Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

Rekordtermés burgonyából Gondos előkészítés, idejében elvégzett talajmunka után jó minőségű szabolcsi vetőmag­gal húsz katasztrális holdon vetettek gülbababurgonyát a ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezetben. A megfelelő trágyázás, a kétszeri kapálás, a háromszo­ri töltögetés után kitűnő eredményt hozott a burgonya- termelés. Holdanként nyolc­van mázsa termett: ez a gül- babatermelés hazájában, a Nyírségben is tiszteletre mél­tó eredmény! Egy-egy vállalásra átlago­san nyolcszáz négyszögöl ju­tott. A vállalkozók átlagosan tizenöt-tizenhat mázsa burgo­nyát kaptak. Érdemes meg­jegyezni azt is, hogy a gül- bababurgonya védett ára há- romszázhúsz forint mázsán­ként, ilyenformán egy-egy vállaló a félholdas vállalása után közel ötezer forintot ka­pott a munkája fejében. Őszi virágpompában a Bükk A bükki hegyvidék őszi virágpompába öltözött. Több mint kéttucatnyi virágfajta nyílik az erdőszéleken, köz­tük több — csak a Bükkben található — ritkaság. A szik­latalajokon települt hars- köriserdőkben szirmot bon­tott a halványsárga virágú siskavirág, míg a Leányvölgy több százéves faóriásai kö­zött a virágait fürtökben ho­zó poloskafű díszük. A leg­jellegzetesebb bükki tájon, a karszti lejtőkön több szín- pompás késő nyári virág nyílik, többek között a tarka kosbor, a sziklai borkóró, a bíborlila színekben tündöklő gyapjas ászát. A Bélkövön teljes virágzásban van a szé­les, fehér szirmú Lumnitzer- szegfű, melyet a Kárpát­medence ismert növényku­tatójáról neveztek el. A he­gyi réteken és erdőszéleken beérlelte narancsvörös bo­gyós termését a bükki he­gyek ritkasága, a bérci- rózsa. Színpompás termése nemcsak a vázák ékessége, a csipkebogyógyűjtők is szí­vesen szedik, mert ez az egyetlen rózsa, amelynek nincs tövise. PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 21., SZERDA Ha a tányért, a gépet is „Bekötik" az öreg kombájnt Látogatás az Álbertirsai Gépjavító Állomáson Vadló az Állatkertben A Budapesti Állatkertben százéves fennállása óta most először láthatnak a látoga­tok ős vadlovat. Ez ritka állatfajta — a vi­lág állatkertjeiben mindösz- sze 130 példány él belőlük. A leghíresebb vadlótenyészet a prágai állatkert tulajdona, mi is onnan kaptuk aján­dékba ezt a szép fiatal mént, amely „királyi nevet” lisel: Hamletnak nevezték •ti. Az Álbertirsai Gépjavító Állomás gépműhelyének ud­varán egyre szaporodnak a betakarításból megtérő kom­bájnok. Vezetőik általában szerelők, akik az aratás vé­geztével újra a műhelyben találnak foglalatosságot. Van tennivalójuk bőven, mert a község termelőszövetkezetei­nek gépein is itt végzik el a nagyobb javításokat. Jóval munkaidőn túl láto­gattunk el hozzájuk, de még mindig ott dolgoztak az em­berek a nyugalomba vonult kombájnok körül. Zsírozták, olajozták az alkatrészeket, mintha újabb bevetésre ké­szülnének. Az egyik SZK 3-as Boskó Ferenc kombájnja. — A legöregebb masina itt a körzetben — mondja a gaz­dája nem kis elismeréssel. — Vágószerkezetét utólag szélesítették négy méteresre, de ezt is könnyen bírja. Nyá­ron „betegeskedett” néhány­szor a gép, de ezen egyáltalán nem lehet csodálkozni. A megdőlt gabona és a süppedés talaj alaposan megviselte. Ki­magasló teljesítményt így nem lehetett várni tőle, noha 360 holdat mégis letakarítot­tam vele.- .*•«• •• A másik komMjn-veterán: Murár Imre gépe. Hár&msz'áz- negyven hold levágása után tért pihenőre. Most a két kombájnos együtt mosogatja, takarítja a gépeket. Ha vala­mennyi visszaérkezik, akkor Nagykörösre küldik, téli javí­tásra. — Társadalmi munkában végezzük el a „bekötés" utáni nagyobb méretű karbantartást — adják magyarázatát későre nyúló munkájuknak. — A tányérját is tisztán te­szi el az ember étkezés után. Hogyne tenné meg szerszámai­val, amikkel a belevalót kere­si? — Ez a szokás járja ná­lunk. így látjuk erkölcsösnek, tetődően, és tovább szorgos­minden fizetség elvárása nél- kodnak gépeiken, kül! — mondják magától ér- Kép, szöveg-: Jakab Zoltán Ismeretterjesztő előadások a véradásról Szeptember végén Cegléden is tartanak térítésmentes véradónapot Az Országos Vérellátó Szol­gálat a budapesti központon kívül az országban 59 alköz­pontot, illetve véradóállomást tart fenn. Az életmentő vért így másfél órán belül az or­szág legtávolabbi részébe is el tudják szállítani. Országosan egyre nagyobb méreteket ölt az önkéntes jelentkezők száma a vér­adónapok alkalmával, és ez a szám minden további alkalommal növekszik, hiszen a felvilágosító-ismeret- terjesztő orvosi előadások és az emberek saját tapasztalatai mind csak erősítik: a vérrel életet lehet menteni — a vér maga az élet! Azok, akik az orvosok, az egészségügyi dolgozók isme­retterjesztő előadásait hallot­ták — és azok, akik már kap­tak, vagy akiknek a családjá­ból már valaki kapott vért — értik meg legkönnyebben en­nek az évek óta egyre na­gyobb lelkesedéssel alakuló mozgalomnak a jelentőségét. Rendelet határozza meg például, hogy minden olyan csecsemőnek, ame­lyik 2500 grammnál ki­sebb súllyal jön a világTa, és azoknak az apróságok­nak, akik hathónapos ko­rokig valamilyen komoly betegségen esnek át, köte­lező Gammaglobulint ad­ni. Egy liter Gammaglobulin elő­állításához 60—70 liter vérre van szükség. Ebből a múlt év­ben 450 litert hoztak forga­lomba. A komoly égési sebek­kel kórházba került balesetesek legtöbbjének az életét is ezzel a gyógyszerrel sikerült meg­menteni. Külföldi, bevált módszerek után már Magyarországon is történt olyan kezdeményezés, hogy a Fővárosi Balesetelhárí­tási Tanács vezető-továbbkép­ző tanfolyamának hallgatói a tMüAl! | | ^“i io«Joiiy»««áwlHtf» A brigád ei akarja nyerni a szocialista címet Augusztus 20-án háromszáz forint jutalmat kapott Rabi' Ist­ván, a Villamosipari Gyár szénkefegyártó brigádjának vezető­je. Rabi István a háromszáz forintot szétosztotta a brigád tag­jai között, mondván: a brigád szorgalma, becsületes munkája is benne van ebben a háromszáz forintban. Méltányos tehát, hogy minden brigádtag részesedjen belőle. A Rabi dinasztiát nagyon ré- dó, a szénkefe készítő brigád gen, mint jónevű muzsikusokat vezetője vagyok. Keményen tartják nyilván Cegléden: prí- harcolunk a szocialista brigád mások, bőgősök, brácsások — címért, átlagosan száznégy szá- a családból mindig kitelt egy zalék a teljesítményünk, színvonalas népi zenekar. ^ _ Nyolc tagból 'áll a brigá_ Rabi József, a családalapító dunk. Nagyrészt lakatosok, mintegy ötven esztendővel ez- szakmunkások, de van két SPORT Labdarugó területi bajnokság Ceglédi Bem HSE—Űri 5:0 (1:©) Ceglédi Bem HSE: Molnár, Erős, Fehér, Czirnák, Mikus, Kuti, Benyó, Abonyi, Bugyi, Petró. Edző: Sipos Győző. Nehezen született meg az első gól. Úri harcolt, 36 perc­nek kellett eltelni, míg a — négy tartalékos — ceglédiek ki tudtak bontakozni és sok támadásuk egy gólt eredmé­nyezett. Ez maradt az első félidő eredménye is. 1:0. A második félidőben izgal­masabbá vált a játék, tervsze­rűbbé a támadásszövések. Nagy nyomás nehezedett az úriak kapujára. A játék rit­kán volt a ceglédi oldalon. Amíg az úriak erővel bírták, néha a ceglédi térfélen is adó­dott veszélyes helyzet, a vé­delem azonban sikeresen min­dent hárított Molnárral az élen. Az összeszókottabb ceg­lédi csapat nagyobb gólarány- nyal is győzött volna. Ez az eredmény is igazságos. Gól: Czirnák 2, Petró, Abo­nyi, Mikus 1—1. Jók: Bugyi, Mikus, Czirnák, Molnár és Abonyi. Ceglédi Vasutas ifi—Úri ifi 8:0 (4:0) labdarúgó területi bajnokság. Ennyivel is jobbak voltak a ceglédi ifik. Női késilabda megyei bajnokság Ceglédi