Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT P KÜLÖN KI ADÁSA S eptember 1—október 14: Tüdőszűrő vizsgálatok Szentendrén A Pest megyei Tanács Tü­dőgondozó Intézetének ernyő- fénykép szolgálata folyó évi szeptember hó 1-től október hó 14-ig a Szabadságforrás 2 szám alatt levő egészségház­ban tüdőszűrő vizsgálatot tart. A tüdőszűrő vizsgálaton a 42/1960. sz. Korm. számú ren­delet értelmében minden tíz éven felüli személy köteles megjelen­ni. Aki a vizsgálaton nem jelenik meg, vagy elmaradását egy évnél nem régibb tüdőgondo­zói, vagy emyőfénykép lelet­tel nem igazolja, szabálysér­tést követ el és háromezer fo­rintig terjedhető pénzbünte­téssel büntetik. Az intézet kéri a lakosságot, hogy az idézésben megjelent helyen pontosan jelenjenek meg, mert ez esetben nem kell várakozniuk. A tüdőszűrés mindenkinek érdeke, mert az időben meg­állapított esetleges megbetege­dés az orvostudomány és a gyógyszerészet mai fejlettsége mellett gyógyítható. Az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatitól jelentjük: a Szocialista brigádok kongresszusi versenyben Akik már viselik, s akik ezután szerzik meg a szocialista címei MEGNYÍLTA Már a megnyitáskor sokan vásároltak Háziasszonyaink még min­dig panaszolják, hogy Sütő­ipari Vállalatunk hetenként csak egyetlen egyszer, szom­baton délelőtt 11 órakor vál­lal —, ideges, türelmetlen nyüzsgő tömegben — házi ke­nyérsütést. Miért? Mi történne, ha gyakrabban lehetne szó ster- sütésről a már sokszor java­solt, központi fekvésű Fő téri, Bauer Náci féle jól berende­zett pékműhelyben?! Ahol köz­nevetségre még mindig szabó­műhely működik. Néhány nyugdíjas pékszakmunkás szerződtetésével is megoldható lenne a naponkinti, vagy két- naponkénti házi kenyérsütés. Nagyon sokan kívánják ezt. S egy kérdés: miért nem kapható az utóbbi időben a népszerűvé vált Symphonia ci­garetta? Az üzemi bizottság irodájá­ban Fábián István áruforgal­mi vezetővel, szakszervezeti termelési felelőssel beszélge­tünk ma már hatalmas gyá­runk kongresszusi versenyé­ről. A gyár háromszáztizenegy fizikai munkása munkaver­senyben áll, mert a kongresz- szus tiszteletére a vállalat mind a hét üzemegysége, s mind a tíz szocialista, illetve a szocialista címért küzdő bri­gádja nagyon komoly és szép felajánlásokat tett. — A hatfős Bánki Donát- brigád, Nlczinger János mér­nök vezetésével, a technoló­giai osztályon vállalta s már meg is valósította a négyton­nás mezőgazdasági pótkocsi alkatrészgyártásához a hajlí­tógép tervezését. J r«» try- •'tar'-—"' ■---------- dolgoznak, mert a javítás C ‘ö'V%CtitUl%(£t *df?k-'K M>7, nappal folyik. Előreláthatóan »» így tart még egy hónapig, s mindezek ellenére váralják az éves terv teljesítését. Ez a négy csoport már vi­seli a szocialista címet, A cím megszerzéséért küzd tizenhat emberrel a faipari brigád Ber­csényi, nyolc fővel a festők brigádja Munkácsy, hatan pe­dig a hegesztők közül Kossuth nevével. A tmk-sok tizen Ba­rátság brigád néven, a Béke brigádban nyolc szerelő és Zrínyi Ilona nevével a sajto­lóműhely kilenc dolgozónője törekszik a cím elnyerésére. A tmk, vagyis a megelőző karbantartók részlegének fel­ajánlásai között igazi szocia­lista vállalásokat olvashatunk. A műhely idősebb dolgo­zói vállalták az ipari ta­nulók patronálását. Ugyanők vállalták az izbégi iskola és óvoda teljes patro­nálását, ami kiterjed zárak, kapuk, fűtés, világítás, kisgé­pek javítására, természetesen mindig munkaidőn túl, telje­'"sssss'sss.-s/ssss//ss//s//ssssssssssss/ssssss/ss/sss/sssssss//ssssssssssssssss/s/sssssss/s/sssssssssssssssss/ssssssss//sys////sss/rs< sen ellenszolgáltatás nélkül. í$ Társadalmi munka végzé- § sere ez a műhely évi két- S száz munkaórát vállalt. ^ Vállalták a szerelőműhely í; mennyezetére körülbelül öt- | venhat folyóméteres csigaso- $ ros daru, úgynevezett kon- ^ veyor pályának az elkészíté- ^ sét, ami már meg is történt, i A Kocsigyár termékeit, la- | kókocsikat, lakó víkendháza- 5j kát nemcsak országszerte, ha­lj nem határokon kívül, Auszt- ^ riában, Angliában és másutt § is jól ismerik. Eredményeik ^ nem kis részben a lelkes szo- ^ cialista brigádok munkájának i köszönhetők. H. L. — Rácz György: Szentendre — Marx tér E gép segítségével az idén százötven pótkocsit gyár­tott az üzem s jövőre kö­rülbelül ezret fog gyárta­ni. Vállalták két szakrajztanfo- lyam szervezését, amely ti­zennyolc-tizennyolc fővel jó eredménnyel be is fejeződött. Sátor Ferenc vezeti a ki­lencfős faipari Petőfi-brigá­dot, Rohrbach Istvánná a na­gyobbrészt nőkből álló Felsza­badulás-brigádot a sajtoló­műhelyben. Ez az utóbbi ta­valy alakult, s már az idén megkapta a szocialista brigád címet. Külön elismerést érdemel a kovácsműhely tizenöt szemé­lyes Május 1. brigádja Vajda Viktor vezetésével. Négy hó­napja a tetőfödém felújítása miatt tető nélkül dolgoznak. Esőben ponyvát húznak a fe­jük fölé, túlnyomórészt éjjel Mesél a Levéltári emlékekből Ritkán fordul elő, hogy ilyen „prózái” dolog, mint egy üzlet megnyitása, valóságos társadalmi eseménynek szá­mítson. Nos, legalább is ilyen tünetekkel nyitotta meg kapu­ját a város első bútorüzlete. Hétfőn, a kora délelőtti órákban már jóval a hivatalos megnyitó előtt meglepően sok ember gyűlt össze a Kossuth Lajos utcai volt „töltőtollas” műhely előtti járdákon, hogy az elsők között nézhessen szét a sok szép új bútor között, sőt, hogy tüstént vásároljon is ma­gának közülük... A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat nevében Niedermann Márton, a vállalat áruforgalmi osztályának veze­tője adta át az új üzletet a vá­rosi tanácsnak, és a város la­kosságának, akiknek nevében Pála Károlyné országgyűlési képviselő, úgy is mint a vá­rosi tanács elnökhelyettese vette át. A rövid megnyitó ün­nepség után máris tódult be a sok kíváncsi, és rövidesen je­lentkeztek az első vevők is. Gallovits József és felesége a nagyon mutatós Béke-garnitú­rát szemelte ki lányuknak ... — Lányunk dolgozni van, nem is tudja, milyen meglepetést készítünk neki: végre meglesz az annyira kívánt bútor. Pes­ten már annyiszor kerestünk ilyet, de sehol nem kaptunk — újságolja boldogan a mama. Ifj. Bukovinszky Sándor és felesége — fiatal házasok — a konyhabútorra „vetett sze­met”. — De veszünk még reka- miét, foteleket, szekrényt, asz­talokat is. Nagyon megkony- nyebbült ezzel a városiak bú­torvásárlása — lelkendezik az asszonyka. ... Egy visegrádi pedagógu itt vásárolt garnitúrával sze retné most kapott szolgálal lakását berendezni... Máso azért izgulnak, hogy marad- nekik is bútor ... Niedermann Márton meg nyugtatja őket! — Három vagon áru érke zett, és ha valamelyik bútoi típus kifogyna, azonnal gór doskodnak pótlásáról. Pála Károlyné figyeli a nag nyüzsgést... — Nagy öröm nekem ez mai esemény. Körülbelül mái fél éve tanúja voltam annal hogy két fiatalasszony társu azért, hogy a Pesten vásáro bútoraikat hazaszállító tehei autófuvar 600 forintps viteld ját könnyebben kifizetheí sék ... Akkor döbbentem r, mennyire kell városunkba egy bútorüzlet... — A vb-ülésen rövidese megszületett a határoza amint egy helyiség felszab: dúl a városban, az bútorüzli Céljait szolgálja majd ... — A helyiség átadása utá csupán 3 hét állt rendelkezi sünkre, hogy a mai napra ny tásra kész állapotban legye az üzlet. Szerettük volna padlókat linóleummal borít: ni, valamint nagyméretű k rakatot építeni, de arra mi nem volt idő. Ügy döntöttün hogy a szépítésre a jövő é tavaszán kerül majd sor... Kicsi nagyon a raktár, a se árunak, de ha a köszörűsmí hely is elvonul, akkor a rakt: is bővíthető lesz ... A bútorüzlet egyelőre regg 10-től délután 6-ig tart nyitv Amennyiben a gyakorlat m; nyitvatartási időt tesz szüksi gessé, akkor természetese változtatnak rajta ... Korányi Sándor Várostérképet — minél előbb! Péter Pál utcai, Dumtsa Je­nő utcai házak falán látunk egykori Duna vízállási tábla­megjelöléseket. A Megyei Le­véltár okmányai, egykori vá­rosi közgyűlési jegy zokon yvek is rögzítenek hasonló szomorú emlékeket. így 1876-ban olvashatjuk: „Tudvalevő, miként a volt ár­víz alkalmával beállítva volt ladikosokon kívül, különösen Ujtz János helybeli molnár- iparos és Pózna Ferenc révész fáradoztak legtöbb sikerrel csónakjaikkal és legényeikkel a személy és vagyon megmen­tése körül, — ugyanezért te­kintve, hogy a részükre utal­ványozott tizenöt forint és tíz forint jutalom a tett szolgála­tokhoz képest, csakugyan cse­kélynek mutatkozik, ezek ré­szére, még egyenkénti tíz fo­rint szavaztatik meg.” S mindjárt folytatólag a kö­vetkező: „Pánisz Mátyás alsó határbéli csősz kérvénye, mely szerint tizennégy forint évne- gyedi lakbért a város köz­pénztárából kifizettetni kér, mely összeget Unger József helyi lakás ama lakásáért kö­vetel, melyet az árvíz alkal­mával amiatt volt „kéntelen” felfogadni, mert az általa la­kott, szinte árvíz alá jutott városi nádas háznak elnevezett városi csőházból kiköltözködnie kellett”. Jogosnak talált kéré­Ismerőseim, öreg szentend­reiek panaszolják, s ugyanígy vagyok magam is; nap mint nap zavarba 'övök, mikor megállítanak: — Merre van a Hold utca? — Merre van a Muskotály utca? — Nem tudja megmondani? S szé­gyenkezve kell bevallanom — hogy majd hatvan éve la­kom itt —, láttam már ilyen nevű utcát, de hol is? Az új Kálvária-városrészben, vagy ez a két izbégi- utat össze­kötő új utcák valamelyike?! Barátom javasolta, hogy néhány közforgalmi ponton: a vasútállomáson, a főtéren, a Duna-parton a már eléggé elmosódó műemlék-feltüntető idegenforgalmi táblák mel­lett egy egészen új Szent­endre várostérkép is elkel­ne! Esetleg e helyeken, az Idegenforgalmi Hivatal ab­lakában egy betűrendes új út- cajegyzék elhelyezése sem ártana. Az Idegenforgalmi Hivata ban láttam az új keletű k várostérképeket a legújat utcanevekkel, azonban < egyrészt áttekinthetetlenül k esi, s ezért nem alkalmas tájékozódásra, másrészt ne: öleli fel az egész várost: Pai nóniatelep nincs rajta; HÉV-állomásnál kezdődik, a város másik határáig se: terjed; a Pismány a Bi rackos úttal fejeződik be térképen; Tyükos dűlő, P tyina, Határcsárda má: szil tén kimaradt a „keret”-ből. Nagyon nagy szükség ve hát egy közforgalmú térké] re és utcacímjegyzékre, me például aki este érkéz Szentendrére, s a Muskotá utcában lakó ismerőseit k resi — kénytelen valami lyik Duna-parti pádon éjsz; kázni, hogy másnap regg hivatalos nyomon elindulha son! A Kossuth Lajos utca 15. számnál le\ díszkút különleges parfüm illata ráül az i cára, a 15. számú bolttól a patakig, és ezi a szakaszon csak orruk elé illesztett zse kendővel járnak az emberek. A Dumtsa Jenő utcát nagy szomorúságor ra az ősszel „megjavították”. Két hónapig is volt, utána jött az öröm, akarom mond ni: jöttek a csatornázok, akik hegyekké völgyekké változtatták az úttestet. De ne ez a baj, hiszen július végére elkészültek csatornázással, de az úttesten meg ma is t centiméter vastag földréteg „sütkérezik vagy áztatja magát, ha esik, az eső. Az átk léshez — ezen a helyen — minden járókéi nek különleges felszerelésre van szüksége. Úgy látom, boldogságom még hosszú ide biztosítottnak látszik, hiszen az az öt utci seprő soha nem tudja tisztán tartani a vári valamennyi útját, és Reszner Adámné mi sokáig locsolja öntözőkannájával háza elő az út porát, ha ablakot akar nyitni. Az a egy öntözőkocsi ugyanis, ami van, az csa napjában egyszer jelenik meg — reggelei ként. — tő — A városi képviselőség meg­értő, s a fizetést hatvan fo­rintra felemeli. Tűzrendészed szempontokra is vigyázott a gondos város, és 1882-ben: „Határoztatik, miként a hely­beli lakházak udvarában leg­feljebb öt öl tűzifa, padlásain vagy félszereiben pedig legfel­jebb két szekérre való takar­mány és egy szekér alomszal­ma tartható legyen. Magából értetődvén, hogy boglyák_ és kazaloknak a 1 beltelken való felállítása egyáltaljában tilos.” 1883-ban „a szervezendő vá­rosi tűzoltóegylet támogatása tárgyában az egyletet kétezer­kétszáz forinttal támogatni határozzák, s ezen összeget négy egymást követő éven át évenkénti ötszázötven forint­tal a helybeli háztulajdono­soktól beszedni, illetve meg­téríttetni rendelik el.” De a következő pontban el­utasításra kerül az alispáni végzés a felvidéki Magyar Közművelődési Egylet anyagi támogatása tárgyában, mert a közgyűlés azt mondja, hogy: „Az utóbbi időben különben is adakozásokkal szerfelett terhelve, már oly helyzetben nem lévén, hogy a kérdésben forgó célra a város igénybe- vétethetnék, az alispáni leirat levéltárba teendő!” írták 1883. május 23-án és: sajátkezűleg aláírták a jegyző-; könyv hitelesítéséül: Szelvé-] nyi Imre ^előadó tanátsnok, j Tuharszky Ferenc, Csupics \ Kornél és Bellaagh Alajos bi-| zottsági tagok. H. L. i sét persze teljesítette a köz­gyűlés. Miután 1876-ban a város ut­cái még elnevezve és számoz­va sem voltak, s mert a vá­rosnak akkoriban még hét görögkeleti plébániája műkö­dött, ma már meg sem álla­pítható, melyik templomunk környékének gondját képezte a következő „tárgypont”: „A városi Tanács előterjesz­tése a Stern Ármin féle és if­jú Brandeiszky féle házak közt a helybeli gör. kel. szé­kesegyház udvarához vezető utcának tervezett szélesbítése iránt.” A további szövegből csak annyi derül ki, hogy az utca a 376 és 383 számú házak kö­zött vezet el, mivel azonban az egész város házai végig voltak számozva 1887-ig, utca­nevek nélkül, a szűk utca hol-’ léte ma már csak rejtelmes ti­tok. ízbéget — bár még Ráby Mátyás fellépte előtt Szent­endre városhoz csatolták — a városi „cselédség” létszámá­ban 1911-ig megvolt a jelen­téktelenül csekély „tisztelet­béres” „izbégi bíró” intézmé­nye, és 1894-ben „Schhindler János izbégi külvárosi bíró folyamodik az évi negyven forintnyi fizetésének némüle- ges felemeltetése iránt.” MONOLÓG ! Minden zsigerem víg táncot jár az elém ! táruló látványtól, ha végignézem a város ut- \ edit. Gödrök, útközépi árkok, buckák, ho- \ mok, szemét mindenütt, a Duna-parti út ki- ; vételével. Hízelgő viszont az a tudat, hogy a \ város tisztasága a XVII. századhoz hasonló. Induljunk hát el a Kossuth Lajos utcán. i A macskakövei rakott úttest már hullám- i vasúthoz hasonlít, és minden mélyedésben : megáll a víz, ha jön egy kis zápor. Ilyenkor, örömömre, a járdákon ballagó emberek azt lesik, melyik gépkocsi fröcsköli le őket te- tőtől-talpig első osztályú „feketekávéval” (a pocsolyák vize ilyen). De az se szomorít el, ha nem talál gyalogost az ilyen „kerék- fröccs”, hisz vannak frissen tatarozott ház­falak, ezeken majd fennakad, az ablakok szemöldökfájának magasságáig. Örömömet az sem csökkenti, ha nincs sár. Pajkos szél barátom felkapja az utca porát, és szürkére festi a járókelőket, s az utcára nyíló ablako­kon keresztül a lakásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom