Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

TÁPIÓSZENTMÁRTON: Gazdag program augusztus 20-án Egész napos kulturális és sportprogram lesz augusztus 20-án Tápiószentmártonban. A műsorban fellépnek az irodal­mi színpad tagjai, a népi­táncosok, valamint a művelő­dési ház zenekara és énekka­ra. A sportrendezvények so­rában két labdarúgó mérkő­zés szerepei, s továbbá nép­köztársasági járási kupadöntő és a sakkverseny. Az ünnepi program motoros felvonulással kezdődik, és szí­nes, látványos táncmulatság­gal fejeződik be. PÁLYÁZAT Az MSZMP Nagykátai Já­rási Bizottsága pályázatot hir­det a marxizmus—leninizmus középfokú iskola elvégzésére. Jelentkezési határidő: augusz­tus 18-ig. Jelentkezni lehet a járási pártbizottság propagan­da és művelődési osztályán. HÍREK — Nagy teljesítményű arté­zi kutat adtak át rendeltetésé­nek a napokban a Magyar— Koreai Barátság Termelőszö­vetkezet területén. A víz egy részét levezetik az alsóegres- kátai általános iskolához. — Kisvendéglőt épít Tóal­máson a Tápiószecsői Földmű­vesszövetkezet. Megnyitása: augusztus 20-án. — A szolnoki Szigligeti Színház vendégszerepei Nagy- kátán, a járási művelődési házban, hétfőn este 8 órakor. Színre kerül Fényes Szabolcs Duna-parti randevú című há- rumfelvonásos zenés vígjátéka. — A járási művelődési ház genetanfolyamainak beiratko­zási ideje: 1966. szeptember 1. — A Ganz-MÄVAG művé­szeti csoportjai Nagykátára látogatnak augusztus 20-án, a bejáró dolgozók kulturális el­látottságával kapcsolatos prog­ram keretében. — A tápiószentmártoni Ber­ta lan-majori színjátszók 19-én, este 7 órakor mutatják be Szigligeti Liliomfi című szín­művét. A tanyasi színjátszók 20- án a tanyaközpontban, 21- én Pándon tartanak elő­adást. „Tóth Mária vagyok, 1949. július 17-én születtem Tápió- szőllősön. Édesapám, Tóth Ist­ván, a Pest megyei Tanács Szeszipari Vállalatának dolgo­zója, édesanyám a háztartás­ban dolgozik. Egy húgom van, aki most végezte az általános iskola nyolcadik osztályát. Az általános iskolát négyessel vé­geztem, és innen női-férfi fodrásznak szerződtem az ak­kor még kisiparos Németh János fodrászhoz, aki azóta belépett a tápiógyörgyei ve­gyes ktsz-be. Egy év múlva átvett bennünket a nagykátai szolgáltató ktsz, és eddig ő alkalmazott, mint ipari tanu­lót. 1966. július 11-én vizsgáz­tam Gödöllőn és kaptam meg a szakmunkás bizonyítványt. Ezután felmondtak, pedig a szakmámban és itthon szeret­nék dolgozni.’’ A szolcásos állást kérő ön­életrajz. Nincs benne semmi új — vagy talán mégis? Ke­ressük a választ, hol kallód­nak el az emberek. Azt hi­szem, ennél szemléltetőbb esettel ritkán találkozunk. A mi társadalmunkban minden embernek joga, sőt kötelessé­ge dolgozni. És ez a fiatalokra zannaiatian a tapioDicsKC —nagykátai út egyes szaka­szainak állapota. Mindenki tudja, hogy az út a télen fel­fagyott. Lassan itt az ősz, és a javítást mind a mai napig nem kezdték meg. Ha az út­«um mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM 1966. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Huszonöt kiállítás — harmincháromeier látogató A népművelés helyzetéről szóló jelentést tárgyalta a tanács vb A járási tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tár­gyalta járásunk népművelésé­nek helyzetét, a művelődési otthonok munkáját és a követ­kező év feladatait. A népművelési munka tár­sadalmi jellegének érvényesí­tése érdekében helyes gyakor­latnak bizonyult, hogy a mű­velődési évad kezdete előtt a járási pártbizottság irányítá­sával a társadalmi és tömeg- szervezetek vezetői megbe­szélték a népművelés terüle­tén jelentkező feladatokat. A járási útmutatás alapján a községi koordinációs bizottsá­gok elkészítették terveiket és ezek alapján irányították a népművelési munkát. Igen éredményes népművelési munka folyt Tápiószecső, Tá- piószentmárton és Kóka köz­ségben. Szentlőrinckátán hát­ráltatja a munkát, hogy nincs művelődési otthon. A községi tanács és ter­melőszövetkezet többször tárgyalt egy művelődési terem építése ügyében, de konkrét intézkedés még a mai napig nem történt. Újszilváson és Tóalmáson 1964-ben átadták a községfej­lesztési alapból épített korsze­rű művelődési házakat rendel­tetésüknek, de mindkét helyen hiányzik a berendezés. A tá­piószentmártoni művelődési házhoz községfejlesztési alap­ból komoly társadalmi mun­kával öltözőket építettek, s ez lehetővé teszi nagyobb létszá­mú színtársulatok fogadását is. Kókán, Tápiógyörgyén, Farmoson a helyiségek mére­tükben nem felelnek meg, de komoly felújítási összegekkel igyekeztek mindenütt esztéti­kussá, elfogadhatóvá tenni őket. A népművelési munka tar­talmi fejlődését bizonyítja az elhangzott 565 ismeretterjesz­tő előadás és a klubélet egy­re komolyabb szintű kialaku­lása járásunk községeiben. Az ismeretterjesztő előadások részvevőinek száma általában 50—60 fő volt, helyenként, például Nagykátán, Tápió­szentmártonban, Tápiószecsőn, Kókán nem volt ritka a 100— 150 főnyi hallgatóság sem. Az ismeretterjesztő előadások kö­rülbelül 60 százalékát közpon­ti előadók tartották igen szí­nesen, sok illusztrációval. A tanyaközpontokban az ismeretterjesztő előadáso­kat mindig filmvetítéssel, könyvcserével, rövid mű­sorral kötötték össze, és ez állandó hallgatóságot biztosított. Járásunk művelődési ottho­naiban 12 tanfolyam működött 189 részvevővel, 13 községben zenetanfolyam és járásunk minden községben társastánc- tanfolyam is indult. Nagyon kedveltek a szabás-varrás tan­folyamok. Az év folyamán a művelődési házak többféle ki­állítást szerveztek. Az össze­sen huszonöt kiállításnak 33 ezer látogatója volt. A művelődési házakban mű­ködő 23 szakkör eredményeit is kiállításokon mutatták be. A tanfolyamok, kirándulások, kiállítások, szakkörök szerve­zésében kiemelkedő munkát, végzett a tápiószentmártoni, kókai, tápiószecsői és a nagy­kátai művelődési ház. A hivatásos színházak közül a Déryné Színház, a szolnoki Szigligeti Színház tartott elő­adásokat a járásban, továbbá az Országos Rendező Iroda. Gondot okoz, hogy a szín­házak alig teljesíthető anyagi követeléssel lépnek fel, és csak nagy létszámot befogadó művelődési há­zakban hajlandók szere­pelni. A járási tanács végrehajtó bizottsága megfelelő határoza­tokat hozott a népművelési munka színvonalának emelé­sére. Közös vállalkozás Húsfeldolgozó és borpalackozó ♦ Megkezdik a bicskei szeszfőzde építését A Tápió mente 1966. július 21-i számában hírt adtunk ar­ról, hogy az új gazdasági me­chanizmus jegyében helyi­ipari üzemek létesítését ter­vezik járásunk 3 községében. A tárgyalás során a tervek megváltoztak, és most erről tudósítjuk lapunk olvasóit. A Tápiószentmárton és Vi­déke Körzeti Fmsz ügyve­zető elnöke, Farkas Vilmos kibővített ülés keretében tár­gyalta meg a módosított ja­vaslatot, Pánd, Tápióbicske és Tápiószentmárton község vezetőivel, tsz-elnökeivel és párttitkáraival. Az ülésen a legfontosabb napirendi pont­ként tárgyalták az fmsz- nek a termelőszövetkezetek­kel közösen létrehozandó beruházásait. A községek vezetői elfogadták egy hús- feldolgozó üzem és egy bor- palackozó létesítésére vo­natkozó javaslatot. A kibőví­tett igazgatóság határozata alapján létrehoztak egy ideiglenes intéző bizottsá­got, amely már most hozzá­fogott a részletes javaslat kidolgozásához. — Előzetes tervünk az volt, hogy Pándon egy tésztafel­dolgozó üzemet létesítsünk — mondotta Farkas Vilmos ügyvezető elnök. — A békés­csabai tésztagyár beindulá­sával azonban ez nem lett volna számunkra gazdaságos. Ekkor tettük azt a javasla­tot, hogy a termelőszövetke­zetekkel közösen létesítsünk egy húsfeldolgozó üzemet Pándon a régi malom épü­letében, amennyiben ezt a KÖJÁL és egyéb szervek is jóváhagyják. Az üzemet nyersanyaggal a három köz­ség termelőszövetkezete lát­ná el, és a tiszta nyereség­ből a hozzájárulás mértéke alapján részesednének a ter­melőszövetkezetek és az fmsz. — Az üzem friss húsféle­séggel látná el a környék la­kóit, és megoldódna Nagyká- ta húsellátása is. — A borpalackozó üzemet Tápiószentmártonban az fmsz borpincéjébe tervezzük. A palackozóban 4 termelőszö­vetkezet bortermését dolgoz­nánk fel. Ez lehetővé tenné a földművesszövetkezeteknek, hogy helyi borokat is árusít­sanak. — A Tápidbicskén terve­zett szeszfőzde építése a kö­zeljövőben már meg is kezdő­dik. (pápai) KÉT CSIBEFARM Felfigyelt az ifjúsági radarszolgálat A tápiósági Kossuth Tsz- nek két csibenevelő területe van: a sertéspaskom és a homoki pajta. Mind a két he­lyen testvércsibéket nevel­nek. Otthon nem dolgozhat? Iván Mária rajza Tarthatatlan útviszonyok javító vállalat nem is tudja teljes egészében újjáépíteni a tönkrement utat, legalább az óriási gödröket kellene ideig­lenesen betemetni, hiszen így életveszélyes ott a közlekedés. V. B. j I ELVBŐL I . : Barátom, én leszoktam a dohányzásról! : Akár hiszed, akár nem. És nemcsak a ma- ! gam, hanem a más cigarettájáról is. Általá- Sban minden cigarettáról! Egyszóval nyu- : godtan kínálhatsz, úgysem fogadom el. • Hogy miért? No, ne gondold, hogy azért, • mert Amerikában a tudósok komoly és meg- ! győző kísérletekkel mutatták ki a dohány- i zás káros hatását. Ez engem mind nem érde- ! kel, nem félek a tüdőráktól, én elvből ha- j gyom, illetve hagytam abba a dohányzást, jNem. Nem akarok sarokházat venni a tizen- ! négy fillérekből. Nem is azért, mert a Terv •papírjából kihullik a dohány, és a Kossuth- ;han meg fináncláb van. Nem azért, mert Ihiánycikk a Fecske. Elvből! ! A nikotin, kérlek, hasonlóan a morfium- ihoz, kokainhoz, méreg, szenvedéllyé válhat, : nemcsak az ember egészségére, de a jellemé- :re, lelki alkatára is ártalmas! Úgy ám! Rab­ija lehetsz a nikotinnak komám, ha nem vi- i gyázol! : Ezt hallgasd meg, hogy jártam én is! Me- igyek hazafelé valamelyik este, és amikor rá i akarok gyújtani, akkor veszem észre, hogy i nincs meg az öngyújtóm. Biztosan bent hagy- i tam — gondolom — a munkaköpenyemben. •No. mindegy, kérek a házigazdáméktól öt ; szál gyufát, dobozt nem, azt visszaadom, kö­szönöm szépen, gyufásdoboz van a szobám­ban az asztalon. Igenám, de a gyufásdoboz nincs sehol. Jól emlékszem, hogy az asztalon volt, de most még alatta sincsen. Az ágy alá bújok, elmoz­dítom a szekrényt —, de gyufásdoboz nincs. Itt állok este fél tizenegykor egy csomag Kossuthtal és öt szál gyufával, gyufásdoboz nélkül. A cipőm talpán és a falon próbálok tüzet csiholni, de csak a gyufa mérgét kop­tatom le, s egyúttal a saját mérgemet és bosszúságomat fokozom. Mentőgondolat: az ősemberek két fahasábot dörzsöltek össze, én ezt kicsiben, két szál gyufával csinálom. Sajnos, a korábbiakhoz hasonló eredményte­lenséggel. Nem folytatom tovább. Egy órai küzdelem után, végül lemondtam arról, hogy rágyúj­tok. Egy órát vesztegettem el az életemből egyetlen rágyújtásért. Ekkor határoztam el. hogy leszokom a dohányzásról! Elvből! Csak akarat kérdése az egész. Egy órával ezelőtt elajándékoztam az öngyújtómat, majd a cigarettatárcámat is. Kövesd a példámat, akarat kérdése az egész. Azt mondod: hülyeség? És, hogy sietsz, meg hogy unod a dumámat? No, várj csak! Távlati tervem egy nikotinellenes egyesület alakítása. Széles körű propaganda a dohány­zás ellen! Pályázat hirdetése... Ne siess! Ez most fontosabb! No, jó, majd máskor megbeszéljük. Szervusz, ha ennyire sietsz... De várj csak! Mielőtt elmész, adj egy cigarettát.,. Somos Béla A közelmúltban Tapiosá- gon megalakult ifjúsági ra­darszolgálat öt tagja felfi­gyelt a két telep közötti ál­landó átlagsúlykülönbségre. Egy-egy nevelési idény alatt elhullásból és súlykülönb­ségből 8—10 ezer forint anyagi kár (egy év alatt ösz- szesen 40—50 ezer forint veszteség) mutatható ki a rosszabb, a homoki pajta te­lepen. A figyelmes fiatalok ész­revétele alapján a tsz veze­tősége megállapította, hogy a homoki pajtában sokkal ha­nyagabb volt a gondozás, mint a sertéspáskomban. Ez ellen, ha nem is azonnal, felléptek. — Mit tettek? — kérdez­tem a főállattenyésztőtől, Heizler Lászlótól. — Nem tudtunk azonnal jó, végleges megoldást találni. El­ső lépésünk munkaerőcsere volt. A továbbiakról csak ké­sőbb tudunk konkrétumot mondani. A sertéspaskomban munka­közben találtam Kun Sán- dornét és Prepok Sándomct. Nappal ketten dolgoznak, éj­szakára mindig egy ügyele­tes gondozó van beosztva. — Hogyan gondozzák a pas- komi csibéket, hogy nincs homokihoz hasonló problé­májuk? — Ami a legszükségesebb: kétóránként etetünk. Nyá­ron óránként itatunk. Heten­ként nagytakarítunk. Szállí­tás után mindent tisztára fes­tünk és meszelünk — mond­ta Kun Sándomé, és büsz­kélkedve mutatta a másik te­lepen lévőknél kétszer na­gyobb csibéket. Az ifjúsági radarszolgálat tagjai továbbra is figyelem­mel kísérik a két csibenevelő telep munkáját. Észrevéte­leiket, jót, rosszat egyfor­mán tudatják az illetékesek­kel. Urbán László MOZIMŰSOR Xagykáta ma: A kőszívű ember fiai I., n., csütörtöktől vasárna­pig: A kőszívű ember fiai I., II. Szentlőrinckáta ma: Az ég kulcsa, szombaton: Szent János fejevéte- le. Tápiószecső ma: Szép csalá­dok, szombaton: Minden kezdet nehéz. Pánd ma: szünnap, szom­baton: ítélet Nürnbergben II. Tá­pióbicske ma: Martin kalandos if­júsága, szombaton: Mit csinált fel­séged 3-tól 5-ig? Tápiósig ma: Ha­lál a cukorszigeten, szombaton: Muhtár, hozzám. Tápiószóllős ma: Egy gyilkosság krónikája, szom­baton: A nap és az óra. Farmos ma: Ha ezernyi klarinét, szomba­ton: Butaságom története. Kóka ma: Ha ezernyi klarinét, szomba­ton: Egy olasz Varsóban. Tápió- izele ma: Szünnap, péntektől va­sárnapig: Szívfájdalmam, Hirosi­ma. Tápiószentmárton ma: A ka­tona apja, szombaton: Korzikai testvérek. hatványozottabban áll. Igen ám, de hogyan dolgozzon va­laki, ha még a lehetőséget is elveszik tőle? Tóth Mária jó szakember, amit a járási és a megyei versenyen való rész­vétel is igazol. Tápiószőllősön született, nevelkedett és ott is kíván dolgozni a továbbiak­ban, csak hát éppen hely nincs a számára. De akkor miért tanult szakmát? Képes­ségei jók férfi- és női fod­rászként egyaránt megállja a helyét. Vendégei száma már most is számtalan. Jó lenne, ha a nagykátai ktsz is megpróbálná — egyéb szempontolcat félretéve — a tápiószőllősiek érdekét képvi­selni. A ktsz vezetőségéhez Tóth Mária vendégei levelet intéztek számtalan aláírással, ezt a levelet azonban hét pe­csét őrzi, és még az sem nyi­totta meg az utat egy jó szak­ember előtt. Hol és kitől várjuk, hogy a fiatalok ne menjenek Pestre, ■€agy máshová, szakmájukat otthagyva segédmunkásnak, ha otthon nem kapják meg a megfelelő lehetőséget az elhe­lyezkedéshez? — ász —

Next

/
Oldalképek
Tartalom