Építők—Gödöllői Spartacus 14:5 (11:2). A ceglédi lányok egy em­ber előnnyel indultak, mert a gödöllőiek kevesebben jöt­tek el. A ceglédiek a teljes Gödöllő ellen is tudtak vol­na győzni, mert lényegesen jobbak voltak. Szép játé­kukba néha hiba csúszott *— a pontatlan leadások tniatt — ezt a gödöllőiek eredményesen ki is hasz- hálták. Azt feltétlenül a ceglédi lányok javára kell írni, hogy játékuk fokozatosan csiszol­tabb, gyorsabb és ötlete­sebb lett. Ha tovább javul­nak, még sok örömet fognak hozni. Gól: Telekes, Öcsainé 3—3, Korpácsi 4, Varga, Gergelyfi és Boros 1—1. Jók: Orosz, Korpácsi, Telekes, Űcsainé. Végeredmény: 14:5, Cegléd javára. — sz —> eiott vetődött Ceglédre, mikor a nevezetes Boross zenekarnak kellett egy jókezű brácsás. Rabi Józsefnek négy fia, négy lánya volt. A lányok mu­zsikusokhoz mentek férjhez, a fiúk természetesen folytatták édesapjuk foglalkozását. Józsi és Rudi prímások, Gyula a vá­ros, sőt a környék egyik leg­jobb bőgőse. István szintén a bőgő mellett maradt, ceglédi, fővárosi zenekarokban muzsi­kált. Annak rendje, módja sze­rint megházasodott, hat szép gyerek népesítette a családját. — 1945 nagy változást ho­zott. Erre a magamkorabeli emberek jól emlékeznek. Én nagyon szerettem a muzsikát, de hát valamiből élni kellett, a családot el kellett tartani, ami azokban az időkben muzsiká­ból nem volt éppen könnyű dolog — emlékezik vissza. — Csudálkozott a család, amikor elhatároztam, hogy változtatok a soromon. Nem könnyű dologra vállalkoztam. Elmentem a vasúthoz átkép­zésnek. Lakatos lettem, három év múlva szakmunkás. — Nem tudtam itt megáll/ri. Nagyon vonzott a mozdony. Egy esztendeig fűtöttem, mert ezen az iskolán minden moz­donyvezetőnek át kell esni. 1954-ben mozdonyvezető let­tem és én voltam három éven keresztül a fűtőház párttitkára. Vezettem tehervonatot, sze­mélyvonatot, még gyorsvona­tot is. — Aztán — aztán a Villa­mosipari Gyár színesfémöntö­déjébe kerültem. Csak hóna­pok múlva tudtam meg, hogy a munkatársak nevetve súgtak össze a hátam megett: „No, ez sem marad itt egy hónapnál tovább!”. — Azóta eltelt nyolc eszten­Összefoglak a tefétleniek Húszezerrel olcsóbb a járda Játszóteret kapnak a legfiatalabbak Negyvenhatezer forintja volt a Kőröstetétleni Községi Ta­nácsnak községfejlesztési alap gyanánt. Ez kevés ahhoz, hogy a tanácstagi beszámolókon olyan gyakran emlegetett Ár­pád utca, Alkotmány utca és Abonyi út végre korszerű jár­dát kapjon. Az anyagra még csak elég lett volna a negyvénhatezer forint. Meg is vásárolta a ta­nács a járdalapokat, a cemen­tet, de utána rögtön felvető­dött a jogos kérdés: hogyan tovább ? Az ügy segítségére siettek a tanácstagok és a Hazafias Népfront községi bizottsága. Megszervezték a társadalmi munkát. Egymásután jelent­keztek az érdekelt utcák la­kói — rokonok, ismerősök, mintegy kétszáz ember. Jófor­mán egyhónapos társadalmi munka árán a három utca korszerű járdát kapott. A hoz­závetőleges megtakarítás húsz­ezer forint volt. A községben az emlékmű szomszédságában a közeli is­kola apróságai játszóteret ala­kítottak maguknak, mivel ját­szótér nincsen a közelben. A legfiatalabbak kezdeményezé­sének híre eljutott egészen a községi tanácsig. — Miért ne lehetne nekik játszóterük? — figyeltek fel az illetékesek, és hamarosan meg­született az elhatározás: — Legyen játszótér! A tanács megvásárolta a szükséges oszlopokat, a nélkü­lözhetetlen drótfonatot a be­kerítéshez és már meg is kez­dődött a szervezés a legújabb társadalmi munkához. Jelentkeztek a tsz-tagok, a nyugdíjasok, tanácstagok és nagy számmal a fiatalok is, akik mind részt akarnak venni az új játszótér — és vele együtt az Arany János emlék­mű bekerítésében. — ssl műszaki és a KRESZ-vizsga elvégzését igazoló okmány mellé olyan igazolást is kap­nak, melyen vércsoportjuk adatai is szerepelnek. Ez igen hasznos, hiszen baleset esetén a mentők munkáját könnyíti és sokszor ennek ismeretétől függ, hogy a sebesült élete megmenthető-e. Cegléden hetek óta folyik ,i a készülődés, hogy minél | folyamatosabban bonyo­lódjék le a szeptember vé­gi, térítésmentes véradó­nap a városban. Az üzemekben, vállalatok­nál a vöröskeresztes titkárok,' aktivisták tartanak ismertető előadásokat, beszámolókat a térítésmentes véradás embe­riességéről, veszélytelenségé­ről, fontosságáról. A helyi vérellátó alközpont vezetője, ár. Gyetvai István főorvos előadásait valamennyi munka­helyen szívesen és érdeklődve hallgatják az emberek. És a sok meggyőző sző —■ remélhetően — talajra talál az emberekben most is. Nem lesz: hatástalan ez a mostanában' sokat hallatott jelmondat: „Életet ment, aki vért ad.” (-es) Paradicsom Az újság, a rádió, a televí­zió napokon keresztül azzal foglalkozott, hogy nagyon jó az idei paradicsomtermés, s ezért a háziasszonyoknak ér­demes minél többet eltenni télire. Hétfő délután lecsó készíté­séhez egy fél kiló paradicso­mot szerettem volna vásárolni. A földművesszövetkezet zöld­ségboltja leltározott, ezért a piaci termelőszövetkezeti pa­vilonokat kerestem fel, azon­ban itt sem sikerült paradi­csomot kapni. Nagyon sokan hasonlóan jártak. Végül vala­ki megsúgta, hogy a ruhagyár melletti pavilonban van para­dicsom. Kimentem a Körösi útra, és ott valóban megvásá­rolhattam a jászkara jenői Uj Barázda Tsz elárusítóhelyén. , Csupán azt nem értem, ha bőségesen termett, akkor mi­ért nem lehet kapni Cegléd den? K. Személyszállító h fi télpá lya Badacsonyban, Badacsonyban . épül fel az ország első személyszállító kötélpályája. Ezzel a turisták régi kívánságát teljesítik. A tervezés már megkezdődött, a napokban szakemberek megtartották az első hely­színi szemlét, és kijelölték a kötélpálya nyomvonalát. Az elképzelések szerint a ben­zinkút közelében alakítják ki a kötélpálya százszor öt- venméteres területű indító állomását. Innen a Kisfa- ludy-házig jutnak el a turisták. Egy további pálya- szakasz a sziklák vonalá­ban vezet fel a hegytetőre. A kötélpálya építésének földmunkáit a tervek szerint rövidesen megkezdik. — Tartalék víztárolót épí­tenek Gödöllőn. A CSÉV dol­gozói öreghegyen két, egyen­ként 500 köbméteres sül­lyesztett betontartályt építe­nek, amelyeket még az idén átadnak rendeltetésüknek. A nyomáspróba után jó vízhez jutnak majd a kertvárosi la­kók. A RESZEGEK BOSSZÚJA A történetet a minap hallottam a vonaton. Egyik Duna— Tisza közi kis­vendéglőbe beté­vedt két borgőzös atyafi. Nagy lehe­tett a bánatuk, mert néhány ku­pica szeszt már előzetesben elfo­gyasztottak. To­vábbi óhajaikat — egymást és az asztalt támasztva — közölték a bol­tossal. Italt nem kaptak, csupán meleg gulyást — de úgy látszik, ez is elég volt han­gulatuk forrósítá- sához: percen be­lül egymást tépte a két kebelbéli honpolgár. Kötet­len fogású birkó­zásuknak a bolt­vezető által hívott rendőr vetett vé­get, és annak rendje s módja szerint elszállí­tották a kliense­ket, akiket később ezért a cselekede­tért pénzbírság­gal büntettek. Néhány nap múlva feljelentés érkezett a rendőr­ségre ... A vere­kedők küldték: „a boltos ittas em­bert szolgált ki”. Ki gondolta vol­na, hogy ilyen éles memóriájú ittas emberek is vannak ... ? (—es) szintén szorgos, hasznos segéd­munkás tagja a brigádnak. — Nem sajnálja, hogy ott­hagyta a muzsikát? — Dehogynem! Akinek min­den testvére és az édesapja is zenész volt, az nem mond le egykönnyen a muzsikáról. De állítom, hogy jó cserét csinál­tam. Szeretnek, becsülnek a gyárban, s ez bőségesen pótol­ja azt, amit elvesztettem, ami­kor egész életre lemondtam a hivatásos muzsikálásról. (rossi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom