Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-11 / 189. szám
mi / 2 in m m 1966. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK GYEROVO Tűzvész j A jugoszláviai Tetovo köze- j lében levő Gyér ovo faluban \ egy ház udvarán gyermekek i gyufával játszadozva meggyúj- j tottak egy köteg szalmát. Az | így keletkezett tűztől kigyulladtak a házak és a gazdasági épületek, összesen 17 ház és 18 pajta teljesen leégett. WASHINGTON Uj polgárjogi törvény I A Varsói Szerződés államainak tanácskozása után Az amerikai képviselőház kedden este 237 szavazattal 176 ellenében jóváhagyta az új polgárjogi törvényt, amely a jövőben a színesbőrűeknek nagyobb jogokat biztosít lakások Lapzártakor érkezett Fellőtték az Orbiter í-et Egy Atlas-Agena hordozórakéta segítségével magyar idő szerint szerdán este 20 óra 26 perckor fellőtték a Cape Kennedy kísérleti telepről az Orbiter 1 elnevezésű amerikai Hold-rakétát, melynék feladata, hogy fotólaboratóriuma segítségével felvételeket készítsen és juttasson vissza a földre a Holdnak arról a kilenc „érdekszférájáról” amelyek űrhajósok biztonságos leszállása szempontjából szóba jöhetnek. A program szerint 885 kilométernyire a Holdtól bekapcsolják a fékezőrakétákat, és az Orbiter 1 beáll a Hold körüli pályára. A földi ellenőrző központ négy perccel a Hold-rakéta fellövése után közölte, hogy „minden rendben megy”. Letartóztatták Mihajlo Mihajlovot Mint Belgrádban bejelentették, Mihajlo Mihajlovot, a za- dari bölcsésztudományi kar volt tanársegédjét augusztus S-án Zadarban letartóztatták. A Yjesnik V Srijedu című zágrábi hetilap legutóbbi számában éles hangnemben bélyegezte meg Mihajlo Mihajlov működését. Rámutatott, Mihajlov az utóbbi időben fokozta erőfeszítéseit, hogy Jugoszláviában „nyíltan ellenzéki” lapot adjon ki és c célból nyugati segítségért folyamodott. Betiltották az Indonéz Nemzeti Frontot Az indonéz kormány az egész országban betiltotta a Nemzeti Front működését. Az Indonéz Nemzeti Front, amelyet hat évvel ezelőtt Sukarno elnök alapított, egyesítette az összes indonéz politikai pártokat és tömegszervezeteket. vásárlására vagy bérelésére. A törvényjavaslatot 12 napos vita útán és igen „felhígított” formában fogadták el. A benyújtott módosítás értelmében ugyanis a törvény az Egyesült Államok lakóépületeinek csupán 40 százalékánál — az állami tulajdonban levő nagy épülettömbök és új házak esetében — tiltja meg a faji megkülönböztetés érvényesítését, de a magántulajdonban levő házakra nem vonatkozik. A törvényjavaslat a faji egyenlőséget előmozdító néhány más rendelkezést is tartalmaz, ugyanakkor azonban kemény büntetést helyez kilátásba azon polgárjogi önkéntesek számára, akik az Egyesült Államok egyik államából egy másiknak a területére mennek át agiíációs célból. A törvényjavaslatot most a szenátus elé terjesztik, ahol politikai megfigyelők szerint erős ellenállásba ütközik majd. ítéletidő Jugoszláviában A jugoszláviai Kumanovo-1 ban és környékén kedden jég- | esővel kísért felhőszakadás i több mint 200 000 000 dinár kárt okozott a mezőgazdaság- ! ban. Kumanovo, valamint a szomszédos falvak határában fél méter magas jég bori-" totía és teljesen elpusztította a veteményeket, a szőlőket és a dohányültetvényeket. A felhőszakadás nyomán a környező hegyekről lezúduló víz Romanovac és j Agino-Szelo községben meghaladta az egy métert, és ösz- szesen 54 lakóházat rongált meg. A felhőszakadás után a két falut vastag iszapréteg, elpusztult háziállatok tetemei és gyökerestől kicsavart fák borították. II. Az európai béke és biztonság ügye Forgószél Teherán közelében két férfit a levegőbe emelt a sivatagi forgószél, majd a földhöz csapott úgy, hogy mindketten szörnyethaltak. A tevéknek, amelyeken utaztak, semmi bajuk sem történt. Új búzát őrölnek a malmok (Folytatás az 1. oldalról) mind több erőgép szántja a tarlót. a középes traktorok mellett valamennyi nagy teljesítményű szántógép is dolgozik. Pr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese elmondotta: a nehéz hetek után. ismét kedvező helyzet alakult ki a mezőgazdaságban. A gazdaságok túlnyomó részében igyekeznek kihasználni ezeket a napokat. örvendetes, hogy meggyorsult a , gabona felvásárlása is, ugyancsak szorgalmasan végzik az egyéb időszerű munká kát. Mint már annyiszor, ezen a nyáron is kitűnőre. vizsgázónak a” kö'mbájnos&k. az ar.ató- csupalok tagjai, s a nyári munkában részvevő dolgozók, irányító szakémberek. Helytállásuknak köszönhető, hogy az új kenyér ünnepére a legfontosabb tennivalókat mindenütt elvégzik. A gabonabetakarítás után újabb nagy erőpróba vár a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és gépjavító állomások dolgozóira: kezdődnek az őszi munkák, —sp— LEONBERG 40 méteres swhanás A nyugat-németországi Leon- berg Icözelében egy 49 éves férfi 40 méteres zuhanás után életben maradt. Hídról esett le, de szerencsére egy nádasba és csak kisebb zúzódásokat szenvedett. Egyébként ő az egyetlen, aki ezt a csodát nem értékeli, mert öngyilkos akart lenni. Jövőre 40 éves „Az Angyal" Jövőre lesz negyvenéves „Az Angyal”, a sok kalandos bűnügyi történetnek kitalált főhőse. „The Saint” ugyanis 1927-ben fogamzott meg Leslie Charteris agyában. Az ötlet jó üzletnek bizonyult: az iró és felesége most már az év egyik felét Floridában, a■ másik felét pedig Európában tölti, és Leslie Charteris nyugodtan hódolhat hobbyja- f nak: a főzésnek. \ Földrészünk nagy problémáival kapcsolatban a bukaresti nyilatkozat leszögezte: „Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok politikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekeihez”. A dokumentum a továbbiakban megállapítja: „az amerikai szándékok az utóbbi időben egyre fenyegetőbbé váltak azzal, hogy határozott támogatást nyújtanak a nyugatnémet militaristáknak az atomfegyverek megszerzésére”. Itt helyes emlékeztetni arra, hogy a Varsói Szerződés szervezete abban a városban alakult, amelyet a hitleri Németország gyilkoló gépezete 1944 kora őszén a földdel tett egyenlővé. A Varsói Szerződés létrejöttét közvetlenül az váltotta ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 1S«5. május' 0-i hatállyal csatlakozott az Eszak-atianii Szövetséghez. A NATO—nyugatnémet lépés pedig azt a tényt rögzítette nemzetközi jogi formában, hogy a nyugati nagyhatalmak szentesítették a bonni állam újraíel- fegyverzését. A Német Szövetségi Köztársaság nagyon is élt azokkal a jogokkal, amelyeket elsősorban Washington juttatott számára. Első helyen kell említeni a tömegpusztító fegyverek egyre határozottabb követelését, ami esetenként még a nyugati szövetségeseknél is aggodalomra ad okot. Legfeljebb arról feledkeznek meg, hogy a bonni étvágyat éppen ők keltették fel. Az ő bűnük, ha Nyugát-Németor- szág, az Atlanti Szövetség belső logikájára hivatkozva, atomfegyvereket követel. A varsói határozat igen részletesen és világosan élemezte ezeket a problémákat, amit indokolttá tett, hogy a nyugatnémet militarism us élő valóság. A Bundesvvehrnek napjainkban 12 hadosztálya van a NATO parancsnoksága alá tartozó 21 hadosztály között. Különösen nagy aggodalmat kelt az a törekvés, hogy Bonn ráiehesse ujját az atomfegyver ravaszára. De Gaulle elnök is több ízben hangoztatta, hogy Nyugal-Németor- szág nukleáris felfegyverzésének valamennyi formáját ellenzi. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — és ezt a sajtósíeryet aligha lehet baloldalisággal vádolni —, így írt: „Nyugat-Neme tország már tulajdonképpen most is afcötnhaíalom”. Á megállapítás magyarázata egyszerű. A nyugatnémeteknek 12 hadosztályukkal és F—104 repülőgépekkel felszerelt légirajaíkkal megvan a potenciális atomerejük. A taktikai atomfegyverekhez vezető ajtd kulcsát ugyan az amerikaiak tartják a kezükben, de éppen a közelmúlt fejleményei eredményezték azt, hogy Washington már Bonnt tekinti legériékesebn katonai szövetségesének, s e* azzal járhat, hogy a kulcsol könnyen kiadják a kezükből. A bukaresti dokumentum nyomatékosan utal arra is, milyen veszélyes a nyugatnémet kormány álláspontja a hitleri Németország veresége következtében kialakult európai viszonyokkal kapcsolatban. A bonni rezsim az egyedüli európai kormány, amely területi követeléseket támaszt más államokkal szemben, és nem hajlandó elismerni a jelenleg fennálló európai helyzetet. Igen élénk visszhangja volt annak a bukaresti indítványnak, hogy hívjanak össze értekezletet az európai problémákról. Ezzel kapcsolatban a nyugati hírügynökségek így foglaltak állást: Londoni forrásáéi származik az értesülés, hogy az angol kormány nem zárkóznék el az európai biztonsági értekezlet elől, d« úgy véli, hogy alapos előkészítésre van szükség és a tanácskozáson részt kellene vennie az Egyesült Államoknak is. Rómában azt vallják, hogy a Varsói Szerződés által javasolt európai értekezletet gondosan elő kellene készíteni, Becsben ahhoz a felszólításhoz fűztek megjegyzést, hogy a semleges országok aktívan szánjanak síkra az európai biztonsági értekezletért. Ezzel összefüggésben osztrák kormánykörökben rámutattak. Becs bármikor hajlandó jó szolgálatokat tenni, ha mindkét fél úgy kívánja. Az Aurore pedig kifejtette: a nyugati országok számára meglepetést jelent, hogy a bukaresti, javaslat elvben nem zárta ki az Egyesült Államok részvéteiét a2 európai biztonság kérdéséről javasolt értekezleten. A lap ebből arra következtet, hogy nem annyira páneurópai, hanem inkább kelet-nyugati értekezletről lenne szó. A Nyilatkozatot — szögezte Je a lap — az a törekvés jellemzi, hogy a békés egymás mellett élés enyhüléssé. sőt együttműködéssé fejlődjék az európai országok között. Ezzel az utóbbi álláAi'og- lalással kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy az említett francia sajtószerv kifejezetten NATO-barát orgánumnak számit, de mégsem tudta kivonni magát a bukaresti dokumentumok .vaslogikájának hatása alóL Sümegi Endre v////////z//v////>vzw!iy/z////////zr/ziy/w/z//^^^ sssssssrs^ssfsssss/rsssirssss**rss,sssssss/'ss/SAt 1968. JUNIUS 15-ÉN Összeütközhetne a Föld és az Ikarust kisbolygó? kapás van - csipés nincs szunyogriasztő krém fi pedagógusok körében is működik a BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT > • v Ai A' V' 4 25 000 Ft-kj terjedő balesetbiztosítás 15 000 Ft összegű élet- biztosítás A biztosítás nemcsak a munkahelyen, hanem bármikor, bárhol bekövetkező balesetre érvényes. Az Intéző Bizottság a tagok számaira társasutazást szervezhet, továbbá rendkívüli segélyt adhat házasság, szülés, hosszantartó betegség esetén. MINDEZT HAVI 20 FT TAGDÍJÉRT NYÚJTJA A CSÉB (Csoportos élet- és balesetbiztosítás) négyszer olyan rrjessze távolodott el, mint az aszteroidák legnagyobb része, vagyis csákóéin a Saturnus bolygóig. Néhány év múlva figyelték meg először az égbolt csavargóit — az Apolló, az Adonisz és a Hermes aszteroidákat — a Földtől fenyegető közelségben. Az a körülmény, hogy a tudósok teleszkópjai eddig csak oly kis számban kapták el a Föld közelében haladó aszteroidákat!, egyáltalán nem azt jelenti, hogy semmiféle más hasonló repeszdarabolc nem száguldanak az űrben a Föld felé. „Senki sem tudja, hány ilyen objektum suhan el észrevétlenül" — jegyezte meg nemrég Richardson a Scientific American című tudományos folyóiratban. Kollégája, Gerald S. Hykins, a Cambridge-i Harvard egyetem asztrofizikai obszervatóriumának munkatársa erőteljes kifejezésekkel írta le a Kozmoszból fenyegető kiszámíthatatlan veszélyt: „Az atomháborún kívül más dolgok is vannak, amelyektől félni kell... A kis bolygóié kozmikus szembekötősdije a Földdel tovább tart.” Azt a kozmikus töredéket, amelyet a Földön 1968. nyarára várnak, Walter Baade csillagász fedezte fel 1949. júniusában. Pályája igen szokatlan: nemcsak a Földet közelíti meg túlságosan, hanem ,talán méginkább a Napot. 28 millió kilométerrel közelebb kerül a Naphoz, mint az eddig ismert valamennyi más kisbolygó, sőt a Naphoz legközelebbi pályán haladó Merkúr bolygó. Ennek a körülménynek köszönheti e kozmikus test a nevét is: Ikarusznak hívják, annak a görög mitológiai ifjúnak a nevéről, aki a tengerbe zuhant, mert viasszal összeragasztott szárnyaival túlságosan megközelítette a Napot. Az Ikarusz kisbolygó 40* naponként tesz meg egy fordulatot a Nap körül. A Föld és az Ikarusz azonban csupán minden 19-lk évben kerül fenyegető közelségbe egymáshoz. Utoljára 1949-ben az Ikarusz 6,5 millió kilométer távolságban haladt el a Föld mellett. A csillagászok azonban tudják, hogy ennek az űrbombának a pályája, mint ahogy Robert Richardson megjegyezte: idővel a Föld és a Merkur vonzásának hatására lényegesen módosulhat”. Hogy milyen lesz ez a pályaváltozás, azt egyelőre lehetetlen kiszámítani. Eddig még nem fordult el* olyan eset, hogy az emberiség szemtanúja lett volna a Föld és hasonló méretű égitest ösz- szeiitközésének. A világ eddig ismert legnagyobb meteorit- kráterét az Arizonában levő Berringer-krátert (mélysége 170 méter, átmérője 1,2 km), amely a feltevések szerint 50 000 évvel ezelőtt keletkezett, egy körülbelül 40 méter átmérőjű vasmeteorit ütötte. Az Ikarusz tömege viszont ennél 7800-szorta nagyobb. A New York Herald