Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

Ki minek a mestere ? A televízió mellett már sokféle Ki mit tud vet ''ke­llőt izgultunk végig, szur­kolva a szavalóknak, fütty­művészeknek, énekesjelöltek­nek és ki tudja, hányféle műfajban próbálkozóknak. Most újabb lehetőséggel, színfolttal gazdagodnak a tv vetélkedői. A KISZ Köz­ponti Bizottsága, a televí­zió és a vasasszakszervezet együttes szervezésében az esz­tergályos szakmában dolgozó fiatalok is versenyezhetnek, melyikük sajátította el ala­posabban a szakma rejtel­meit, ki az ügyesebb szak­munkás. Két részből tevődik össze a vizsgáztatás. Az elméleti rész a szakma ifjú mestere cím elnyeréséhez szükséges kérdések alapján kerül a vetélkedő anyagába. Szak­mai számításokban, szakis­meretben, anyagismeretben, munka- és egészségvédelem­ben kell jártasnak lennie a versenyre jelentkezőnek. A gyakorlati rész már „köny- nyebb”, megadott rajzok alapján kell elkészíteni egy munkadarabot — természe­tesen a zsűri előtt. A helyi döntőre szeptem­ber 13-án kerül sor a KGV- ben. Azok az esztergályos szakmában dolgozó fiatalok jelentkezhetnek, akik har­minc évnél fiatalabbak, s aki­ket vállalatuk javasol. Csak a jó munkafegyelmű, ter­vüket 100 százalékra tel­jesítő, selejtmentes munkát végző fiatalokat ajánlják az üzemek. Az első helyzetiek a me­gyei versenyen vesznek részt, s onnan a legjobb ti­zenkét helyezett a tv nyil­vánossága előtt méri össze szakmai tudását. Itt értékes jutalmakat adnak a verseny résztvevőinek. (tamasi) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 10., SZERDA A Hazafias Népfront munkatervéből: magyar-lengyel, magyar-mongol baráti találkozó ANKÉTOK, AKADÉMIÁK, TANYASI VASÁRNAPOK A Hazafias Népfront járá­si bizottságának munkaterve számos olyan feladatot, ten­nivalót jelöl meg a második félévre, amellyel a tanács munkáját segíti, s a községek­ben lakó emberek politikai, világnézeti, szakmai és álta­lános ismereteinek, kulturált szórakozásának kiterjesztését tűzi céljául. Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára ismertette a munka­terv főbb pontjaiban vázolt feladatokat. Elmondotta, ak­tuális tennivalójuk, hogy társadalmilag és jogilag elő­készítsék a közeledő válasz­tásokat. A tanácstag fogadó­órákon, a beszámolók szerve­zésében is segítséget nyújta­nak, s az országgyűlési kép­viselők is megbeszélést foly­tatnak, beszámolóik ügyében. A községfejlesztésben a társadalmi munka meg­szervezésével, a lakosság mozgósításával kívánnak részt venni. Ankétot szerveznek a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok szakmai vezetőinek. A mezőgazdasági osztállyal kö­zösen rendezendő szakmai megbeszélésen megvitatják az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségeket és ten­nivalókat is. Lényeges pontja a munka­tervnek a szocialista brigád­mozgalom és a munkaverse­nyek kiszélesítése és szerve­zése. A szakmunkásképzés és a mezőgazdasági tanulók to­borzása, taníttatása szintén megfelelő súllyal szerepel. ATADÁS ELŐTT A Mizsel úton készült modern önkiszolgáló élelmiszerbolt. Az új üzletet alkotmányunk ünnepének tiszteletére nyitja meg az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Juhász Károly felvétele Nyolc községbén kerül sor 4—6 előadásból álló téli so­rozatra. Kocséron tanyai nép­frontcsoportot szerveznek, s biztosítják a már meglevő csemői csoport további jó működésének feltételeit is. Ebben a községben az ősszel tanyai vasárnapot is szervez­nek, amelynek politikai és kulturális programját előre kidolgozzák. A tervek jelentős része a felnőttoktatás támogatása, a dolgozók iskolájának szerve­zésében, az analfabéták fel­kutatásában való részvétel. — A községi könyvtárosokat is bevonják a népfrontmunkába. Az aktívahálózat is segítséget nyújt az olvasótábor növelé­sében, erősebb könyvpropa­ganda kibontakoztatásában. Az év végéig elkészülnek azok­nak a községeknek a monog­ráfiái is, amelyekben jelen­leg még folyik a gyűjtőmun­ka. A téli időszak munkájának gerincét az MSZMP IX. kongresszusának irányel­veit, határozatait, a gazda­sági mechanizmust és az ötéves terv távlatait is­mertető előadások, szemi­náriumi foglalkozások je­lentik. Barátsági rendezvényekre is sor kerül. Kocséron október végén tartják meg a magyar— lengyel baráti találkozót, amelyhez az úttörők Ki mit tud Lengyelországról? című vetélkedője kapcsolódik. Ez al­kalommal dr. Bencsik Mihály, a járási tanács elnöke lesz az ünnepség előadója. Dánszentmiklóson novem­ber közepére terveznek ma­gyar-mongol találkozót, amelyen Varga Ferenc, az MSZMP járási bizottságának titkára mond beszédet. EBED Nagy Ottó felvétele Az fmsz-áruházban jól kezdődött a nyári vásár 1400 férfiing, 1400 pár cipő, 1600 női ruha kelt el egy nap alatt • Zi'ss/s//sssssssssss/ssssss/ssssss/s/sssss/ssss/s/sssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssss/sssssss//ssssssss/sssyss/sssssssJsss; Hétfőn reggel még nyitás előtt szokatlanul sok nézelődő álldogált a kirakatok, boltaj­tók előtt Nem is csoda, hi­szen a plakátok kedvezmé­nyes árat hirdetnek, s a 30— 40 százalékos árkedvezmény sok vásárlót vonz. A nyári holmik vásárlásánál már a jövő szezonra gondolnak az előrelátóbbak. Találhatók a választékban tavaszi, őszi di­vatcikkek is. Még a városunkon átutazó külföldieket is megállásra késztette a kíváncsiság és a város központjában támadt nagy kerékpárforgalom. Azt hiszem, nem is kell nagyobb propaganda a boltoknak, mint ami­lyet önkéntelenül egy idős tanyasi néni produkált a Sza­badság téren. Éppen az útke­reszteződésnél totyogott, ami­kor megállt mellette egy né­met turistakocsi, s a vezető kérdően körülmutogatott, de olyan elmés mozdulatokkal, hogy a néni rögtön megértet­te, hogy miről is van szó, mi­re is kíváncsi az idegen. Szó nélkül előhúzta a kosarában ^ meglapuló három pár cipőt, § meg egy papírcsomagot, s a ^ szőke ember orra alá dugta, i Az jót nevetve és sok ja, ja- ^ val továbbállt. De még ennél is beszéde- 5 sebb a hétfőn este összeállí­I Nem négyes ikrek — mégis Négyes születésnap Kákabikóka Ha valahol a világon né- ^ gyes ikrek születnek, szinte a| föld valamennyi lapja megem- | lékezik róluk, Londontól § Moszkváig, Párizstól Los An- ^ gélésig. $ Megesik azonban, hogy egy^ ennél jóval kisebbnek látszó $ esemény is felvehetné a ^ versenyt az előző érdekessé- ^ gével — csak éppen kevesen $ tudnak róla. Ilyen érdekesség § megeshet például... például ^ Magyarországon is. Vas megye egyik kis közsé-í gében, Magyarlakon él Hor-\ váth Jenő és családja. A fele- $ ség — Soós Margit 1966. má- $ jus 15-én adott életet harma-$ dik gyermeküknek, Áginak. § Ez persze, így nem mond $ sokat. De ha — az anyaköny- $ vi adatok alapján — felsorol- $ juk, hogy a kis Ági bátyja, $ Jenő, és nővérkéje, Margitka $ szintén május 15-én születtek, \ rögvest érdekesé válik a 5 Horváth család martikulája. $ No, és hogy a csattanóról se; feledkezzünk meg: a gyerekek $ édesanyja szintén május; 15-én született! Ez aztán az; igazi, négyes családi ünnep:; egy anyu és három gyermeke! ugyanazon a napon ünnepel-! hetik a születésnapjukat! j Próbálja valaki bizonyítani,; hogy ez nem olyan ritka eset,! mint az egvszerre születő, né-! gyes ikreké! (—cs) A Lenin Tsa-ben tott „statisztika” a földmű­vesszövetkezeti áruház forgal­máról. A nyitás napján 1400 darab férfiing, 1600 női kar­tonruha, több mint 3000 mé­ter nyári kelme, 1400 pár női, gyermek-, illetve férfiszandál, papucs, cipő kelt el. Nem volt kisebb a forgalom a női fe­hérnemű-osztályon sem, ahol tekintélyes mennyiségű szebb­nél szebb fehérnemű talált gazdára. S mint azt az áru­ház igazgatója megerősítette, az idei árleszállítás nem okoz csalódást, mert a raktár zsú­folásig áruvaL Nagy a hajrá a Szabadság téri ruházati boltban is. A várakozók között még pénz­tárcát szorongató gyerekek is nyújtogatják a nyakukat. Bi­zonyára a nyári kereset hasz­nos továbbadásán igyekeznek segíteni egy-egy blúz vagy éppen iskolábajáró pantalló vásárlásával. A próbafülkék előtt sorbanállás, s egy-egy vásárló kezébe két-három ruha is simul. A pultok mögött álló kiszol­gálók udvariasak, s szinte megállás nélkül, türelmesen rakják a vevők elé a kívánt holmit. A vevők sem kapkodr nak, mert a roskadó polcokról mindenki annyit vásárolhat, amennyit éppen akar vagy amennyit a pénztárca enged. a hústermelés fokozása, a minőségjavítása a cél — Jelentős mennyiségű mellékterméket kapunk vissza a termelt napraforgó után, a cukorgyártól répaszelet érke­zik és értékes juttatást ka­punk az átadott tej után kor­pa és táp formájában. — Az állattenyésztésünk egyik legfontosabb feltétele az eredményes lucernatermelés. Ez a fehérjékben gazdag nö­vény nélkülözhetetlen az ál­lattenyésztésben. Az idén száz­hetven katasztrális hold lucer­nánk volt. Az aratás után to­vábbi száz katasztrális holdat telepítünk. — Az új gazdasági évben mintegy harmincöt—negyven vagon jó minőségű lucerna­szénát tervezünk. Ennek egy részét a sertéstenyésztéshen pépesítve vagy lucernadara alakjában használjuk fel — mondotta a főmezőgazdász. (eszes) S hozott az idén. (rossi) ; A Lenin Termelőszövetkezet •jelenlegi állatállománya négy- i • százhetvenöt szarvasmar- i • hából, ezerkétszáz sertésből és < ! száz anyajuhból áll. Az állat- : ! tenyésztéssel kapcsolatos ten- | ! nivalókról beszélt a tsz főmé- i | zőgazdásza. ; — A szarvasmarha álló- , > mányt nem kívánjuk növelni , !— mondotta .-Józsa István. — ] g Tartjuk a meglevő mennyisé- ■ 5 get és a hústermelés fokozása | ! mellett a minőség javítását \ ; akarjuk elérni. , 5 — Ennek a nagy állomány- ' ! nak az ellátása komoly és jól • tervezett takarmánytermelést ! követel. Az abraktakarmány i | termesztésével nincsen külö- ; nősebb gondunk. Százhetven 1 ^katasztrális holdon termelünk 1 ä kukoricát Háromszáz holdról ! ^arattuk le az őszi árpát, amely 1 {tizenhat mázsás átlagtermést 1 5 hozott az idén. 3 abban a kis faluban, ahol nagyanyám élt. A $ láposon sok termett, a szélén. Rengeteget ját- ^ szőttünk vele: letörtük a végét az érettebb- ^ nek, aztán vertük a földhöz, fához, egymás ^ fejéhez, csak úgy szállt a fehér pelyhe! Te... § idefigyelj — egyszer elhatároztam, megszá- mólóm egy kákabikólta összes pelyhét! De § nem volt türelmem ... ezerig sem jutottam ^ el. & .. S A szemüveges most is figyelt, de valami ^ olyan ártatlanul gyámoltalan ábrázattal, mint ^ aki nem tudja hirtelen, hogy egyáltalán: ^ szükség van-e az ő figyelmére? A legszíve- \ sebben visszatért volna a témához. Timföld- ^ gyár Indiában — magyar konstrukció... Mi ^ köze ennek ehhez a pocsolyanövényhez, eh- § hez a béka-buzogányhoz?! — A vadméheket is ezzel füstöltük ki az ^ odúból. Csak meg kell gyújtani a végét, és ^ úgy ég, mint a tapló! De keserűbb a füstje a \ taplóénál. Láttál már taplót égni? Igaz, hol í is láthattál volna! Nagyapám pedig azzal í gyújtott pipára... Érdekes: negyven éve, ^ hogy nem jutott eszembe a neve, és most, itt ^ a villamoson... Mégegyszer végighúzta tenyerét a buzogd- ^ nyon, aztán visszaadta. Cseppet sem látszott ^ rajta az a zavar, amely akkor telepszik a § meglett emberekre, ha valami „árulkodó gye- ^ rekség” a komoly dolgaik elé tolakodik, s ezt 5 mások is észreveszik. — De ez kicsit nedves — nem lehet meg- $ gyújtani. Padlóvázában viszont mutatós lehet. % Abba teszi? | — Igen — feleltem. — Szürke csíkos, rücs- ? kös vázába. — Jó — hagyta helyben, s szemében a vil- ^ lógó, barna pontocskákkal megint a pergő- ^ men ábrázatához fordult. — Mit is kérdeztél? Ja, a viszonyok. Kér- ^ lek, meg lehet szokni. Épp úgy, mint itthon. ^ Az emberek furcsa szokásain pedig nem kell § megütközni. Szerintem, olyan lesz az a tim- ^ földgyár, hogy nyelveket beszél! % (eszes) S $ Az ember előttem állt a villamoson. Magas | volt, olyan pocakosba hajló, ötvenes, atléta- í termetű. Fehér nylon inget viselt, aminek i mosás után is kemény a gallérja, mandzset- l tája. Nyakkendője nem hivalkodó, diszkrét \ színeivel emelkedett ki az ing fehérjéből. \ Diplomatatáskát szorongatott a kezében. Szép g keze volt, ápolt simabőrű, gondosan manikű- g rözött. Látszott rajta, hogy íróasztal mellett g tölti napjait, s vajmi kevés köze lehet a fizi- >, kai munkához. § Társa, akivel beszélgetett, szemüveges ar- g cán sárgásán feszülő bőrt és élénk érdeklő- ^ dést hordott, pedig ő beszélt többet: a fehér § inges bólogatott, figyelt, és csak néha tett 5 párszavas megjegyzést. Témájukról Ítélve \ tervezőmérnökök voltak. A vita annak a tim- § földgyárnak a készítéséről folyt, amelyet ma- % gyarok építenek hamarosan Indiában. ^ — Mondd, tényleg olyan rettenetesek kinn ^ a viszonyok? Ügy véled, nehéz lesz az embe- ^ reikkel boldogulni? No, hát jártál ott, mi a í véleményed? — fordult hozzá a szemüveges. ^ — Hát... Nézd csak, kákabikóka! ^ Vontatottan hangzott az első szó, s megle- ^ pően, a felfedezés örömével csattant a többi. \ A szemüveges arcán meghökkent riadalom ^ váltotta fel a figyelmet, de a fehér inges nem ^ vette észre. ^ — Kákabikóka, ha mondom! Most jut az § eszembe! Istenem, hogy a csudába... több, ^ mint negyven éve ... kákabikóka, k á k a b i - ^k ók a ! — Mint valami csemegét, úgy ízlel- i gette a furcsa csengésű, játékos szót. Szemé- \ ben apró, sárga pontok nevettek, amikor le- ^ hajolt, és könnyed bocsánatkérő szóval ki- $ vette a kezemből a három karcsú szárú, bar- ^ na furkójú vízibuzogányt. Ujjait végigfuttatta 5 a nád bársonyos termésén. !; — Látod, ez az! Nézek magam elé, és egy­^ szer csak itt ez a kákabikóka. így nevezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom