Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Tsz-vesctók értekezlete A Monori Járási Pártbi­zottság és járási tanács szeptember 17-én, délelőtt fél kilenc órai kezdettel értekezletet tart a tsz-veze- tök részére. Az értekezlet napirendjén az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzésére indítandó munkaverseny megbeszélése szerepel. Az értekezleten megtár­gyalásra kerül a pilisi Hu­nyadi Tsz pártalapszerveze- tének a IX. kongresszus tisz­teletére tett felajánlása, melyben a kukoricatörés, szárvágás elvégzését novem­ber 25-ig, a mélyszántásét pedig november 30-ig vál­lalták. Hajdani betyárcsárda Betyárcsárda volt valamikor a képen látható bényei épü­let. Salamon Lajos felvétele Szélesvásznú filmszínház Gombán Befejezéshez közeledik Gombán a régi filmszínház átalakítása. Körülbelül száz­ezer forintba kerül az épü­let „szépítése”. A régi film­színházat új épületrésszel bővítik. A munkát a községi KÖFA alapból fedezik, a MOKÉP pedig — a belső világítás költségeihez — 40 ezer fo­rinttal járult hozzá. A lcöz- ség lakossága körülbelül 40 ezer forint értékű társadal­mi munkát végzett a mozi építésénél. A község lakossága oda­adó, lelkiismeretes munká­jának jutalmául — hama­rosan birtokába veheti a szélesvásznú filmszínházat. Évadnyitó bál Monoron A községi művelődési ott­hon szombaton este nyolc órától reggel négy óráig tart­ja évadnyitó bálját, melyre szeretettel várja a szór koz­ni vágyó közönséget. A hangulatos talpalávalót a Zenit zenekar szolgáltatja. VJ KÖNYVEK Dr. Kováts Zoltán NÉPSZERŰ BALLISZTIKA A ballisztika — magyarul lö­véstan — napjainkban, amikor az űrhajózás korának kezdeti sikerei a ballisztikának új fe­jezeteit írják, ismét az ér­deklődés középpontjába ke­rült. A lövéstan szinte egy­idős magával az emberiséggel. De amíg a múltban főképpen katonák foglalkoztak vele és a lőfegyverek fejlődése, a tü­zérség fokozódó szerepe a csa­ták és ütközetek eldöntésében mindinkább katonai jelleget adott ennek a tudománynak — addig a jelenben az űrha­jók, a mesterséges holdak tu­dományos célokra való jel­használása megszüntette a bal­lisztika zárt katonai jellegét. A szputnyikok, a Voszhodok és a Geminik korában már nemcsak a katonák érdek'.őd- nek a ballisztika régi és új kérdései iránt, hanem minden­ki, akit érdekel az űrhajózás újabb és újabb eredménye, a; technikai és a tudomány fej- ! lődése. Mint ahogyan a klasszikus ! lövés folyamata, a lövedék ! mozgása, célbaj u itatása stb, i csak a ballisztika segítségével ! ismerhető meg, illetve befő-! lyásolható — ugyanúgy a ra-; kéták pályái, a mesterséges ; égitestek mozgásai, irányító- < sa szintén csak a ballisztikai | ismeretek felhasználásával! vizsgálható. ; A szerző ezzel a kis ismeret- ; terjesztő munkájával — amely! a napokban jelent meg a! könyvpiacon a Zrínyi Kiadó ! gondozásában — arra vállal-! kozott tehát, hogy a ballisztika \ alapjainak fő feladatairól, al- ! kalmazási területéről áttekint- $ hetö képet nyújtson az olva-; sóknak. \ s A könyv a belső ballisztika ! fizikai alapjainak elemzésével 5 kezdődik. A szerző ezután a $ lőporral kapcsolatban, a lőpor; egyes fajtáinak jellemzőit ve- !; r,zi sorra, leírja a lőporégés $ folyamatát, s részletesen is-; hierteti a belső ballisztika fő $ leiadatait. A külső ballisztikát tárgyaló 1 fejezet a lövedékekre, illetve a rakétákra jellemző törvény- szerűségeket vizsgálja térbeli mozgásukkal kapcsolatban. Ebben a részben kap helyet a kozmikus ballisztika, a ra­kéták, űrhajók, mesterséges égitestek leírása is. Továbbá ismerteti a szilárd és folyé­kony hajtóanyagú, illetve irá­nyított és nem irányított tí­pusú rakéták ballisztikai jel­lemzőit. Ennek keretében ki­tér a rádióval, lecsavarodó hu­zallal, a programvezérléses, a célkereső rendszerrel megol­dott önráirányításía. A számos vázlat'.al, fény­képpel illusztrált ízléses kivi­telezésű könyv érdekes ol­vasmány a modem technika és tudomány iránt érdeklőd­nek. Csonka György MONOB'Him P E S Ti, M.E G Y E l HÍRLAP L ÖNKI A P A S A VIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Előbb érik a kukorica ISO máisü burgonya holdanként A járás őszi mezőgazdasági statisztikája A sokat szidott időjárás, most ősszel, végre azt „nyújt­ja”, amit várunk tőle. Napsu­garas, szép idővel lepte meg az embereket. így a betakarí­tás kétszeresen öröm, szép az Idő, és szép a ter­més is. A mendei tsz-ben, elsőként a járásban befejezték az árpa vetését, múlt hét szombatján. A bényei Népfront Tsz ma fe­jezi be az árpa vetését. A rozs vetése is befejeződött az üllői Kossuth, a vecsési Zöld Mező tsz-ben. Jól halad a rozs veté­se a csévharasztí tsz-ben is. Gyomron kicsit gyengébben halad a vetés, száz holdból eddig még semmit sem vetet­tek el, Tápiósápon a tervezett száz holdból még egyetlen holdnyi rozs sem került a földbe. Ugyanez a helyzet a pilisi tsz-ben is. Ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, ebben az évben a kukorica előbb érik be, mint az elmúlt években. Tá- piósülyben, Tápiósápon és a gombai háztáji földeken már meg is kezdődött a „kukorica­szüret”. Megkezdődött a burgonya szedése is. Csévharaszton már fel is szedték a termést, Ecse- ren is zsákokba került a bur­gonya ötven százaléka. Men­tién a 125 hold burgonyaterü- letből 83 holdon már befejez­ték a szedést, Tápiósápon 100 holdból 77 már „üres". Tápió- sülyben pedig a nyolcvan holdnyi burgonyából már hat­vanról felszedték a termést. A burgonya is jól fizet eb­ben az évben. A pilisi Hunya­di Tsz-ben rekordtermést ér­tek el. A 150 hold burgonya holdanként százmázsás át­lagtermést hozott. De volt olyan négy hold­juk, mely 150 mázsás át­lagterméssel hálálta meg a lelkiismeretes gondozást. Nemcsak a termés, de a kedvező időjárás is jól „fizet”, ha okosan kihasználják. Ha azokat a traktorokat, melyek nem vesznek részt a szállítás­ban, beállítják a vetéshez, szántáshoz, akkor folyamato­san, fennakadás nélkül dol­gozhatnak a határban, s nem­csak a betakarítás mondható majd eredményesnek, de idő­ben a földbe kerül a jövő évi termés is. (d) MA délelőtt kilenc órai kezdet­tel tanácsülést tartanak Mag­lódon. Napirenden az 1967- es községfejlesztési terv jó­váhagyása és a felvásárlási tervről szóló beszámoló meg­vitatása szerepel. Tápiósápon a tanácsülés es­te hat órakor kezdődik. Na­pirenden az általános isko­lai tanulók tanulmányi ered­ményének értékelése és az 1967-es községfejlesztési terv jóváhagyása s>orepel. A SZOCIALISTA ÜZEMEGYSÉG CÍMÉRT A pilisi hizlalda dolgozói a IX. pártkongresszus tisztele­tére vállalást tettek. A vál­lalások teljesítésével a szocia­lista üzemegység cím elnyeré- i séért küzdenek. Jó ütemben haladnak az őszi vetési előkészületek, megyénk termelőszövetkeze­teiben is tisztítják, csáváz­zák a vetőmagot. Illetékes helyen ezzel kap­csolatosan elmondották, hogy a munka meggyorsításához bérbe vehetik a gazdaságok, a növényvédelmi szolgálat csávázógépeit. A gazdasági szempontok szem előtt tartásával ügyel­nek rá, hogy csak olyan ter­melőszövetkezet vegye igény­be az újszerű szolgáltatást, amelyik egyrészt a saját gazdaságában, másrészt az Cukrászda a vendéglő helyén Wechercíi-ből Vecsés aa alsó okleveles antlíiás A Kertekalján honfoglalás­kori sír került elő. A községet először 1322—ban-említik az oklevelek „Wachereh” néven. A XIV—XV. században a Hal­mi- vagy Halomi-, a Syke-, a Péczeli- és a Farmosi-családé. 1440-ben Erzsébet királyné a Tahy Botos-családnak adja Vecsés és Halom birtokban le­vő királyi részeket. 1469-ben egy része a Borsfiaké lett. A Tahy-család részét a Rozgo- nyiak örökölté':. A török ura­lom alatt a község elpusztult. A XVII. század második felé­ben mint pusztát a Fáy-esa- lád szerezte meg, majd Kajaiy Pál, azután Ráday Pál lesz a birtokosa. Tőle Grassalkovich Antal vette meg 1730-ban 5400 forintért. 1786-ban telepítették be újra. Ez időből származó köralakú pecsétjén bárd és pallos van1 csillaggal, körül „Veczis 1788” felirat. A Gras- salkovich-birtok felszámolása után a gr. Vigyázó-, gr. And- rássy- és a Deuísch-családok lettek a birtokosai. A községhez tartozik Halom- egyházpuszta. „Holm” néven említi először 1323-ban az oklevél. Elpusztult középkori templomáról kapta jelenlegi nevét, amelyen először 1729­ben szerepel. A XIV—XV. században a Halmi-családé, 1449-ben a Tahy-család kapja meg. A török uralom alatt el­pusztul. A XVII. században a Fáy-család szerzi meg. Vecsés sorsában osztozik. Az Andrássy-telep a vasút mellett, XX. századi új házte­lep. A földművesszövetkezeti bőit 1819-ben épült, Regent János Viktor költségén. Benne „Habet tria cubilia contigua et culina” három szoba s konyha volt. 1938-ban eladták. Lebontott vendégfogadó. Több feljegyzés emlékezik meg a vecsési vendégfogadó­ról. „A szolnoki út mentén vendégfogadó, korcsmaépület állt, ez a „czifra csárda’’ hí­res volt. Hatalmas épületét később lebontják, s helyére ... barokkos stílű uradalmi épü­letet építenek, amely később uradalmi gazdasági magtár épület, majd újból korcsma lett”. Ez az épület egyemeletes volt, főhomlokzata hat-, oldal­homlokzatai kéttengelyesek. A templommal szemben állt. A r. k. egyház vette meg, az 1940-es években lebontatták. Helyén földszintes lakóházat építettek. \ A Pilisi Fmsz Gombán a bolt látta vendégül a szórakoz- régi vendéglő helyén cukrász- ni vágyókat, dát épít. Az épület falait már felhúzták, helyükre kerültek az ajtók, ablakok is, s hama­rosan felteszik a tetőt is a jö­vendő cukrászdára. Még ebben az évben átadják a közönségnek az új gombai cukrászdát. És...annál.is inkább örvendetes esemény a köz­ség életében, mert Gombán eddig még nem volt cukrász­da, csak egy elhanyagolt ital­Szerzűdés száz liízómarhárn A bényei Népfront Tsz száz darab hízómarhára kötött szerződést. Az elmúlt nápok- bah a tsz IS darab kiselejte­zett hízóiiszöt adott le az Ál­latforgalmi Vállalatnak. Játékvezetésből jeles Tóth József vecsési já­tékvezető nevét először a kézilabda megyei rajongói ismerték meg. Néhány éve labdarúgó-mérkőzést is vezet, mégpedig a járási bajnok­ságban. — Hogyan csinálja? — Vasárnap reggel fel­ülök a motorra, és elme­gyek kézilabdameccset ve­zetni. Délben hazamegyek és délután tovább folyta­tom a focival... — Melyiket szereti jobban? — Hát ezt nehéz lenne megmondani. A kézilabdát régebben csinálom, de a foci érdekesebb... Jó játékvezető, működése ellen soha nincs semmi pa­nasz. Nem is múlik el va­sárnap anélkül, hogy ne ve­zetne kézilabda-, vagy labda­rúgó-mérkőzést. A szívéhez nőtt a sport. Pedig nem ki­sebb áldozatvállalásról van szó, mint arról, hogy pél­dául Vácról, Nyáregyházára kell utaznia. Szerény ember. A Lőrinci Fonóban de' 'ozik, ott is sze­retik, megbecsülik őt. Méltán példáké a fia­tal játékvezetőknek. (gcr) Mozaik a járási labdarúgóbajnokságról süly—Mende l:0-ás eredmény­nyel végződő találkozóról. A látottak alapján a döntetlen igazságosabb lett volna. A lel­kes mendei ele egy pontot megérdemeltek volna. Végig kiegyensúlyozott küzdelem folyt a pályán és a döntetlen igazságosabb lett volna. A sülyieknek nehéz „vasár­napjuk” lesz. A maglódiak otthonába látogatnak és ha ki­kapnak, akkor Maglód kerül a vezető helyre. Nagy volt a sürgés-forgás szerdán este a járási labda­rúgó szövetségben. Az érdek­lődés érthető, hiszen nemso­kára befejeződik a bajnokság, s nem kisebb dologról esik szó, mint a területibe való fel­jutásról. Süly vagy Maglód? Lehet, hogy mindkettő — ha ketten juthatnak fel a terüle­tibe. A többi csapatnak gya­korlatilag nincs esélye a fel­jutásra. (ff.) MAI MŰSOR MOZIK Monor: A domb (széles). Vecséss Slágerrevíí (széled Majdnem meglepetés A nyáregyháziaknak úgy ^ látszik lassan „mumusa” lesz : ^ a csévharaszti csapat. Vasár- ^ nap csak tíz emberrel jelen- _ ^ tek meg a szomszéd község- . ^ ben és keserves l:l-es döntet- _ ^ lent értek el. Pedig a lelkes ^ cséviek jobban, ötletesebben § játszottak. Rúgtak is egy má- j^sodik gólt is, de azt a játék- 1 § vezető les címén nem adta ’ $ meg. ^ A nyáregyháziak vasárnap 1 ^ Tápiósápot fogadják. Ekkor ^akarják kiküszöbölni a csor- j^bát. Majd meglátjuk... Botrány Monoron > $ A Monor II—Maglód mér- ! § kőzés volt a vasárnapi for- § dúló rangadója. A találkozó §l:l-es eredményt hozott. Igaz, ^ a maglódiak csak 11-esből ^ tudtak egyenlíteni. A talál- ^ kozó eléggé durva játékot ho- ^ zott. Egy maglódi és egy mo- % nori játékost ki kellett állí- § tani. $ A nézőtéren néhány szurkoló $ botrányosan viselkedett. Szi- $ dalmazták a bírót és sajnos, \ senki sem utasította rendre í; őket. $ A döntetlen igazságosabb lett § volna * Már beszámoltunk a Tápió­ugyanabban a községben, vá­rosban működő többi ter­melőszövetkezet szükségleté­vel le tudja kötni a gép teljes kapacitását. A csávázógépet bérlő ter­melőszövetkezet, ha csak egy traktort és egy traktorost ad a munkához, akkor má­zsánként 2,40 forintért, ha pedig a gép teljes kiszolgá­lását vállalja — tehát az előbbiek mellett 6—7 fős zsákoló brigádot is mun­kába állít — mázsánként 7,20 forintért végezhet csá­vázási a többi közös gazda­ságnak. Csávázóaépek — bérben beválik, akkor szúnyogot fogok vacsorázni. Ügy, hogy nem is erőiköd-; tem, amikor a barátom révül-; ten meredt a vízre, elsetten­kedtem a közeléből. Egy srácot láttam a közel-! ben, megszólítottam. Na, fogtáli valamit? — érdeklődtem félén- i ken. Itt igazán lehet jót pecáz- i ni — mondta, s máris jött ai horgászmese. Elég korán kez-i ái, gondoltam, de hát az cm-; bérnélc egyszer csak el kell! kezdeni a mesélést, és jobb ko- ! rán, mint később. Milyen szép! kis hely ez — gondoltam, míg! 5 mesélt. Mennyi értékes vízi-) madár lakik itt. Ezt eddig sen-\ ki nem vette észre? De ha a járási turista szövet-1 ség tagjai megnéznék az itt? élő madarakat, meg a környe-; setet, már az sem lenne ha-J szontalan. Pestlőrinc és Pest-\ mre lakossága bizonyára szí-$ zesen töltené itt a vasárnapot. \ Hsak ötletként vetem fel a 5 -amping gondolatot. De lehet i; iogy jó az ötlet. 5 S. L. ^ (Folytatjuk) í len mennyiségű halat foghatok magamnak. Kicsit húzódoztam, de barátom szenvedélyes hor­gász, úgy hogy végül is bead­tam a derekam. Vecsésre men­tünk. Barátom elmesélte, hogy itt ő már akkora halakat fo­gott, hogy ha láttam volna a zsákmányt a szám tátva marad a csodálkozástól. Kételkedtem kicsit — az Alföld kapujában, a homokban, hogy fog ő ha­lászni?! Vecsési káposztáról már hallottam, de vecsési hal­ról még soha. Leszálltunk a buszról, ban­dukoltunk vagy fél órát, ez­után egy mocsaras, nádas kis pocsolyára mutatva barátom közölte, hogy megérkeztünk. Érzésem szerint itt csak szú­nyogot lehet fogni — mond­tam, de barátom leintett, mert a horgászok nem szeretik ha a szakmájukból viccet csinálnak. Azt mondta, most halászni fo­gunk, s mindenki azt eszi, amit fog. Ettől végképp elszo­morodtam, mert ha a jóslatom A horgászokról, vadászokról közismert, hogy nagy mese­mondók. Állítólag a mesemon­dás úgy öröklődik apáról fiú­ra, mint a haj vagy a szem színe. Vagy mint a rajztehet­ség, kézügyesség. Én nem vagyok született ha­lász vagy vadász, így mesélni sem tudok olyan színesen, fan­táziadúsan. Soha nem mond­tam még például, hogy akko­ra pontyot fogtam, hogy el­szállításához tehertaxit kellett fogadnom. Nincs ezen csodál­koznivaló, hiszen nemcsak ha­lat nem fogtam még, de hor- gászbotot sem. Sokan mond­ták, milyen kellemetlen lenne, ha igazi horgásztársaságba ke­rülnék és meg sem tudnék szólalni, hallgatnék, mint a csuka. Persze tévednek, mert mesélni azért én is tudok. A halat csak enni szeretem, de azt nagyon. Ez lett a vesz­tem. Egy horgászbarátom nya- koncsípett és azt mondta, el­visz egy helyre, ahol töménte­Úton. útfélen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom