Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
Építőipari fiatalok /» ongressattsi tnunkaversenye A KISZ Központi Bizottsága, az Építésügyi Minisztérium, az építők szakszervezete, a Vas megyei Építőipari Vállalat KISZ-szervezetének kezdeményezését jóváhagyva, országos munkaversenyre hívta ki az építőipari fiatalokat, az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére. A verseny feltételeit a kezdeményező vállalat ifjú szakmunkásai és KISZ-esei állították össze. A KISZ éves akció- programja és az ország valamennyi építőipari KlSZ-szer- vezetével ismertetett szempontok alapján. A versenyen minden ÉM Főigazgatósághoz tartozó alapszervezet munkáját értékelik, és a legjobbakat értékes jutalomban részesítik. A minisztérium mintegy hatszázezer forintot fordít a legjobb kollektívák ifjúmunkásainak jutalmazására. Az értékelés 1967 első hónapjaiban zajlik. A jutalmakat ünnepélyes keretek között 1967. március 21-én, a KISZ megalakulásának évfordulóján adják át a nyerteseknek. (— es) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEO X. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Augusztus 20-ra: elkészült a város ünnepi programja Megkezdődtek az előkészületek városunkban augusztus 20. megünneplésére. Alkotmányunk törvénybe iktatásának 17. évfordulójára operatív bizottság állította össze a programtervezetet. Az idén is bekapcsolódnak az ünnepségek szervezésébe és lebonyolításába a különböző társadalmi szervek is. A Hazafias Népfront, a szakEgy kiállítás margójára öregkorban fiatalnak maradni — kevés embernek sikerül. A művésznek, az alkotónak viszont egyedüli adottsága. Közel öt évtizeden át hű szerelmese maradni a színeknek, az ecsetnek — a művészek közül is keveseknek adatik, főleg, ha az önkifejezéshez vezető út szinte járhatatlan. És ilyen, szinte járhatatlan .út vezette vissza Prohász- ka József festőművészt az elhagyott, de mégis a legnagyobb szerelmeshez — az ecsethez. Kegyetlen és hosszú az út, míg a művész eszközeinek, formáinak megismerésén keresztül eljut az önkifejezés misztériumához. Találkozni önmagámmal, felismerni a körülöttem levő világ törvényeit önmagámban, s ezt a társadalom számára is az érzékeken keresztül ismertté tenni, hogy mások is felismerjék a boldogító törvényt: „ez a világ miénk, embereké!” Elmondani az embereknek az elmond- hatatlant, kifejezni a kifejez- hetetlent, önmagunknak tükörképet mutatni — csak a törvény ismeretével lehet. Prohászka József közelít a törvényhez. Van Gogh mondta: „Megkísérlem, hogy a tájat ugyanazokkal az érzelmekJVapirenden * _ a z Állami Biztosító munkája A közelmúltban a ceglédber- celi tanács vb-ülésén számolt be az Állami Biztosító járási kirendeltségének vezetője a község területén kötött biztosításokkal kapcsolatos tennivalókról. A vb-ülés megállapította, hogy a biztosító jó munkát végez, s ezért elismerését fejezte ki, s köszönetét mondott az Állami Biztosító dolgozóinak. Augusztus végén az abonyi tanács végrehajtó bizottsága tűzi napirendre a biztosító munkájának ismertetését. A biztosítónak jó a kapcsolata a községi tanácsokkal, és a szoros együttműködés sok segítség forrásává válik. kel ruházzam fel, mint az emberi figurákat”. Ez a művészeti koncepció érvényesül Prohászka útkereső tájképeiben. A Tisza-parti táj, a vásárhelyi házak, a jól ismert ceglédi házak és utcák ábrázolásán át- sugárzik az Alföld, a magyar táj festőjének egyéni látásmódja —, féltve őrzött álmait álmodja ma vissza vásznaira, ör magában a mai kor emberét, a mai kor látásmódját keresve, még nem kiteljesedve, de igényesen megközelítve. Mária és gyermeke című alkotása első pillantásra merev bizánci és szláv ikont idézi, de közelebbről a Madonna szeme álmodozó fiatal leányanyáé, a gloria motívumainak magyaros ornamentikája a magyar nép régi magyarosított mitikus világára emlékeztet. A-. Cigánylegény harsogó színei nyers természetességet, irányítatlan ösztönvilágot idéznek. Az Libán Erzsébethez című kép mentes minden biblikus ábrázolásmódtól. A szokatlanul világos, szinte álomvilágot idéző színkeverékek a fiatal, gyermekét váró, titkos sejtésekkel teli, az emberi örökkévalóságot átélő fiatal nő portréja. A magyar táj mai, szuggesz- tív átélését és művészi mondanivalóval való telítettségét idézi a Tavasz a Tiszán, A vásárhelyi Tóaljban, a Tanya a Pesti út mellett, a csodálatos Csendélet vasfazékkal, a keretből szinte kihajló Dáliák. Büszkék lehetünk, ceglédiek, hogy a művészetben önmagára talált, újra megfiatalodott, Prohászka József hazatért városába, s alkotásaival, önmagát szenvedélyesen kereső műtlészi igényességével sokrétűen gazdagítja Cegléd város nehezen kialakuló kulturális arculatát, Cegléd városét, amely oly nehezen fogadja magába kevés számú művészét, alkotóját. Vajon közületeink, intézményeink gondolnak-e arra, hogy egy-egy kép megvásárlásával elsősorban nem a művész hír- ^ nevét erősbítik, hanem saját S művészetértésüket és szerete- $ tűket igazolják. A művészet- ^ értő közönség már felfedezte a ^ Kossuth Múzeum kiállításán § szervezet, a nőtanács, a KISZ- isták készítik elő az ünnepet. Ebben az évben Cegléden kerül sor Pest megye központi ünnepségére, ahol Szelecki Mihály, a városi pártbizottság első titkára mond majd bevezetőt. Az ünnep már augusztus 19-én megkezdődik. A termelőszövetkezetek küldöttségei felkeresik a város üzemeit, és munkás—paraszt találkozókra kerül sor. Ebben az időpontban több termelőszövetkezetben ünnepi közgyűlést tartanak, amelyen a vezetőség beszámol a gazdaság eredményeiről is. Húszadikán reggel hét órakor zenés ébresztő köszönti a lakosságot. A zeneiskola előtt sorra kerülő nagygyűlésre a Kossuth téren gyülekeznek a ceglédiek. Tíz órakor kerül sor az ünnepi beszédre, majd — a hagyományokhoz híven — az új kenyér átadása következik. Az ünnepségre a járás községeiből is több ezren jönnek el. Délután három órakor a Szabadság téren, a Kossuth- szobor előtt felállítandó színpadon esztrádműsort rendeznek. Este a Kossuth művelődési ház színháztermében műsoros divatbemutatót tartanak, énekesek fellépésével. Este a KGV Dózsa művelődési házban aratóbált rendeznek. Táncmulatság lesz a városi művelődési házban is. Az ünnep sportműsorában kézilabda bajnoki mérkőzésre kerül sor Nagykőrös, Abony, Albertirsa és Cegléd csapatai között. Az Építők tekepályáján az Alkotmány Kupáért mérkőznek. A Ceglédi Vasutas SE pályáján kispályás labdarúgó-mérkőzéseket tartanak. Röplabdában is négy csapat méri össze erejét. Egyéni és csapat sakkbajnokságot is rendeznek. Az ünnep délutánján paraszt—munkás találkozókra kerül sor. Az üzemek dolgozói látogatnak ez alkalommal a terme- lőszövetkez.etekbe, ismerkedve a tagsággal és a szövetkezetek életével. A hosszú ideje épülő csatornahálózat építői már a Széchenyi, úton dolgoznak. Felvételünk a Széchenyi út és a Szolnoki út találkozásánál készült, ahol a lefektetett csatorna . felett géppel döngölik a földet. A trafik épülete mögött építik meg a szennyvíz átemeléséhez szükséges átemelő telepet, amely továbbítja a csatornák tartalmát. A csatornázási munkálatok még jó ideig elhúzódnak, mivel a város több részén fektetnek még le m csatornákat — a korszerű közművesítés égjük lépéseként. (juhász) Épül a csatorna ŐRÖM A STRANDON- / wí Ál ■ '¥ A - 1 mm 1 ' k 1 \ ,, ■ ■ * Á : FEL ÉVSZÁZAD UTÁN újra a tanítványok között Ötven esztendeje annak, hogy Kisfaludi László, a számos ismerős kedves, népszerű Laci bácsija — táviratot kapott Pöstyén község elöljáróságától. A magisztrátus arra kérte a fiatal tanárt, hogy a leendő középiskola megszervezésére jelentkezzen sürgősen Pöstyénben. — A legelső vonattal utaztam — emlékezik Laci bácsi. — A jelenleg már európai hírű fürdőváros akkor még csak ötezer lakosú község volt. Szerény parasztházat jelöltek meg az iskola számára és huszonöt elsőosztályos növendékkel kezdtük meg szeptemberben a tanítást. A második, illetve harmadik osztályba különbözeti vizsgával felvettünk olyan tanulókat is, akik az elemi iskola felső tagozatára jártak. Hamarosan terjeszkedni kellett, és ekkor vettük igénybe a szomszédos parasztházat is a tanítás céljára. Ebben az időben már kilenc osztály működött. — Nagyon szerettem Pös- tyént, a kötelesség mégis el- szólított. Ide kerültem Ceglédre, s negyvenhét esztendei szolgálat után mentem véglegesen nyugalomba. Rövid pöstyéni tartózkodásom alatt sok kedves barátot szereztem, és ezek a kapcsolatok a hosszú ötven esztendő alatt sem szürkültek meg. Állandóan levelezek ottani ismerőseimmel és az évek során egész szekrény•WfSSSrrSSfSSSSSfSSSSSSfSMmSSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrmSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/i fiókra való levél gyűlt ösz- sze. — Nem lepett meg, amikor május derekán kedves meghívást kaptam a pöstyéniek- től, a meghívóval egy időben még néhány levélben invitáltak az ismerősök, egykori tanítványok is. — Július 17-én indultunk feleségemmel, aki szintén tanára volt az ötven év előtti iskolának. Reggel hét ólakor indultunk a lengyel expresszel és már délután egy órára megérkeztünk Pös- tyénbe. Az állomáson volt tanítványaink, ismerősök, barátok vártak bennünket. — Este a város egyik legelőkelőbb hoteljének különtermében ünnepi műsort tartott a Kisfaludi kör, amelyet huszonnyolc egykori tanítványom alapított tiszteletemre. Nem tudom, hogy melyik tablóról nagyították ki a fényképemet, amely, mint elmondották, a kör minden találkozóján a fő helyen van, — Hosszú pedagóguspályám legszebb és legszínesebb találkozójára érkeztem Pös- tyénbe. A javakorban levő egykori tanítványaim még azzal is megleptek, hogy elénekelték ötven év előtti kedvenc nótámat: SzereU ném, ha minden álmom .. • — Két feledhetetlen hetet töltöttünk a városban, amely az ötven év alatt gyönyörű fürdőhellyé fejlődött. Az egykori község helyén eltűntek a földszintes házikók, és FAGYI megtekinthető alkotásokat. Márky Péter s A Szabadság moziban hétfőtől szerdáig a Szakadék felett című szovjet filmet vetítik. Az ablakunk alatt vagy öt-hat kislány és két kisfiú játszadozott. Eleinte oda sem figyeltem, megszokottá vált, hogy a kis társaság igencsak minden délután itt szokott gyülekezni. A programban társasjáték, baba- és meséskönyv-bemutatás szerepel, de legtöbbször énekelni szoktak. Persze, slágereket. Szó van itt aztán a tv-ben megjelent filmekről is, és a kis kritikusok komoly hangon méltatják Monte Christó kalandjainak egy-egy izgalmasabb részletét, és sorba szedik a nemrég elhangzott slágerfesztivál énekeseinek eredményeit. Ezen a délutánon éppen a Zúg az őszi szél-t énekelték nagy lelkesedéssel, és még nagyobb erővel, amikor egy pillanatra, a dal közepén elhallgattak. Kinézek az ablakon, s látom, hogy a kis Jutka közeledik a társasághoz. — Szia, Jutka — fogadják. — Hát megjöttél? — Meg, még tegnap este — feleli és beül a körbe. — Hol is voltál? — kérdezi a legkíváncsibb kislány. — Hát a Szovjetunióban — feleli Jutka olyan természetes hangon, mintha csak itt lett volna egy közeli városban. A kis arcokon semmi csodálkozás jele s nem mutatkozik. Hat ott volt — s mint ké- ^ sőbb kiderült, a kis társaság tagjai közül már \ nem egy járt külföldön. — Mit láttál? ^ — Sok mindent, és sok szépet. Csak, tud- § játok, ott nem olyan a fagyi, mint itt, hanem^ valamilyen krémet fagyasztanak, de az is § nagyon finom. ^ — Érdekes — veszi át a szót a kis Imre. — i Mi tavaly Pozsonyban voltunk, és ott sem ? olyan a fagyi, mint nálunk. | A szomszédék fia, a tízéves Lacika, aki § közismerten nem bírja elviselni, hogy bárki ^ is „felette” legyen, nagyfölényesen feláll, és ^ csak úgy, félvállról odaveti: — Mi is me- § gyünk jövőre külföldre, azt mondta az apu- § kám — és himbálódzva tovább áll. És a gyerekek közül senki sem szalad utá- $ na, hogy hová? — vagy, de jó neked! Ben-§ nem több az izgalom, mint bennük. S ahogy ^ nézem őket, ezt is olyan természetesnek vet- ^ ték, mint Jutka külföldi utazását. — Men- ^ nek, hát mennek. Más is ment már és még ^ menni is fog — olvasom le arcukról. Kezemben megáll az ablaktörlőrongy. ^ Eszembe jut nagyapám, aki akkor régen —^ a háború idején — „világjárt” ember volt. j! Ünnep volt, ha leült közénk, és mesélt ne- j: künk a „nagyvilágról”. És akkor később ^ aludtunk el, s azon az éjjelen arról álmod- ;■ tunk, hogy egyszer majd mi is olyan „világ- \ járt” emberek leszünk. 5 Cs.-né S :supa modern, hét-nyolc- ímeletes házak büszkélkednek. Kedves epizód volt; amikor régi tanítványaim- :r...l felkerestük azt a paJ rasztházat. amelyben az iskola első tanévét megnyitottam. — Hogy milyen volt ez á két hét? Talán csak annyit, nogy ve1 ósággal kézről kézre adtak bennünket. Végül már aem tudtunk elfogadni ebéd- zagy vacsorameghívást sem. — Ezzel a látogatással nem búcsúztunk el örökre Pös- ■yéntől. Vasárna" délután érkeztünk haza és a következő két napon már három le- zelet kaptunk ottani barnáinktól. Rossi Károly — A Vahs folyón átadták rendeltetésének az új vízierőművet. A folyó medrét 1628 méter hosszú, négyemeletes ház magasságát elérő alagútba terelték. A duzzasztógát építésével kapcsolatos munkák terjedelme meghaladta a bratszki vízierőművét.
