felel meg. Űj lakó­telepeket, üzemeket semmi­ké“' sem lehet hozzájuk köt­ni. így az új beruházásoknál döntő fontosságúvá vált a köz­művesítés és az ehhez szüksé­ges mélyépítő kapacitás. A KPM és az Országos Vízügyi Főigazgatóság is rendelkezik ilyen erőforrással. Most az építésügyi tárca azt tervezi, hogy saját kapacitáshiányát e tárcákkal kooperálva igyek­szik enyhíteni, esetleg a mun­kát országosan . szakosítják, fék az erők szétforgácsoltságát megszüntethessék. Ebben az OTP is segíthetne, ha egyes lakóházak helyett OTP-lakóte- lepeket építene, legalább 300 —500 lakást egy helyen. Ez egyébként is hasznos lenne az építőipari munka koncentrált­sága szempontjából. Komoly erőfeszítést igényel a kellő mennyiségű és minőségű nyí­lászáró fémszerkezetek bizto­sítása is. 2750 milliót kap az építőipar gépi beruhá­zásokra a harmadik ötéves tervben. Ezzel is — a korsze­rű építési módok, a szakosítás és az előregyártás fokozása mellett — a munkaerőhiányt ellensúlyozzák. Feladat: a mennyiségi növekedést 80%- ban termelékenység fokozás­sal kell elérni. Ez a feladat egyben a lehetőséggel is azo­nos, hiszen a munkaerőhiány az ötéves tervben is tartós marad. Ezzel a körülménnyel a kivitelezési idő csökkenté­sénél is számolniuk kell az építőknek. A cél: az ötéves terv első szakaszában egy la­kóépület átlagosan 9—10 hó­nap alatt készüljön el. Az utóbbi évek eredménye biz­tató: 14 hónapról 11 hónapra csökkent az átlagos építési idő. Ez az eredmény azonban jobb annál, mint amit a két szám puszta összevetése mu­tat, hiszen tavaly, tavalyelőtt „nőttek” is a házak néhány emelettel — ma már nem rit­ka 12—14 emeletes ház sem, és'épületenként az átlrg 20 la­kásról 80—100 lakásra Jemel- kedett. Nem egyszerű feladat a kivitelezési idő csökkentése továbbra sem, még a házgyá­rak „segítségével” sem, hiszen a falak eddig is gyorsén emel­kedtek — által áben a szak­ipari munka húzódott el. A nagyipari módszerek al­kalmazása. a gépesítés az épí­tőipar minden területén: va­lóban, ez ma a sürgető köve­telmény s az egyetlen bizto­sítéka annak, hogy az építők teljesíteni tudják fe!~datukat a harmadik ötéves tervben. A kezdet nem rossz: az építő­ipar első félévi tervét 3°;’o-kai túlte!j’-!' •vlt:'... / Ifj. Gerencsér Ferenc yé JASVA'&l syö&6Y: tjatkáCiolók Remek kis könyvecske akadt a kezembe: „Barkácsoljunk házilag távcsövet.’’ Néhány csodarab, néhány lencse kell hozzá, filléres dolgok, és máris ötvenszeres, százszoros na­gyítást lehet elérni. Amatőr csillagászok egé­szen közelről tanulmányozhatják az égi és földi csillagokat. Az ajánlat lelkesített. Munkához láttam. Ideiglenes jelleggel kiszereltem néhány ezer forintos, fényképezőgépemből a lencséket. Nem számít, hiszen úgyis visszateszem majd. Hopp, itt egy kicsit feszül az okulár, óvatosan benyúlok mögé a csavarhúzóval és megkicli- zem. Reccs! Az egyik üveg elpattant. Sebaj, még van benne három. Az egyik ragasztott, az a fontosabbik, az épségben maradt. No, ez sikerült, remek! Tehát, hogy is van ez? Igen, még egy előtét- lencse is kellene. Aki keres, az talál... itt az anyósom szemüvege. Már a múltkor panasz­kodott, hogy nem lát vele rendesen. Hát ak­kor teljesen mindegy, hogy van szemüvege, vagy nincsen. Otromba ez a fogó, nehéz elcsípni a keret szélét. Csati! Az üveg kiugrik a parkettra. Nem, törött el szerencsére. Milyen szívós jó­szág!? Nos, együtt vannak az üvegek, néhány csövet hozzá és megkezdődhet az összeállítás. Cső ... cső ... cső ... várjunk csak: hol is láttam én ilyen méretű csövet? Megvan! A Pannónia motorkerékpárom kipufogó csöve pontosan ilyen vastag. Ügy sem járok most ve­le, meg ha kell, hát majd kipótolom valami­vel, nem probléma egy vacak kis csodarab. Az építés-szerelési munkák I volumene 1970-ben 24—28 százalékkal legyen nagyobb, | mint a második ötéves terv v Igén — ezt írja elő az építő­iparnak kötelező feladatként i népgazdaság harmadik öt- ; éves terve. Ezt a majd 30 j százalékos termelésnöveke- ] lést a minőség javításával, az j önköltség csökkentésével s a ! civitelezésd idő megrövidíté­sével egyszerre kell produkál- ! liok az építőknek, hogy a ter- ) melés fejlődésével együtt az ípítőipari tevékenység gazda­sági hatékonyságának jelen­es javulása következzen be íz öt esztendő alatt. Ettől a j hatékonyságtól függ jelentős részben egész iparunk és me- I tógazdaságunk tervezett ter- j nelésének bővítése, hiszen j nem mindegy, hogy a vegy- j par, a gépipar, a textilgyárak íj üzemei, a mezőgazdaság ij, korszerű gazdasági épü- etei mikor és milyen minő­égben állíthatók a termelés izoigálatába. A lakásépítési program jelentőségét ilfe- ;6en pedig felesleges külön j íangsúiyozni az építőipar fe- eiősságét —. hiszen még az L970-ig felépítendő 300 ezer akás sem oldja meg gondja­inkat, tehát — ha már többre lem telik — legalább ennyinek feltétlenül időben s jó minő­ségben kell elkészülnie. Igaz, íbből a 300 ezer lakásból :sak mintegy 100 ezer lakás felépítése vár az állami építő- parra, s mintegy 20 ezer ma- lánerőből épülő lakás építé­sét vállalják még a .társas- láz-akciJ keretében — de az j jpítőanyagipárnák valamennyi akás, valamint ipari létesít- nény építését ki kell ezol- jálnia, és az építőanyagipar jó nunkájára az állami, építő- par, mint annak legnagyobb, í kiemelt megrendelője, üte- nés, jól' szervezett tevékeny­ségével mindenképp nagy ha­tással van. A népgazdasági terv az építőipar kulcsszerepéhez illően, lem csak feladatait szabja neg ennek az ágazatnak, há­rem útmutatást is ad a feladat negoldásához, amikor előírja, íogy 1970*4£ váljon tömeges- , ;é, s az építkezések jellemző­évé a korszerű építési módok, echnológiák alkalmazása. Az irányokat is meghatározza: L970-ben az épületszerkezeti gyáraknak már 2.8 millió légyzetméter előregyártott j pari és mezőgazdasági létesít- | nény építését kell lehetővé j lenniök, hogy így öt év múlva j íz előregyártott szerkezetek j alkalmazásának aránya az j pari és mezőgazdasági építke­:éseken a tavalyi 37 százalék­ól 66 százalékra nőhessen. A lázgyáraknak és panelüze- neknek pedig évente — a ervidőszak második felében nár — 16 ezer lakást kell .előre” elkészíteniük. Ez az >ka annak, hogy a terv min- lenütt építés-szerelési "ládátokról beszél s nem ■pítési munkákról, mint a negelőző tervidőszakokban, »lost, öt év alatt, építőiparunk eljes iparosítását kell végre- íaj tan uruk: az építőiparnak izerelőiparrá kell válnia, a há­láknak, üzemeknek már-már ütőszalagon kell készülniük. ?1. a vakolást végezhetik ha­gyományos módon: kézzel. Corszerűsíthetik: tehát gépe- í the tik a malterkeverést, szál- ítást és felrakást. A légkor- zerűbb eljárás viszont az, ha ►lyan technológiát alkalmaz­lak, amelyben egyáltalán nem cell vakolni — ez történik a-k- :or, ha a házgyárakban előre elkészítik a lakásokat, s azo- cat a helyszínen — futószala­gon — összeszerelik. Nos, a varmadik ötéves tervben ez az elgondolás érvényesül, s így r&lik a kőműves — modern pari szakmunkássá — szerelő­re. Dolgozik már :z 1. számú, a Szovjetuniótól vásárolt házgyár Óbudán: jú­lius 13-án a sikeres, féléve , ártó próbaüzem után meg- cezdődött a lakások sorozat- ;yártása — naponta 6 lakás elemei kerülnek ki folyamato- an az üzemből. Eddig egy 60, •s két 180 lakásos házat sze­ditek már össze „termékei- iőí”, s jelenleg már félig kész így új, 180 lakásos ház is. Be- ejeződtek a 2. számú házgyár ilapozási munkálatai a Fe- encvárosban — ezt a dán .ars éri—Ni lsén' cég szállítja, :apacitása napi 8 lakás lesz íz ötéves tervben még öt ház- ;yár épül majd — 67 végén jeli üzembe lépnie egynek- :gynek Győrben és Miskolcon, izután Debrecen és Szeged cap egyet-egyet, majd 69-ben l fővárosban épül az ötödik. Jővítlk a dunaújvárosi és pé- siypanelüzemeket is. A vas- és acélszerkezetek fel- tasználásának fokozásáért Szolnokon épül egy új vas- >eton-szerkezeti gyár, bővül i budafoki 1. számú Épület­elemgyár — mintegy 40 szá­ntókkal nő majd a kapacitás, j ezenkívül jelentősen fejlesz- j ik a kecskeméti Lakatosipari j Vállalatot is. A vas- és acél- zerkezeti kapacitás további elentős bővítése a kohó- és ;épipar feladata lesz. Itt a cét tárcának közös az érdeke, íiszen a KGM üzemeiben ké­Zrrr-zrrr, remekül viszi a fűrész. Most Szé­pen körülreszelem. Kukucs! Pompás! Az ele­jére is kellene egy cső. Ahhá, itt a teleszkóp; ha már a kipufogót szétvágtam, a teleszkópon ne múljék az ügy sikere. Nagyszerű, ponto­san passzol bele a nagymama szemüvege! Hát ezzel megvolnánk, csak még egy cső kellene, miáltal a mikroszkóprendszer moz­gatható az előtétlencse felé. Cső ... cső ... és a feleségem ijedt pillantásai közepette sandí­tok a porszívó csöve felé. Minek olyan hosz- szú cső ahhoz a géphez? Ha egy darabot ki­fűrészelek, attól még működik a masina .. . nem igaz? — Azt ne! Nem engedem! — háborog az asszony. Sajnos semmi érzéke a politechniká­hoz. — Ma már mindenütt barkácsolnak, fiam! — vigasztalom. — A politechnika korunkban világjelenség. Hát nem tudod? — Aközben zrrr-zrrr — vágom szét a porszívó csövét. Ezért a műveletért az asszony is majdnem szétvágta a fejemet __De áldozat nélkül nem m egy semmi. A két lencse közé még egy kis pléh kell. Kár, hogy nincsen pléhvágó ollóm. Megteszi azt egy körömvágó is, ha nem veszi észre az asszony. Az ollót ugyan kidobhatom, csak a készlet többi részét hová rejtsem? Azt is ki­dobom! Végre együtt a távcső. Igaz, ráment a fény­képezőgép, a motorkerékpár, a porszívó, a manikűrkészlet, a politúrozott asztal széle is berepedt, meg a nagymama is háborog, kere­si a szemüvegét. Az is igaz, hogy nem ötven­szeres, vagy százszoros a nagyítás, hanem csak kétszeres, s így is csak homályos foltokban látom, ahogy a szomszédom az erkélyen ön- tözgeli a virágokat. De hát mit várjon az em­ber egy olyan távcsőtől, amit házilag barká­csol össze magának ... fillérekért...?! A GELKA legforgalma­sabb műhelyei az autórádió­szervizek, ahol állandóar telt ház van. Budapesten e Mester utca 13. és a Kato­na József utca 31. szárr alatt, továbbá a megye- székhelyeken mindenfaj t< autórádió javítását vállalják Ezeken a helyeken 150 fék autórádió-típust ismernek, ; meg tudnak javítani. Leg gyakrabban, a Wartburgok­ba, a Moszkvicsokba és i Volgákba szerelt 11 féle rá­dióval van dolguk, ezek ga­ranciális javítására az Autó­fenntartási Ipari Trösztté szerződésük van. Sok nyu­gati márkájú rádiót is javí­tanak, gyakori vendégeik i külföldi turisták. Több min 3,5 millió forint értékű al­katrész van raktáron, s 2( év előtti típusok csövei ugyanúgy pótolni tudják mint a legújabb japán rá­diók tranzisztorait. Hitkár fordul csak elő, hogy alkat­részhiány miatt vissza kel utasítani munkát. A régi rádióknál leggyako­ribb a vibrátorcsere, az újak­nál inkább kirázódott csö­veket, vagy tranzisztoroka kell pótolni. Munkájuk sok­kal bonyolultabb, mint a: asztali rádiók szerelőié, meri szinte ahány típus, annyi­féle a kapcsolási rendszer Kényesebb az áramátala­kító, s maga a készülék ii érzékenyebb. Ennek megfe­lelően a javítási idő is va­lamivel hosszabb, gyakrar két-három nap, de előfor­dul, hogy a nyolc napot is meghaladja. Nehéz feladal a készülékek beszerelése is olyan kocsikba, amelyekber eddig nem volt rádió. Ezt £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom