Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 31., SZERDA PE S T MEGY El H ÍRLAP KÜ LÖ NKIADÁSA FŐ CÉLUNK a tanulmányi eredmény javítása és az iskolai fegyelem megszilárdítása ! SZENTENDREI HÁZTETŐK — mondotta a Lenin úti általános iskola igazgatója Még egy nap... És utána a külsőleg-belsőleg kitatarozott, széppé, frissé varázsolt iskolák újból megtelnek a zsibongó gyerekhaddal... Vége a vakációnak, kezdődik a tanítás! A nyári táborozások, kirándulások és a- sok-sok pihenés jóvol­tából alaposan megnőtt, megerősödött kisfiúk és kislányok megkezdik tízhónapos „birkózásukat” a tudományoklcal... Az iskolák felkészültek arra, hogy a lehető legjobb tárgyi és személyi feltételek mellett a tanulók minél magasabb szintű oktató-nevelő munkában részesülhessenek. Természetes tehát, hogy a tanévkezdés előtti napokban megsokasodnak az iskolák vezetőinek tennivalói, az „utolsó simítások” még nagy körülte­kintést igényelnek, hogy a „rajt” zökkenésmentes legyen. delkezésünkre. E hiányosságo­kat remélem sikerül majd pó­tolni. Ezeket leszámítva, tan­termeink, szertáraink és ter­mészetesen felfrissített nevelő- testületünk, nagy szeretettel várja tanuló ifjúságunkat — fejezte be tájékoztatását az igazgató. Horányi Sándor Nyugdíjban | Izsó Lászlóné a Szentendrei $ Járási Tanács VB egészség- $ ügyi csoportjának szoriáipoli- ^ tikai előadója nyugalomba § vonult. A felszabadulás előtt szövő- § nő volt. Ezerkilencszázötven- Ji egyben került Szentendrére. Előbb járási MNDSZ titkár, | később a járási tanács sze- § mélyzeti előadója lett. Ezer- $ kilencszázötvenhét óta a szó- $ ciálpolitikai előadó. Munkáját § emberségesen, lelkiismeretesen ^ végezte. ^ 1952-ben a Munka Érdem-^ érem ezüst fokozata kitüntetés ^ birtokosa lett. Nyugdíjba vonulása alkat- ^ mából hosszantartó jó egészsé-^ get és tevékeny, boldog nyug- 5 díjas éveket kívánunk Izsó ^ Lászlónénak. Kató György ^ Ilyen „rajt” előtti sürgés­forgásban kerestük fel a Le­nin úti — közismertebb nevén „izbégi” általános iskolát. A tetszetős, szép új iskolaépület igazgatói irodájában serény munkában találtuk az iskola új igazgatóját, Podani Istvánt és fiatal helyettesét, Czeigler Saroltát. A tanévnyitó értekez­let anyagát készítették nagy gondossággal. Hivatalosan most találkoznak majd először nevelőtársaikkal, és most ke­rül majd sor a jelenlegi hely­zet részletes elemzésére és az új tanév feladatainak megha­tározására. Mindketten csak jelenlegi beosztásukban „újak”, egyéb­ként a szentendrei szülők és diákok már jól ismerik őket. — Tudom, nagy és felelős­ségteljes feladatra vállalkoz­tam, de bízom abban, hogy kollégáim és a szülők segítsé­gével sikerül minden problé­mával sikeresen megbirkóz­nunk — mondja. Az új tanévet 16 nevelővel kezdjük. Közülük tízen a i felső, négyen az alsó tago­zatban, ketten pedig a napköziben működnek majd. Nagy szükségünk lenne egy testnevelés szakos tanárra . .. Reméljük, idővel ez a hiány is megoldódik. A felsőtagozatosok a 4 tan­termes „új iskolába”, az alsó­sok pedig a „régi iskolába” járnak majd. Az elmúlt tan­évben 304 tanulónk volt. Az anyakönyvek tanúsága szerint Néhány szóban a járás szakszövetkezeteiről A járás mezogazdasaganak szocialista átszervezésekor fi­gyelembe kellett venni a táj gyümölcs- és zöldségtermesz­tő jellegét, s az egyes termelé­si ágazatok intenzív igényét. Erre a feladatra járásunk­ban hét szakszövetkezet ala­kult: Kisorosziban a Dunaka­nyar, Tahiban a Kék Duna, Pócsmegyeren az Aranykalász, Szigetmonostoron a Béke, Po- mázon az Árpád, Budakalá- szon az Egyetértés és Csobám- kán a Havasi Gyopár szak- szövetkezet. Ezeknek a szakszövetkeze­teknek feladata, működési alapszabályaik szerint is a nagyüzemi jellegű szőlő- és gyümölcstermesztés megvaló­sítása. Szánthó Imre linómetszeti A szakszövetkezetek meg­alakulásuk óta jelentős fejlő­désen mentek keresztül. Egy­re több terméket adnak át az állami felvásárlásnak is. 1965- ben például 181 hízó sertést, százötvenkilenc szarvasmar­hát, kétszázhetvenöt mázsa baromfit, nyolcezerháromszáz tojást, kilenc vagon kenyérga­bonát és nyolcezerötszázkilenc- ven mázsa gyümölcsöt adtak át, jóllehet a szakszövetkeze­teket tizenötmilliós árvízkár érte. Ugyanakkor száznegy­venhárom hold új telepítésű ültetvényük pusztult el és ezt még 1965 őszén újratelepítet­ték. A második ötéves terv idő­szaka alatt ötszázegy hold gyü­mölcsöt telepítettek. Ebből hetvenkét hold már idén ter­mőre fordul. Az ültetvényből százharmincnégy hold szőlő, százhuszonhárom hold szamó­ca, negyvennégy hold málna, százharminc hold őszibarack és hatvankilenc hold egyéb gyümölcs. A szövetkezeti közös alap az 1902. évi 4 147 000 forintról 1965- re 9 550 000 forintra nö­vekedett. Jelentősen gyarapodott gép­állományuk is. 1962-ben hat, 1966- ban már 25 erőgéppel és jelentős számú munkagéppel rendelkeznek. — tó —­Ingyenes jegi tanácsadás Dr. Tillmann Lajos ügyvéd szeptember 1-én, csütörtökön délután fél öt órától tartja szokásos ingyenes jogi tanács­adását az MSZMP városi párthelyiségében, Kossuth La­jos utca 5. szám, alatt, az eme­leten. A ljubljanai népi együttes vendégszereplése A híres ljubljanai népi együttes szombaton este Szentendrén vendégszerepeit. A kellemetlen, hűvös idő el­lenére, mintegy kétszázan voltak kiváncsiak műsoruk­ra, a kertmozifoan. A csaknem két és fél órás előadás során a legszebb dél­szláv dalokkal és táncokkal ismertették meg a lelkes hall­gatóságot. A bemutatott tán­cok közül különösen nagy si­kert aratott az alpesi népvi­seletben előadott gorenszkói lakodalmas tánc, a Zöld Gyur­ez a szám néhány éven belül meghaladja majd a 400-at is ... Az új tanévben — mint fő célokat — a tanulmányi eredmény és a fegyelmi színvonal emelését, a nyugodt lég­kör, egységes nevelői eljá­rás megteremtését a ne­velőtestületen belül, és a kádernevelést tűztük ma­gunk elé. — A javítóvizsgákat most fejeztük be. Mind a hét javí­tóra bukott felsőtagozatos ta­nulónk „átment”, a megjelent 6 alsósból viszont csak kettő­nek sikerült a javítóvizsgája. Czeigler Saroltát, az új igaz­gatóhelyettest szintén sokan ismerik már. öt éven át a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola legkisebbjeit tanította nagy- nagy szeretettel és rátermett­séggel betűvetésre és az olva­sás tudományára. — Nagyon szeretnénk mi­nél szorosabbá fűzni az is­kola és a szülők közötti kapcsolatot, mert enélkül lehetetlen ered­ményes oktató-nevelő munkát folytatni — kapcsolódik a be­szélgetésbe. — Van néhány anyagi ter­mészetű hiányosság is, amit szeretnénk idővel felszámolni — veszi át ismét a szót Podani István igazgató. — Agyagos ^ udvarunkat salakoztatni sze- ^ retnénk, hiányzik a tornate-\ rém, a politechnikai oktatásra \ sem áll megfelelő helyiség ren-\----------I B etörők éjszakai látogatása a pontázi tanácsházán ka című vidám tánc, a metlikai kóló, a csoportos macedón tánc, a bravúros férfitánc és a hét szép horvát kislány tánca. Sok tapsot kaptak a szép Néja Valencsics szlovén és szerb dalai is... A negyvenegy tagú népi együttes örökre belopta magát a szentendreiek szivébe. Úgy véljük, ritka élménytől fosztották meg magukat azok, akik nem láthatták és hall­hatták ezt a műsort. Hogy nem volt telt ház, az nem csupán az időjárás rovására írandó, ebben kicsit a rendező szervek is hibáztak. Először is, a rossz idő nem áratlanul tört ránk. A ta­nácsháza nagytermében, vagy : a városi klubban sokka! töb- ; ben gyűltek volna össze, i Nehezményeznünk kell a • műsor kései kezdetét is. Éj, j ha már késve kezdtek, nem j lett volna szabad olyan ko- I rán megszüntetniük a jegy- \ kiadást. A kezdés után fél i órán át még mindig érkeztek i nézők, és hiába keresték a | pénztárt, hogy a jegyeket : megválthassák ... Horváth Levente Négyes névadó ünnepség Négy újszülött magyar ál­lampolgár tiszteletére díszítet­ték fel szombaton délután a' járási pártbizottság kultúrter­mét. Ök voltak a névadó ün­nepség főszereplői. Anyukájuk karján érkeztek a vidám tár­saságba, ahol szendvics, torta, bor, sör várta az ünnepség részvevőit. Cseke Mariann, Fodor Gab­riella, Járó Erika és Bafogíi János Sándor névadó ünnep­ségét tartották ezen a napon a komoly épületben. Azért ott, mert mind négyük szülei — Cseke Lászlóné, Fodor László, Járó József né és Balogh János — a városi, illetve a járási pártbizottság dolgozói, mun­katársai. A négy kicsi ünnepeltet mi is együttérző meleg szeretettel köszöntjük és városi polgár­társainkká fogadjuk. Horváth Levente Csütörtökön reggel kínos meglepetés érte a Pomázl Községi Tanács dolgozóit. Fiókjaikhoz nyúlva vették ész­re, hogy hivatlan vendégek jártak éjszaka a házban. A vb-titkár szobájától kezdve, az adócsoport és a gazdálko­dás helyiségein keresztül, földszinten és emeleten, min­den szobába belátogattak a kíváncsi „vendégek”. De nem­csak kíváncsiskodtak! Amit találtak, elvittek. A legérté­kesebb, amit elraboltak: a HÍR Értesítjük a kedves szülő­ket, hogy a .Bajcsy-Zs. ut­cai általános iskola tanév­nyitó ünnepélye szeptember 1-én reggel 8 órakor lesz. Kérjük, hogy a tanulók ponto­san jelenjenek meg. A szülő­ket szeretettel várjuk. Értesítjük a város lakossá­gát, az üzemek, vállalatok dol­gozóit, hogy a dolgozók esti iskolája 1966. szeptember 15- én indul. Jelentkezni lehet az iskola igazgatójánál. „cukk”, váratlan diadalüvöl- ^ tés hangzik: most érkezett egy ^ kenunyi „családi szállítmány”:^ fürgén kászálódik ki a papa ^ és a mama, meg két-három $ unoka. Remsey bácsi is régi $ szerelmese a Dunának és a| Duna-partnak. Hófehér haját $ meghazudtoló frisseséggel öl- $ tözik át „nomád”-mezbe, és $ rövidesen már a vizet „kóstol- ^ gatja”: milyen • „meleg” és 5: honnan indulva lehetne egyet ^ úszni? A mama az ebédet tá-^ lalgatja a sátor elé terített $ abroszra ... Rövidesen — a ^ finom falatok csábító illatára ^ — összesereglik a nomádok § népe és kezdődik a nap egyik § fénypontja: az ebéd... Ebéd után jól eső szieszta az ^ árnyékban, aztán folytatódik a nomád szórakozások meg- % szokott és mégis annyira ked- $ vés programja ... § — Szép itt, jó itt... .. . De félős, hogy lassan kiszo- ^ rulunk innen —, mondja^ őszinte aggodalommal hangjá- $ ban Remsey Gábor. — Mint$ hírlik, néhány méterre innen, ^ új utat építenek majd... De ^ nagyon jó lenne, ha úgy ve- ^ zetnék, hogy ezeket a gyö- $ nyörüszép fákat nem kellene $ kivágni... Jó, jó a civilizált $ környezet, nagyszerű a cam- $ ping-mozgalom, de azért a Du- $ na és a Duna-part igazi szép-^ ségét és vonzerejét éppen az ^ ilyen, civilizációtól távol eső, ^ vadregényes helyek jelentik ... % Hát igen ... De remélik a ^ mai „nomádok”, hogy marad $ valami a vadregényes, buján $ pompázó Duna-partból is ... ^ Horányi Sándor .§ bortüzek, kenu-kirándulások feledtetik a városi kőrengete­get. Aki egyszer csak egy na­pot itt tölt, ebben a hitelesen vadregényes folyóparton, örök nosztalgiával vágyódik ide vissza... Mint ahogy a legtöbben év­ről évre visszalátogatnak, ki egyedül, ki családosán, élvezni a teljes kikapcsolódás, az ön­feledt pihenés örömeit... A gyakori látogatók közül egyik-másik már „törzstaggá” lépett elő. Törzstag lett pél­dául Varró bácsi, a budapesti fodrászmester ... Most már az ő zöld sátra is rendszeresen a földnyelv csücskén őrködik, előtte szalmakalapjában a „kormányzóval” (ezt a címet érdemelte ki „hűségéért”) — reggeltől estig féltucatnyi hor­gászbotját figyelve ... Egy fa árnyékában diszkréten bogrács lapul, várva, hátha egyszer betölt­heti szerepét: halpaprikás ké­szül majd benne... A rossz­nyelvek szerint — ugyan — lám, ezek még itt sem nyu­godnak! — eddig vajmi kevés­szer került erre sor. Hol nagy a víz, hol kicsi, hol piszkos, hol meleg, hol hideg, most éppen nincs vonulás stb., stb. ... — vérbeli horgászok már tudják, hogy van ez ... Miközben Varró bácsi zsi­nórjait figyeljük, szurkolva, hogy végre legyen már egy A szentendrei Duna-part legvadregényesebb része min­dig a „Búiba” és a Derecskei- forgó környéke volt. Bár évről évre egyre nagyobb területeket hódít meg a „civilizáció” — új, csinos kis víkendházak épül­nek, terjed a villany- és vízve­zetékhálózat, új járművek szá­mára is járható utak bonta­koznak ki —, mégis ma is van egy aprócska földdarab, amely egyelőre még a maga régi bok­ros-bozótos, fűzfaerdős „vadre­gényes” voltában pompázik ... Talán legszebb és legkedvel­tebb része ennek a szűkülő „szűzterületnek” az a föld­nyelv, amely a félelmetes hír­re szert tett örvény fölött nyú­lik a Dunába. Itt tanyázik a „törzsközönség”, bokrok és fák között meglapuló tarka sátrakban. Ha a nyár kegyes, már június első meleg napjaiban tábort ütnek, és aztán ki-ki addig élvezi a napfény, a víz, és a gyönyörű környezet áldásait, amíg bírja idővel... A „főhely”, évek, sőt talán már évtizedek Íratlan törvé­nyei alapján a Remsey-család „wigwam”-ját illeti. Mint hír­lik, helyi Robinsonokként ők bukkantak fel elsőnek ezen az eszményi kis táborhelyen: Iván, Gábor és András. Szellemes tréfák, ötletes szó­rakozások, változatos Duna- parti programok: fürdés, foci­sás, horgászás, „műsoros” tá­hatalmas ma^ristoxon-kGSzti- ^ lék, amely részben a közhírré-^ tétel szolgálatában állt, és házasságkötésekhez szolgái-^ tatta a nászindulót. A kinyitott fiókokat csak^ összeturkálták, az adófő- $ könyveket és zálogolási jegy- ^ zőkönyveket sem bántották. ^ A rendőrkapitányság meg- ^ indította az eljárást. Remél-^ jük, hamarosan megtalálják^ a tetteseket. & H. L. §--------7-------- I A NYAKÖNYVI HÍREK | Születtek Andusek Csaba, Kocsis Gyula, Becsei Lajos, Papp Éva, Jordán s Marianna, Sosity Zorka, Bíró Jó- s zsef, Végmann Tibor, Nycz And- ^ rás, Gere Lajos, Oláh Zoltán, Ma- ^ gyár István, Dubec Mihály, Dom- bai Edit, Dalmadi Éva, Korcsok $ János, Meszárek György, Szabó s István, Balogh Sándor, Makkay S Zoltán, Tornai Tünde, Kämmerer^ István, Nagy Viktória. Mészáros ^ Zoltán, Janicsek János, Pap Má- ria, Karika Gábor, Stiegler Gizella, c Fekete Katalin Mária, Rácz Mária, s Kovács Ágnes Erzsébet, Bíró II- S dikó, Dudok Zoltán. Dubiczki Edit, ^ Horváth József és Vajda István. ^ Házasságot kötöttek ^ Kovacsik Julianna Cecilia és Bu- ^ kovinszki Sándor József. Heren- kovits Jolán és Márfi Alajos. s Mai „nomádok”...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom