Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

előtt Emberek és könyvek között Varga Sándor elvtárs elő­ször a csepeli Weisz Manfred gyárban dolgozott mint motor- szerelő, később ugyanitt volt csoportvezető. A felszabadulás után, 22 éves korában belé­pett a kommunista pártba, majd a Földművelésügyi Mi­nisztériumban mint műszaki előadó dolgozott 1953-ig. Más­fél évig párttitkár volt. Jelenleg a Vecsési Vizép Vállalat termelési vezetője és párttitkára. Előtte, 1953-tól a Talajjavító Vállalatnál dol­gozott mint üzemvezető. 1956 után ő szervezte meg a pártot ebben az üzemben. Egy évig nem volt párttag, illetve nem lehetett, mert 1955-ben koholt vádak alapján kizárták a pártból. Az elmúlt öt év alatt a Vi- zépnél a pártszervezet segít­ségével megalakult az ifjúsá­gi szervezet, nőtanács, Vö­röskereszt, jól dolgozik a szak- szervezet, s legutóbb az üzemi sportkör is megalakult Varga Sándort 1962-ben be­választották a vecsési községi pártbizottságba. Nemrégen a járási párt vb-nek is tagja lett, s most már nemcsak Ve- csés község, de egy kicsit a járás gazdája is lett. Szobája falán egy oklevél beszél arról, hogy évekig dol­gozott a szakszervezetben is — dicséretre méltó eredmény- nyel. ötszörös kiváló dolgozó, 1965-ben megkapta a minta­gazdálkodás oklevelet és jel­vényt, s ezenkívül sorolni le­hetne az oklevelek számát — a jó pártmunkáért. Azt tartja, hogy a jó párt­munkásnak állandóan tanul­nia kell. Az emberek és a könyvek között él, — az élet, s a könyvek az ő tanácsadói mind a gazdasági, mind a pártvezetésben. Jelenleg ép­pen a marxista—leninista esti egyetemet végzi. Nem véletlen hát, hogy az emberek szeretik és becsü­lik: határozott és igazságos ve­zetőnek tartják. (drabek) M0N0D°VIDÍEZ A P E S T MEGY E l H í R L A P- K L) L Ö N K I A-D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP A félig kész házak © • • .»P @ A AA P I ©vajéi*©! Az Üllői Fmsz első félévi mérlege Túlteljesítések és lemaradások A napokban tárgyalta' az fmsz igazgatósága -a félévi tervteljesílést — Vágner Jó­zsef főkönyvelő jelentése alap­ján. Az fmsz 1966 első félévi tényleges gazdálkodási ered­ménye 692 029 forint. A terv 667 400 fórint volt, tehát jobb a tervezettnél, s ez 103,7 szá­zalékos teljesítésnek felel meg. Az egyes üzemágak közül a kiskereskedelem nem egészen 2000 forinttal lemaradt a ter­vezettől. A vendéglátóipari üzemág viszont csaknem 60 ezer fo­rinttal túlteljesítette a tervét. Még szebb lett volna az ered­mény, ha az áruválaszték is kifogástalan lenne. A felvásárlási üzemág az el­ső félévben jelentéktelen for­galmat bonyolított le főként azért, mert a felvásárlás zöme a második félévre esik. Az ipari üzemág több mint 30 ezer forinttal maradt adósa a tervnek. A lemaradást a növényvédelmi és szeszfőzdék veszteséges műlcödése okozta. A második félévben ez a hely­zet előreláthatólag javul majd, és a tavalyi időszakhoz ha­sonlóan, év végére ez az üzem­ág is gazdaságos lesz. A szikvizüzemekben az első félévben 101115 forint nyere­séget értek el. A húsüzem nyeresége 89 596 forint volt. o sertéshízlalás is 8804 forint nyereséget hozott. Az fmsz egészében jól gaz­dálkodott 1966 első félévé­ben. Teljesítette gazdálkodási eredménytervét. Gondos és alaposabban megszervezett költséggazdálkodással azonban — különösen a kiskereskede­lem vonalán — a-második fél évben még jelentős költség- csökkentés érhető el. M. J. KÖZÉPISKOLÁS ŐZIKÉK A maglód utcákon Vége felé járunk a nyárnak, s Monoron még mindig sok félig kész, befejezetlen családi ház várja, hogy tető alá kerül­jön. A községi tanács ebben az évben 145 új ház építkezésére adott engedélyt. Ennek 70—80 százaléka belvízkárosult! Megkérdeztük Bródy Fe- elégíteni az igényeket. Az el- rencet, a monori TÜZÉP-telep múlt héten mintegy 120 köb­vezetőjét az építőanyag-ellá- méter faanyagot adtak el az tás jelenlegi helyzetéről. — Nem titok, hogy a monori TÜZÉP-telepen az év első fe- p, lében a belvízkárosultakat ré­szesítették előnyben. Ez volt a legfontosabb feladat! Ebben az időszakban, az el­múlt esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva, három­szor annyi téglát, tizenkilenc százalékkal több cementet és harmincöt százalékkal több meszet juttattunk a lakosság­nak —, mégis kevésnek bizo­nyult! — hangzott a válasz. Eddig mintegy 70 ház ke­rült tető alá, nem számítva az elmúlt év­ből áthúzódó családi ház épí­téseket. Bródy Ferenc elmondta még, hogy az emberek többsége idegenkedik a modern, a kí­sérletek során bevált új épít­kezési anyagoktól. Ilyen pél­dául a tufablokk (téglát he­lyettesítő építőanyag!), vala­mint a betongerenda és a fö­démtálca. Ezek az építkezési anyagok jobbak, mint a ha­gyományos anyagok, és 20—25 százalékkal olcsóbbak is. A tufablokk például kevesebb kötőanyagot igényel, hő- és hangszigetelése azonos az ikersejttégláéval. Van elég tetőfedő-faanyag is a telepen. Van elegendő fa­ragott gerenda, állványfa (fe- nyőgömbrúdból), ki tudják gyárban a cserép ára ezer da­rabnál 230 forinttal olcsóbb, mint ha a telephelyen veszik meg. Ez pedig fedezi a fuvar­költséget! A cement és mész, csak időnként hiányzik. Jelenleg van. Mészből a jövőben egyen­építőknek. Ez a mennyiség 25 ház építéséhez elegendő. Van elegendő falazóanyag és fa ahhoz, hogy tető alá kerüljenek a félig kész családi házak! A kérdés most már csak az: Van-e elég cserép és pala? Cserép van, abból az ellátás folyamatos, palából azonban nem tudják az igényeket ki­elégíteni. Előfordult az is, hogy nincs a telepen elég cse­rép. Ez esetben utalványt adnak, s a budapesti gyárból a vevő elszállíthatja, nem keil várnia, míg Monorra megér­kezik. Nem kerül többe! A Mende: p Épül a takarmánykeverő Bambi (Péterffy felvétele) Bambi, a Pilisi hegyekből került Monorra, ott ismerke­dett meg a monori József At­tila Gimnázium 111. osztályos tanulóival. Egy tisztáson talál­tak rá az alig háromhetes kis Bambira. Megszerették és ha­zahozták. Bambi most nyolc és fél éves. Jókedvűen szaladgál a karámban — társaival, mert közben „testvéreket” szereztek neki a „nevelőszülők”. Misit és Gyöngyit a gyöm- rői erdőben találták. Csak ké­sőbb derült ki, hogy Misi is — hölgy! Nem maradtak azon­ban sokáig pártában, mert a kisvárdai erdőből komoly szándékú vőlegényt hoztak ne­kik. Tibi büszke agancsával, temperamentumával hamar megszerettette magát. Ebből a „házasságból" született Gyön­gyi, Bandi és Pista. Ottjár- tunkkor Tibi elkerítve lustál­kodott a szomszéd karámban. Elkerítve —, mert a hímnemű agancsos, gyakran bökdös fej­díszével. Ezért került külön osztályba a kisvárdai erdők férfiszépe. Bambi tehát hetedmagával éldegél a monori gimnázium­ban — nagy szeretetben, egyetértésben. Vörös László biológiatanár és Gulyás Já­nos szakmunkás mindent megtesznek, hogy jól érezzék magukat. Zsúptetös etetőjük­ből soha sem fogy ki a lucer­na, kukorica és más „finom­ság”. Sajnos, a legyek sokat kínozzák a kis őzeket, ezen azonban nehéz segíteni. Anekdota is született már ró­luk, pontosabban Bandiról és Pistáról. Amikor „világrajöt- tek” Homoki doktor állatorvos két „felcserje” segédkezett a nagy eseménynél. Bandi áll pota válságos volt, de a „mű-§ téti" beavatkozás végül is si-^ kerrel járt. Ekkor nevezték eí^ a két újszülött őzet az állator vos segédjeinek keresztnévé ről! Bambi búsan nézett amikor ott jártunk. ± u..un ^ azért, mert fotóriporterünk ^ ritkán látogatja? Hiába, ebben§ a háremben Tibi Úgy kezdődött, hogy riport- ügyben Maglódra mentem. Az utcán haladva alig hagytam el pár lépéssel a nagyállomást, máris belebotlottam a témába, pontosabban mondva egy egész témadzsungelbe. Köz­nyelven: gizgazokba! Mert az állomás TÜZÉP- telep felé vezető útidnak ár­kát, járdájának szegélyét be­nőtte a fű, a gaz. Néhol csak­nem embermagasságnyira. Egyszóval figyelemre méltó iitemben gazosodik a község belterülete. Pedig ezek az ut­cák is többet érdemelnének, mint dudvát és muhart... Például egy kis gyom- és gaz- irtást, Csakhogy ehhez egy kis áldozatra is szükség lenne: néhány kaszára, kapára, ge- reblyére és pár szorgos em­berre! Mondjuk meg őszintén, a maglódiak igen büszkék be- tonjárdás utcáikra, viszont annak tisztántartásáért nem sokat tesznek. Az állomási és a kutyaszorí­tói terület gondozására a köz­ségi tanács lenne hivatott A gizgazok tehát nyugodtan nőnek, terebélyesednek to­vább. Mert nines olyan ember a hatezer között, aki gátat vetne terjeszkedésüknek. Javaslattal fejezném be so­raimat. Maglód községben már hagyomány számba megy a társadalmi munka. Leg­utóbb értékes megyei helye­zést is kapott a község a ki­váló eredményekért. Talán si­kerülne megszervezni a társa­dalmi munkát — legalább a betonjárdás utcák, illetve köz­területek gizgazdzsungeljeinek kiirtására is. _________ (vá) A „Csókos asszony“- Monoron A művelődési otthon Mono­ron az új szezont a kecskemé­ti Katona József Színház ven­dégjátékával kezdi, szeptember 3-án. Eleget téve a színházlá­togató közönség régi óhajának, színre kerül a „Csókos asz- szony” című három felvonásos zenés nagyoperett, szombaton este fél nyolc órai kezdettel. Jegyeket a főtéri trafikban egész nap, és a művelődési otthonban naponta délután öt­től nyolcig elővételben vásá­rolhat meg a közönség 16, 14, 12 és 10 forintos árban. Jelenleg a burgonyaföldön szorgoskodnak az tsz tagjai. A terv 110 mázsa holdanként. A szedés után a Maglódi Fmsz- nek szállítják, mintegy 15 va­gonnal. ötven hold lucernát már elvetettek, s folyamatosan ké­szítik elő az árpa talaját, mert szeptember elsején elkezdik a vetést, mintegy 250 holdon. Két gép dolgozik a silózás­nál, öt traktor hordja a siló- kukoricát. A terv 7200 mázsa. Most épül az új keverőüzem, melynek feladata lesz az ál­lattenyésztéshez biztosítani a jó takarmányt. A terv sze­rint szeptember 15-én kerül átadásra. Ebben az évben adták át az új fürdőt, ahol hideg és me­leg víz lesz, a munkaidő után megtisztálkodva mehetnek ha­za a tsz-tagok. Még ebben az évben vasbe­tonállvánnyal ellátott gép­szint kap a tsz. Nyáron nem jelent majd gondot a gabona raktározása. Tervezik egy 100 férőhe­lyes marhaistálló és egy 60 férőhelyes borjúistálló építé­sét. 1967-ben adják át az új is­tállókat. (drabek) letesebb lesz az ellátás. Ha­sonló a helyzet az ajtók és ab­lakok beszerzésénél. Az igé­nyeket folyamatosan ki tud­ják elégíteni. Nagy választé­kot ugyan ebben az időszak­ban nem tudnak biztosítani; majd tavasszal nagyobb le­hetőség lesz erre. 'Összefoglalva tehát: Ho­gyan látja Bródy elvtárs az építőanyag-helyzetet? — Feltétlenül jobb, mint ed­dig. Fontos feladatunknak te­kintettük, hogy a belvízká­rosultakat ellássuk a kívánt mennyiségű építőanyagokkal. Most már nagyobb figyelmet fordíthatunk a kislakásépítke­zések anyagellátásának meg­gyorsítására. Célunk: maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Sokan építkeznek, sok az álla­mi, kommunális építkezés is. Állandóan emelkedik tehát az igény, amelynek kielégítése nem kis gond. Gyakran előre felvásárolják az építőanyago­kat, és tartalékolják az építés idejére. Ezt viszont nem áll módunkban megakadályozni! Hörömpő Jenő Kép: Péterffy NAGY SIKER VOLT — BALSZERENCSEVEL Az ország legjobbjai PILLANATKÉP s ránk, § Talán § a sztár. (ő—ő) ÜGYELETES ORVOS s Gyomron dr. Balogh San-^ dór. Monoron dr. Koncz Lajos ^ (egészségház), Pilisen dr. Illa- ^ nicz Elemér, Üllőn dr. Ley re r ^ Lóránt tart ügyeletet vasár- ^ nap. — Ügyeletes gyógyszer-1 tár Monoron a főtéri. A történet ott kezdődött, hogy szólt a feleségé­nek. — Anyukám, gyere ki vasárnap a pályára, focizni fogok! A felesége bol­dog volt. Úgy sem látta még a fér­jét fdcizni, soha. Na, most megnézi! A férj hama­rább elment, ő akkor lépett be a pálya kapuján, amikor éppen gra­tuláltak férjének. A második gólt lőtte. A feleség nagyon boldog volt. — Tulajdonkép­pen kik játszanak most? — kérdezte egy mellette álló férfitől... A kapott válasz sokáig belé fojtot­ta a szót. Hazafelé men­tek. A férj be­szélt, — a ragyo­gó első góljáról — a még ragyogóbb másodikról, — és a legragyogóbb harmadikról. ki, Szalontai (Berta, Koblencz S., Kalina, Szentpéteri) csapa­ta ebben az évben az ország legjobb középiskolás csapata volt. Balszerencse, hogy csak a megyei bajnokságot tudták megnyerni és az OKK-ban ilyen peches körülmények kö­zött kiestek. Azóta hasonló sikert még nem ért el a gimnázium csa­pata. Mindenki várja, hogy egyszer majd megismétlik az utódok az 1963-as év ragyogó sikereit. Szalontai Attila MŰSOR MOZIK Ecser: A különleges osztály. Gomba: Tilos a szerelem. Gyöm- rő: Az első esztendő. Matiné: Rá­kóczi hadnagya. H: Amerika, Amerika I—II. Maglód: Amerika, Amerika I—II. (széles). Matiné: Timur és csapata. H. Az első esz­tendő (széles). Monor: Lót felesé­ge (széles). Matiné: Szélhámosnő. H: Hófehérke és a hét vagány (széles). Nyáregyháza: Bube sze­relmese. Pilis: Yoyo. H: Nyomoz a vőlegény. Tápiósáp: A fehér asszony. Tápiósüly: Minden kez­det nehéz. Úri: Szentjános fejevé- tele. Üllő: A vonat (széles). Mati­né: Hamis alibi. H: A katona ap­ja. Vasad: Szerelmes biciklisták. Vecsés: Aki átmegy a falon (szé­les). Matiné: Bátor emberek. H: Csodálatos vagy Júlia (széles). Az Országos Középiskolai Kupának nagy értéke van minden sportágban. A legnép­szerűbb sportágban, a labda­rúgásban is nagy közönségsi­kernek örvendett. A vidék — ebben a sportágban — osak ritkán tudott betörni az élvo­nalba. A pesti NB I-es ifjúsági labdarúgókat tömörítő pesti középiskolák előnyösebb hely­zetben vannak. Örökké emlé­kezetes marad a monori gim­názium helytállása az 1963-as OKK-ban. Ismeretlenül jutott be az él­vonalba a monori középiskolá­sok csapata — kiverte az Eöt­vös technikum, a Thán tech­nikum, az Autóközlekedési technikum együttesét, többek között. S már mindenki a dön­tő esélyeit számolgatta, ami­kor egy emlékezetes balsze­rencsés mérkőzésen a csepeli Tejipari Technikum ellen Ul­et sikerült csak elérniük ... Ha csak a góhelyzetek negyedét berúgják, akkor is fölényesen megnyerik a találkozót. így a döntetlennel a csepeliek ju­tottak tovább és később meg­nyerték a kupát. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a monori gimnázium: Fónyad P. — Barta, Kovács B., Vigh — Kovarczi, Búzás — Szemök, Koblencz J., Számán, Buránsz­— Na, milyen voltam anyukám? — kérdezte a fe­leségétől. Az asszony csak később szólalt meg: — Jó. Nagyon jó De ha még- egyszer meghal­lom, hogy kocs­mába jársz, kika­parom a szemed. A pályán ugyan­is a kocsmák törzsvendégei ját­szottak egymás el­len. szatti —

Next

/
Oldalképek
Tartalom