Tribune jelentése szerint a csillagászok minden tőlük telhetőt meg akarnak tenni annak érdekében, hogy „idejében kiszámítsák a becsapódás esetleges helyét e térség lakosságának evakuálása céljából”. Richardson csillagász már most azon töpreng, hogyan lehetne elhárítani a kozmikus veszélyt. Ügy véli, hogy vagy egy űrhajót kellene felbocsátani, amely atomtöltete révén darabokra robbantaná a közelgő asztroidát, vagy pedig — ami a „legprecízebb megoldás lenne” — sugárhajtású berendezést kellene az Ika- ruszhoz rögzíteni, hogy elterelje a kisbolygót veszélyes pályájáról. (Folytatjuk) „A pályától való nehány foknyi jelentéktelen eltérés is odavezethet, hogy az Ikarusz és a Föld ugyanabban az időben, ugyanarra a pontra kerülhet" — jelentette ki Robert Si Richardson amerikai csillagász. A tudósoknak egyelőre még nagyon ritkán nyílt alkalmuk ezen égitest megfigyelésére, hogy egészen pontosan ki tudják számítani ellipszispályáját. Egy dolog világos: az Ikarusz, amint ezt a New Jfork Herald Tribune írta, régig fog repülni legalább „a Föld hátsó udvarán”, vagyis egy kőhajításnyi távolságra a Földtől, természetesen, kozmikus méretekben számolva. Emellett az Ikarusz csupán egyike annak a tucatnyi kis égitestnek, amely napkörüli pályán haladva veszélyesen megközelítheti a Földet. Vaumennyien kisbolygók (más léven: aszteroidák) közé tartoznak, s a feltevések szerint mnak a bolygónak a repesz- iarabjai, amely egykor a Mars és Jupiter pályája köpött a Nap körül keringett, és ;ok millió évvel ezelőtt egy tozmikus összeütközés folytán izétesett. A bolygó számtalan epeszdarabja közül a tudósok :ddig több mint 1600-at figyeltek meg. Közülük a leg- lagyobb a Ceres, amelynek itmérője körülbelül 770 km, vagyis a Hold átmérőjének :saknem egynegyede. A kisbolygók túlnyomó öbsége a Földtől távoleső ilipszispálj'ákon kering. 920-ban azonban Walter 3aade német csillagász furcsa >álván keringő kisbolygót felezett fel. Az a kis égitest, ímely később a Hidalgó nevet seota, pályáján a Naptól (1) A nyugati sajtóban az utóbbi időben sok közlemény jelent meg az Ikarusz nevű kisbolygóról, amely 1968-ban közel kerülhet a Földhöz. A Znanyije Szila című folyóirat szerkesztősége ezzel kapcsolatban közli a Der Spiegel című nyugatnémet folyóiratnak az Ikarusszal foglalkozó cikkét és Jarov-Jarovoj szovjet tudós kommentárját. Először nézzük, mit ír a Der Spiegel. Repeszdarabok a Kozmoszból Kétszer akkora szikladarab száguld a Föld felé, mint a Helgoland gránitsziget. Ha ez az égitest behatol bolygónk levegőburkába, tűzcsóvája több ezer kilométerre látható lesz. Néhány perccel később 2 gigantikus szikladarab becsapódása megrázkódtathatja a földkérget. A kőkolosszus akkora krátert fog hasítani, amelyben New York teljesen elférne. A szeizmológiai állomások pedig olyan erejű .•obbanási hullámot fognak regisztrálni, mintha több ezer lidrogénbomba egyszerre robbant volna fel. Már ismeretes az a nap is, Imikor e kozmikus katasztrófára sor kerülhet: 1968. június 15. Ezen a napon, amint ezt a csillagászok kiszámították, az Ikarusz kisbolygó, ez az egy kilométer átmérőjű és több mint 1,4 milliárd tonna tömegű égitest, keresztezni fogja a Föld pályáját, méghozzá a Földtől olyan közelségben, vogy ez aggodalmat vált ki a álágegyetem kutatói
