Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

Kancsó a XVII. századból Múzeum a tanyák között X. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 3., SZERDA Legyünk isméi „uborkaváros tt Végy borsot, babérlevelet... Lúioyáwtás a komservffyiSr uborkát feltlolyooú üacntóhon Apáink, nagyapáink azért karolták fel Nagykőrösön az uborkatermelést, mert az jól jövedelmezett, s hozam szem­pontjából vetekedett a szőlő- és gyümölcstermeléssel. A ki- lencszáztizes, huszas és har­mincas években ezért tornyo­sulták az „uborkahegyek” a régi piactéren, s lett váro­sunkból ország-, s mondhatni világszerte ismert „uborkavá­ros”. Később komoly versenytár­sa lett az uborkának a para­dicsom, melynek termelését fejlődő konzervgyárunk ál­landóan szorgalmazta. A háborús esztendők után visszaesett a termelés. Pe- * dig az uborka ma is jól jövedelmező termelési ág. Az idén például Kiss Józsefné termelőszövetkezeti tag 800 négyszögöl területen eddig több mint 10 ezer forint ér­tékű uborkát termelt, pedig uborkavetésének egy részét a szeszélyes időjárás elpusztí­totta. Van olyan termelőszövetke­zeti tag, aki öntözéses terme­léssel 400 négyszögöl uborka­földből kihozta már a 10 ezer forint elszámolási értéket, melynek a tag 40 százalékát kapja. Nagyvonalúan fejlődő kon­zervgyárunk minden mennyi­séget átvenne, 1 Nagykőrösön azonban ke­vés uborkát termelnek, a konzervgyárnak az ország távoli vidékein kell a fel­dolgozásra kerülő uborka legnagyobb részét megter­meltetnie és ideszállíta­nia. A napokban látogatást tet­tünk a konzervgyár uborka­feldolgozó üzemében, ahol há­rom műszakban 120 nő és férfi dolgozik, s hatalmas gé­pek segítségével mossák, tisz­títják, szeletelik, rakják üve­gekbe és tartósítják a sok uborkát — A nagykőrösi uborka- konzervek iránt ország-, vi­lágszerte, évről évre fokozó­dik a kereslet — mondotta Pályi Kinga, az uborkafeldol­gozó üzem fiatal vezetője. A múlt évben sem kaptunk any- nyi uborkát, mint amennyire szükség lett volna. — Jelenleg fűszeres cseme­ge-, és szeletelt uborkasalátát készítünk. A csemegeubor­kát most ötkilós üvegekbe rakjuk, s naponta 15 000 üveg­gel készül belőle. — Mivel fűszerezik a kül­földön is kedvelt uborkakon- zervet? — Mint a régi háziasszo­nyoknak, nekünk is van­nak receptjeink, tapaszta­lataink és titkaink. Többek között mustármaggal, korianderrel, borssal, kapor­ral és babérlevéllel ízesítjük a csemegeuborkát Elbúcsúzunk azzal, hogy felhívjuk a termelőszövetke­zetek figyelmét: a jövő évi j tervben nagyobb súlyt helyez- j zenek az uborka termelésre. A i tagok érdekeltségének és jö- I védelmének emelésével hassa- | nak oda, hogy több körösi , uborka teremjen, kevesebbet ! kelljen a konzervgyárnak vi- j déken termeltetni; Nagykőrös , pedig ismét híres „uborkavá­ros” legyen, amire jó minősé­gű uborkát termő, salétromos talaja egyenesen predeszti­nálja (kopa) PARADICSOMSZÜRET Az állami gazdaságban naponta 170 ember szedi a para­dicsomot, átlagban 1 mázsát naponta. A gazdaság para­dicsoma exportra és a konzervgyárba kerül. (Foto: Papp) Olvasóink kérése: szóljon a rádió A X. kerület Dezső Pál utca 6. szám alatti lakók és a kör­nyékbeliek kérték: tolmácsol­juk kérésüket, hogy szombat­vasárnap is hallgathassanak rádiót. Hosszú idő óta — pa­naszolják —, hogy vasárnap vagy egyáltalán nem, vagy pe­dig rendkívül halkan lehet hallani a vezetékes rádió mű­sorát. Most rajtunk keresztül kérik a posta illetékeseit, hogy mielőtt szombat délben haza­térnek, erősítsék fel a központi irányítót. Amikor a Nyársapát felé vezető útról elkanyarodunk annyit tudok, hogy Rákóczi földjei között visz az út. Számtalan kanyar után tű­nik elém a sok színben pom­pázó virágok kertészete, Papp Ambrus kertész és mű­gyűjtő házatája. Elég furcsa a gondolat: mű­gyűjtő a paprikaföldek között. S lám — van ilyen. Először a több száz da­rabból álló kulacsgyűjte­ményt mutatták meg, s kí­váncsiságom hajtott a má­sik szobába, ahol válogatott és nagy értéket képviselő gyűjtemény várja a polco­kon — s mert kevés a 'hely — a földön is, hogy újabb darabokkal szaporodjon. Kancsó az 1600-as évek közepéről, . kupák és amfo­rák, plakettek és egy cso­dálatos tengeri kagylógyűjte­mény, ami annál is érde­kesebb, mert ennek egy darabjával vetette meg Papp Ambrus a gyűjtemény alap­ját vagy negyvenkilenc év­vel ezelőtt. A kincsek szaporodnak. A rézamfóra tetejére, szép szí­nű domborítással díszes fém­tálca kerül, mert a falakon és szekrényben nincs hely. A szekrények, féltett kin­csek — a pécsi Zsolnay-gyár vázáinak, herendi, meisseni porcelánoknak őrzői —, s így az épp oly értékes, ám nem annyira kényes darabjai a gyűjteménynek a földön csü­csülnek. Kevés a hely. Azt hinné az ember, itt kint eldugva a paradicso­mos táblák között, messze az úttól nem lelnek rá az érdeklődők Pappék házi mú­zeumára. Tévedés. A keménykötésű vendégkönyv másról tanús­kodik. Vannak vendégei, lá­togatói a virágos ház porce­lánjainak, a háromszáz éves­nél is öregebb kancsónak s az öreg sárgaréz kapukulcs­nak, amely egy dugóhúzót rejt magában. A látogató gyönyörködik és örül, hogy van ilyen, hogy akadnak még emberek, akik anyagi áldozatokkal és ki­tartással gyűjtik a szépet. S dupla az öröm, hogy ná­lunk is akad. (b. h.) Jobb legelőhasznosítás Várják a villanypásztort A vásártér után jobbra a kocséri, balra a törteli út ha­tárolja azt a területet, ahol a város gulyája legel és delelget. A hozzátartozó két „hagyomá­nyos” pásztor a legelő köze­pén téglából épült menedék­hely árnyékában keres enyhü­lést a kánikula heve ellen. Lá­buknál egy-egy lógó nyelv­vel lihegő „segédpásztor” fi­gyeli a gulyát. A táj jellegét a sárguló ga­bonatáblák és a már learatott és összerakott keresztek adják meg. Itt a határban beszélgetünk délután Grónai Istvánnal, a városi legeltetőbizottság elnö­kével. — A beszélgetés tárgya a megvalósítandó „villany­pásztor”. — Mi a villanypásztor? Mi lesz a dolga? A mostani pásztorok feleslegessé vál­nak? — kérdem Grónai Istvánt. — Kezdjük a végén. A vil­lanypásztor célja — takaré­j kosság. De nem emberben, ! mert a jelenlegi két pásztor : akkor is megmarad. Felügye­let. nélkül akkor sem marad­hatnak az állatok. Hanem ta­karékosság a legelővel. A ha­gyományos legeltetéssel csak ötyén" százalékosan tudjuk ki­használni a legelőt. A többit a FOGYÓKÚRA el a húsboltok előtt, majdnem összeestem, ha a nyitott ablakon megcsapott a fi­nom ételszag. Június utolsó napián ráálltam a mérlegre, ponto­san hatvannégy kilót mutatott. Irén következett. Ráállt a mérlegre. Mérgében megiz­zadt és dühösen leugrott. — Va­cak! Állapította meg kurtán. Kü­lönben száztíz kiló volt. Nem értettem. Illetve heteken ke­resztül nem értet­tem. Tegnap egye­dül voltam otthon. Mit csinál egy magányos férfi a lakásban. Kotorá­szik. Megtaláltam Irén háztartási könyvét, belela­poztam. s órakor. §­jószágok az ide-oda való csa- tangolással letiporják, és nem eszik meg. A villanypásztor lehetővé teszi, hogy a legelőt kilencvenöt százalékosan hasz­nosítsuk. — Éspedig? — A város 92 tehenét szaka­szonként egy-egy dróttal körül­vett területen legeltetjük, ahol az állatoknak darabonként jobbra-balra 3—3 méteres mozgási lehetőségük van. Kénytelenek a bekerített ré­szen belül legelni, mert ha a dróthoz érnek, a beléeresztett áramtól ütést kapnak. Ezt az állat megszokja pár nap alatt és nem is próbálja megközelí­teni a drótot. Legfeljebb a bátrabbak és pákosztosabbak óvatosan a drót alatt próbál­nak leharapni egy-egy jó po­fára valót. — Ezt a berendezést aztán mindennap arrébb helyezik az emberek. A jószágok jól élnek, s a hátuk megett lelegelt terü­leten zavartalanul újra nő a fű. S a napi porciós terület pedig nincs letaposva. — Honnan ered az ötlet? — Az ország sok részén használják ezt a legeltetési módszert, különösen a Dunán­túlon. Egyébként a megyei ta­nács állattenyésztési osztályán Bilédi Ferenc osztályvezető vetette fel a villanypásztor be­állítását a jó és dús legelőnk nagyobb kihasználása érdeké­ben. — Mikor érkezik meg ez a „pásztor”? — Minden nap várjuk. — S mitől olyan jó a le­gelő? — Holdanként 250 kilo­gramm műtrágyát szórunk rá évente. Az 50 hold legelő így évente 30—32 ezer forintba ke­rül, de az állatok egészsége, jóltápláltsága, tejho'zama busá­san megtéríti a ráfordított költséget. Sőt az egy holdon végzett próbakaszálás 35 má­zsa szénát eredményezett. — A közeljövőben Szánkra utazom Győr-Sopron megyé­be, ahol a helyes legelőgaz­dálkodásból látunk bemutatót) (fehér) MEGERTE? Pénzbüntetés garázdaságért Majdnem egykorúak mind­hárman. Azok a bizonyos so­kat emlegetett, irodalmilag is többször feldolgozott húsz­évesek. Cimborák, de nem az igyekezetben, a mindennapi munkában, haném a fene gye­rekeskedésben. Buzsák Antalt és ifj. Zoller Lászlót nemrégen sújtotta a rendőrkapitányság szabály­sértési előadója tíz-tíz napi elzárásra. Abban is egyeznek, hogy mindketten az állami gazdaságban voltak ipari ta­nulók. Szakmát egyik sem szerzett és az utóbbi néhány hónapban\ egyformán nem dolgoztak. A'harmadik cimbora Tóth Sándor, esztergályos, de egy esztendeje a muzsikálásból él. munkahelyein kifogás merül fel ellene. Május 26-án a három cim­bora a Központiban szórako­zott este 11-től egészen a zárá­sig. Annyit nem ittak, hogy megártott volna nekik, s haj­nali égy óra táján elindultak hazafelé. A Szolnoki út és a Szabad­ság tér sarkán elbeszélgettek. Közben valamenyiküknek az a páratlan ötlete támadt, hogy felemeli a járdán elhe­lyezett szögletes alakú vi­rágtartót. Kár nem történt, de ezt sem­mi esetre sem lehet a legény­kéknek tulajdonítani, inkább a véletlennek. Tíz nappal a cselekmény után már elhangzott a tárgya­láson kívül meghozott vég­zés. A városi bíróság garázda­ság miatt Buzsák Antalra és ifj. Zoller Lászlóra 900—900 forint pénzbüntetést szabott ki, Tóth Sándor büntetése öt­száz fórint lett. Birkózás Nagykőrösi birkózó az ifjúsági válogatottban A legjobb ifjúsági birkózók a tatai edzőtáborban egy hó­napig vettek részt előkészü­leti edzéseken. Nagykőrösről Sárosi Tibor érdemelte ki, hogy képviselje a magyar színeket a lengyel- országi turnén. Az évek hosz- szú során szorgalmával és vasakarattal rendelkező birkó­zónk elérte egyik nagy célját, bekerült a magyar válogatott­ba. Reméljük még sok szép si­kert hoz és a sportszerető kö­zönségének megelégedésére sikereivel még sok örömet szerez. Érdemeire jellemző, hogy idén 10 bajnokságot nyert és kétszer végzett a második he­lyen. (szalkay) BONTJÁK A RAKTÁRT mwm mm; wmm. Az állami gazdaságban lebontották a régi raktárépületet, amely a KISZ-tábor új épülete előtt állt. Már hordják a bontási anyagot is. A tábor hamarosan teljes szépségé­ben várja az érkezőket. (Papp felv.) Miről ír a Magyarország? Maurice Couve de Murville az első külügyminiszter, aki i francia kormány képvisele­tében, hivatalos meghívásra érkezett hazánkba. Ez a láto­gatás úttörő jellegű a magyar —francia kapcsolatok történe­tében. Ezzel az eseménnyel foglalkozik vezércikkében a Magyarország legfrissebb szá­ma. Az ausztráliai kormányfő .futárszolgálat”-áról szól Ré­vész József írása. Ö vállalko­zott arra, hogy a vietnami ügyben közvetítsen Washing­ton és London között. Belgium belpolitikájával, innak új, a szocialista orszá­gok helyzetét is átértékelő, új jellegével foglalkozik az Űj áramlatok című írás. Tüdőgyulladást kapott a Május hónap- * ban sok érdekes | bejegyzést talál- | tam. Disznósajt, | krinolin, paprikás i csabai, szardínia, i virsli, parizer, li- ; bamáj konzerv, : pálpusztai, olajos > hal, ementáli, ; porc, halászlé, ; szegedi. Amikor végig- ! néztem, megértet- ; tem, hogy miért ! nem fogyott az én 5 drágaságom. De ! rettenetes bosszút ! esküdtem. Leró- 5 hantam az Arany- ; kalászba. Éppen a ( legjobb időben ér- S keztem. Halvacso- ; ra várt. Bevágtam 5 két hatalmas adag 5 halászlét ugyan- 5 annyi rántott ha- $ lat, és majd meg- s pukkadtam, de le- ! nyomtam két ! adag túrós csuszát > — sok tejfellel és j töpörtyűvel. — si ! Irén évek óta makacsul állítja, hogy nem kövér, csak molett. Hogy ebben a meggyő­ződésében mi in­gatta meg, azt nem tudom. Tény, hogy május har­mincegyedikén az­zal állt elém, hbgy fogyókúrázunk. Biztos, hogy na­gyon hülyén néz­hettem rá­— Miért csodál­kozol ezen? Az or­vos azt ajánlotta, hogy egy keveset fogyjak le, a leg­helyesebb, ha a kúrát együtt csi­náljuk. A családi béke nálunk azon ala­pul, hogy mindig az asszonynak van igaza. Másnap el­kezdtük a fogyó­kúrát. Számomra iszo­nyú áldozat volt. !fámolyogtam az thségtől. Fogcsi­korgatva mentem font. öles címekben hozzák az angol lapok a font válságát. Ügy mondják a szakértők, ez a legsúlyosabb válsága az an­gol valutának, 1931 óta. S mi­után a font betegsége a dol­lárt tüsszögésre készteti, Wil­son angol miniszterelnök a Fehér Házba látogatott... A gyarmatosítás regényé­ben az e heti fejezet az ópium elterjesztéséről és az angol gyarmatosítók ebbeli szerepé­ről szól. Az Általános Érték- forgalmi Bank szerepérői ír Faludi András. Ez a bank képviseli a magyar állampol­gárok külföldi pénzügyeit, amelyeknek legjelentősebb része örökösödési és gyermek- tartási ügyekből áll. Szó van a lapban a neofa- sizmus újraéledéséről, meg­emlékezik a mentők „roham­> osztagairól”, a magyarországi ! camping-rally programjáról, a 5 magyar kabaréról és az esz- ! perantó nyelvről. i 5 Napirenden: \ a félév munkája i ; Ma délután rendes havi ülé- 5 sén a földművesszövetkezet Jigazgatósága a földművesszö- I vetkezeti üzletek első félévi I eredményeit beszéli meg. I MIT LÁTUNK A MOZIBAN ? ! Vanina Vanini. Stendhal re- 5 gényének színes, szélesvásznú I olasz—francia filmváltozata. ! Korhatár nélkül megtekint- ! hető. ; Kísérőműsor: Magyar hír­> adó. ! Előadások kezdete: fél 6 és S tórakor. \ Köszönetét mondunk mind- ! azoknak, akik Szabó Imre sze- j retett férjem, illetve édesapánk s temetésén résztvettek. illetve > részvétüket fejezték ki és fáj- 5 dalműnkön ezúton is igyekeztek ! enyhíteni. S; Gyászoló Szabó család

Next

/
Oldalképek
Tartalom