Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

PEST MEGYEI HÍ»LM KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az erő­gépek vezetői igyekeznek időben végezni a íontos mun­kával. Tomcsányi Sándor felvétele Változások a felnőttoktatásban Két osztály tíz hónap alatt Felszabadulásunk óta körül­belül egymillió azoknak a fel­nőtteknek a száma, akik az ál­talános iskolát vagy középis­kolát elvégezték. Négyszázez­ren szereztek bizonyítványt az általános iskola elvégzéséről, negyvennyolcezren tettek gim­náziumi érettségit és csaknem nyolcvanezren szereztek tech­nikumi oklevelet, hogy min­dennapi munkájukban előbbre léphessenek. A Művelődési Minisztérium és a SZOT közös irányelvek­ben állapította meg az iskola- rendszerű felnőtt oktatással kapcsolatos tudnivalókat. Öcsai István, gimnáziumi tanár évek óta lelkesen vesz részt a felnőttoktatásban. Sok felnőttet tanított, sokat segí­tett, hogy az ifjú korban elma­radt tanulmányaikat pótolják. Kérdésemre — a felnőtt ok­tatásban történő változások ügyében az alábbi felvilágosí­tást adta: ó — Ismerem a felnőtt óktatás irányelveit. Véleményem, hogy az ezekkel kapcsolatos tudni­valók ilyen új, és határozott megfogalmazása szükséges volt. — A határozat értelmében a dolgozók általános iskoláját nagyobb városokban, ipari te­lepeken tízhónapos tanévre kell szervezni, hetenként két­szeri foglalkozással. Mezőgaz­dasági területen ugyanezt az iskola típust hat hónapra kell beállítani. Ezekben hetenként három-négyszeri foglalkozást tartanak. Idénymunkások ré­szére tanácsi engedéllyel ha­sonlóképpen fél éves osztályok szervezhetők. Levelező okta­tás általában ott indítható, ahol nehézségekbe ütközik, hogy a dolgozók esti iskolába járhassanak. Az új oktatási forma lehető­vé teszi azt is, hogy a szak­munkás képzés egybeessen az általános iskola hetedik-nyol­cadik osztályának elvégzésé­vel. Ilyenkor a heti kétszeri foglalkozás egy nappal bővül, és a hallgatók ezen a harma­dik foglalkozáson csak szak­mai anyaggal foglalkoznak. — Az úgynevezett rövidített szorgalmi idejű általános is­kola lehetővé teszi az átlagnál szorgalmasabb tanulók részé­re azt, hogy a hetedik-nyol­cadik osztályt tízhőnapos tan­év alatt elvégezzék. — Kis üzemekben, kis köz­ségekben van lehetőség össze­vont osztályok megszervezé­sére? — A mezőgazdasági szak­munkások képzésében csak azok vehetnek részt, akik az általános iskola nyolc osztá­lyát elvégezték. A hiányos képzettségűek részére öthóna­pos előkészítő tanfolyamot kell szervezni, és csak annak sikeres befejezése után kezd­hetik meg szakmunkásképző tanulmányaikat. Viszont há­rom éven belül kötelesek az általános iskola valamennyi osztályát elvégezni. — A szakmunkás képesítés­sel rendelkező dolgozók kü­lönbözeti vizsga után felvé­telüket kérhetik a gimnázium esti vagy levelező tagozatára és annak sikeres elvégzése után érettségizhetnek is? — Természetesen. Befejezé­sül hozzáfűzném, hogy a fel­nőtt oktatásban igen hasznos segítséget nyújthatnak a szak- szervezet, a KISZ, a Nőtanács és a Hazafias Népfront városi és községi bizottságai, — mon­dotta Ócsai István. — De ha­sonlóképpen segíthetik és tá­mogathatják a dolgozók esti oktatását az üzemek, a válla­latok azzal, hogy megfelelő műszakba helyezik a tovább­tanuló dolgozókat és lehetősé­get adnak számukra, hogy eredményesen végezhessék az iskolát. r. k. Ha a város is segítene a gyárnak Egyre több női szezonmunkást foglalkoztatnak a Nagykőrösi Konzervgyár községi telepei A nyári főszezon idején vá­rosunkból számosán találnak munka! ehetőséget a Nagykő­rösi Konzervgyárban, amely szinte korlátlan számban al­kalmazza a szezonmunkáso­kat. Ilyenkor az asszonyokon, lányokon kívül a nagyobb diákok is naponta utaznak a szomszédos városba dolgozni. A járás községeiben is egy­re több női munkaerőt tudnak foglalkoztatni a kihelyezett konzervgyári telepek. Antal László, a gyár főmérnöke is­mertette a Ceglédhez tartozó községekben működő feldolgo­zóhelyeken folyó munkát. Elmondotta, hogy Albertir- sán már hat éve működik a zöldségtisztító részleg az egy­kori gépállomás épületében. A júliustól október végéig üzemelő munkahely mint­egy háromszáz munkást foglalkoztat. Zöldségfélék tisztítása, barackfelezés adja a munka zömét. Abonyban beruházást is végzett a gyár. Az átalakítá­sok során színeket építettek, kutat, vízvezetéket létesítet­tek, betonozták az udvart, alu­míniumtartályokat helyeztek el, s gondoskodtak az alapve­tő szociális feltételekről is. Törteién a malomépületben kaptak helyet. Jászkarajenőn szintén a malmot vették bér­be, amelyben — a szerződés értelmében *— október köze­péig folyhat az üzemelés. Itt háromszáz személyt foglalkoz­tatnak, de többnek is tudná­nak munkát adni, ha volna elegendő jelentkező. A nyári időszakban a diákok is meg­keresték itt az 1200—1400 fo­rintot egy hónap alatt. Ezeken a helyeken minde­nütt betartják az alapvető egészségvédelmi óvóintézkedé­seket, megfelelő mosdóhelyi­ségekről, illemhelyekről, rossz időjárás esetére fedett munka­helyről gondoskodtak. Kovács Sándor, a gyár igaz­gatója, elmondotta, hogy Ceg­léden is működik egy kiren­deltségük, ez azonban igen mostoha körülmények között látja el feladatát. Négy éve a Körösi úton, a vásártér mellett, működik ez a részleg, ahol az iskolaév meg­kezdéséig 200—300 dolgozót foglalkoztattak. Erre, a város szélén levő munkahelyre most is naponta százötvenen járnak dolgozni. Ha könnyebben megközelíthetnék a telepet, valószínű, többen jelentkezné­nek munkára. Pillanatnyilag azonban az a helyzet, hogy a városban szin­te a felére zsugorodik a sze­zonidőszak, mint a községek­ben, mivel nincs megfelelő épület, amelyben dolgozhatná­nak. Amíg az albertirsai, tör- teli és jászkarajenői tanács tá­mogatta a konzervgyár kérel­mét, s ezzel egyben a helyi la­kosoknak biztosított munkaal­kalmat, addig Cegléden hiába­valónak bizonyult a gyár ve­zetőinek tárgyalása, kellő tá­mogatás híján kintmaradtak a város szélén, kezdetleges kö­rülmények között. Ha megfelelő telephelyet alakíthatna ki a konzerv­gyár Cegléden, azoknak is helyben adódna munkale­hetőség, akik most napon­ta vonatoznak, vagy autó­busszal közelítik meg a tizenhat kilométernyire levő munkahelyüket, s a jelenleginél jóval több munkást tudna foglalkoz­tatni a ceglédi telephely. Úgy hisszük, kölcsönös ér­dekek valósulnának meg az­zal, ha a városi tanács reáli­san mérlegelné a megoldás le­hetőségét és fejlesztésre alkal­mas területet biztosítana egy megfelelőbb konzervgyári te­lephely kialakításához. — t — Többet a vállalásnál Az EVIG-ben Varnyai Lajos és Tornyai János színesfém­öntők vállalt tervüket túlteljesítették. Foto: Tomcsányi Sándor Kormányrendelet a fakivágásról Egyszerű módon történt eA» dig a fák kivágása. A tulaj donos bejelentette a hatóság nak szándékát, és ezután mim den további nélkül nekifogha­tott a favágásnak. Ez az eljárás nem vált bft mert sok hasznos, iparilag ii jól értékesíthető fát vágtál ki. A fa kivágásáról ezért nemrég kormányrendelet je lent meg, amely szabályozz! a kivágás rendjét, meghatá­rozza a módját. Eszerint: aki tulajdonjoga, nál, illetőleg kezelési vágj használati jogánál fogva fái akar kivágni, köteles ezt e hatóságnál írásban bejelente­ni. A város külterületén lévé fa kivágása esetén a mezőgaz­dasági osztálynál, a belterüle­ten levőnél pedig az építésügyi osztálynál. A bejelentésben meg kel) jelölni a fa kivágásának a he­lyét, a kivágni kívánt fák szá­mát, faját, átmérőjét, a ren­delkezésre jogosult nevét éa a lakcímét. Az írásbeli beje­lentésnek tartalmazni kell e jogosultság megállapításárt, alkalmas adatokat is. A hatáság a fa kivágásál megtilthatja, ha a bejelentő jogosultsága nem állapítható meg. Kötelezheti a jogosultai arra, hogy az ipari feldolgozás­ra alkalmas fát a kijelölt fel­vásárló részére vételre fel­ajánlja — továbbá a kivágott fa pótlására is kötelezheti. A bejelentés után harminc napon belül tilos a fát ki­vágni, ha azonban a hatóság harminc napnál rövidebb idő alatt közli határozatát a jogo­sulttal, akkor az a közlés után a fát kivághatja. Ha viszont az illetékesek harminc na­pon belül nem nyilatkoznak, a jogosult a fát kivághatja és annak anyagával szabadon rendelkezhet. Aki a rendelet hatálya alá tartozó fát az előírt bejelentés nélkül, vagy éppen a hatáság tilalma ellenére kitermeli, szabálysértést követ el, és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ebben az esetben a kivágott- fa elkobzását is ki­mondhatják. Nemzetközi uii* énvc^és/ségisgv i tanácskozást rendezett Budapesten az európai és a földközi-ten­geri országok növényvédel­mi szervezetének növény­egészségügyi jogszabályokkal foglalkozó munkacsoportja, hétfőn és kedden, szeptem­ber 12—13-án. A VONAT MEGINDULT A VAROSON AT A cegléd—csemői vonat történetéből Bűntetteinek oka: az alkohol Gy. Károly vállalati dol­gozó évek óta az ital rabja. Italozó életmódja folytan gyakran bántalmazta felesé­gét és állandó félelemben tartotta hat kiskorú gyer­mekét. A két — 14 éven aluli — leánygyermekévei életve­szélyes fenyegetések folytán nemi kapcsolatot tartott. Fe­lesége, Gy. Károlyné erről a kapcsolatról tudott, azon­ban félelmében nem mert férje ellen feljelentést tenni. Végül az egyik leánygyer­mek nagyanyjához írt le­velében panaszolta el, hogy a>pja mit tesz velük, és kér­te nagyanyja segítségét. Egyik hozzátartozójuk ek­kor a levél alapján beje­lentést tett a gyámhatóság­nál. A büntető eljárás megin­dult. A járásbíróság az em­beri mivoltából kivetkőzött Gy. Károlyt nem jogerősen 8 évi börtönre, és 10 évre a közügyektől való eltiltásra ítélte. Kötelezte, hogy a börtönbüntetés végrehajtása Idején kényszerelvonó keze­lést hajtsanak rajta végre, Inert tette a mértékte­len alkoholfogyasztással függ össze. Gy. Károlynét ifjú­ság elleni bűntett miatt ítélte el a járásbíróság 3 hónapi felfüggesztett börtön­büntetésre, mert eltűrte, és intézkedést nem tett ezen állapot megszüntetésére. —esi Tttntícsínfgi fofjatlóóra AZÉR' MINDER'... A hóna alatt megszíjazott is­kolatáska. Átvé­szelt biztosan né­hány iskolasze­zont, mert lassan műemlékké nyil­vánításra is meg­érett már, látszik rajta. A tulajdonos — lehet úgy hét­nyolcéves, — a pénztárnál vár a sorára. Nyugod­tan álldogál: a ta­nítási napnak vé­ge, most meg... na bumm, — egy számtanpéldányi idővel megcsúszik a napi program ... Szóval áll, és vár. — Fagylaltot kérek, kettő sze­mélynek — cseng a hangja a pénz­táros néni felé. Letesz az asztalra két darab kétfo­rintost. A kis blokkokat felmar­kolja és iszkiri, ■már ott áll a fa­gyipult előtt a sorban. Ha jól ki­nyújtja a kezét, talán fel is éri, de így még a feje búbja sem látszik. Az eladónak igen csak előre kell hajolnia, hogy ész­feldíszített kocsikat a főtéren nagy tömeg fo­gadta. A vonat füttyentett, majd rövid időre meg is állt. Kifelé menet a vonat már min­den állomáson megállott, s bár az eső egész menetidő alatt esett, az utasok kiszálltak, s az állomásokat és a vasúti létesítményeket megnézték. Jócskán elmúlt dél, mire vissza­érkezett a szerelvény. A Nemzeti Szállodában 60 terítékes díszebéden vettek részt a társa­ság tagjai. Felszólalások, tósztok, dísztávirat­küldés, áldomás-ivás után az esti órákban oszlott szét a tömeg. Az első időben gözmozdonyos és motoros rendszerű szerelvények közlekedtek a pályán. Naponta három vonatpár közlekedett. Lénye­gében ma is ez a helyzet a vasút menetrend­jében. Külön teherszerelvényeket is állítottak be. A megállók abban az időben még nem alakultak ki pontosan. Így például a város­háza mellett, illetve a piactéren az első idő­szakban nem állt meg a vonat. A sebesség? Az állomástól a Széchenyi té­rig 15, innen a Déli útig 10 kilométerben ál­lapították meg. Ennek ellenére már a máso­dik héten két karambol is történt. Mindkét esetben lovaskocsikat ütött el a vonat. Halá­lozás, súlyos sebesülés nem történt, de az anyagi kár jelentős volt. A személyforgalom állandóan növekedett. A teherforgalom már az első télen igen je­lentős volt. Közel hatvan éve ennek. Azóta igen jelen­tékeny személy- és áruforgalmat bonyolított le ez a szárnyvonal, amelyen a MÁV az idén — fennállása óta — a legjelentősebb beruhá­zásokat végezte el a jelzőberendezések kor­szerűsítésével. Idegeneknek szokatlan a várost kettészelő vasútvonal, de mi, ceglédiek már megszoktuk. Hozzátartozik a helyi városképhez. Szomorú István ! A Cegléd—Csemö vasútvonal üzemben tar­ifása, illetve beszüntetésének problémája is- ; mét élénken foglalkoztatja a város vezetősé- | gét és az utazóközönséget. A közelmúltban ér- | tekezletet tartottak ebben az ügyben. A ta- jnácskozás azzal végződött, hogy a kérdés i olyan sokrétű, hogy azt még tanulmányozni ; kell, s majd egy későbbi időpontban hoznak j érdemi határozatot... 5 A hír kapcsán eszünkbe jut 1909 ősze. A i csemői parcellázások, az uradalmi földek ki­fosztása, telekkönyvezése megtörtént. A hosz- i szúcsemői homokon lázasan folyt a szőlőtele- ipítés nagy munkája. Kisemberek százai fog­lalkoztak serényen a homok meghódításával. ;Az ő érdeküket kívánta szolgálni ez a vasút­ivonal, amely már két hosszú esztendő óta — i jórészben helyi kubikos munkások igénybe- i vételével — épült. A vasút megnyitása 1909. ; október 25-én és 26-án történt. 25-én volt a \ „műtanrendőri bejárás, amikor az államvas- 1 utak, a város és az építtetők kiküldötteiből [álló bizottság részletesen megvizsgálta az ösz- iszes al- és felépítkezéseket és elbírálta, hogy ;a vasút a forgalomnak átadható-e?’’ ; Voltak hiányosságok is. Főként az utcake- ; reszteződéseknél és a lakóházak kapubejára- Itainál mutatkoztak, de ennek ellenére a bi- ízottság úgy ítélte, hogy a vonal teljes hosz- iszában átadható a forgalomnak. I Másnap, 26-án volt az ünnepélyes megnyi­tás. Meghívták a város akkori képviselőjét, a : kereskedelemügyi minisztert, Kossuth Feren­cet is. O azonban betegsége miatt nem tudott 'megjelenni. Képviseletében Jenik Béla főfel­ügyelő jelent meg több magasrangú állam­vasúti tisztviselő kíséretében. Jelen volt a vármegye képviselője is, és a szomszédos Nagykőrösről is tekintélyes küldöttség jött át. A különvonat délelőtt 9 órakor indult el, Marton Zsigmond fűtőházfőnök vezetésével. A revehesse a vásár-| lót. — Ezer’ kérek,', — nyújtja felfelé j a cédulákat. —; Mindér’! — Kétforinto- j sat? — Tudhatja azt; maga is, — így a| gyerek. — Mond- \ tam, hogy mindér’\ — azt meg láthat-', ja hogy ketten \ vagyunk hozzá! I Tényleg, ketten; y voltak. A másik j kinn állt az ajtó\ előtt, ö még eny-\ nyíre sem érte \ volna fel a pul-i tót... — es Dr. Zoltán Zoltán megyei tanácstag 16-án, pénteken délután 3 órakor fogadó­órát tart a városi tanács épületében, a Hazafias Nép­front irodájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom