Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-02 / 181. szám
Művelődési ház. X. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 2., KEDD /J év ultin /.v „Utókongresszns^ városuHliban Mtulluud. uvusb. bnlt/úr. juptín. Icufftpcl. cschsalnvuk, vsat voutléspvkvi rúrntsk a kt'irösi ess pvruníisiák MIT LÁTUNK A MOZIKBAN ? Vanina Vanini. Stendhal regényének színes, szélesvásznú olasz—francia film- változata. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Év végéig megtörténik a födémcsere Hosszú huzavonára tett pontot az a helyszíni szemle, amelyen a művelődési ház esedékes födémcseréjét tervező és kivitelező vállalatok szakemberei, valamint a művelődésügyi osztály képviselői vettek részt. Ezen a megbeszélésen kiderült, nincs szükség a táncterem plafonjának áíszakítá- sára, van más megoldás is. Ez a megoldás abban rejlik, hogy vasgerendákat építenek be a födémbe, amely így megerősítve már elbírja a terhelést. Emellett nagy megtakarítást is jelent, mert nem kell újból villanyt szerelni és más szakipari munkákat elvégezni. Az építkezést a Ceglédi Építőipari Vállalat szakemberei végzik majd. S most már remélhetőleg nem kell hónapokat várni a munkák megkezdésére. Ez annál is inkább fontos, mert közeleg az ősz, a népművelési szezon indulásának ideje, s ezek a helyiségek adtak otthont a nagyobb rendezvényeknek, táncos összejöveteleknek. Mától csuk cissf/it :it Mától kezdve csak yümő- kórvizsgálaton átesett vágómarhákat vesz át az Átlat- forgalmi Vállalat. Változás, változás mindenütt Párizsi magyar — Nagykőrösről Már véget ért Pécsett az ifjú eszperantisták világkongresszusa, és megkezdődött Budapesten az a világkongresz- szus, amelyre hazánkba érkezik a világ minden tájáról több, mint ötezer ember. Az teszi családdá őket, hogy mindannyian — anyanyelvűk mellett — dr. Zamenhof nyelvén, az eszperantón is megértik egymást. Kihrer Anti bácsi már a kongresszus információs irodáján szorgoskodik, de már megérkezett Budapestre a világkongresszus két másik nagykőrösi résztvevője flr. Szabó Károly és Bánfi Sándorné is. Mindketten lelkes eszperantisták és az eszperantó közvetítésével hasznos levelező barátságot tartanak fenn külföldi barátaikkal. A kongresszusról beszélgettünk elutazása előtt dr. Szabó Károllyal, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjével: — A gazdag programnak szinte órákra kidolgozott menetrendje van — mondta. — Találkozók, színes előadások; egy egész napot különböző kirándulásokra áldozunk. A külföldiek hazánk szépségeivel ismerkednek és esténként bolgár, lengyel és csehszlovák színjátszó csoportok eszperantó nyelvű színházi előadásokkal szórakoztatnak. Balatonon, szépséges fővárosunkban, a szegedi ünnepi játékokon, nagy vidéki városainkban. Rengeteg barátunk fog megismerkedni hazánk természeti szépségeivel, embereivel. — Önként kínálkozik a kérdés: vajon a nagykőrösi esz- perantisták várnak-e vendégeket? — Természetesen, sőt. hozzá tehetem, igen szép számmal — mondotta dr. Szabó Károly. — Bánfi Sándoréknál holland, japán, bolgár és csehszlovák vendégek jelentették be érkezésüket. — Kecskeméti Mária az egyetlen Nagykőrösről, aki részt vesz a budapesti eszperantó gyermekkongresszuson. Az ő vendége egy tizenhárom éves cseh kislány lesz néhány napon át. — Bobán Ambrusék egy svéd házaspárt hívtak meg otthonukba. Kiri Évához egy lengyel kislány jön, aki jelenleg még Pécsett van, az ifjúsági kongresszuson. — Németh Lászióné, a Kossuth általános iskola pedagógusa tizenöt év óta levelező barátságot tart fenn egy krakkói tanárnővel és most nyílik a személyes ismerkedésre alkalom. — Bodó Gáborné is Pécsett van jelenleg és nagy izgalommal készül két vendége fogadására. Mindkettő a Szovjetunióból érkezik: egy orosz és egy észt levelezőpartner. — Sorolhatnám azonban még tovább a Lengyelországból. Ausztriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, sőt, a tengeren túlról érkező vendégeket, akiket szívélyes szeretellel fogadunk városunkban. — önökhöz is érkezik vendég? — Miért maradnák ki éppen én? Évek óta levelezek Nikololinka N. Ficovával, aki most férjével érkezik a világ- kongresszusra és néhány napon keresztül nálunk vendégeskedik. A napokban Illés Gyulát, a Szabadság Termelőszövetkezet vezetőségi tagját meglátogatta féltestvére, Kuthy Sándor párizsi szabászmester, aki 1932 óta él Franciaországban. Kuthy Sándor fiatal korában kereskedősegéd volt Nagykőrösön, s mint már megírtuk, az ezerkilencszáz- harmincas évek elején világkörüli útra indult. Bejárta a fél világot, s többek között kitanulta a szabómesterséget, és Párizsban telepedett le. Ott alapított családot, francia állampolgár lett, de amikor csak teheti, hazalátogat. — Mit szól a mostani Nagyköröshöz? — Évről évre elismeréssel és csodálkozással nézzük Nagykőrös és az ország nagy fejlődését. Nagykőrösön is egymás után emelkednek a nagy, emeletes házak a régi ütött-kopott romházak helyén. Nagyvárosi jellegű üzletek, eszpresszók, vendéglők fogadják az idegent. Idejövet nagyon tetszett a romantikus, boltíves, Cifrakerti csárda. Jóleső érzés volt látni, hogy mindenfelé építik az utakat és a járdákat. — Örömmel halljuk azt is, hogy megsokszorozódott a középiskolai és a főiskolai tanulók száma. És hogy a felnőttek is tanulnak. Meg, hogy az iskolásokat a Balatonra s egyéb üdülőhelyekre viszik. Az én gyermekkoromban ilyesmiről nem is álmodtunk. — Mondjon valamit a párizsi életről és az ottani megélhetési viszonyokról? — Sokat kell dolgozni, hajszolt az élet. Többet keresünk, mint itt keresnek, de sokkal drágábbak az élelmiszerek és a lakás. Gondoltam már arra is, hogy hazaköltözöm, de a családi kapcsolatok odafűznek. — Sokan vagyunk ott magyarok. Csak Párizsban vagy 30 ezeren. Több egyesületünk van. A legnagyobb a százesztendős párizsi Magyar Ház, melynek vezetőségi tagja vagyok. Vasárnaponként ott jövünk össze. Van orvosi rendelőnk, segélyező csoportunk, színjátszó- és táncegyüttesünk. Járnak közénk a francia fiatalok is, szívesen tanulják és járják a magyar táncokat. A búcsúzásnál Kuthy Sán-. dór, egy gondolkozásra érdemes megjegyzést tett: — Csak egy nem tetszik ne-, kém a mostani Nagykőrösön. Nemcsak hallottam, hanem magam is meggyőződtem róla, hogy az emberek nem jönnek ki egymással. (kopa) ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Boros János és Vigh Rozália: Edit, Vincze László és Haj ma Klára: Klára, Merclik Fe^ renc és Körtvélyesi Terézia: Ferenc, Sóber László és Kicsi Julian-r na: Gábor, Erdei József és Kár das Eszter: Irma, Regdon Lászlq és Fehér Ilona: Tibor, Rácz Sánr dór és Simon Erzsébet: Erzsébet nevű gyermeke. Névadó ünnepség: Csókás Ferenc és Nagy Irén: Ferenc nevű gyerr meke. Házasságot kötött: Szuhonyik János és Sebők Ilona, Tuliusz László és Szendi Mária, Zsufa Béla és Németh Judit, Simor Nagy József és Bálint Mária, Csáki Pál és Gál Irén, Fakas István és Deák Julianna, Dobos Ferenc és Toldi Zsuzsanna, Fokti László és Kris- ton Terézia, Tin esz Mihály és Tö- röcsik 7rzsébet. Meghalt: Danka József, Marton Ambrus, Kisprumik József, Kísérj Zsigmondné Halmi Borbála. Kötöztek, válogattak, kérdeztek Befejezték nyári gyakorlatukat a gimnázium szőlész-borászai — A világkongresszus augusztus 6-án zár, de ezzel a találkozó még nem ér véget, sőt, ezután kezdődik a kedvesebb része. A külföldi vendégek elszélednek az országban. A magyar eszperantisták vendégül látják őket néhány napra és ki-ki a maga módján gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról. Sok eszpe- rantista meg fog fordulni a Szakadó esőben beszélt a nyárról, a napsütötte villányi lankákról Papp László tanár, a gimnázium szőlész-borász szakosztályának osztályfőnöke. A harmadik E osztály az idei nyári gyakorlatát a Dózsa Termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban és a Rákóczi Termelőszövetkezetben végezte. A Dózsában kötöztek, lcara- szoltak, végezték a szőlő nyári ápolási munkáit — és megadták a helyüket, néha jobban mint a felnőttek. A Dózsa után az állami gazdaságban gyümölcsgyákorlaton vettek részt. Itt exportra válogatták a barackot. — Ez két okból fontos — tájékoztat a tanár úr —, részint, mert megismerik a szabványokat, hiszen azok szerint kellett a gyümölcsöket osztályozni, másrészt a gyakorlatban is megismerkedtek a követelményekkel, s ez az export gyümölcsnél a legszembetűnőbb. Az állami gazdaságban végzett gyakorlat után a Rákóczi Termelőszövetkezetben a paradicsom szedésénél, csomagolásánál ismerkedtek meg a gyakorlatban is azzal a munkával, amelynek részesei, és esetleg irányítói is lesznek az érettségi után. Itt összehasonlítást tehettek a cseh, a német és a máshonnan származó paradicsomok között. Az egyhónapos gyakorlatot ötnapos tanulmányi kirándulással fejezték be. Meglátogatták a dél-magyarországi világhíres szőlőkultúrákat, megismerték azok termesztési módját, amelyek — az éghajlati különbözőségből természetszerűleg következik ez — mások, mint a mi szőlőfajtáinké. Itt ismerkedtek meg a nálunk kevésbé ismert és ritkábban előforduló betegségekkel is. S itt érte nagy öröm a tanár úrat, amiről ő leplezetlen büszkeséggel mesél: a diákok olyan okos és már szaktudást bizonyító kérdéseket tettek fel a vendéglátó főagronómusnak, hogy az a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott később. Az idei tanulmányi kirándulás sikerén felbuzdulva megvalósítható ötlete támadt az osztálynak. Érettségi után Bulgáriában szeretnék tanulmányozni a déli szőlő- és gyümölcskultúrák sajátságait. S így, már „világot járt” szakemberként menni, friss bizonyítvánnyal a zsebükben a nagykőrösi termelőszövetkezetekbe — ahol már várják a munkájukat. Toldisok a Balaton mellett A nyári gyakorlat után mintegy két hétig élvezhették a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola diákjai a Balaton minden kényelmét, s természetesen a vizet, a szikrázó napsugarat. Fő állomáshelyük Szántódon volt, innen látogatták végig a tó nevezetességeit. Első útjuk Tihanyba vezetett, itt az apátságot nézték meg, sok ide látogató külföldivel egyetemben. Ellátogattak Keszthelyre és Hévízre is, gyönyörködtek a Festetich kastély máig is épségben őrzött műkincseiben, antik bútoraiban. Ittak a borsos árú badacsonyi szürkebarátból, amiből is mindjárt kiderült, hogy — természetesen — nem hagyták ki Badacsonyt sem. Nem hiába készülnek ők az ízek mestereinek. Szántódra visszatérve a kifáradt toldis vándorokat jó kiadós vacsora és a langyos Balaton fogadta — amit képeink is bizonyítanak — s így nem csoda, hogy tizennégy nap után még a legedzettebbeknek is megsajdult egy kicsit a szivük, amikor estefelé utoljára látták az aranyhidat a tavon. Kép, szöveg: Fleischmann Kalács ez, kérem, kalács Délután négy órára járhatott az idő. Én bizony isten nem is vettem észre, hogy vajon fogat, vagy gépjármű hozta a boltokba a frissen sült kenyérkét. Annyit láttam csak, hogy a boltok környéke benépesedik és főként azt, hogy milyen sokan viszik a hónuk alatt a hófehér vekniket. Megkérdeztem néhány embert, mi a véleménye erről a kenyérről. A legszebben egy idős néni felelt, amikor azt mondta áhítattal: — Kalács ez, kérem, kalács. De volt olyan, aki megnyugtatott, hogy ennek a kenyérnek senki- sem metéli le a héját, hiszen ennek minden falatját meg lehet enni jóízűen. — Libazsírral megkenve nagyon finom! — nyugtat meg egy pápaszemes ember. — Cserekenyér! — határozza meg pontosan egy fiatal asszony. — Bocsánat, ingyen sehol nem adnak kenyeret. Minden esetben cserélünk a boltban. Mi adjuk a pénzt és cserébe kapjuk a kenyeret. Mosolyog, türelemmel magyaráz. — Nem jól tetszik érteni. Ezt a kenyeret lisztért cserélik és még meg kell fizetni a sütést. — Mennyi lisztet adott ezért a háromkilós kenyérért? — Semennyit. Fizettem ti-* zenhárom forintot és megkap-* tam ezt a kenyeret, aminek a súlya két kiló nyolcvan deka, — Vagyis nem kell lisztet vinni? — Nem bizony! Én azt hi*, szem, hogy a tizenhárom fo* rint kifutja a két kiló nullás liszt árát meg a sütést — és ezzel kész. Próbálom leegyszerűsíteni a dolgot. — Vagyis ilyenformán új típusú kenyér került forgalomba, amely nullás lisztből készül, és a jelek szerint nagyon ízlik az embereknek. — Lehet! — bólint az asz- szonyka, de annyival még megtoldja: — Én nem bánom, akárhogyan nevezik. Ha tetszik, hát legyen cserekenyér. A fontos az, hogy a gyermekeim alig várják otthon. SPORT Nagykőrösi Kinizsi—Abony 3:1 (2:1). Nagykőrös. Barátságos. V.: Hídvégi. Eső után vizes, csúszós pályán a következő összeállításban játszott a körösi csapat: Gömöri (Vadnay) — Vass, Lányi, Kecskés II (Juhász) — Toricska, Farka- sinszki — Jeszenszki (Tor- nyi), Kecskés III, Pécsi, Kle- novics, S. Szabó. A nehéz talajon jó játék nem alakulhatott ki, de az edzés célját szolgáló jó mozgás volt. Mindegyik játékos nagy kedvvel mozgott és igyekeztek a mostoha körülményekhez jól alkalmazkodni. Az abonyiak jó edzőtársnak bizonyul* k. Góllövők: Klenovics, Tornyi és Toricska 11-esből. Szerdán Kecskeméten a Légierők csapata ellen játszik a Kinizsi és vasárnap Albertirsán már bajnoki mérkőzés lesz. A Kinizsi II vasárnap Abonyban játszik visszavágó mérkőzést. P. S.