Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

19««. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP «*i uEcrsi ^Mírlap CARL ZEISS 150 éve, 1816-ban született Carl Zeiss, német mechanikus, az optikai ipar kiváló mestere, a róla elnevezett világhírű gyár megalapítója. 1846-ban Jénában egy kis finommechanikai és optikai üzemet létesített, melyet fárad­hatatlan szorgalommal és te­hetséggel fejlesztett. Az elsők között volt, akik felismerték, hogy a tudományos kutató­munkának a termelésben dön­tő a szerepe, ezért a híres né­met fizikussal, Ernst Abbéval együtt dolgozott, s a század vé­gére már sikerült is az üze­met világhírűvé tenniük. Ma a Zeiss Művek termékeit a vi­lág minden táján ismerik. Munkatársa, E. Abbé így nyilatkozott róla: .......szinte t úlzott szerénységgel úgy járt közöttünk, mint városunk legegyszerűbb polgára, de azokhoz a kiválasztottakhoz tartozott, kiknek életműve magába zárja egy termékeny gondolat csíráját és megvaló­sulását, akiknek ezzel megada­tott, hogy létüknek maradan­dó nyomát hagyják hátra. Mindaz, amit ma Jénában látunk, Carl Zeiss munkássága nyomán jött létre". „Eredeti gondolatát: a mik­roszkóp gyakorlati megszer­kesztését teljes egészében tu­dományos elméletek alapján — s minden mesterségbeli készségét, ügyességét ennek az elvnek szigorú ellenőrzése alá helyezni — minden nehézség ellenére követte olyan állha­tatos kitartással, amit csak egy felismerés igazságába vetett szilárd bizalom biztosíthat." Carl Zeiss halála után (1888) az akkor már sok ezer mun­kással dolgozó gyárat E. Ab­bé az állam, a jénai egyetem és a gyár dolgozóiból alakított testület tulajdonába adta át. Dolgozóinak szociális juttatá­sokat is adott. A 11. világhábo­rú után Zeiss életműve ve­szélybe került: a gyár egy ré­szét az NSZK-ba vitték. Emlé­két munkásságának folytatója, a Német Demokratikus Köz­társaságban működő jénai gyár, a „VEB Carl Zeiss Mű­vek” őrzi. Változatlan elvek, új utak f A kenyércsata hősei A marxista—leninista elvek változatlansága, s új utak ke­resése a pártmunka módszerei­ben, munkastílusában, a fele­lősségérzet növelése, s a párt­demokrácia fejlesztése: a gaz­dasági mechanizmus reform­jának megvalósítása egyben a párt gazdaságszervező munká­ját is magasabb szintre eme­li — fogalmazta meg tömören a kommunistákat foglalkozta­tó kérdéseket a Csepel Autó­gyár központi igazgatása ket­tes pártalapszervezetének tit­kára. A reform és a pártmun­ka összefüggései, a párt veze­tő szerepének érvényesülése, a munkastílus változása: olyan kérdéscsoportok ezek, melyek­ről sok szó esik napjainkban, Gazdaság és politika Kommunista műszakiakkal beszélgetve az Izzó váci gyár­egységének képcsőüzemében, újra és újra visszakanyaro­dunk az alapvető kérdéshez: ahhoz, hogy az új mechaniz­mus nem csökkenti, , hanem erősíti a párt vezető szerepét, A napokban azzal a megle­pő tapasztalattal jöttem meg Dömsödről, hogy a Dunán le­felé is lehet haladni, nemcsak fejeié. Úgy értem, hogy Pest megyében nemcsak Dunaka­nyar van, hanem Dömsöd is. Felfedezésnek, tudom, nem új a dolog, hiszen ezt jelzik a dömsödi partot benépesítő kis nyaralók. Ismerik már ezt a részt sokan. De mégis — ta­lán nem elegen. Megkockázta­tom a megjegyzést, hogy az itteni lehetőségek nincsenek kellően kihasználva. A helyiek több vendéget akarnak. Az a kívánságuk, hogy nyilvánít­sák üdülőhellyé falujukat Egyetértettem velük. Miért pe? De hát először is: mi szól Dömsöd mellett? Csendes kis falu, távol a forgalmas, zajos útvonalaktól. De közel a fővároshoz. Autó­busszal egy óra az Engels térről. Olcsó is, ha kell. Le­het utazni HÉV-vel Ráckevéig, s innen tovább hajóval. A HÉV 8 forintba kerül, a hajó fillérekbe. De az is jó kirán­dulás — végig hajóval Döm­söd ig. Ahogy aztán révbe ér az utas — ez akár szó szerint érthető — a víz kínál itt leg­többet; a soroksári Duna-ág. A folyó erre szélesen terül el, s csendesen, lassan mozdul. A vize már letisztult, ahhoz elég messze maga mögött hagyta a gyárakat. Nagyszerű fürdőzést kínál. Nem veszélyes, hiszen nincsenek örvények, nincs erős sodrás, a meder a parttól csak messzire mélyül, és me­leg a víz. 20—22 fok. Észa­kabbra alig állja az ember. A természetes adottságokhoz járul a dömsödiek gondosko­dása. A megye egyik legjobb Duna-parti strandját építik itt. Tavaly több száz méter hosszan megtisztították, t> pu­ha sóderrel töltötték fel a medret. Erre a célra 350 ezer forintot költöttek. Az idén — újabb 230 ezer forintért — terméskő-párkányokat húztak a parton, hogy védjék a stran­dot. Jövőre, ahogy a tervek­ben áll, kétmillió forintot ál­doznak a további fejlesztésre. Kabinsort építenek, lesz zuha­nyozó, játszótér a gyerekek­nek, napozók, új büfé. A vendégfogadáshoz azon­ban nemcsak táj, víz és leve­gő kell. A vendéget el is kell látni. Dömsöd máris abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy vendéglátóipara, úgymond, fél­gőzzel dolgozik. Szaknyelven: mintegy 70 százalékban hasz­nálják ki a vendégek a kapa­citását. Hogy mekkora a fenn­maradó 30 százalék szabadka­pacitás, arra álljon itt egy adat: a község vendéglátóipa­rának 1965. évi forgalma hat és fél millió forint volt. Van két kisvendéglő — az egyikben előfizetéses ebédet is tudnak biztosítani; III. osz­tályú áron! — működik egy jóhírű cukrászda, három fa­latozó, s két italbolt. A kony­hákat a helyi földművesszö­vetkezet látja el főzni valóval; érthetően —, övék a vendég­lők. Csakhogy ez a földműves­szövetkezet a megye egyik legjobbja, rengeteg baromfit vásárol fel, hizlaldát működ­tet és gazdag étlap összeállítá­sára ad lehetőséget. A vendég kimehet az étterem udvarára, s megmutathatja a szakács­nak, hogy melyik baromfiból akar rántott csirkét. Az ellátás tehát biztosított. De mi van még? Szállás Egye­lőre hét szobát tartanak fenn mindjárt a part mentén — egy kétszemélyes szoba éves bérlete 600 forint! —, s most lengyel faházakat akarnak vá­sárolni. A sportpálya — né­hány méterre a Dunától, il­letve a strandtól — nagyszerű táborhelye lenne a campinge- zőknek. Természetesen a spor­tolók más helyet kapnának. De megtaláljuk már itt' —, hogy teljes legyen a lista — a kölcsönzőboltot is. S még valamit, ami jókedvhez, az üdüléshez nem árt... A jó bort. 1200 hold szőlő terem a község határában, nem is akármilyen. A helyi Aranyka­lász Tsz kadarkája ezúttal is aranyérmet nyert a borverse­nyen. A végére hagytam — bár nem utolsó érv, hogy valóban igazi vendég­járta hely legyen a község — a dömsödi emlékeket. Amit itt leírtam, a dömsödi parton egy hatalmas, több százados tölgy árnyékában gondoltam végig. Innen jól érvényesül a lassan mozduló folyó méltósá­ga, s a partok szépsége, a túl­só, a szigeti part fáinak dús televénye. Pontosan ott áll­Szövetkezeti delegációk Budapesten Több külföldi szövetkezeti delegáció tanulmányozza sző vetkezeteink helyzetét és mun­káját. A már pénteken megér­kezett indiai és olasz szövetke­zeti delegációk után szombaton norvég és japán szövetkezeti vezetők érkeztek a magyar fő­városba. „Bébi-tv“ a szolnoki kórház szülészeti osztályán Oj „sztárok” je­lennek meg láto­gatási napokon a Szolnok megyei kórház szülészeti osztályának „Ho­rizont” típusú te­levízió készülé­kén: a legifjabb magyar állampol­gárok. A szülésze­ti osztályon sok az anyák és az újszülöttek láto­gatója. Az elkülö­nített csecsemőket eddig egy üvegab­lakon át mutatták be az érdeklődők­nek, hogy elkerül­jék a fertőzés ve­szélyét. Ezt a módszert azonban a kis csecsemők nem veszik szíve­sen, számukra fá­rasztó a sok emel- getés. Ezért a cse­csemő szobában egy ipari tv-ka- merát, a folyosón pedig egy Hori­zont típusú tv-ké- szüléket helyeztek el. Az ifjú papák és a rokonok a képernyőn vehe­tik szemügyre . az újszülöttet. A kö zelmúltban üzem­behelyezett „Bébi- tv” nagy népsze­rűségnek örvend: Rendszerint népes látogatócsoportok szurkolják végig a nem mindennapi „sztárparádét”, a csecsemők televí­ziós szereplését. s ez törvényszerű. A gazdasági élet ugyanis szoros függvénye a politikának: a gazdaságpoli­tika már mint fogalom is tar­talmazza ezt, s még világosab­bá lesz, ha hozzátesszük, hogy a szocialista gazdaság tevé­kenysége végső soron a társa­dalom fejlődését szolgálja, te­hát,— a politikai célok eléré­sét. A közérdek következetes ér­vényesítésére, a társadalmi cé­lok időbeni felismerésére csak­is a marxizmus—leninizmus eszméivel felvértezett párt ké­pes: a gazdaságpolitika fő irányainak meghatározását, a társadalmi fejlődés egészébe ágyazva a párt végzi el s ugyanakkor biztosítja is min­den területen e fő irányok ér­vényesülését. Nem könnyű en­nek megértetése: a képcsőüze­miek is arról beszéltek, hogy sokan vannak a gyárban, akik úgy teszik fel a kérdést; vagy gazdasági, vagy politikai mun­ka. Maga a kérdésfeltevés is hibás: nem ellentétes, hanem egymással szoros kapcsolatban levő fogalmakról, s tevékeny­ségi körökről van szó, melyek éppen a párt irányító, vezető szerepének teljességét adják. Politikai és gazdasági munka: a párt tevékenységét a gazda­ságirányítási rendszer reform­jának megvalósítása után is ez fogja jellemezni, csakhogy jobb, korszerűbb munkamód­szerekkel, az új munkastílus­ban rejlő valamennyi lehetősé­get kamatoztatva. A sablonok száműzése A bevezetőben említett alap­szervezeti titkár mint igen lé­nyeges tényezőt említette a vállalati önállósággal együtt a pártszervezetek önállóságúinak növekedését, s ezzel arányban természetesen a felelősség mértékének emelkedését is. Azért szükséges ezt hangsú­lyozni, mert nemcsak a Cse­pel Autógyárban, hanem má­sutt is hallani olyan vélemé­nyeket, hogy a gazdasági ve­zetők hatáskörének nagy mér­vű növekedése egyet jelent a „beleszólás” lehetetlenné té­telével, azaz a pártszervezetek szerepének csökkenésével. E nézetek ismét csak félreérté­sen, torz értelmezésen alapul­nak: a hatáskör szükséges, s helyes növekedése nem azonos a „korlátlan” hatalommal — ilyen hatalmat senki sem él­vezhet a szocialista társada­lomban — s' a gazdasági ve­zetés önállósága nemhogy fe­leslegessé tenné, hanem nélkü­lözhetetlenül megkívánja a „beleszólást”, csakhogy az ed­dig megszokottaktól alapve­tően eltérő tartalommal! A sablonosság száműzése — így foglalhatnánk össze annak lényegét, hogyan módosul a pártmunka az új mechanizmus körülményei között A ma még sokszor tapasztalható opera­tív beavatkozás feleslegessé válik, annál inkább kívánatos­sá azonban a tudományos megalapozottságú elemző mun­ka. az összfolyamatok figye­lemmel kísérése, a gazdaság- fejlesztési programok kollek­tív kidolgozása, a dolgozók véleményének megismerése, s a gazdasági vezetők munkájá­nak rendszeres ellenőrzése! Szerencsére már ma sem szűkölködünk olyan tapaszta­latokban, amelyek a fentebb említetteket megközelítő gya­korlatot tükrözik: a törökbá­linti Mechanikai Művek párt- szervezetének tevékenysége, a Váci Kötöttárugyár kom­munistáinak fokozatosan el- mélyültté vált munkája sok tekintetben már a holnap kö­vetelményeit teljesíti, példá­ját adva annak, hogy napja­inkban is sokféle lehetőség van a munkamódszerek vál­toztatására, az új munkastílus alapvető jegyeinek kialakítá­sára. A lényeges kiragadása A részletek legtöbbször bo­nyolult szövevénye eddig arra indította a pártszer­vezetek egy részét, hogy ebbe is, abba is belekapja­nak, de végeredményben ép­pen a legfontosabbat, a gaz­dasági munka egészét té­vesszék szem elől. Az új Mechanizmusban a gazdasági vezetők önállósága egyben a részletkérdések gyorsabb, ru­^ Lapunk első oldalán beszá- $ mólunk a nyári gabonabeta- _ i_ ,. . . § hárításban jó eredményt elért galmasabb megoldását tste-|kiváJÓ SZCrelök és traktorosok SärtaSÄ toszta S I ünneplésérői, a juta.mak át- ., . . . . .... ,s S adásáról. Az ünnepség közben atfogo kepei alakíthassanak | lencsevégre” „s. kaptunk né­ki a gazdasági vezetők te- Sí’V'“ 11" , , vékenységérőlf a termelő-|hany k,vaJo do,gozot* munka egészének eredmé- ^ * nyeiről, a műszaki fejlesz- ^ té-s fő irányairól. A lényé- ^ ges kiragadása: ez kell, \ hogy jellemezze a kommu- § nisták kollektívájának tévé- ^ kenységét, s hogy ez meny-^ nyíre lehetséges, azt jól iga- ^ zolja már napjainkban is S, például a Nagykőrösi Kon- zervgyár pártszervezetének $ munkája, ahol a részletek-^ be való temetkezés helyett $ mindinkább a termelés fő ^ folyamatai, a rekonstrukció ^ kapcsán a gyártásfejlesztés ^ ; alapvető kérdései kerülnek^; előtérbe. A lényeges kérdé- sek kiemelésével tudnak a ^ legtöbbet segíteni a kom- ^ munisták: jóval többet, mint- 5 ha a párttitkár szaladgál ^ - anyag után, s a pártvezető- ség munikásellátási kérdé- ^ sek intézőjévé válik az il- letékesfík helyett Különösen érvényes ez a nagyvállalati pártszervezetek- $ re: a csúcsvezetöségek, párt- § bizottságok munkájára. A § vállalati összevonások óta $ eltelt esztendők még nem § tudták meghozni a szűkéé- ^ ges és célravezető módsze- ^ rak kialakítását, s itt elsőd- ^ leges fontosságúvá válik az ^ új utak keresése, a korszc-o; rű pártirányítási gyakorlat^ megteremtése. Az eddigiek- § nél jóval nagyobb energiá- $ val és céltudatossággal kell ^ erre törekedniük a nagynál- § lalati szervezetben dolgozó ^ kommunistáknak, s ugyan- ^ akikor több segítséget kell § kapniok a járási pártbizott- ^ súgóktól is. S § Felelősség és demokrácia § S A pártvezetőség-választó taggyűlések előkészületei, s § maguk a már több helyen S megtartott taggyűlések is kifejezői voltait annak, hogy;; tovább erősödött a párton ^ belüli demokrácia, s a kom- ^ munisták kollektív vélemé- ^ nyének és akaratának súlya ^ mind nagyobb. A gazdaság- irányítás új rendszere a szó- S cialista demokrácia nagyfokú ^ kibontakozásának forrása is. § A dolgozók véleményének ^ megismerése, megvitatása és a § kellő következtetések levoná- $s sa, valamint ezek hasznosítá- sa — a kommunisták, a párt- ij szervezetek rendkívül nagy § felelősséget igénylő feladata. § Lényegében tehát egy, már ^ napjainkban is meglevő folya- $ mat gyorsuló kibontakozása ^ ez: a dolgozó tömegek, s az azok élén álló kommunisták ^ fokozódó részvétele mind az 5, országos, mind a helyi célok | meghatározásában, a körül- § mények, lehetőségek mérlege- § lésében, s a határozatok vég- § rehajtásában. A Híradástechnikai Anya- ^ gok Gyára szerszámüzemének | néhány kommunista munkásé- % val beszélgetve többször is el- § hangzott az a megállapítás, ^ hogy élő, s mindinkább haté- $ rozott formát öltő igény ez $ •nemcsak a párt tagjai, hanem ^ általában a dolgozók körében. ^ A párt minden lehetséges esz- ^ közzel támogatja ez igény ki- ^ elégítését, sőt, annak fokozá- ^ sára ösztönöz. A kollektíva \ bölcsessége ugyanis — s erre $ a korábbi időszakból több, de $ negatív végeredményű példát $ említettek a munkások — $ nélkülözhetetlen, s módot ad 5 a kínos melléfogások, rossz $ döntések elkerülésére A gazdasági mechanizmus í reformját csakis alapos élőké- \ szítéssel valósíthatjuk meg sí- $ kerrel: ez az. előkészítő, fel- \ mérő, lehetőségeket, adottsá- 5 gokat számba vevő munka í nem hiányozhat pártszerveze- $ teinknél sem. A kongresszusi $ készülődés, a vezetőségválasz- $ tásokkal összefüggő mérlegké- 5 szítés jó alapot teremt ahhoz, ^ hogy a kommunisták ne csak ^ gazdasági munkájukban, ha- 5 nem politikai tevékenységük- 4 ben is tettekkel érvelő propa- J gandistái legyenek az új gaz- % dasági mechanizmusnak, ezzel ^ biztosítva a sikeres megvalósi- $ tás legfőbb tényezőjét: a dől- ^ gozó tömegek cselekvő támo- § gatását. ^ Mészáros Ottó ^ Kalácska János kombájnos, Vácharlyáni Gépjavító 1 I t am, ahol Petőfi Sándor 1845- oen. Itt, ezen a helyen látta 1 költő ezt a képet: ,Piroslik már a fákon a levél, Süvölt köztük, süvölt az őszi szél.. Nem újság ez, az irodalom- ;örténet régen véglegesítette, aogy Petőfit milyen szálak kötötték Dömsödhöz. Ahhoz nem kellett nagy kutatómun­ka, hogy megállapítsák 0 köl­tő ittjártát, hiszen Petőfi ma­ga, írta a verse alá: „Dömsöd, L845”, vagy a Salgő című mű­ve után: „Dömsöd 1846". A ház is megvan, szép eredetisé­gében rendben tartva, ahol a költő lakott, s áll az a ház is — kevésbé rendben tartva! — ahol Petrovics István hús­széket bérelt egy darabig, hogy még egy erőfeszítést te­gyen megbillent anyagi hely­zete helyrehozására. Petőfi lakóháza jól berende­zett kis múzeum. Erről tud a közvélemény. A vendégkönyv tanúsága szerint látogatják is: Megszámoltam a nagy könyv­ben, amelyet 1963 augusztusá­ban nyitottak, s idestova be­telik: az idén 35 oldalt ír­tak tele nevükkel a látogatók — egy oldalon két sorban. És akik nem is írták be a nevü­ket! A dömsödiek kívánságára talán érdemes figyelni. Dékiss János Bocsányi János kombájnos, > Aszódi Gépjavító Állomás Baranyi Lajos rendrearató, Bugyi Gépállomás Foto: Gábor Márton Sándor aratógépvezeti Cscmő, Rákóczi Tsz Dömsödi ébresztő Lefelé is van part 4- Kétmillió strandra + Aranyérmes kadar + Hol állt a költő?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom